Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-14 / 239. szám

S­ZÍNHÁ­Z Prágai vendégkarmester vezényli az Operaházban az Eladott menyasszony­t Az Operaház novemberre tűzte ki az Eladott menyasszony felújítását. Smetana híres vígoperájának új elő­adása valósággal bemutatónak szá­mít, a huszas években szerepelt leg­utóbb műsoron a dalmű, amelynek muzsikája cseh népi motívumokon épült. Most kezdték meg a Smetana-mű próbáit. A négy főszerepet Osváth Júlia, Simándy József, Maleczky Oszkár és Sárdy János éneklik. A cseh dalmű utolsó próbáira hoz­zánk­­érkezik Jaroslav Krampholcz, a prágai Operaház karmestere, ő ál­lítja be véglegesen a vígopera új előadását s ő vezényel majd az első estéken. A ma is üde muzsikájú dalmű elő­adásával tavaly tavasszal ünnepelte a szegedi operatársulat Smetana szü­letésének 125. évfordulóját. A szegedi előadáson nagy sikere volt a cseh operának, a rádió is közvetítette. Az Operaház a felújítást ünnepi keretek között tartja meg, az új elő­adással emlékezik meg Smetana nagy jelentőségéről, s a zenetörténeti év­fordulóról. Nekünk is a magunk életének valóságait kell vászonra vinnünk! — írja egy szovjet film kapcsán a L'Ecran Francais Zarhi és Heific, a Lenfilm-stúdió két népszerű rendezője, rendszerint együtt dolgozik. A két rendező ki­tűnő színész-választó készségéről az éppen műsoron levő Viharos alko­nyatban is meggyőződhetett a közön­ség- A film Polezsájev professzorá­nak alakítását, annak idején, ők bíz­ták az akkor még pályája küszöbén álló Cserkaszovra. Hogy jól döntöt­tek, azt a film mindenben igazolta A rendező­pár legújabb alkotásával az ifjúság felé fordul, új filmjük címe: „Értékes búzaszem“, benne a Filmművészeti Akadémia idén vég­zett növendékei kaptak alkalmat az „első szerep“ eljátszására. „Az élet nevében“ című filmet Pa­ris közönsége is igen melegen fo­gadta. A bemutató alkalmából a L’Ecran Francois hosszú méltatást írt és benne keményen ostorozta a fan­éiz filmgyártás témaszegénységét: „Miért nem mutatnak be több szovjet filmet Franciaországiam? — veti fel a kérdést a lap. — Forgató­könyvíróink és rendezőink megtanul­hatnának belőlük témát keresni. Mi­ként a szovjet filmekben láthatjuk, nekünk is a magunk életének valósá­gait kell vászonra vinnünk, nem pe­dig kiagyalt bárgyú mesékkel untatni a közönséget és rontani a filmek színvonalát­“ — így hívja fel a fran­cia közönség figyelmét a szovjet filmre a L’Ecran Francais. Megfelelő helyiséggel is demokratizáljuk a kiállításokat! Levél a szerkesztőhöz Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Önök jobban számon kell hogy tartsák azokat az új kiállítás-techni­kai problémákat, amelyek azzal jár­nak, hogy a képzőművészeti kieső­ket a népi demokráciában a szé­les tömegek elé kell virni. A szociali­­zálódó emberiség ideológiai nevelése olyan­ fontossá vált, hogy miként egykor a mulaton „ligetet", „vita­­helyet“ jelentett, ahol mulatság, tár­sas együttlét, szórakozás várta a tö­meget, — ugyanúgy ma is ezt a tá­gasságot, teljes és feltétel nélküli meg­közelíthetőséget kell adnia a művé­szeti kiállítások helyiségeiben a nagy­­közönség számára. De miért hozom fel mindezt? Azért, mert az óriási tömegek valósággal sátorozást kell hogy tartsanak a Nemzeti Szalon előtt, mielőtt a szov­jet képzőművészeti kiállítás helyisé­geibe bejutnak! Mint