Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-14 / 239. szám
SZÍNHÁZ Prágai vendégkarmester vezényli az Operaházban az Eladott menyasszonyt Az Operaház novemberre tűzte ki az Eladott menyasszony felújítását. Smetana híres vígoperájának új előadása valósággal bemutatónak számít, a huszas években szerepelt legutóbb műsoron a dalmű, amelynek muzsikája cseh népi motívumokon épült. Most kezdték meg a Smetana-mű próbáit. A négy főszerepet Osváth Júlia, Simándy József, Maleczky Oszkár és Sárdy János éneklik. A cseh dalmű utolsó próbáira hozzánkérkezik Jaroslav Krampholcz, a prágai Operaház karmestere, ő állítja be véglegesen a vígopera új előadását s ő vezényel majd az első estéken. A ma is üde muzsikájú dalmű előadásával tavaly tavasszal ünnepelte a szegedi operatársulat Smetana születésének 125. évfordulóját. A szegedi előadáson nagy sikere volt a cseh operának, a rádió is közvetítette. Az Operaház a felújítást ünnepi keretek között tartja meg, az új előadással emlékezik meg Smetana nagy jelentőségéről, s a zenetörténeti évfordulóról. Nekünk is a magunk életének valóságait kell vászonra vinnünk! — írja egy szovjet film kapcsán a L'Ecran Francais Zarhi és Heific, a Lenfilm-stúdió két népszerű rendezője, rendszerint együtt dolgozik. A két rendező kitűnő színész-választó készségéről az éppen műsoron levő Viharos alkonyatban is meggyőződhetett a közönség- A film Polezsájev professzorának alakítását, annak idején, ők bízták az akkor még pályája küszöbén álló Cserkaszovra. Hogy jól döntöttek, azt a film mindenben igazolta A rendezőpár legújabb alkotásával az ifjúság felé fordul, új filmjük címe: „Értékes búzaszem“, benne a Filmművészeti Akadémia idén végzett növendékei kaptak alkalmat az „első szerep“ eljátszására. „Az élet nevében“ című filmet Paris közönsége is igen melegen fogadta. A bemutató alkalmából a L’Ecran Francois hosszú méltatást írt és benne keményen ostorozta a fanéiz filmgyártás témaszegénységét: „Miért nem mutatnak be több szovjet filmet Franciaországiam? — veti fel a kérdést a lap. — Forgatókönyvíróink és rendezőink megtanulhatnának belőlük témát keresni. Miként a szovjet filmekben láthatjuk, nekünk is a magunk életének valóságait kell vászonra vinnünk, nem pedig kiagyalt bárgyú mesékkel untatni a közönséget és rontani a filmek színvonalát“ — így hívja fel a francia közönség figyelmét a szovjet filmre a L’Ecran Francais. Megfelelő helyiséggel is demokratizáljuk a kiállításokat! Levél a szerkesztőhöz Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Önök jobban számon kell hogy tartsák azokat az új kiállítás-technikai problémákat, amelyek azzal járnak, hogy a képzőművészeti kiesőket a népi demokráciában a széles tömegek elé kell virni. A szocializálódó emberiség ideológiai nevelése olyan fontossá vált, hogy miként egykor a mulaton „ligetet", „vitahelyet“ jelentett, ahol mulatság, társas együttlét, szórakozás várta a tömeget, — ugyanúgy ma is ezt a tágasságot, teljes és feltétel nélküli megközelíthetőséget kell adnia a művészeti kiállítások helyiségeiben a nagyközönség számára. De miért hozom fel mindezt? Azért, mert az óriási tömegek valósággal sátorozást kell hogy tartsanak a Nemzeti Szalon előtt, mielőtt a szovjet képzőművészeti kiállítás helyiségeibe