Kis Ujság, 1950. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1950-01-05 / 4. szám

DZSOMÁRT SZŐNYEGE Az IfiChági Színház úi darabja A Kaukázus kék ege alatt és kék vizeinek partjain szálltak szájról szájra azok a mondák és zendüllek egykor kobzosok ajkain a hőskölte- mények, amelyeknek töredékeit gyűj­tötte egybe A.Tazsibájov a hétmilliós kazah nép hőséről, Dzsomártról. E töredékekből alakított színjátékot G. Rosál, a mese elemeivel, az emberi szellem e mélyen élő, rejtelmes illatú virágaival ültette tele Dzsomárt mon­dákba vesző, de valóságban gyöke­rező történetét. A szerelem — c nagy emberi indulat, mint a népmesék és tündérregék ősi tárgya és mozgató­ereje — Dzsomárt szőnyegében tulaj­donképpen egy hösmondát sző át vér­piros szálaival. A mese, miként az álom, a jelképek nyelvén beszél és e mesévé varázsolt hősmonda is a ké­pes beszéd példázó szavaival és a színes szavak gondolat-tartalmú ké­peivel mondja el az életigazságokat E legősibb népköltészet, a nép élet- bölcsességének tarka virága, szirmai­ból mindig kibontja tehát a tapasz­talatok erkölcsi tanulságát és a költői igazságszolgáltatást, akár a tündéri Árgirus egyéni sorsában, akár a Vitéz Lászlók, Ludas Matyik népmeséi hő­seinek személyében fejezi ki a nép- lélek ítéletét. A kazah nép mondái hősének sorsa is a jelképek nyelvén tesz igazságot. Azért szövi Dzsomárt — kardját félretéve — három évig szerelmese képét a keleti szőnyeg tüzes színeibe, hogy megismerve a munkát, együtt tudjon érezni a dol­gozó emberekkel és emberré lehessen a mondái hősbőL Dzsomárt csak úgy tud szembeszállni — megtalálva a munka és az élet értelmét — népének ellenségével, a vérivó zseszternákok- kal, hogy mint harcos munkás és mint a munka küzdő hőse. szétverje a csupán mások verejtékes munká­jának gyümölcséből, munka nélkül élősdiskedök aranybálványban jelké­pezett, embertelen hatalmát. Egri István határozott vonalú ren­dezése az előadás hétfőn látott, kiala­kult formájában drámai feszültséget teremlő egységbe fogja és lüktető ütemben viszi a mesejáték sok színes képből kissé lazán szőtt cselekményét Levágva a „fenékszínt“, a színpad táv­latát, a fömegjeleneteket ugyan inkább csak jelezve, de hatásosan mozgal­massá téve, finoman hangsúlyozza a darab jelkepi tartalmát és erkölcsi tanulságát. A vérivó rablónép király­nőjét Sennyei Vera testesítette kápráz­tató külsőségekkel, de a drámai hatás megelevenítő eszközeivel is. Arany- ban-ékszerben csillogva, a közömbös­ség hindu bálványára emlékeztető kő­szoborból úgy elevenedik démoni sze­relmessé, hogy hitetően, félresiklás nélkül tudja megjeleníteni a mese szörnyű ösztönökben élő, bűbájos boszorkányát. Náray Teri kifejező arcjátékkal és mozdulatművészettel, finom átmenetekben érezteti meg sze­repének minduntalan változó érzés­hullámzását, egyként elragadóan raj­zolva meg a szőnyegszövő szerelmes leány és a Dobó Katicák, Jeanne d’Arc-ok amazoni jellemének ellen­tétes vonásait. Ilosvay Katalin a mezei virágok és a népmesék illatát hozza a színpadra, mélyen átélt alakításában, a szőnyegszövő öregasszony unokájá­nak lehellétszerü színekkel megfestett, közvetlenséggel és egyszerű eszközök­kel jellemzett alakjában. Benkö Gyula Dzsomárt bonyolult szerepében, mely inkább jelkép, mint ember-alak, külö­nösen részleteiben nem egyszer drá­mai hévvel és emberien érzékelteti a szőnyegszövővé vált mondái hős ön- viaskodásait és küzdelmeit. Soós La­jos férfias, szépen beszélő Órára, Verebes Károly (aki próba