a Szovjetúnió példái mutatják, ,a kiállítások kérdése már messze kinőtt a magángyűjtemé­nyek arisztokratikus jellegéből s a közművelődés szoros szolgálata lépett előtérbe. Teljesen gyakorlati lett min­den kiállítás. A nép minden addig elzárt gyűjteményt teljesen a magáé­nak érez. A kiállítások látogatása a Szovjetunióban már nem demokra­tikus kötelesség, divat, hanem egye­nesen lelki szükséglet kielégítése! A szovjet kiállítás átütő sikere bi­zonyítja, hogy gátunk is elérkezett az idő a kiállítások didaktikai lehe­tőségének feltétlen kiaknázására! A szovjet művészek megjelenítése nem­csak artisztikum, hanem elsősorban társadalomnevelő, életigenlő élikont, megkapó közvetlenség­ük a szocialista élet tiszta örömeit ábrázolja. Egy-egy szovjet hős gesztusaiban, nézésükben sokáig el kell mélyülni. Minden moz­dulatukban a szovjet emberség, egy egész kor lelke, vágyai és egész tár­sadalmi felfogása fejeződik ki a leg­tisztább művészi eszközökkel. Ezek a benyomások sokkal mélyebbre eresztik gyökerüket, ha tágas kiállító helyiségben, rendszeresebben elosztva közelíthetnénk meg őket s a lélek intimebb örömével kissé magunkba­­vonulhatnánk. Ha már az átütő si­ker és a fokozott érdeklődés esetle­ges megtöréséről, a kiállítás jobb he­lyiségbe elköltöztetéséről nem lehet szó,­­ vonjuk le a jövőre nézve en­nek az esetnek tanulságát. Tegyük teljesen demokratikussá a kiállításokat is, azaz olyanná, hogy az eredeti „vitahely" tágasságát, a kul­turális események és bemutatók mu­latságát ne gátolhassák többé a szűk helyiségek és a rendszertelen be­osztás! Sorai közzétételét kéri egy fiatal képzőművész. Ma este játszik Szertáréi Imre a varsói Chopin-versenyen Ezekben a napokban zajlanak le a varsói nemzetközi C­h­o­p­i­n-v­e­r­­s­e­n­y döntői. A versenyt minden or­szágban, amelynek résztvevői Varsó­ban hangversenyeznek, nagy érdek­lődés kíséri. Mint ismeretes, húsz nemzet ötvennyolc kiküldöttjéből ti­zennyolcan kerültek 7. döntőbe és versenyeznek az elsőségért Köztük van, mint a Kis Újság elsőnek je­lentette, a magyar S­z­e­n­d­r­e­i Imre is. A döntőbe került magyar versenyző ma, csütörtökön este 7 órakor játszik a nagyjelentőségű ver­senyen. Chopin F­mi’i­ versenyét zon­­gorázza a döntőben. A varsói rádió helyszíni közvetítéseket ad a versenyekről. Érdekes hír, hogy V­a­r­j­a­s A­n­n­á­t, a varsói nemzetközi Chopin-hangver­­senyen résztvevő magyar zongora­művésznőt versenyen kívüli 100.000 zlotys állami díjjal tüntette ki a len­gyel kormány. Varjas Anna a fa­siszta üldözések idején a ravens­­bru­cki és sachsenhau­seni német koncentrációs táborokban e­gyütt szen­vedett sok lengyel sorstársával. 6 (Péntek, október 1. j A „Tűz és fergeteg" a sajtó előtt Pudovkin „Tűz és fergeteg“ című híres alkotását szerdán levetítették a fővárosi sajtó képviselői előtt. A film, melynek szovjet címe: „Minyin és Pozsorszkij“, monumentális kere­tek között, lendületes drámai erővel ezt az élet-halálharcot mutatja be, amit az orosz nép két kiváló fia, Minyin mészáros és Pozsárszkij her­ceg vezetésével, győzedelmesen vívott meg az orosz földet pusztító lengyel hadak és a népet eláruló saját fő­urai ellen, a XVIII. század elején. Az imperialista lengyel hadak útját min­denütt a halás, fosztogatás, mészár­lás jelezte Már Moszkva alatt álltak, lerohanták volna a várost