bejutnak! Mint a Szovjetúnió példái mutatják, ,a kiállítások kérdése már messze kinőtt a magángyűjtemények arisztokratikus jellegéből s a közművelődés szoros szolgálata lépett előtérbe. Teljesen gyakorlati lett minden kiállítás. A nép minden addig elzárt gyűjteményt teljesen a magáénak érez. A kiállítások látogatása a Szovjetunióban már nem demokratikus kötelesség, divat, hanem egyenesen lelki szükséglet kielégítése! A szovjet kiállítás átütő sikere bizonyítja, hogy gátunk is elérkezett az idő a kiállítások didaktikai lehetőségének feltétlen kiaknázására! A szovjet művészek megjelenítése nemcsak artisztikum, hanem elsősorban társadalomnevelő, életigenlő élikont, megkapó közvetlenségük a szocialista élet tiszta örömeit ábrázolja. Egy-egy szovjet hős gesztusaiban, nézésükben sokáig el kell mélyülni. Minden mozdulatukban a szovjet emberség, egy egész kor lelke, vágyai és egész társadalmi felfogása fejeződik ki a legtisztább művészi eszközökkel. Ezek a benyomások sokkal mélyebbre eresztik gyökerüket, ha tágas kiállító helyiségben, rendszeresebben elosztva közelíthetnénk meg őket s a lélek intimebb örömével kissé magunkbavonulhatnánk. Ha már az átütő siker és a fokozott érdeklődés esetleges megtöréséről, a kiállítás jobb helyiségbe elköltöztetéséről nem lehet szó, vonjuk le a jövőre nézve ennek az esetnek tanulságát. Tegyük teljesen demokratikussá a kiállításokat is, azaz olyanná, hogy az eredeti „vitahely" tágasságát, a kulturális események és bemutatók mulatságát ne gátolhassák többé a szűk helyiségek és a rendszertelen beosztás! Sorai közzétételét kéri egy fiatal képzőművész. Ma este játszik Szertáréi Imre a varsói Chopin-versenyen Ezekben a napokban zajlanak le a varsói nemzetközi Chopin-verseny döntői. A versenyt minden országban, amelynek résztvevői Varsóban hangversenyeznek, nagy érdeklődés kíséri. Mint ismeretes, húsz nemzet ötvennyolc kiküldöttjéből tizennyolcan kerültek 7. döntőbe és versenyeznek az elsőségért Köztük van, mint a Kis Újság elsőnek jelentette, a magyar Szendrei Imre is. A döntőbe került magyar versenyző ma, csütörtökön este 7 órakor játszik a nagyjelentőségű versenyen. Chopin Fmi’i versenyét zongorázza a döntőben. A varsói rádió helyszíni közvetítéseket ad a versenyekről. Érdekes hír, hogy Varjas Annát, a varsói nemzetközi Chopin-hangversenyen résztvevő magyar zongoraművésznőt versenyen kívüli 100.000 zlotys állami díjjal tüntette ki a lengyel kormány. Varjas Anna a fasiszta üldözések idején a ravensbrucki és sachsenhauseni német koncentrációs táborokban együtt szenvedett sok lengyel sorstársával. 6 (Péntek, október 1. j A „Tűz és fergeteg" a sajtó előtt Pudovkin „Tűz és fergeteg“ című híres alkotását szerdán levetítették a fővárosi sajtó képviselői előtt. A film, melynek szovjet címe: „Minyin és Pozsorszkij“, monumentális keretek között, lendületes drámai erővel ezt az élet-halálharcot mutatja be, amit az orosz nép két kiváló fia, Minyin mészáros és Pozsárszkij herceg vezetésével, győzedelmesen vívott meg az orosz földet pusztító lengyel hadak és a népet eláruló saját főurai ellen, a XVIII. század elején. Az imperialista lengyel hadak útját mindenütt a halás, fosztogatás, mészárlás jelezte Már Moszkva alatt álltak, lerohanták volna a várost és a Kreml falain