nélkül vette át a beteg Gálcsiky szerepét) friss, életeleven kobzosa, továbbá Berky Lili Dzsomárt anyjának alak­jában, Orsolya Erzsi, mint a szőnyeg szövés öreg miesterasszonya és mellék­szerepében Raffag Blanka egy élet múltját éreztetik meg alakításukkal. Sok lendület van Barlay Vali játéká­ban, de a zseszternákok megszemélye­sítői túlzásaikkal gyakran a komikum határát súrolják. Farkas Ferenc zenei feldolgozása, Fülőp Zoltán mesehan­gulatot felidéző d'szletei és Márk Ti­vadar festői jelmezei egyaránt hozzá­járulnak ahhoz, hogy a darabnak a népi „alakosok“ ősi játékaira és a népszokások kedvesen fellengős be­szédére emlékeztető nyelve és eszmei tartalma — Örkény István szép fordí­tásában — megmozdítsa a nézők ér­zelmeit, de gondolatait is. Tamás Ernő Csepelen lép fel szerdán este a Szovjet Légierők Ének- és Táncegyüttese A Szovjet Légierők Ének- és Tánc­együttesének eddigi minden fellépése óriási sikert jelentett. Pénteken a Nemzeti Színházban, szombaton az Operettszínházban, vasárnap az Operaházban és hétfőn a Városi Színház színpadán léptek fel a ki­tűnő énekesek, muzsikusok, láncosok és minden alkalommal nagy szere­tettel és lelkesedéssel fogadta magas- szinvonalú műsorukat a közönség. A városiszínházi tapsviharral, virág­záporral végződött előadás után, ma, szerdán este a csepeli dolgozók előtt szerepel a nagyszerű együttes. A WM kultúrcsarnokában folytatja fellépé­seinek sorozatát, az életerőt, életörö­mét, egészséget, magasszlnvonalú mű­vészetet sugárzó dalok, kórusok, tán­cok ragyogó bemutatását. A Szovjet Légierők Ének- és Tánc­együttese kedden délután a szolnoki •Városi Színházban mutatta be zsú­folt nézőtér előtt remek művészetét. A közönség minden egyes számot percekig tartó tapssal, virágcsokrok­kal jutamazott. A művészi teljesít­mények közül különösen kiemelke­dett a „Repülők tánca“, valamint a „Matrózok tánca“ című kompozíció. A közönség kérésére a művészegyüt­tes több műsorszámot megismételt. Este a város a Tisza-szállóban díszvacsorát adott a művészegyüttes tiszteletére, amelyen Juhász Imréné főispán üdvözölte az együttes tag­jait és köszönetét mondott a művészi élményért, amelyet a szovjet művé­szek a város dolgozóinak nyújtottak. — A mai előadásból — mondotta — a szovjet ember életének szépsége, a kommunizmust építő szovjet társa­dalom életöröme, győzelembe veteti egészséges optimizmusa árad felénk. A népi demokráciák eszmei qyőzeiméi jelenti a Talpalatnyi föld és a Néma barrikád“ — állapítja meg a Szovjetszkoje Iszkusztvo Megújult filmgyártásunk büszke­sége, a „Talpalatnyi föld“ ót a „Néma barrikád“ című, új csehszlo­vák film igen nagy sikerrel szerepel a Szovjetunió fi mszínházainak mű­során. Mint ismeretes: a „Talpalatnyi föld“ Marianske-Lazneban a film- fesztivál Munka Nagy diját nyerte, és hasonlóan kedvező fogadtatásra ta­lált a szovjet kritikusoknál is, ami­kor először levetítették előttük a moszkvai Művészetek Házában. A szovjet lapbeszámolók megdicsérték a filmet és hasonlóan szép elismerést kapott a „Néma barrikád“. Ez a csehszlovák film megrázó erővel ar ról a prágai ellenállásról számol be, melyet a főváros lakossága 1945 ta­vaszán tanúsított a nácik ellen. A Pravda, többek között, azt írta róla: „Az ilyen alkotás hozzájárul ahhoz, hogy a demokratikus tábor hívei jobban megismerjék egymást.“ Mindkét filmmel most a Szovjet­szkoje Iszku zlvo, a szovjet művé­szeti folyóirat foglalkozik. A méltatás elismerő sorai között találjuk ezt a mondatot: „Minikét film a népi de­mokratikus országok eszmei győzel­mét ietenti. Ezeknek az országoknak a filmművészete megindult a realista művészet útján.