és­­ a Kreml falain azonban megtört a gyilkos támadás, de megfordult egy­ben a gigantikus küzdelem sorsa is. Az önmagára talált orosz nép vissza­ütött és az orosz föld felszabadult. A hatalmas jelenetek egész sorát mutató film igen nagy sikert ara­tott. A mű Pudovkin egyik legna­gyobb és legművészibb alkotása, közeljövőben közönség elé kerül. Színházi ügyelő AZ OPERAHÁZ ELŐADÁSAi ezen­túl 7 órakor kezdődnek az eddigi félnyolcas kezdés helyett. A ma: Pil­langó kisa­szony előadása tehát már 7 órakor kezdődik. A téli hónapok­ban az Operaház mindvégig hétkor fogja kezdeni előadásait, hogy a hall­gatóság még tizenegy óra előtt haza­jusson. A közeli műsorban csak a Nürnbergi mesterdalnokok szerdai előadása kivétel. A hosszú Wagner dalmű előadása már 6 órakor kez­dődik.* A „TITKOS KÜLDETÉS“ című szovjet filmalkotás magyar szinkron változatának úgynevezett finomvá­gási (összeállítási) munkálatai befe­jeződtek.* A TRUBADÚR vasárnap esti elő­adásán új Leonora mutatkozik be az Operaházban. Papp Júlia, mint ven­dég énekli a nagyigényű Verdi-szere­­pet. A jövő hét szombatján ismét a Trubadur szerepel műsoron. Ekkor kezdi idei vendégszereplését nálunk Francesco Molihari-Pradelli a Verdi­­dalma vezénylésével. A MAGYAR DOKUMENTUMFILM­GYÁRTÁS tervei között szerepel egy földrajz­film is, amely a Mátra szép­ségeiről számolna be. NAGYKANIZSÁN, az ifjúság kö­rében, rajzversenyt indítottak a „Hét színes mese“ című szovjet filmsoro­zat alakjainak megörökítésére. A he­lyi rajztanárokból és hozzáértő szak­emberekből álló döntőbizottság ér­­tékes díjakat oszt ki a versenyző fiatalok között. ig SZERGE­I GERASZIMOV, a két­szeres Sztálin-díjas rendező. „Az Ifjú Gárda“ című film alkotója, legújabb filmjét Puskinról készíti. Ezzel párhuzamosan azonban ta­nári feladatát is változatlanul el­látja a moszkvai Filmművészeti Főiskolán. ig A FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ok­tóber 24-én rendkívüli hangverseny­nyel kezdi idei koncertévadát az Operaházban.A LENGYEL FILMVÍGJÁTÉKOT első ízben lát­­majd a magyar kö­zönség. Címe: „Kincs“. Tárgyát a társbérlők életének zűrzavaraiból veszi, a felszabadulás utáni rommá­­lett Varsóban. A filmet sikerrel mutatták be a marianske-laznei filmfestivalon is. Kultúrvonat jön Diósgyőrből a Szovjet Festőművészeti Kiállításra A Szakszervezeti Tanács kultúr­­osztálya nagy csoportoknak ismerteti a Nemzeti Szalonban a Szovjet Festő­­művészeti Kiállítás remekeit. Nap, mint nap a dolgozók százai és ezrei tekintik meg a képeket. A Szaktanács vasárnap kultúrvonatot indít Diós­győrből. A diósgyőri üzemek 500 dol­gozója jön Budapestre a Szovjet Festőművészet Kiállítás megtekinté­sére. A diósgyőrieket a csepeli VM és a Szaktanács küldöttsége fogadja. lármaharmónium Egy olasz képes folyóirat izgalmas cik­ket közöl egy kiállításról, amelyen külön­leges hangszerek egész sorát ismertették meg a tanulni vágyó közönséggel. E hang­szerek közül, mint legelsőrendű szenzációt említik néhai Mario Russolo mester lárma­­harmóniumát. Russolo Marinettinek, a futu­­rizmus atyjának jobbkeze volt és ma húsz esztendeje alkotta meg kivételesen zseniális hangszerét, a lármaharmóniumot, amely nem kevesebb, mint negyvenhárom külön­böző zörejjel tudja fokozni egy futurista szimfónia megrendítő hatását E zörejek közül a legnevezetesebbek a körfűrész, a