azonban megtört a gyilkos támadás, de megfordult egyben a gigantikus küzdelem sorsa is. Az önmagára talált orosz nép visszaütött és az orosz föld felszabadult. A hatalmas jelenetek egész sorát mutató film igen nagy sikert aratott. A mű Pudovkin egyik legnagyobb és legművészibb alkotása, közeljövőben közönség elé kerül. Színházi ügyelő AZ OPERAHÁZ ELŐADÁSAi ezentúl 7 órakor kezdődnek az eddigi félnyolcas kezdés helyett. A ma: Pillangó kisaszony előadása tehát már 7 órakor kezdődik. A téli hónapokban az Operaház mindvégig hétkor fogja kezdeni előadásait, hogy a hallgatóság még tizenegy óra előtt hazajusson. A közeli műsorban csak a Nürnbergi mesterdalnokok szerdai előadása kivétel. A hosszú Wagner dalmű előadása már 6 órakor kezdődik.* A „TITKOS KÜLDETÉS“ című szovjet filmalkotás magyar szinkron változatának úgynevezett finomvágási (összeállítási) munkálatai befejeződtek.* A TRUBADÚR vasárnap esti előadásán új Leonora mutatkozik be az Operaházban. Papp Júlia, mint vendég énekli a nagyigényű Verdi-szerepet. A jövő hét szombatján ismét a Trubadur szerepel műsoron. Ekkor kezdi idei vendégszereplését nálunk Francesco Molihari-Pradelli a Verdidalma vezénylésével. A MAGYAR DOKUMENTUMFILMGYÁRTÁS tervei között szerepel egy földrajzfilm is, amely a Mátra szépségeiről számolna be. NAGYKANIZSÁN, az ifjúság körében, rajzversenyt indítottak a „Hét színes mese“ című szovjet filmsorozat alakjainak megörökítésére. A helyi rajztanárokból és hozzáértő szakemberekből álló döntőbizottság értékes díjakat oszt ki a versenyző fiatalok között. ig SZERGEI GERASZIMOV, a kétszeres Sztálin-díjas rendező. „Az Ifjú Gárda“ című film alkotója, legújabb filmjét Puskinról készíti. Ezzel párhuzamosan azonban tanári feladatát is változatlanul ellátja a moszkvai Filmművészeti Főiskolán. ig A FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG október 24-én rendkívüli hangversenynyel kezdi idei koncertévadát az Operaházban.A LENGYEL FILMVÍGJÁTÉKOT első ízben látmajd a magyar közönség. Címe: „Kincs“. Tárgyát a társbérlők életének zűrzavaraiból veszi, a felszabadulás utáni rommálett Varsóban. A filmet sikerrel mutatták be a marianske-laznei filmfestivalon is. Kultúrvonat jön Diósgyőrből a Szovjet Festőművészeti Kiállításra A Szakszervezeti Tanács kultúrosztálya nagy csoportoknak ismerteti a Nemzeti Szalonban a Szovjet Festőművészeti Kiállítás remekeit. Nap, mint nap a dolgozók százai és ezrei tekintik meg a képeket. A Szaktanács vasárnap kultúrvonatot indít Diósgyőrből. A diósgyőri üzemek 500 dolgozója jön Budapestre a Szovjet Festőművészet Kiállítás megtekintésére. A diósgyőrieket a csepeli VM és a Szaktanács küldöttsége fogadja. lármaharmónium Egy olasz képes folyóirat izgalmas cikket közöl egy kiállításról, amelyen különleges hangszerek egész sorát ismertették meg a tanulni vágyó közönséggel. E hangszerek közül, mint legelsőrendű szenzációt említik néhai Mario Russolo mester lármaharmóniumát. Russolo Marinettinek, a futurizmus atyjának jobbkeze volt és ma húsz esztendeje alkotta meg kivételesen zseniális hangszerét, a lármaharmóniumot, amely nem kevesebb, mint negyvenhárom különböző zörejjel tudja fokozni egy futurista szimfónia megrendítő hatását E zörejek közül a legnevezetesebbek a körfűrész, a csikorgó