“ A Néma barikád­nál külön kiemeli a lap, hogv a film hőse — először a csehszlovák film­4 (Csütörtök, Január 5) művészetben — a Kommunista Párt által vezetett munkásosztály. A Néma barrikádnak, egyébként, kedden volt a magyar sajtóbemuta­tója. A hősi, erős és mély kommu­nista eszmeiséggel áthatolt filmalko­tást igen nagy tetszéssel fogadták a fővárosi újságírók. Magyar közönség elé jövő héten kerül a film. Otsai csomópont A lezajlott sztálini filműnnepségek egyik kimagasló filmalkotása, az „Or­sói csomópont“ a hét csütörtöki be­mutatóinak lesz nagy eseménye. A filmet a filmünnepségek során már részletesen ismertettük. Felhívtuk a figyelmet, hogy élethűen tárja elénk a szovjet partizánok rcltenhetetlen hő­siességét és a partizánok meg a párt- szervezet elszakíthatatlan kapcsolatát. A filmet Faincimmer, a „Tengerész- becsület“. ,,Győzhetetlen brigád“ Sztá- tin-dijas rendezője készítette. A fősze­repet, Konsztantin Zaszlonov bjelo- russz mérnök legendás alakját, a Szibériai rapszódiából ismert kitűnő Druzsnyikov mintázza meg. Alakításá­ban a szovjet ember kiváló jellemvo­násait ezúttal a bjelorussz nép hős fián keresztül mulatja meg. Meg kell még említeni, hogy a film segédren- dezője, Kors-Szablin, a Nagy Hon­védő Háború iaején partizánként küzdött a megszálló nácik ellen. Színházi ügyelő MANRICOT először énekli Si- mándy József, az Operaház szerdai Trub-dur előadásán, amelyet olasz vendég, a torinói rádió zeneigazga­tója, Mario Rossi vezényel. * ALEXANDROV, a Sztálin-dijas szovjet filmrendező a moszkvai rádió munkatársának adott nyi­latkozatot a múlt év legnagyobb élményéről. Elmondotta, ltogy igen nagy élmény volt számára a Csehszlovákiában rendezett nem­zetközi filmbemutató, a szovjet filmművészet diadalútjának ez az újabb állomása- Majd idézte a fesztivál jelmondatát: „Az új em bérért, a tökéletesebb emberisé­gért!“ Aztán így folytatta: „Ezt a jelmondatot az új esztendőben se felejtsétek el! Harcoljatok to­vábbra is a népek békéjéért a gaz, háborús uszítok ellen!“ * A „SPORTBECSÜLET“ című, új szovjet film színes felvételekben szá­mol be a tömegsport-mozgalom fej­lődéséről és a szovjet sportolók ki­váló eredményeiről, melyeket a nem­zetközi versenyeken érnek el. * A GEROLSTEINI NAGYHERCEG­NŐ kedd délelőtti próbáját végignézte a Könyvbarátok tanulmányi cso­portja. Szirtes László, a színház tit­kára üdvözölte a Könyvbarátokat, majd néhány jelenetet próbáltak le a közönség előtt. Egymásután jöttek a színre a darabban szereplő Vomiku- sok: Latabár Kálmán, Bilicsi Tivadar. Feleki Kamill, Kele i László Rá onyi Róbert .. Ennyi komikus egy darab­ban! A női primadonnák: Honthy Hanna, Fejes Teri, Petress Zsuzsa, szintén bemutatkoztak a Köuvvba’-á- toknak, akik az izga’mas próba él­ményével távoztak a Fővárosi Operett Színházból. * A SZOVJET RAJZFILMEK MES­TEREI igen nagy gondot fordítanak arra, hogy a fitma'ckok: gyermekek, f.lnőltek, vagy állatok hangja meg. győző erővel hasson a közönségre. Erről az éppen most vetített „Vicád az erdő“ műsora pompás és tnulsá- gos f Imsorozatában is meggyőződhet a közönség. A rajzfilmek szere rlöi neves színművészek hangján szólal­nak meg. Ebben a munl.c.ban a mosz­kvai színházak művészei is tevékeny részt vesznek. AZ ELSŐ HINDU FILM MAGYARORSZÁGON! A%étet i/áridö-tai India népének küzdelme a létért és » szebb