Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

Ára 60 fillér MaS T*›ljeS **›?›»8,ombat, 1949 Január A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Nidszenty az Egyesült Államok beavatkozását sürgette Közöljük a prímás és az amerikai követ levélváltását Illetékes helyről közlik: Mindszenty leleplezése elsősorban azoknál keltett nagy zavart, akiknek szolgálatában állott: az amerikai imperialistáknál. Most, hogy Mindszenty hazaárulásáról, hűtlenségéről, kémkedéséről, valutaspekulációiról lehullt a lepel, külföldi cinkostársai szemtelen tagadással próbálják tisztára mosni. Elöljár ebben Lovett úr, az Egyesült Államok helyettes külügyminisztere, aki „vérlázító, hamis vádakat“, meg „vallásüldözést“ emleget Mindszenty őrizetbevételével kapcsolatban. Három döntő bizonyíték A Mindszenty ellen emelt vádakkal kapcsolatban három iratot közlünk. Az első, melyet Schoenfeld Arthur, a volt budapesti amerikai követ írt Mindszentynek, így hangzik: „Budapest, 1946 december 27. Eminenciás Év! Tisztelettel nyugtázom november 22-én kelt levelét, amely bizonyos intézkedésekre vonatkozik, amelyeket a csehszlovák kormány hozott a szlovákiai magyar kisebbségekre vonatkozóan, valamint az Ön december 12-én kelt levelét, mely a magyar köztisztviselőket érintő intézkedésekről szólt és december 16-án kelt levelét, mely általános érvényű megfigyeléseket ad politikai vonatkozásban Magyarországról a jelenlegi helyzetben. Az ok leveleinek másolatai továbbítva lettek a külügyminisztériumhoz. Meg kell jegyezni azt, hogy az ön december 12-i és 16-i levelei, melyek Magyarország belső politikai kérdéseit érintik, az Egyesült Államok kormányának segítségét kérték, bizonyos, Eminenciád által nehezményezett helyzetek megváltoztatása érdekében. Ebben a vonatkozásban bizonyosan ismeri Ön az én kormányomnak régóta gyakorolt, más nemzetek belső ügyeibe való be nem avatkozási politikáját. Ez a politika hosszú időszakon át helyesnek bizonyult és sok nehéz helyzetben a legjobb garancia a spontán, életerős és igazi demokratikus fejlődésre. Világos lesz Eminenciád előtt, hogy ez szükségkép elzár az elől a követség elől intézkedési lehetőséget, mely intézkedések a magyar belső ügyekbe való beavatkozásként lennének felfoghatók, vagy amelyik kívül fekszik a diplomáciai misszió normális tevékenységein. Szeretném ezt az alkalmat felhasználni, hogy biztosítsam Eminenciádat arról, hogy örömmel fogadom továbbra is az ön észrevételeit minden olyan ügyben, melyre figyelmemet felhívni szándékozik. Legjobb kívánságaim tolmácsolva az ünnepekre, megújítom kiváló tiszteletem kifejezését. H. F. Arthur Schoenfeld.“ Szóval az amerikai követ megállapítja, hogy Mindszenty az Egyesült Államok beavatkozását sürgette a magyar belpolitikai viszonyok megváltoztatására. A magyar demokrácia bírósága meg fogja állapítani, hogy mi jár annak, aki, mint Mindszenty egyrészt az ország első közjogi méltóA másik irat Mindszenty sajátkezű levélfogalmazványa Chapin amerikai követhez, mely így hangzik: sagának tartotta magát, másrészt egy idegen nagyhatalom beavatkozását sürgette hazánk belügyeibe. „Nagy Miniszter, Követ Úr! Az Egyesült Államok adták vissza és katonái hozták vissza Szentest- A Korona visszaszolgáltatásának megakadályozása Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve. A földreform és támadója AZ EGÉSZ MAGYAR KÖZVÉLEMÉNY a legnagyobb megdöbbenéssel fogadta a Mindszenty-féle habsburgista összeesküvés hírét. Az a leleplezés, hogy a magyar katolikus egyház feje egy harmadik szörnyű világháborúra spekulálva a Habsburg-uralom visszaállítása érdekében szervezett külföldön és belföldön mozgalmat, felnyitotta azok szemét is, akik eddig talán kételkedtek abban, hogy a prímás a hazai reakció fővezére. A megcáfolhatatlan bizonyítékok tömege mindenki előtt világossá tette, hogy a magyar demokrácia Mindszentynek nem egyházi, hanem kártékony politikai tevékenysége ciki, védekezett már hosszú idő óta. Mert vájjon egyházi tevékenység-e az államforma megváltoztatására irányuló törekvés, a köztársaság megdöntését célzó szervezkedés s e célból idegen hatalmakkal való konspirálás? Mindezeknek bizony vajmi kevés közük van a katolikus hívek lelki vezetéséhez, a hitélet ápolásához és általában a vallás ügyéhez, de annál töményebb reakció zsúfolódik össze bennük. A Habsburg királyság visszaállításáról már az utóbbi évtizedekben is csak egy igen vékony főúri réteg álmodozott, a magyar nép nagy tömegei 1848 eszméjének megvalósulásaként fogadták a Habsburg-ház dekronizálását s ugyanazt vallották a királyi családról, amit Kossuth a debreceni trónfosztó beszédében félelmetes keménységgel így fejezett ki: „Ha