autófék, az acélváspoly és az aszfaltdaraboló-fúró monumentálisan élethű hangjai. A futurizmus hasonlíthatatlan erejű művészi irányzatának mindig kissé ostoba, de lelkes bámulója voltam. Tudomásul vettem, hogy akkor szép egy futurista tájkép, ha a nap nem olyan rajta, mint egy sárgásfehéren izzó golyó, hanem olyan, mint egy kékeszöld sárkefe. Azt is elhittem, hogy egy futurista vers akkor vers, ha nem vers és a futurista programzene akkor zene, ha nem zene, csak programszerűen béget benne a nyáj; vagy — ha úgy tetszik — nyájat benne a bég. Elhiszem én, kérem, szeretettel, ezt a lármaharmóniumot is. Hogy kell, szép, jó, művészi és tökéletes. Csak egyet szeretnék tudni. Hogy mit? Azonnal megmondom. Russolo mesterről most olvasom csak, hogy eleinte festő volt, de egy turistakirándulás során a fejére esett és akkor lett zenész. Hát ezt értem. De ki rejtette a fejére a többi futuristát? (7) AZ INSTITUTO ITALIANO DI CULTURA olasz nyelvi érfolyamokat indít kezdő, közép és haladó fokozatokban. Beiratkozás: Bródy utca 8, délután 17-ig. A tanítás október hó 17-én kezdődik Sándor- A hétszázéves egregyi műemlék tövében is építik az országot Egregy, október he. (A Kis Újság kiküldött munkatársától.) Árpádház-korabeli templom áll hét százada a hegyoldal legmagasabb pontján, az egregyi temetőben. Magyarországnak nem egyetlen, de egyik legszebb román-magyar -stilü műemléke a kis falusi templomok közül, amelyek a négytornyú székesegyházakkal és kéttornyú apátsági templomokkal szemben egy toronybyal épültek. Az egregyi templom ennek az építészetnek a századok viharából megmaradt emléke és a magyar múlt egy darabja. Mindenki elzarándokol ide, akit a múlt és a művészet érdekel, ha erre jár. Ezért veszem utamat én is a négyszáz lakosú Egregy felé. A X. légió katonája... Amikor ez a Szent Magdolnáról elnevezett templom épült, a jobbágy — arra szánva, hogy „dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon“, ■— Tiborc szavával panaszolhatta „csaknem megfagyunk kunyhóink sövényfala közt“. Most, amint Egregy felé ballagok, alig látok itt a zalai szegényparaszt-sorsot annyira jellemző zsupfedeles házat. Fehérre meszelt, piros cserépfedelű otthonok. Üres a falu. Az aranynapsugaras, nyárias délutánon mindenki künn dolgozik a földeken. Szántanak, vetnek — itt még ekével bajlódva verejtékeznek a nehéz munkában — és viszik a kis hordókat a hegyre döcögő szekerek a szőlőkbe. Kislány igazít útba: — Arra tessék menni, arrafelé van egy „horgos“, az vezet oda. — Ám amint a horgost (kanyargós, mély hegyiút) keresem, egyik parasztház udvarának kerítésfáján ceruzás felírat állít meg: ÚT A RÓMAI SÍRHOZ Átmegyek az udvaron, öregasszony üldögél a fa alatt, ölében kisgyerek, nyilván az unokája. Felkapaszkodom a dombra, könnyen rátalálok a partoldalba vágott római sírra. Alakja kőkoporsóra emlékeztet Leguggolok, hogy lakattal lezárt deszkaajtaja fölött bekukucskáljak. — Tessék várni, míg kinyitom! — szólal meg mögöttem az öregaszszony. Közben letette öléből unokáját és utánam sietett Kiderül, hogy ez az ő kis birodalma, a cédrussal és tüskerózsával díszített, római téglákkal falazott, kőlapokkal ékalakban fedett régesrégi sír, amely felett most szántóföld nyújtózkodik. Kinyitja a kis ajtót és kiterített csontvázat