jövőért. Holnaptól: RÁKÓCZI (v. Omnia) FÓRUM HARMINC ÉV (Jegyzetek a romániai magyarság útjáról) Bányai László tanár és író, a ro­mániai dolgozó magyar nép egyik ve­zetője könyvet írt a romániai magyar­ság elmúlt harminc esztendejéről. A könyvet Robotos Imre, a Romániai Magyar Szó szerkesztője ismerteti és azt írja, hogy „Bányai László műve elvezet az út szocialista határkövéig és a győzelem távlatából vizsgálja a háromévlizedes múlt gazdag tapasz­talatait“ Bányai művében abból in­dul ki. hogy a történelem tárgyi igaz­ságait kizárólag a marxizmus-leniniz- mus kutatási módszereivel lehet meg­közelíteni és a romániai magyarság történelmét nem tanulmányozhatjuk a román nép történetétől függetlenül, nem érthetjük meg a Szovjetunió tör­ténetének tanulmányozása nélkül. A romániai magyar dolgozók sorsa 30 esztendőn keresztül lényegében azonos volt a román dolgozók sorsával. Le­leplezi a magyar burzsoázia és földes- urak cinkos együttműködését a ro­mán burzsoáziával és földesurakkal a magyar dolgozók nemzetiségi és osz- lályelnyomásában. Történelmi okmányokkal mutat rá arra, hogy a magyar burzsoázia fo­lyamatos árulása a romániai magyar­ság múltjának csak egyik oldala. A másik oldal a magyar do'gozók sza­badságharcáról. hazafias, nemzeti harcáról, kérlelhetetlen orztálgharcá- ról számol be. Ez a harc a Román Kommunista Párt vezette munkás­osztály harcának szerves része. A Román Kommunista Párt kezdettől fogva a „nem ’ehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom" marxista- elv alapján működött, s ennek szel­lemében szervezi meg a román és magyar do'ao-ók közös harcát. 1934 nyarán megalakult a Román Kommu­nista Párt segítségével és vezetésével a Romániai í,.a .r Dolgozók Szö­vetsége. A M ADOSZ az e ső nemzeti­ségi jellegű magyar szervezet, amely „az itt élő magyar néptömegek ér­dekeit és az együtt élő népek baráti közeledését szolgálja és elismeri a társadalmi haladás főerejének, a munkásosztálynak forradalmi hiva­tását a nemzetiségi kérdés gyökeres megoldására“ — írja Bányai László. A bécsi döntés után az RKP illegá­lis Töpiratokban leplezi te a bécsi döntés értelmét és a MADOSZ is fel­hívásban fejti ki, hogy „a bécsi dön­tés az Erdélyben éő nlpek akaratát semmibe véve Erdély földjét szét- szaggalja és a hitleri német impe­rializmus fasiszta zsarolásának esz­közévé teszi“. A felszabadulás utáni események méltatásánál Bányai László kiemeli, hogy a romániai magyarság osztály­harcos nemzetiségi szervezete, a MADOSZ munkájának foly'atója a Magyar Népi Szövetség. Üj harci szakasz következik, a magyar revi- zionizmus újra összefog a román so­vinizmussal, hogy meyalradályozzák a népi demokratikus rendszer meg­szilárdulását. A reakció tervszerű aknamunkát folytat, amelynek impe­rialista forrásait leplezte le a Rajk- per is. Ez eben szállott síkra a mun­kásosztály élcsapatának vezetésével minden becsületes do’gozó. Bányai László történelmi jegyzeteit a szo­cializmus építésének nagyszerű kor­szakánál fejezi be. amikor a nem­zeti kérdés gyakorlatának Sztá’ini útján az eqyüttélö nemzetiségek jog­egyenlőségének biztosítása állampoli- Ukáoá emelkedett. Á főváros Hírei Több hivatal költözik el a Városháza épületéből. A Központi Lakáshivatal, a Levéltár, ai Árvaszék és a KIK műszaki részlege költözik át az Újvárosháza épüle­tébe, IV., Váci-utca 62—64. szám alá. A Lakáshivatal átköltözése miatt a felek foga­dása csütörtökig szünetet, 9 Ez év elején befejezést nyer a Rökk Szi­lárd-utca 13. szám alatti