Kis Ujság, 1951. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

Szemlér Csütörtöki Igeti programa — hivatalos indulókkal Csütörtök, 1951 február 1 A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Katona Jenő Ellentétek Marshall és Bradley között A De Vaarheid című holland lap londoni tudósítója ezt írja: ..Washingtoni vezető katonai személyiségekkel szoros összeköttetésben álló körökből arról értesültünk, hogy nemrégiben mély ellentétek merültek fel Marshall nemzetvédelmi miniszter és Bradley, a vezérkari főnökök egyesített csoportjának elnöke között. Az ellentétek azon a tanácskozáson robbantak ki, amelyen az Egyesült Államok további stratégiáját vitatták meg a koreai negatív eredményekkel kapcsolatban. A tanácskozáson — amelyen részt vett Truman is — Marshall és Bradley egymással szembenálló álláspontot képviseltek a csendesóceáni térség szerepéről az Egyesült Államok általános stratégiai terveiben.“ Folytatták a koreai vitát az ENSZ politikai bizottságában Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának január 30-i délelőtti ülésén folytatták a vitát a koreai kérdéssel kapcsolatban. Katz-Suchy, Lengyelország képviselője javasolta, hogy az ülést január 31-én délelőttre napolják el, mivel még nem kapott kormányától utasításokat a tizenkét ország csoportjának felülvizsgált tervezetével kapcsolatban, amit csak január 29-én terjesztettek megvitatás céljából a politikai bizottság elé. Carapkin, a Szovjetunió képviselője és Novek, Csehszlovákia képviselője támogatta ezt a javaslatot. A többség azonban az amerikai küldöttség utasítását követve, elutasította ezt a javaslatot. A javaslat ellen szavazott harminckét küldött, mellette tíz küldött, tizenkét küldött tartózkodott a szavazástól. Katz-Suchy, a szavazás után elhangzott felszólalásában elítélte az amerikai határozattervezetet, mint eszközt a háború kiterjesztésére a Távolkeleten. Hangoztatta, hogy Austin január 27-i felszólalása a politikai bizottságban megerősíti az ő (Katz-Luchy) korábban adott és arról szóló nyilatkozatát, hogy az amerikai tervezet célja a háború kiterjesztése. Katz-Suchy rámutatott, hogy január 29-én a vita során rendkívül helytálló kérdést vetettek fel, nevezetesen azt a kérdést, ha az USA valóban a békés rendezésre törekszik, miért tartja szükségesnek, hogy előbb a Kínai Népköztársaságot ítéljék el „agresszorként“ és azután tanulmányozzák a kollektív intézkedéseket. Bizonyítékokat sorolt fel az USA agresszív céljairól. Utalt Gross USA- küldött nemrég adott nyilatkozatára is, aki a Kínai Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való bebocsátása ellen lépett fel és azt állította, hogy az USA a tajvani kérdést „az USA nemzeti biztonságának szempontjából“ mérlegeli. Kitz-Luchy hangsúlyozta, hogy a békés rendezés lehetősége most nagyobb, mint bármikor, majd felhívással fordult a politikai bizottság tagjaihoz: lépjenek fel bátran az amerikai tervezet ellen. Katz-Suchy felszólalása után Urdaneta elnök bejelentette, hogy a Biztonági Tanács elnöke közölte vele: a Biztonsági Tanács január 30-ára kitűzött ülését január est-én délelőttre napolták el. Ezzel az ülés véget ért. A politikai bizottság következő ülésére január 30-án newyorki idő szerint délután három órakor került sor. II Marshall-tervet lenezetenül beilították a fegyverkezés szolgálatába William Foster, a Marshall-szervezet igazgatója, Washingtonban nyilatkozott a Marshall-terv „új feladatairól“. Közölte, hogy a Marshall-szervezet elsőrendű feladata a stratégiai szempontból fontos nyersanyagok felvásárlása és fokozott kitermelése a különböző országokban, az Egyesült Államok háborús tartalékainak kiegészítésére és a fegyvergyártás céljaira. Leplezetlenül közölte azt is, hogy a Nyugat-Európába irányuló Marshall-kiutazások legfőbb célja most már a haditermelés fokozása. A délkeletázsiai országokban megkezdték a „gazdasági segélyprogram“ végrehajtását, ami ezeknek az országoknak fokozott erővel történő amerikai gazdasági leigázását és kifosztását jelenti a gyakorlatban. Megérkeztek a külföldi küldöttségiek a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának berlini értekezletére Berlinben most kezdődik a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának rendes ülésszaka. Az értekezleten számos külföldi küldöttség vesz részt. A Szovjetunió nőszövetségének küldöttsége Nina Popova vezetésével kedden délután érkezett meg a berlin-schönefeldi repülőtérre. Kedden a déli órákban érkeztek meg a lengyelek, franciák, belgák, algériaiak, hollandok, irániak, olaszok, luxemburgiak és tunéziaiak. Az esti órákban megérkezett a finn, csehszlovák, magyar, román, osztrák és izraeli nőküldöttség. A magyar küldöttséget Vass Istvánná vezeti. A párisi katonai bíróság felmentette a tizenkét saint-brieuci békeharcost Kedden este a párisi katonai bíróság meghallgatta a st. brieuci békeharcosok védőit, majd alig húsz percnyi tanácskozás után mind a tizenkét békeharcost felmentette. Az ítélet kimondását a közönség és a felmentettek a Marseillaise éneklésével fogadták. A népi akció győzelemre vezetett és az ítélet súlyos csorbát ejt a kormány tekintélyén — hangsúlyozza az Humanité kommentárja. A lap ezután kiemeli, hogy a francia nép olyan erővel hallatta szavát, hogy a bíráknak azt meg kellett hallgatnak, annak ellenére, hogy a Pleven- kormány az egész per folyamán is állandóan súlyos nyomást gyakorolt a bíróságra. Tüntetések Franciaországban Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Rochefort francia városban hétfőn este több röpgyűlés zajlott le nagyszámú résztvevővel, tiltakozásul Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A város lakossága száz- és ezerszámra írta alá a tiltakozó íveket. Douai környékén, a bányavidéken már több mint ötvenezer aláírást számoltak össze. Heves incidensekre került a sor hétfőn este a délkeletfranciaországi Bourg-en-Bresse-ben a Nyugat Németország felfegyverzése ellen tüntetők és a rohamrendőrök között. A helység demokratikus szervezetei teljes egységben tiltakozó nagygyűlést hirdettek meg, amelyet a megyefőnöki tilalom ellenére meg is tartottak. — A tüntetés már a vége felé járt — jelenti az UFI —, amikor nagyszámú rohamrendőr támadta meg a tömeget. Többen megsebesültek, közöttük egy fiatal leány is. A rendőrség sok tüntetős, letartóztatott Az incidensek után Bourbon kommunista képviselő vezetésével küldöttség járult a rendőrségre és követelte a letartóztatottak szabadonbocsátását. A hatóságok végül egy béketüntető kivételével szabadonbocsátották a letartóztatottakat. Eisenhower tárgyalásai és nyilatkozatai teljesen leleplezték az imperialista hatalmak nyugatnémet terveit Újabb bizonyítékok támasztják alá a Szovjetunió álláspontját a német kérdésben . A német dolgozó nép fokozza harcát az újrafelfogy vérzés ellen és a békéért Az Izveszlija nemzetközi szemlerovatában Kudrjavcev foglalkozik Eisenhower körútjával és a tábornok különböző nyilatkozataival. Frankfurtban vált világossá, hogy Eisenhower utazásának fő célja volt: megegyezni a bonni vezetőkkel a nyugatnémetországi német fasiszta hadsereg újjáélesztésének kérdéseiben. Ennek a hadseregnek kellene az amerikai imperializmus rohamcsapata szerepét játszania a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok ellen. Eisenhower bűnbocsánatot osztott a hitlerista rendszernek és a hitlerista háborús bűnösöknek, amikor kijelentette, hogy „ideje elfeledni a múltat“. Az USA vezető köreinek képviselői közül Eisenhomer jelentette ki elsőnek hivatalosan, hogy Nyugat-Németországot az USA agresszív politikájának többi részesével egyenlő elbánás illeti meg a fegyverkezés kérdésében. „Megnyugtató kijelentései“ természetesen örömujjongást váltottak ki a nyugatnémetországi fasiszták táborában. Eisenhower nyugateurópai utazása és Frankfurt am Mainben folytatott megbeszélései mindenkit, aki előtt kedves Európa békéje, meggyőztek arról, mennyire helyes a Szovjetunió kormányának álláspontja a német kérdésben és mennyire helytálló és időszerű volt a Franciaországhoz és Nagy britanniához intézett január 20-i szovjet jegyzék megállapítása, hogy a három nyugati nagyhatalom a német reguláris hadsereg helyreállításán fáradozik és azon, hogy létrehozza az északatlanti országok katonai szövetségét Németországgal, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A szemleíró rámutat arra, hogy Eisenhowernak a volt hitlerista tábornokok és fasiszták lelkesedése mellett látnia kellett az utazásával és tárgyalásaival kapcsolatos nyugatnémet,országi tüntetéseket és tiltakozó gyűléseket is, amelyek kifejezték a német nép nagy többségének elutasító álláspontját. Dsenfiewer szöksége a RgcMábornonohhöl A Literaturája Gazeta Tyihononnak, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnökének cikkét közli „Álmodozó hullák“ címmel. A cikk rámutat arra, hogy Eisenhower frankfurti megbeszélései idején nemcsak a volt hitleri birodalom tisztjei, nemcsak az SS-hóhérlegények bátorodtak fel és kezdtek újra reménykedni, de megmozdultak olyan történelmi múmiák is, mint Mannstein, Rundstädt és Guderian. Valószínűleg arról álmodtak, hogy újra ők, a feltámadt halottak fogadhatják majd az új náci hadsereg ezredeinek tisztelgését. Az amerikaiak azonban inkább más, szintén levitézlett, de fiatalabb náci tábornokokra építenek. Mint Kurt Sänger altábornagy, a balkáni hadsereg volt parancsnoka, Fritz Bayerlein vezérőrnagy, a Lehr-páncéloshadosztály volt parancsnoka, von Wehmal, az afrikai hadtest volt tábornoka, Speidel altábornagy, Rommel hadseregének volt vezérkari főnöke, Schwerin tábornok, Guderian tankhadosztályának volt parancsnoka, Heusinger tábornok, a náci vezérkar volt hadműveleti főnöke. Tyihonov ezután megállapítja: a népek keresztül látnak a szitán, tudják, hogy Speidel, Hausinger és társai Mannsteint és Jodlt jelenik új leadásban. Az élő hullák szolgálhatják a háborús uszítókat, de az élő népek nem fognak meghalni a világ pénzeszsákjaiért és a nagytőkések véres nyereségeiért. Imerilstii Nuucal-Eurósiában elsősorban a nuoatnémetorszagi inHStarsstaftra kinaszitodm A Trud Melnyikov cikkét közli az imperialista hatalmak és a bonni bábkormány képviselői között folyó katonai megbeszélésekről. A petersbergi tanácskozásokon három dologról van szó. Először a nyugatnémetországi megszálló csapatok megerősítésével kapcsolatos új rendszabályokról, másodszor a nyugatnémetországi agresszív fegyveres erők „szervezett formájának“ kidolgozásáról, harmadszor a nyugatnémetországi hadsereg bekapcsolásáról a támadó Északatlanti Tömb fegyveres erőinek sorába. Mindezeket az intézkedéseket március közepéig „villámütemben“ szándékoznak megvalósítani. Az amerikai imperialisták Hitler nyomdokain haladnak. Az őrült Führerhez hasonlóan porosz tábornokok vezetése alatt újjáélesztik a fasiszta Wehrmachtot, sőt mi több, Nyugat-Európában a nyugatnémetországi militaristákra támaszkodnak. A New York Times szemleírója nemrégiben kifecsegte ezeket a terveket, amikor megírta, hogy az USA és Anglia egyes befolyásos körei végső fokon arra is hajlandók, hogy az USA, Nagy-Britannia és Nyugat- Németország között háromoldalú szövetséget kössenek. Mindez óriási felháborodást váltott ki Nyugat-Németország dolgozóiból. Nyugat-Németország dolgozó népe továbbra is síkra száll az egység és a béke mellett és harcol országának békés és demokratikus fejlődéséért, állapítja meg cikke befejezésében Melnyikov. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájénak felhívása a bonni parlamenthez az össznémet tárgyalások megindításáról Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája rendkívüli ülést tartott, amelyen Grotawohl miniszterelnök ismertette az össznémet alkotmányozó tanács létesítésére irányuló javaslatát, amelyet december 1-én juttatott Adenauerhez. Adenauer hetekig tartó halogatás után elutasító választ adott, amivel igazolta, hogy többre becsüli az imperialista Amerika érdekeit Németország érdekeinél. A tények beszélnek. Nyugat- Németország ma egyenes irányban halad a sovinizmus, a revizionizálus, a militarizmus politikája felé. Ennek az útnak a végén a polgárháború és egy újabb világháború áll — állapította meg Grotewohl. Beszéde további részében rámutatott arra, hogy az ellenállás Nyugat- Németország felfegyverzése ellen — a német nép központi kérdése lett. Grotewohl beszéde befejezésében hangoztatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya változatlanul azon az állásponton van: a béke megőrzése, a békeszerződés megkötése, Németország egységének helyreállítása és a megszálló csapatok kivonása mindegekelőtt a német nép belső megegyezésén múllik. Éppen ezért kéri a kamarát, vizsgálja meg a kérdést, döntsön, milyen lehetőségek vannak a német egység helyreállítására és a béke megőrzésének biztosítására. A pártok ezután megegyeztek egy, a bonni parlamenthez intézett közös felhívásban. Bevezetésében megállapítják, hogy Adenauer a revans és a mlitarizmus politikáját folytatja s ez a politika elkerülhetetlenül katasztrófába vezeti a német népet. Adenauer ezzel a revánspolitikával és Nyugat-Németország militarizálásával azt bizonyítja, hogy nem tudja megvédeni a német nép nemzeti érdekeit, mert szorosan kapcsolatban áll a külföldi imperialista háborús gyújtogatókal. A német férfiak és nők tudatában vannak annak a nagy veszélynek, amely az újrafelfegyverzés és a háborús készülődések révén fenyegeti őket. A német nép a béke megtartását és Németország egységének helyreállítását kívánja. A népi kamara a német nép akaratának megfelelően fordul a német köztársaság parlamentjéhez: hívjanak egybe közösen egy össznémet alkotmányozó testületet, hogy megegyezzenek minden olyan kérdésben, amelyet meg kell oldani a béke biztosítása és Németország egy égének helyreállítása érdekében. A felhívás nyolc pontban foglalja össze azokat a kérdéseket, amelyekről a Német Demokratikus Köztársaság képviselői az össznémet alkotmányozó testületben jogosultak tárgyalni: 1. A Németország egységesítésének feltételeire, az államjogi rend megteremtésére, az egész Németországra vonatkozó szabad kormányforma megteremtésére, az emberi jogok védelmére és a béke megtartására vonatkozó kérdések. 2. A „békevédelmi törvény“ megváltoztatása, abból a célból, hogy az új törvény érvényességét egész Németországra kiterjesszék. 3. Egész Németország rendőrséginek, így a Német Demokratikus Köztársaság népi rendőrségének is számszerű ereje, felfegyverzése és állomáshelyenkénti elosztása. A Német Demokratikus Köztársaság kész még a német egység helyreállítása előtt csökkenteni rendőrségének létszámát, közösen megállapított, Nyugat-Németországra is kötelező mértékben. 4. A Német Demokratikus Köztársaság képviselői az alkotmányozó testületben jogosultak arra, hogy a szövetségi köztársaság képviselőivel együtt az egész német nép nevében közös nyilatkozatot tegyenek, amely Németország remilitarizálásának és a bármilyen formában álcázott német katonai alakulatoknak a betiltását célozza. 5. Az egész Németországra vonatkozó egységes, szabad, általános és titkos választások feltételeinek megállapítása. A tárgyalások során mind a bonni kormány, mind a Német Demokratikus Köztársaság képviselői tehetnek javaslatokat, amelyeket figyelembe kell venni. 6. Azoknak az intézkedéseknek a megtárgyalása, amelyek elősegítik, hogy a megszálló hatalmakkal a lehető leggyorsabban létrejöjjön a békekötés és lehetővé váljék a megszálló csapatok kivonása egész Németország területéről. 7. Közös intézkedések a német belkereskedelem kiterjesztésére és arra, hogy szabaddá tegyék az utat a német ipar termékei számára a világpiacon. A Német Demokratikus Köztársaság képviselői mindent elkövetnek, hogy a nyugatnémetországi ipar számára elérhetővé tegyék a kelet- és délkeleteurópai országok piacait is. 8. A Német Demokratikus Köztársaság képviselői jogosultak arra, hogy más javaslatokról is tanácskozzanak, amelyek Németország egyesítését mozdítják elő békés és demokratikus alapon. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája a felhívás befejező részében javasolta, hogy mindkét parlament nevezzen ki egyenlő számban képviselőket az össznémet alkotmányozó testület egybehívása gyakorlati kérdéseinek megvitatására, akik a lehető leghamarabb megkezdhetik tárgyalásaikat Berlinben. A felhívást a Népi Kamara egyhangúlag elfogadta és eljuttatták a borni köztársaság parlamentjéhez.