látok. — 1921. április 24-én találták a fiaim, Miklós és „Jákim“, szántás közben — mondja özv. Barát Lászlóvá — a Krisztus utáni III. századból. A kinyújtott kezénél pénz volt erről tudják. A gyűrűje a medencéjében volt. Ebből meg azt olvasták ki, hogy a X. légió katonája volt. Ott, a karjánál — tessék nézni azok a kis csontok sólyommadáré.. A pénzt meg a gyűrűt elvitte a múzeumba Csák Árpád tanár úr. Meglepetten hallgattam beszédét és megkérdem: hány éves? — 81 éves vagyok — feleli. Hetvennek sem látszik. Friss, élénk, s mozgása, értelmes a beszéde, pedi ugyancsak megtörhette volna a sok esztendő nehéz munkája. Kitárul a múlt kapuja Jellegzetes zalai, fehérre meszelt ház, pirosló paprikafüzérek csüngenek az eresz alól. Sárga tökök hal maza hever a fa alatt, az udvar végében szalmakazal. Pompor Károlyt keresem, nála van az egregyi templom kulcsa. — Nincs itthon — mondja a mezítláb elősiető, értelmes arcú, nyílt tekintetű leány — elmehetek, ha meg akarja nézni, de nem sokáig. Apám a földön van és most már etetni kell — Félcipőt húz és már indulunk is a „horgoson“. Mondom, milyen szép cserépfedelű házak vannak itt, módos község lehet. — Nem vagyunk módosak, csak tiszták vagyunk — feleli és panaszkodik — eső kellene, hogy hamar kikeljen a vetés. Itt állunk a műemlék előtt. ..1090 ben építették“ mondja. Váljon kitől hallotta? — Az apjától. A művészettörténet a XIII. század elejét jelöli meg a templom építési idejének. Nyugat felől a négyemeletes torony, rajta gyönyörű ikerablakok, a felső és alsó egy-egy, a középső két kis karcsú, ékesfaragású osztó oszlopocskával Csikóidul a zár, a leány kinyitja az 1912-ben kibontott, félköri éi déli kaput. Belépünk ezen az oldalbejáraton a hármas ritmusban tagolt, világosszerkezetű ódon templom négyszög alakú hajójába, mely a torony alsó részébe torkollik. A hajónál alacsonyabb tetejű szentély félkör alakú, boltozott jellemzője a román stílusnak. A műtörténet feltételezése szerint a köríves boltozatot egy-egy hármas tagozású pillér tarthatta. Az északi oldalon nincs ablak. Belül három falfülke, a déli falában kifelé és befelé táguló, hangvészerűen keskeny ablak. A szentély déli ablaka még kisebb és ilyen az apszis újabban kibontott félkörívű déli ablaka is. 1731-ben renoválták először, utóbb 1810-ban, majd 1912- ben. Mivel 10—12 éve még idejárt istentiszteletre Egregy népe, sajnos kisebb átépítéseket végeztek az ősi templomon — ezért nincs nyoma a három lépcsőnek, mely a ma is csúcsíves keresztfoltozató torony aljába vezetett. Most kívül újkeletű lépcső és ajtó visz a toronyba és az ősi templom kapuja csak búcsúkor nyílik meg. Vas arra akasztva, bográcsra emlékeztető, vékonyra kovácsolt vasból szentelt víztartó csüng és ugyanilyen anyagból készült az egykori szemeltvízszóró is. Az oltár eredeti, a hátteste azonban újabb keletű aranycsillagokkal teleszórt, feketére festett deszkalap. Rajta Bűnbánó Magdolna képe és alatta a tabernákulum szentségházikója is fából való. Az alapzatáról letört keresztelőkút régebben künn hevert a teplom mögött, most ideállították az oltár mellé ... Csöndben állunk, századok néznek vissza ránk. Ősök és utódok Künn, a templomot környező kis temető mellett minden égtáj felé szőlők, gyümölcsösök húzódnak. Az egregyiek