iskola helyreállí­tása. Ugyancsak befejezik a Műcsarnok meg­kezdett helyreállítását is, 500.000 forint költ­séggel. $ Sashalom község elöljárósága a Bajcsy- Zsilinszky-út 7. szám alól Havas-utca 35. szám alá költözött. Itt van a XVI. kerületi elöljáróság székhelye. A XVI. kerületi elöl­járóságnak egyébként két kirendeltsége van: Cinkota, Mátyás-utca 64. és Rákosszent­mihály, Hősök tere 1. szám alatt. e Január 1-tŐl az új kerületek iparos- tannló-iskolái mellett működő segéd- vizsgabízotlságok adminisztrációs munkáit is a polgármesteri V. ügyosztály keretében működő központi iroda látja el. Ez az iroda hívja össze esetenként a vizsgáztató bizottságokat és a sikeres vizsga után kiadja a segédlevelet. Munkaközösséget is létesíte­nek, amelybe bevonják az iparostanuló­iskolák igazgatóit is. € A X. kerületi árvaszéki ügycsoport heten­ként egyszer ülésezik. Ekkor megtárgyalják a csoport ügyköréhez tartozó gyermek- védelmi és a kiskorúakkal kapcsolatos kér­déseket. A kerületi elöljáróság szociálpoli­tikai ügycsoportjának munkáját nagymérték­ben támogatja a népi bizottság. Elősegíti az anya- és csecsemővédő-intézetek ellenőrzését s a kerületben felmerülő egyéb szociál­politikai kérdések megoldásához is segítő- kezet nyújt. 9 — As üzleti forgalmat U növel! a troli­busz — állapítja meg a Magyar Kiskeres­kedők Lapja. A „troli4' bemutatkozása nem­csak közönségsikert aratott — írja a lap —, de útvonalán a megszokottnál jóval nagyobb lett a forgalom. Még az üzletre is jó hatás­sal van a trolibusz! — mondják a Király- utca és a Nagymező-utca kereskedői. Vidéki kiküldetéshez férfiakat, nőket felveszünk Komoly kereseti tehetőség Jelentkezés délelőtt ÍV 10-ig. Sztáltn-út 25. (volt Andrásig út) Ahol a sziklaormok a magasban ténfergő felhőkkel kacérkodnak, a kaukázusi hegyekben, szakadékok, csak késő tavasszal meg nyáron jár­ható hágók, meg rohanó hegyipata­kok közelében van egy kis falu: Szakén. „Ne is próbálják a nagy világatlaszon keresni — túl kicsi a főldabrosz léptéke, semhogy megje­löljék rajta a földigolyó ilyen isten- hátamegetti zugocskáit is“ — írja róla jellemzésként G. Gulia, a Sztá- lin-díjjal kitüntetett szovjet író, a „Kaukázusi tavasz“ című regényének bevezető szavaiban. Évtizedekig elszigetelten a nagyvilág­tó', nagy magánosán élt ez a pici falu és alig-alig akadt valaki a nagy biro­dalomban, aki nagy-néha megközelí­tette volna a zergék és erdei vadak birodalmában élő magánosokat. „A falusi* települések jegyzékében Szákén csak a múlt század 90-es ■ éveiig tett számot, amíg át nem vette hivatalát Sztukov főhadnagy, az új körzeti elöljáró. Ez a hivatalos ember, mi­nek utána áttanulmányozta a hely­zetet és meghallgatta az adóbeszedők véleményét — akiknek semmi, de semmi kedvük sem volt átvergődni ki­lenc hágón és nyolc hegyi patakon, pusztán a szákeni parasztok nyomo­rúságos garasaiért —, úgy döntött, hogy Szákent törölni kell a falvak lajstromából, mintha elnyelte volna valamelyik szakadék“. Nos, mikor a regény története kez­dődik, 1947-ben éppen tavasz van a Kaukázusban. Már a madár harsog- tatja télvíz idején elfelejtetett hang­jait. A gályákon kifestett a rügy. Az írót érdemes az olvasónak el­kísérni a tavaszi Kaukázusba, Szó­kénbe, mert ebben az istenhátame- geí’: faluban ezekben a hónapokban nagy események zajlanak és tanúi le­hetünk a nagy átalakulásnak, mi’ or a hegyektől elzárt falu belekapcsoló- dik a szovjet kultúrközösségbe. Keszou már szervezi a munkabri­gádot, hogy az első