valaha még a Habsburg-ház Magyarország felett uralkodnék, nem találkozhatnék bíró az országban, aki a gyilkost, rablót, tolvajt, gyújtogatót büntetni merje, midőn a trónuson ül a gyilkos, rabló, tolvaj és gyújtogató “ A magyar nép a szabadság kiteljesedését és a fejlődés betetőzését látta a köztársaság kikiáltásában, évszázados vágyainak teljesülését. „Magyarország szabad, független köztársaság óhajt lenni“ — szögezte le Kossuth s óhaja ugyancsak az egész nép szívéből fakadt. Most indítani mozgalmat, szeni összeesküvést a mellett a gyűlölt királyi család mellett, amely ellen legnagyobb szabadsághőseink küzdöttek az egész nemzet élén, nem is a közelmúlt, hanem a legsötétebb régmúlt visszakívánását jelenti. A reakciónak olyan mértékét, amelyhez csak a földreform megsemmisítésére irányuló szándék hasonlítható. Mindszenty hatalmas bűnlajstromának ugyanis ez az a másik fejezete, amely a magyar nép tömegeiből a legnagyobb felháborodást váltotta ki A FÖLDREFORM ELLEN agitálni 1948-ban még a nyugati polgári demokráciák nézőpontjából is patentírozott reakciónak számít. Próbálna ma valaki Angliában, vagy Franciaországban a feudális nagybirtok visszaállításának szükségességéről beszélni, menten tébolydába zárnák. Nyugaton már a polgári forradalmak a parasztság kezére juttatták a földet s mi jó évszázaddal elmaradva kullogtunk az európai fejlődés nyomában, amíg végre 1945-ben jussához tudtuk segíteni a népet. Az 1848-as jobbágyfel- szabadítás nagy művét tetőzte be közel száz év múltával a magyar demokrácia s aki e legnagyobb vívmányunk ellen tör, az lelkében még mindig a középkorban él. Ha valaki nem tudta, mi a reakció, vagy valami ködös fogalomnak érezte, alaposan megtudja, ha Mindszenty sajátkezű feljegyzéseit nevissza a fölteit'foit'.jól táplált véleményéről. Javaslata az újgazdák földjeinek visszavételéről s ezer- és kétezerholdas birtokok alakításáról, leplezetlenül mutatja meg az esztergomi érsek igazi arcát, aki a szegények millióival szemben a gazdag kevesek ügyének szolgálatába állt s a demokrácia legkrisztusibb szellemben fogant reformja ellen nyitott tüzet és szervezett akciót. Várjon mit szól a prímás földreformellenes aknamunkájához az a hatszázezer magyar paraszt és jórészt katolikus hívő, akiktől a demokráciajuttatta földet szándékozott visszavenni — úgyis, mint a szegények egyházának feje —, hogy nyilván azoknak a legitimista főuraknak juttassa, akikkel a habsburgista összeesküvés szálait fonogatja? Egy bizonyos: egyetlen magyar paraszt sem érzi, hogy Mindszenty eme tervének meghiúsításával a vallásszabadságon esett csorba s a katolicizmust érte sérelem. ÉS MILYEN SZÁNALMASAK azok az „érvek“, amiket Mindszenty a földreform ellen felsorakoztatott: hogy csökkent a termelés, a rosszul metszett szöllők nem fizetnek és a gyümölcsösöket megeszi a pajzstetű. Persze, hogy csökkent a termelés közvetlenül a felszabadulás után, de elsősorban a háborús pusztítások s a német fosztogatás következtében. Ha azonban elmarad a földreform, 1945-ben egyáltalán nem aratnak Magyarországon: eszköz nélkül, iga nélkül a grófi és hercegi földesurak ugyan meg nem művelték volna tízezer holdjaikat. Csak a végre saját földhöz jutott kisparaszttól telt ki, hogy akár puszta kétkezével is nekifogjon a termeléshez. Persze, hogy az első esztendő nem ért el rekorderedményt, de a termésátlagok évrőlévre növekednek s ha a népi demokrácia államának segítsége révén az országban mindenhol hozzájut a parasztság a korszerű gépekhez és eszközökhöz, rövidesen messze túlhaladja a feudális nagybirtok terméseredményeit. Ami a szöllők kipusztulását illeti, beszéljenek a számok: 1941 és 1943 között holdanként 8 hektolitert adtak a magyar szöllőbirtokok s a földreform után, 1946-ban 9,4 hektoliter új bort préseltek holdanként, 1948-ban pedig közel 9 hektolitert. Hogy gyümölcstermelésünk visszaesett-e, azt bárki megállapíthatja, ha a tél derekán is almahegyektől roskadozó kiratkatokm néz. A valóságtól és igazságtól való teljes elrugaszkodás jellemzi Mindszenty földreformellenes érveit s a dolgozó tömegek iránt érzett mélységes ellenszenv, amely egyébként a Habsburgok visszacsempészésére irányuló tevékenységének is a rugója. A magyar népnek azonban nem kell sem a Habsburgok, sem a nagybirtokosok uralma, itmért mindegyik az elnyomatást, a nemzeti és emberi elnyomatást jelentené. A magyar nép 1849 centenáriumi évének hajnalán nem visszafelé akar haladni a kevés kiváltságosok kizsákmányoló uralmának restaurálása irányában, hanem tervszerűen és céltudatosan előre az építés, a haladás, az általános jólét gyors emelkedésének útján, elsöpörve maga elöl a múlt visszajáró kísérteiéit.