most kezdik szedni az eladásra szánt csemegeszőlőt. A templom mögül keletre nézek, az ék alakú mély völgyben húzódó úton túl, szemben a hegyoldalon szétszórt házak, szőlők, gyümölcsösök, szántóföldek — 6 kyométer hosszúság van. Cserszeglomaj hegyközség. Valaha ez is a lomaj nemzetségé lehetett, jobbágyaival együtt. Erről beszél a Zsigmond király idejéből maradt okirat, amely 1400-ban kelt. Ivóvíz után kutatva, 1934-ben 51 méter mélyen, szerteágazó barlangrendszert talált itt Tóth Lajos kútmester Nemcsak szüretelnek Egregyen. Október 15-ike az őszi vetések határideje — itt a rozsot már mindenki elvetette! Az úton visszatérőben olvasom a községi hirdetőtáblán a termelési verseny eredményét: „Németh János beszolgáltatott az előírt 507 kilogram helyett 1949-et, Rumi József 589 helyett 1112-t, Varga Gergely 423 helyett 886-ot, Pethő János 386 helyett 570 kilogramot. Ők állnak a hosszú felsorolás élén. Egregy most Hévíz község II. kerülete. A közel 150.000 forintos tervkölcsön jegyzései közt 250 forinttal szerepel Gajári József. Ötven forint! Mégis emlegetik, mert a négygyermekes földművestől ennyi is alig telik, de ezzel is az országot akarja építeni. Menhelyről, mint árva került ide, 30 évig dolgozott nevelőgazdájának és most felesben bir letel másfél holdat. Mégis öt mázsát szolgáltatott be egy helyett. Ezért várja „a pénzt“, hogy kifizethesse a jegyzését Házhelyet szeretne és kis saját földet A hároméves terv eredményéről így beszél a kifüggesztett táblázat: 1. Új vízműgépház. 2. Singer-ház és telek megszerzése, amelyen az új községháza épül. 3. Tűzoltószertár tatarozása. 4. Az egregyi községháza újjáépítése, amelyben a tűzoltószertár és ifjúsági szervezet kap helyet 5. Vízművillanymotorok beszerzése. 6 Vágóhíd tatarozása. 7. Az egregyi tejcsarnok újjáépítése. 8. Új házhelyen kőkút fúrása. 9. Új községháza építése, amely december 31-ig elkészül. Mindezt nem tervhitelből, hanem saját erejéből végezte el a község, 1947—49. közt. ... A román építészet az Árpádok, korában honosult meg Magyarországon. A közelmúlt kedves gondolata volt tömör építkezési módját, zártságát, szerkezetét István király országépítésének jelképévé avatni. Most is az országot építike a száz éve felszaszabadult jobágyok, új társadalmat új világot és itt, az Árpádház-korabeli templom körül részt vesz ebben a történelmi nagy munkában Egregy is, becsülettel. Tamás Ernő TÖBB MINT EZER állandó és vándormozi működik Kazahsztán falvaiban. Vezetőik, a szakképzett mechanikusok sorából kiválik: Tungarov, a kolhozok népszerű mozimunkása. Már 18 éve járja vetítőberendezésével a falvakat. Színházak csütörtöki műsora: Operaház: Pillangókisasszony (C. 3., 7). Nemzeti: Vízkereszt (D. 1. fél 8). Magyar: Idegen árnyék (Kassai-bérlet, 7) Madách: A kertész kutyája (fél 8). Belvárosi: Moszkvai jellem (fél 8). Fővárosi Operett: Bécsi diákok (Tamásy-bérlet fél 8). Vidám (volt Pesti): Filmcsillag (Dóczy bérlet, fél 8). Ifjúsági (volt Víg): Zichy-palota (Ábrányi-Környey bértet, 7). Ottilrő (volt Művész): Csodák országa, (fél 5). Bábszínház (volt Kamera): Tavaszi virág, 3, 5). Royal Revü: Nincs előadás. Kamara Varieté: Nem félünk a nívótól (8). Optimisták: Kacagért (9). Fővárosi Nagycirkusz: A prolongált műsor (4, háromnegyed 8).