tavaszi napsüté­A kaukázusi hegyekben ses napon megkezdődhessék a so­vány földek meghódítása, a községi szovjetben is tárgyalják már a tava­szi vetési munkákkal kapcsolatos leendőket. Fel is olvassák a körzeti pártbizotság levelét, mely a szovjet parasztságnak megmutatja a fejlő­dés útját. „1947 legyen a mezőgaz­daság rohamos gyarapodásának éve, amelynek fejlődését némileg hátrál­tatta a háború“, A tagok azonban aggódva hallják, hogv itt a hegyek­ben ők is 500 púd tengerit termel­jenek s meg is jegyzik, hogy ezt az eredményt itt ugyan el nem érik, nem tengerpart ez. Keszou azonban vállalja: terve az, hogy a sovány föld kövérítéséhez felhasználja ter­mékenyítőként a falu határában ta­lálható óriási mennyiségű foszforitot. S megkezdődik a csodálatos küz- de'em az 500 púdért, a jobb földért, azért, hogy Szákenben is kulturál­tabb, emberibb legyen az étet. S egyre nagyszerűbb eredmények szü­letnek meg Szákenben. Míg a brigád keze alatt ég a munka, egv másik nagy terv is megszületett a faluban. Szákenben is megunták már a petró­leummal vesződni, te'epet épített Szmjel, a falu fúrófaragója, aki meg­ismerte a szerelés munkáját a Nagy Honvédő Háború idején. „Meghívó! Holnap, vasárnap kérjük szives meg­jelenését. Vitlanytelepet avatunk. Tisztelettel Guda'.“ A meghívó meg­érkezik minden otthonba s a nagy eseményre meg is jelenik Gudal házában a falu apraia-nagvia. És ezen az éjszakán kigyullad a fény a falu egyik épületében. Keszou han goztatja ii, hogy a villany égni is fog, míg a Száken-folyó e’ nem apad. „Igen, barátaim, hires éjszaka volt az Szákenben, csodás éjszakai* Szákén nem akarja megtartani tit­kát, hogy hegyének foszforit' incse van, hanem az egész nagyközösség Rendelkezésére bocsátja. Keszou le is száil a hegyekből a völgyekbe, a síkságra, hogy szakértőknek is meg­mutassa a falu értékét, a foszfori­tot. S elhangzik a t örzeti párttitkár­ság épületében a legszebb szózat: „Vannak, akik azt mondják, hogy maguk elszigetelten élnek ott. az is­ten hátamegett Ez nem igaz! Ma­gukkal van az egész ország. Maguk nincsenek egyedül. A bolsevik szel. lem mindenüvé elhatol, minden he. gyen, hágón és folyón 1 eresztültör. Idenézzen! — Itt van a Szovjetúnió. Óriási, erős, világhatalom. Maguk meg egy kis részét alkotják. Éljenek és dolgozzanak úgy. mirtha Moszkvá­ban élnének és dolgoznának Sztálin mellett“. A regény csodálatos szépségeket tár fel, ez a történet a váza. Olvasá­sakor érezzük a föld, a tavasz illatát, felvonul előttünk a falu minden ér­tékes, do’gos embere. S mindennek elolvasása után örülünk, hogy ma­gyar nyelven is megjelent ez a könyv. Makai Imre kitűnő fordításában, aki az eredeti mű minden hangulatbcli finomságát felszínre hozta. A regény má'odik része a „Váro­sok városa“, mely Kengyel Iván for­dításában jelent meg. Ebben a rész­ben az olvasó Színjé t, a fiatal szá- kenit, aki behozta a faluba az első fényt, elkíséri Moszkvába. Ekkor már megbirkózott Szákén minden ne­hézséggel és már küldi is kincsét a környéknek, a kolhozoknak, hogv a síkság földjei még többet termelje­nek. Moszkva minden szovjet ember képzeletében és lelkiben úgy é. m:nt roppant bővizű fo-rás melynek vize elárasztja a mérhetetlen nagv orszá­got és virágzásba pezsdíti annak kultúráját, iparát, mezőgazdaságát A hegyi lakóból, aki a hegvekből le­szárt a „Városok városába“, új em­bert formál a párbetes moszkvai tar­tózkodás. Hőskölteménv ez a regény. Horváth B. Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék