Kis Ujság, 1950. november (4. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-01 / 255. szám

I - V . f Éljen a Magyar Békekongresszus f Éljen a béke híveinek II. Világkongresszusé ára 60 wh­r­dSzerda, 1950 november 1 A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Katona Jenő Útmutatás a magyar népnek T­­ákosi Mátyásnak a Magyar Dol­­gozók Pártja Központi Vezetősé­ge ülésén elmondott nagy beszéde újabb bizonyítéka népi demokrá­ciánk megerősödésének, békeakara­tunknak, országépítő terveink diadal­mas megvalósulásának. Népi demo­kráciánk belpolitikailag egész sor si­kerre mutathat rá, mint amilyen öt­éves tervünk első éve jórészének eredményes végrehajtása, a milliárdos békekölcsön, a győzelmes, tanácsvá­lasztás. Nem tökölta Rákosi Mátyás növekedésünk némely átmeneti nehéz­ségét sem, d­olgozó népünk ország­­építése és kitartó munkája azonban mindenütt győzedelmeskedik nemcsak a növekedés nehézségein, hanem azon az ellenséges aknamunkán is, amely például áruhalmozással, a közellá­­s zavarásával, az élelmiszereknek a dol­gozók elől való elvonásával akadá­lyozza országépítő munkánkat. Hazánk gazdasági fejlődése egész­séges, erőteljes és a népgazdasági terv harmadik negyedévi eredményei­ről szóló jelentés szerint ez a teljesít­mény 36,1 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakának ered­ménye. A Szovjetunió legjobb szak­emberei segítették gazdasági életünk fejlődését és már kezdjük elsajátítani a szocialista munkaverseny, az újító­­mozgalom, a racionalizálás jó alkal­mazását. A szocializmus felé való fejlődésünket vezető munkásosztály­­önfeláldozással és áldozatkészséggel szolgálta növekedésünket és gyarapo­dásunkat. Új hatalmas energiákat von magához ez kis országépítés dolgozó népünk soraiból; a bányá­szat növekedése éppen úgy új munkáskezeket követel, mint ipa­runk fejlődése is. A Dunai Vasmű ha­talmas munkája ifjúságunk legjobb­jait hívja magához, épp úgy, mint a bányászat fejlődése is. K­­ülönösen érdekli a magyar föld­­műves népet Rákosi Mátyás be­szédének az a része, amely dolgozó parasztságunkkal foglalkozik. Dol­gozó parasztságunk mindenütt meg­értette a népi demokrácia építő szán­dékait és a tanácsválasztásoknál ön­tudatosan kapcsolódott bele az új országépítés munkájába. A párton­­kívüliek bevonása a tanácsválasztá­­sokba a népi demokrácia egyik igen jelentős eredménye. Egyénileg dol­gozó parasztjaink lelkesen kapcsolód­tak be a tanácsok munkájába min­denütt és ezzel csak újabb jelét ad­ták annak, hogy a munkás-paraszt szövetség megszilárdulása rendkívül helyes országépítő politika. Gyáriparunk hatalmas fejlődése mellett ugyanis parasztságunknak is igen nagy része van országépítésünk eredményeiben. Rákosi Mátyás beszé­dében dolgozó parasztságunk megta­lálta jó munkájának elismerését. Pa­rasztságunk helyes öntudata megnö­­vekedett és a tem­ésbegyűjtést és be­adást az idén jóval gyorsabban és pontosabban végezte el, mint tavaly. Hiába volt az ellenséges hírverés és a reakciós körök részéről terjesztett háborús hisztéria, dolgozó parasztsá­gunk híven teljesítette beadási köte­lezettségét. Augusztus 20-ra, Alkotmá­nyunk első évfordulójára nemcsak hogy befejezték a kalászosok aratását, hanem a terménybeadás zömét is el­végezték. Dolgozó parasztságunk po­litikai érettségének és öntudatának élénk jele volt ez és egyben eleven tagadása minden olyan törekvésnek, amely arra akarta rábírni parasztsá­gunkat, hogy ne teljesítse a beadási kötelezettséget. Dolgozó parasztságunk öntudatának újabb jele, hogy a tanácsválasztások napjára vállalták az őszi vetés befejezését; ezt a válla­lást 19 n megye közül 17 valóban tel­­jesítette is. Országszerte nagy lendü­lettel folyik most a tavasziak alá a mélyszántás és a tények sorra azt mutatják, hogy a falu dolgozó népe a munkás-paraszt szövetséghez híven, az ipari mukásság példájára, erőtel­jesen felfegődik népi demokráciánk általános, színvonalára. E­ fejlődés sok jele mellett Rákosi Mátyás nem hallgatta el, hogy a mezőgazdaságban sok helyen még mindig a maradiság, a régihez való makacs ragaszkodás akadályozza a gyorsabb fejlődést. Az idén a forró időjárás miatt a szokottnál korábban értek be a kalászosok. Sajnos, so­kan nem fogadták meg kormányza­tunk jó tanácsát, hogy földműves népünk ne várjon az aratással Péter Pálig, hanem kezdje előbb. Sokan nem hallgattak erre a figyelmezte­tésre, így gabonájuk túlérett és ren­geteg mag kipergett — szeptember végén, október elején néhol a tarlón annyi új hajtás zsendis­­, mintha már elvetettek volna. Egy kilogramm fe­leslegesen kipergett gabonát számítva, ez országosan majdnem 50.000 méter­mázsa veszteséget jelent. Ez a kér­dés azért is fontos, mert a reakciós hírverés az időjárás változásait gyak­ran felhasználja izgatása céljaira. Okszerűbb műveléssel, kormány­zatunk tanácsainak megfogadásával még több eredményt tudna elérni parasztságunk, mint eddig. A kalászo­sok learatása után legalább 3 mil­lió holdon lehetne másodterményt, sarlórépát, csala­mádét, muhart, kölest vetni — ha ezt az eredményt el tud­nák érni, könnyen 50 százalékkal emelhetnénk állatállományunkat. Fel kell készülnünk tehát megfelelő okos­sággal az időjárás nehézségeivel, meglepetéseivel való küzdelemre. Ne­hézségeink egyik oka idén a szárazság volt. A szárazság miatt kukorica­­termésünk majdnem ugyanolyan gyenge, mint tavaly volt, viszont állat­­állományunk nagyon megnövekedett: az idén egymillióval több disznó és 200.000-rel több szarvasmarha és ló állt mezőgazdaságunk rendelkezésére, mint tavaly. Ugyanekkor takarmány­­termelésünk a tavalyinál valamivel kevesebb volt és a hiányt sok helyen burgonya, cukorrépa feletetésével pótolták, ami természetesen zavarta közellátásunkat. Parasztságunknak te­hát rá kellene térnie a másodtermé­­nyek vetésére — takarmányozási gondjaink azonnal csökkennének. Rákosi Mátyás beszédéből tehát dol­gozó parasztságunk igen sok meg­szívlelendőt tanulhatott. E E­gyénileg dolgozó parasztjaink mel­lett a termelőszövetkezetekbe be­lépett parasztság is derekasan teljesí­tette kötelességét. A mezőgazdaság szocialista szektora vetésterületünk 13 százaléka és lehetséges, hogy ez a szám az év végére 14 százalékra nö­vekszik. Gépállomásaink tervszerűen fejlődtek és több mint 6000 traktor­ral rendelkeznek. A termelőszövetke­zetekbe belépett családok száma jú­nius 30-án 4­5.000 volt, most 90.000 körül jár; a termelőszövetkezetek te­rülete pedig 482.000 katasztrális hold­ról 770.000 katasztrális hold fölé emelkedett. Sokat lendítettek mező­gazdaságunk szocialista szektorának fejlődésén a Szovjetunióban járt pa­rasztjaink és külön hála illeti meg a Szovjet-Ukrajnából érkezett magyar kolhozparszt-küldöttséget, amely a magyar dolgozó parasztságnak átadta tapasztalatait és munkamódszereit. Rákosi Mátyás beszédéből tehát dolgozó népünk minden rétege meg­él­thette és megismerhette a maga kö­telességeit, feladatait, az országépítés munkájában való részvételének nö­vekvő arányait. Hazánk valamennyi dolgozóját erős békeakarat hatja át, munkánk elválaszthatatlan a béke gondolatától. A magyar nép egyér­telmű akarattal áll a Szovjetúnió ál­tal vezetett békefront oldalán, népi demokráciánk keményen szembesze­gül a háborús gyújtogatók aknamun­kájával, az összes támadó törekvé­sekkel. Hogy az imperialista politika a szabad és dolgozó népek számára mily kilátásokkal jár, azt dolgozó népünk közvetlen közelről figyel­heti meg, határainktól délre. Jugo­szláviában, íme, Titoék rabláncon tartják a szerencsétlen nyomorgó jugoszláv népet és közben az időjárás nehézségeire hivatkoznak gazdasági nehézségeik közepette. Rákosi Mátyás joggal mutatott rá, hogy a magyar-jugoszláv hátár­két oldalán a szárazság egyforma volt, de nálunk ez távolról sem oko­zott olyan bajokat, mint Jugoszláviá­ban. A mi parasztságunk a népi de­mokrácia segítségével lelkesen és pontosan elvégezte mindazokat a me­zőgazdasági munkálatokat­, amelyek­kel ki tudtuk védeni, vagy csökken­teni az aszály hatását. Míg közben Jugoszláviában a Tito-banda mindent elharácsolt a parasztságtól és kegyet­len rekvirálási rendszabályokkal sújt­ja a dolgozó népet. Ez a politika folyo­mánya Titóék árulásának. Titóék Sorsukat teljesen odakötötték az­ im­perialistákhoz és gazdasági nehézsé­geik az imperialista függőségből ered­nek. A háborús készülődéseket fon­tosabbnak tartják, mint népük sorsát és jólétét. A mi népünk viszont meg­elégedetten él és országépítése ered­ményeit minden imperialista támadó törekvéssel szemben öntudatosan megvédelmezi. 11 (fitosz Mátyás beszédéből dolgozó népünk azt is megérthette, az Egyesült Államok vezetése alatt az imperialisták, úkiként akarják a „hi­A vietnami néphadsereg a legújabb jelentések szerint nagyobb erőkkel átkelt Lao-Kay térségében a Song-Kai folyón és veszélyezteti Lao-Kay fran­cia helyőrségnek visszavonulási út­ját. A de Monde tudósításából ki­derül: Párisban attól tartanak, hogy a vietnami néphadsereg elvágja a francia expedíciós hadsereg jobbszár­­nyát a központtól. Annam északi ré­szében minden összeköttetés megsza­kadt a francia űrállomások között. Legháborút“ egyre jobban „meleg háborúvá“ változtatni. A koreai nép megtámadása, az amerikai hadviselés kegyetlen módszerei, az ENSZ impe­rialista tagjainak politikája arra mu­tat, hogy az imperialisták háborús fenyegetése közvetlen életérdekükben veszélyezteti a független és szabad népeket. A magyar nép ellenáll mindezeknek a törekvéseknek és a maga demokratikus szabadságjogai­nak birtokában büszkén mutathat rá az ENSZ amerikai szavazógépezeté­­nek képmutatásával szemben a népi demokrácia és békepolitikánk natív eredményeire. : Az ENSZ-nek most alkalma nyílik, hogy bebizonyítsa erejét és elősegítse a béke megszilárdításának ügyét A lengyel küldött felszólalása a Politikai Bizottságban Az ENSZ Politikai Bizottságának október 30-i délelőtti mesén folytat­ták a „Deklaráció az új háború veszé­lyének elhárításáról, valamint a béke és a népek biztonságának megszilár­dításáról“ című szovjet javaslat meg­vitatását. Elsőnek Kardelj, Jugoszlávia kép­viselője szólalt fel. Aljas beszédet mondott, tele dühödt kirohanásokkal a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ellen. A Tito-klikk képvise­lője szembehelyezkedett a szovjet ja­vaslatokkal és megismételte azokat a hazug állításokat, amelyeket az angol­­amerikai tömb hangoztatott a korábbi felszólalások során. Kanada képvise­lője ugyancsak a szovjet javaslat ellen szólalt fel. Az ülés végén Wierbromski, Len­gyelország képviselője mondott nagy és tartalmas beszédet Kiértékelte a vitát és rámutatott arra, hogy a fel­szólalók egész sora egyáltalán nem érintette a kérdés lényegét. Azokban az esetekben, amikor a felszólalók a szovjet javaslatot igyekeztek fejte­getni, lényegében alátámasztották, sőt megerősítették a szovjet javaslat téte­leit. Wierblowski kijelentette: a fel­szólalók közül senki sem tudta meg­cáfolni azt az alapvető tényt, hogy a szovjet javaslat komoly hozzájárulás a béke ügyéhez. A vita során — mon­dotta — még világosabbá vált, hogy a szovjet deklaráció elfogadása elő­segítheti a nemzetközi helyzet eny­hülését, a béke megőrzését és a nem­zetközi együttműködés újraf­elvételét. Wierblowski éles bírálatnak vetette alá Jugoszlávia képviselőjének felszó­lalását. Kardelj a rágalmazás és a szovjetellenes uszítás terén túltett gaz­­dáin is. A lengyel küldött beszédének jelentékeny részében bírálta az ame­rikai, kanadai, angol és francia kül­döttek felszólalását Ezek nyíltan szembehelyezkedtek a szovjet javas­latok elfogadásával. A továbbiakban Wierblowski részletesen kitért a szov­jet javaslat egyes pontjaira. Kifej­tette, mennyire fontos, hogy a nagy­hatalmak kössenek egymással béke­­egyezményt. Befejezésül rámutatott arra, hogy a szovjet javaslatok fel­ölelik mindazokat a lényeges kérdé­seket, melyeknek megoldása éppen ma szükséges. Sokszor hallottuk, hogy az ENSZ-nek be kell bizonyítania a létfontosságát, — mondotta Wier­blowski.— Most alkalma nyílik az ENSZ-nek, hogy bebizonyítsa erejét és elősegítse a béke megszilárdításá­nak ügyét. tt Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényere­jű rendelete november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról A Magyar Közlöny közli a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának törvény­erejű rendeletét. 1917 november 7. napján Orosz­ország munkásosztálya, szövetségben a dolgozó parasztsággal és az elnyo­mott népekkel, Lenin és Sztálin dicső Bolsevik Pártja vezetésével, megdön­tötte a kapitalizmust s a földkerek­ség egyn­atodán megteremtette a vi­lág első szocialista államát, a Szov­jetuniót. 1917 november 7. napja a világ­­történelem legnagyobb fordulópontja. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom az emberiség történetében elő­ször hozott létre olyan államot, amely megszüntette az ember ember általi kizsákmányolását. Az Októberi For­radalom szülötte, a Szovjetunió az első olyan állam, amely nemzetközi kapcsolatainak alapjává a népek egyenjogúságon nyugvó együttműkö­dését, a nemzeti függetlenség tiszte­letben tartását, a béke védelmét tette. A Szovjetúnió a világ népeinek reménysége, támasza és példaképe a békéért, a függetlenségért, a szocia­lizmusért vívott küzdelemben. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója a magyar nép ünnepe is. Az Októberi Forradalom győzelméből született Szovjetunió­nak köszönhetjük hazánk felszaba­dulását, nemzeti függetlenségünk megvalósítását, a népi demokratikus államhatalom kivívását és megszilár­dítását. A Szovjetuniónak köszön­hetjük, hogy megvalósíthatjuk ha­zánkban is az Októberi Forradalom nagy eszményeit: a kizsákmányolás minden fajtájának megszüntetését, a dolgozó nép teljes felszabadítását, a szocializmust. November 7. napja a magyar nép számára is a győzelmes szocializmus, a dolgozók nemzetközi szolidaritása, a felszabadító Szovjet­únió és a nagy Sztálin iránt érzett hála ünnepe. Ezért a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elrendeli. November 7. napja a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfor­dulója, a Magyar Népköztársaság állami ünnepe. Visinszkij nyilatkozata Try­ff ve­gie főtitkárságáról A Biztonsági Tanács október 30-i zárt ülésért sem jött létre megegyezés az ENSZ főtitkára kinevezésének kér­désében. Visinszkij, az ENSZ közgyűlésének mostani ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője sajtóértekezletein kijelentette: ha az USA ráerőszakolja akaratát a közgyűlésre, és jogtalan áron arra kényszeríti, hogy hosszab­bítsa meg Trygve Lie főtitkári tiszt­ségének időtartamát, a Szovjetúnió nem ismeri el törvényesnek a közgyű­lés intézkedéseit és nem fogja Trygve Liet főtitkárnak tekinteni. Általános ellentámadásra készül Vietnam neve A Vietnami Nemzeti Unió központi vezetősége és a Vietminfi A­re­vonni vezetősége közös­ nyilatkozatban szó­lította fel összes tagjait: mozgósítsák Vietnam egész népét az általános ellentámadás előkészületeinek, meg­gyorsítására. Az ellentámadásnak nyomon kell követnie a francia im­perialista csapatok felett az északi határ me­­lén aratott legutóbbi győ­zelmeket. A nyilatkozat leleplezi a francia imperialisták kísérleteit, hogy ismét magukhoz ragadják a kezdeménye­zést, megsemmisítsék az őszi rizster­mést, elvágják az­ utánpótlási vona­lakat és támaszpontot létesítsenek az észak vietnami területek megtámadá­sára. A vietnami kormány azonban el van szánva arra, hogy szétzúzza a francia imperialistáknak ezt az aggresszív tervét — hangzik a nyilatko­zat —, majd ismételten felhívja Viet­nam népét, hogy használja ki azokat az előnyöket, amelyeket a legutóbb aratott nagy győzelmek nyújtanak. A vietnami néphadsereg elvágással fenyegeti a franciák jobbszárnyát

Next