csikorgó autófék, az acélváspoly és az asz­­faltdaraboló-fúró monumentálisan élethű hangjai. A futurizmus hasonlíthatatlan erejű művé­szi irányzatának mindig kissé ostoba, de lelkes bámulója voltam. Tudomásul vettem, hogy akkor szép egy futurista tájkép, ha a nap nem olyan rajta, mint egy sárgás­fehéren izzó golyó, hanem olyan, mint egy kékeszöld sárkefe. Azt is elhittem, hogy egy futurista vers akkor vers, ha nem vers és a futurista programzene akkor zene, ha nem zene, csak programszerűen béget benne a nyáj; vagy — ha úgy tetszik — nyájat benne a bég. Elhiszem én, kérem, szeretettel, ezt a lármaharmóniumot is. Hogy kell, szép, jó, művészi és tökéletes. Csak egyet szeretnék tudni. Hogy mit? Azonnal megmondom. Russolo mesterről most olvasom csak, hogy eleinte festő volt, de egy turista­­kirándulás során a fejére esett és akkor lett zenész. Hát ezt értem. De ki r­ejtette a fejére a többi futuristát? (7) AZ INSTITUTO ITALIANO DI CULTURA olasz nyelvi érfolyamokat indít kezdő, közép és haladó fokozatokban. Beiratkozás: Bródy utca 8, délután 1­7-ig. A tanítás október hó 17-én kezdődik Sándor- A hétszázéves egregyi műemlék tövében is építik az országot Egregy, október he. (A Kis Újság kiküldött munkatársától.) Árpádház-korabeli templom áll hét százada a hegyoldal legmagasabb pontján, az egregyi temetőben. Ma­gyarországnak nem egyetlen, de egyik legszebb román-magyar -stilü műemléke a kis falusi templomok közül, amelyek a négytornyú székes­egyházakkal és kéttornyú apátsági templomokkal szemben egy torony­­b­yal épültek. Az egregyi templom ennek az építészetnek a századok vi­harából megmaradt eml­éke és a ma­gyar múlt egy darabja. Mindenki el­zarándokol ide, akit a múlt és a mű­vészet érdekel, ha erre jár. Ezért ve­szem utamat én is a négyszáz lakosú Egregy felé. A X. légió katonája... Amikor ez a Szent Magdolnáról elnevezett templom épült, a jobbágy — arra szánva, hogy „dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon“, ■— Tiborc szavával panaszolhatta­ „csaknem megfagyunk kunyhóink sövényfala közt“. Most, amint Egregy felé balla­gok, alig látok itt a zalai szegénypa­­raszt-sorsot annyira jellemző zsupfe­­deles házat. Fehérre meszelt, piros cserépfedelű otthonok. Üres a falu. Az aranynapsugaras, nyárias délutá­non mindenki künn dolgozik a föl­deken. Szántanak, vetnek — itt még ekével bajlódva verejtékeznek a ne­héz munkában — és viszik a kis hordókat a hegyre döcögő szekerek a szőlőkbe. Kislány igazít útba: — Arra tessék menni, arrafelé van egy „horgos“, az vezet oda. — Ám amint a horgost­ (kanyargós, mély hegyiút) keresem, egyik parasztház udvarának kerítésfáján ceruzás fel­írat állít meg: ÚT A RÓMAI SÍRHOZ Átmegyek az udvaron, öregasszony üldögél a fa alatt, ölében kisgyerek, nyilván az unokája. Felkapaszko­dom a dombra, könnyen rátalálok a partoldalba vágott római sírra. Alak­ja kőkoporsóra emlékeztet Leguggo­lok, hogy lakattal lezárt deszkaajtaja fölött bekukucskáljak. — Tessék várni, míg kinyitom! — szólal meg mögöttem az öregasz­­szony. Közben letette öléből unoká­ját és utánam sietett Kiderül, hogy ez az ő kis birodalma, a cédrussal és tüskerózsával díszített, római tég­lákkal falazott, kőlapokkal ékalak­ban fedett régesrégi sír, amely fe­lett most szántóföld nyújtózkodik. Kinyitja a kis ajtót és kiterített csontvázat látok. — 1921. április 24-én találták a fiaim, Miklós és „Jákim“, szántás közben — mondja özv. Barát Lász­lóvá — a Krisztus utáni III. század­­ból. A kinyújtott kezénél pénz volt erről tudják. A gyűrűje a medencé­jében volt. Ebből meg azt olvasták ki, hogy a X. légió katonája volt. Ott, a karjánál — tessék nézni azok a kis csontok sólyommadáré.. A pénzt meg a gyűrűt elvitte a mú­zeumba Csák Árpád tanár úr. Meglepetten hallgattam beszédét és megkérdem­: hány éves? — 81 éves vagyok — feleli. Het­vennek sem látszik. Friss, élénk, s mozgása, értelmes a beszéde, pedi ugyancsak megtörhette volna a sok esztendő nehéz munkája. Kitárul a múlt kapuja Jellegzetes zalai, fehérre meszelt ház, pirosló paprikafüzérek csünge­­nek az eresz alól. Sárga tökök hal m­aza hever a fa alatt, az udvar vé­gében szalmakazal. Pompor Károlyt keresem, nála van az egregyi temp­lom kulcsa. — Nincs itthon — mondja a me­zítláb elősiető, értelmes arcú, nyílt tekintetű leány — elmehetek, ha meg akarja nézni, de nem sokáig. Apám a földön van és most már etetni kell — Félcipőt húz és már in­dulunk is a „horgoson“. Mondom, milyen szép cserépfedelű házak van­nak itt, módos község lehet. — Nem vagyunk módosak, csak tiszták vagyunk — feleli és­­ panasz­kodik — eső kellene, hogy hamar ki­keljen a vetés. Itt állunk a műemlék előtt. ..1090 ben építették“ mondja. Váljon kitől hallotta? — Az apjától. A mű­vészettörténet a XIII. század elejét jelöli meg a templom építési idejé­nek. Nyugat felől a négyemeletes to­rony, rajta gyönyörű ikerablakok, a felső és alsó egy-egy, a középső két kis karcsú, ékesfaragású osztó oszlo­­pocskával Csikóidul a zár, a leány kinyitja az 1912-ben kibontott, fél­­köri éi déli kaput. Belépünk ezen az oldal­bejáraton a hármas ritmusban tagolt, világosszerkezetű ódon temp­lom négyszög alakú hajójába, mely a torony alsó részébe torkollik. A ha­jónál alacsonyabb tetejű szentély félkör alakú, boltozott jellemzője a román stílusnak. A műtörténet felté­telezése szerint a köríves boltozatot egy-egy hármas tagozású pillér tart­hatta. Az északi oldalon nincs ab­lak. Belül három falfülke, a déli fa­lában kifelé és befelé táguló, hang­­vészerűen keskeny ablak. A szentély déli ablaka még kisebb és ilyen az apszis újabban kibontott félkörívű déli ablaka is. 1731-ben renoválták először, utóbb 181­0-ban, majd 1912- ben. Mivel 10—12 éve még idejárt istentiszteletre Egregy népe, sajnos kisebb átépítéseket végeztek az ősi templomon — ezért nincs nyoma a három lépcsőnek, mely a ma is csúcsíves keres­ztfoltoz­ató torony al­jába vezetett. Most kívül újkeletű lépcső és ajtó visz a toronyba és az ősi templom kapuja csak búcsúkor nyílik meg. Vas­ arra akasztva, bográcsra em­lékeztető, vékonyra kovácsolt vasból szentelt víz­tartó csüng és ugyanilyen anyagból készült az egykori szemelt­­vízszóró is. Az oltár eredeti, a hát­teste azonban újabb keletű arany­csillagokkal teleszórt, feketére fes­tett deszkalap. Rajta Bűnbánó Mag­dolna képe és alatta a tabernákulum szentség­házikója is fából való. Az alapzatáról letört keresztelő­kút ré­­gebben künn hevert a te­plom mö­gött, most ideállították az oltár mel­lé ... Csöndben állunk, századok néznek vissza ránk. Ősök és utódok Künn, a templomot környező kis temető mellett minden égtáj felé sző­lők, gyümölcsösök húzódnak. Az eg­­regyiek most kezdik szedni az el­adásra szánt csemegeszőlőt. A temp­lom mögül keletre nézek, az ék alakú mély völgyben húzódó úton túl, szemben a hegyoldalon szétszórt há­zak, szőlők, gyümölcsösök, szántó­földek — 6 kyométer hosszúság van. Cserszeglomaj hegyközség. Valaha ez is a lomaj nemzetségé lehetett, job­bágyaival együtt. Erről beszél a Zsig­­mond király idejéből maradt okirat, amely 1400-ban kelt. Ivóvíz után ku­tatva, 1934-ben 51 méter mélyen, szerteágazó barlang­rendszert talált itt Tóth Lajos kútmester Nemcsak szüretelnek Egregyen. Október 15-ike az őszi vetések határ­ideje — itt a rozsot már mindenki elvetette! Az úton visszatérőben ol­vasom a községi hirdetőtáblán a ter­melési verseny eredményét: „Németh János beszolgáltatott az előírt 507 kilogram helyett 1949-et, Rumi Jó­zsef 589 helyett 1112-t, Varga Ger­gely 423 helyett 886-ot, Pet­hő János 386 helyett 570 kilogramot. Ők áll­nak a hosszú felsorolás élén. Egregy most Hévíz község II. kerülete. A közel 150.000 forintos tervkölcsön jegyzései közt 2­50 forinttal szere­pel Gajári József. Ötven forint! Még­­is emlegetik, mert a négygyermekes földművestől ennyi is alig telik, de ezzel is az országot akarja építeni. Menhelyről, mint árva került ide, 30 évig dolgozott nevelő­gazdájának és most felesben bir lete­l másfél holdat. Mégis öt mázsát szolgáltatott be egy helyett. Ezért várja „a pénzt“, hogy kifizethesse a jegyzését Ház­helyet szeretne és kis saját földet A hároméves terv eredményéről így beszél a kifüggesztett táblázat: 1. Új vízműgépház. 2. Singer-ház és telek megszerzése, amelyen az új község­háza épül. 3. Tűzoltószertár tataro­zása. 4. Az egregyi községháza újjá­építése, amelyben a tűzoltószertár és ifjúsági szervezet kap helyet 5. Víz­művillanymotorok beszerzése. 6 Vá­góhíd tatarozása. 7. Az egregyi tej­csarnok újjáépítése. 8. Új házhelyen kőkút fúrása. 9. Új községháza épí­tése, amely december 31-ig elkészül. Mindezt nem tervhitelből, hanem sa­ját erejéből végezte el a község, 1947—49. közt. ... A román építészet az Árpádok, korában honosult meg Magyarorszá­gon. A közelmúlt kedves gondolata volt tömör építk­ezési módját, zártsá­gát, szerkezetét István király ország­építésének jelképévé avatni. Most is az országot építike a száz éve felsza­­szabadult jobágyok, új társadalmat új világot és itt, az Árpádház-kora­­beli templom körül részt vesz ebben a történelmi nagy munkában Egregy is, becsülettel. Tamás Ernő TÖBB MINT EZER állandó és vándormozi működik Kazahsztán fal­vaiban. Vezetőik, a szakképzett me­chanikusok sorából kiválik: Tunga­­rov, a kolhozok népszerű mozimun­kása. Már 18 éve járja vetítőberende­zésével a falvakat. Színházak csütörtöki műsora: Operaház: Pillangókisasszony (C. 3., 7). Nemzeti: Vízkereszt (D. 1. fél 8). Magyar: Idegen árnyék (Kas­sai-bérlet, 7) Madách: A kertész ku­­tyája (fél 8). Belvárosi: Moszkvai jellem (fél 8). Fővárosi Operett: Bécsi diákok (Tamásy-bérlet fél 8). Vidám (volt Pesti): Filmcsillag (Dóczy bérlet, fél 8). Ifjúsági (volt Víg): Zichy-palota (Ábrányi-Környey­ bértet, 7). Ottilrő (volt Művész): Cso­dák országa, (fél 5). Bábszínház (volt Kamera): Tavaszi virág, 3, 5). Royal Revü: Nincs előadás. Kamara Varieté: Nem félünk a nívótól (8). Optimisták: Kacagért (9). Fővárosi Nagycirkusz: A prolongált műsor (4, háromnegyed 8).

Next