Kisalföld, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-02 / 77. szám
KÍS ÁN FÖLDT Hazaérkezétt a Szovjetunióba! a magyar kormány- és pártküldöttség Vasárnap visszaérkezett a Szovjetunióból a magyar kormányét» pártküldöttség, amely’ résztvett a magyar forra£ávni munkás paraszt-kormány," valamint a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetségének kormánya közötti tárgyalásokon és pártközi tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselőivel. . . J. : A magyar kormány- és pártküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi bizottságának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke vezette. Vasárnap déli órákban a Ferihegyi repülőtér hatalmas betonpályáit, a teraszokat: az örömteli várakozás légköre jellemezte. Ezrével jöttek el a kormány és pártküldöttség üdvözlésére a budapesti üzemek, intézmények dolgozói. A repülőtér betonján felsorakozott a honvédség díszőrsége és csepeliek zászlajával a budapesti munkásőrség díszezrede. A küldöttség fogadására megjelent Biszku Béla, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP intéző bizottságának tagja, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kossa István pénzügyminiszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Doleschall Frigyes dr. egészségügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a fogadásnál V. V. Raztafjev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a követség tagjai, ott voltak a fogadásnál több budapesti külképviselet vezetője. Pontosan 13 órakor szállt le a repülőtér kifutójára a párt- és kormányküldöttség két különrepülőgépe: Iljusin mintájú szovjet , utasszállító gépek. A hatalmas tömeg lelkes tapsa közepette szálltak ki a repülőgépből, a küldöttség tagjai, akiket elsőnek dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, azMISZMP intéző bizottságának tagjai, valamint V. V. Asztafjev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője üdvözölték. Felhangzott a disztel, tiszteletadást teljesítettek a honvédség és a munkásőrség alakulatai, majd Kádár János, Dobi István, dr. Münich Ferenc és Révész Géza elléptek a felsorakozott alakulatok előtt és üdvözölték azokat. Felcsendült, aMagyar Népköztársaság és a Szovjetunió Himnusza. Majd a megjelentek lelkes ünneplése közepette lépett a díszemelvényre Kádár János, Dobi István és dr. Münnich Ferenc. Úttörők - vörös szekfű,csokrokkal kedveskedtek, a kormány és a párt vezetőinek, akiküdvözölték a diplomáciai testület jelenlévő tagjait és a fogadásukra megjelent személyiségeket. A pártot, a szovjet-magyar barátságot éltették a megjelentek. Ezután dr. Münnich Ferenc, majd Kádár János elvtárs mondott beszédet. Mi rejlik a bermudai tanácskozás mögött? — A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata — A TASZSZ közli: A Szovjetunió külügyminisztériuma nyilatkozatot tett közzé Eisenhower amerikai elnök és MacMillan brit miniszterelnök tanácskozásának eredményeiről. A bermudai tanácskozás megmutatta — mondja a nyilatkozat —, hogy az Egyesült Államok s Nagy-Britannia kormánya a továbbiakban is agresszív irányzatot kíván követni külpolitikájában. Ezen a tanácskozáson olyan határozatokat hoztak, amelyek fokozzák a nemzetközi feszültséget és az új háború veszélyét. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya az atomháború közvetlen előkészítését tűzte ki célul. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata megjegyzi, hogy Eisenhower elnök és MacMillan miniszterelnök tárgyalásainak előkészítése, továbbá maga a tanácskozás is titokzatosság közepette folyt. Több kérdésben titkos megállapodásokat is kötöttek. Ezt lényegében sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia kormánya nem tagadja. A, Szovjetunió külügyminiszteri titának nyilatkozata hangoztatja, hogy a bermudai tanácskozásról kiadott közleményben foglalt állítás, amely szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mértéktartó lesz a nukleáris fegyverkísérletek folytatásában, nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy bizonyos mértékig elaltassák a világközvéleményt, amely állhatatosan követeli a nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan megszüntetését és hatékony intézkedések megtételét e fegyver teljes és feltétlen eltiltására. A szovjet kormány — mondja a Szovjetunró külügym Minisztériumának nyilatkozata — úgy vélte és továbbra is úgy véli, hogy nem szabad helyet adni diplomáciai mesterkedéseknek és cselfogásoknak. A Szovjetunió a lehatározottabban állást foglalt a hatalmaknak az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáról kötendő megállapodása haladéktalan megkötése mellett. .A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata emlékezteti hogy , a Szovjetunió kormánya kész első lépésként megállapodást kötni a nukleáris fegyverkísérletek meghatározott időre való eltiltásáról. A szovjet, kormánykötelességének tartja felhívni az Egyesült Államok ,és Nagy-Britannia kormányának figyelmét, hogy az atomháborús előkészületek útja, amelyre egyre nyíltabban rálépnek, azokat viszi katasztrófába, akik másokra,akarják az ilyenfajta háborút ráerőszakolni .A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata megállapítja, hogy az Egyesült Államok részesévé válik a gyarmatosító és természeténél fogva agresszív bagdadi tömbnek, amelyet azzal a céllal létesítettek, hogy rabságba döntsék a Kelet népeit. Ez újabb bizonysága, az, Egyesült Államok közel- és közép-keleti külpolitikai irányzata agresszív voltának. Ez az irányzat az úgynevezett Eisenhower elvben jut kifejezésre. Az Egyesült Államok mostantól kezdve nyíltan egységfrontba lép a régi gyarmato sító hatalmakkal — Nagy- Britanniával és Franciaországgal — azokban a kísérletekben, amelyeknek célja a gyarmati rendszer helyreállítása a Közel- és Közép-Kelet országaiban. Éppen ezért nem nehéz megérteni — hangsúlyozza a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata — miért foglaltak el a nyugati hatalmak kormányai negatív álláspontot a szovjet kormány javaslatával kapcsolatban, amely a nagyhatalmaknak a Közel- és Közép-Kelet tekintetében követendő elveit tartalmazó nyilatkozatról szól. KELVESZÜNK Nagy-Budapest vidéki munkahelyeinkre Építőipari szak- és SEGÉD-munkásokat Vidékieknek munkásszállás, igényjogosultatÉpíe., különélési pótdíj, legalább napi egyszeri meleg étkezés. 15 százalékos idénypótlék, vidéki munkahelyünkön külön pótlék biztosítva. JELENTKEZÉS: „ , szombat kivételével naponta fél 8 órától 17 óráig. ÉPÜLETKARBANJAHTO VÁLLALAT MUNIKAISGYI. OSZTÁLYÁN. Budapest, V. ker. Guszev u. 18. sz. Adenauer úr válasza A nyugati újságok szerint Bulganyinnak a közelmúltban Adenauer kacellárhozintézett tévéjére az volt a válasz, amit az itt közölt karikatúra fejez ki.. Legutóbb Bulganyin ismét levelet írt Bonnba, amely ugyancsak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálja. Kiváncsiak vagyunk,mi lesz a válasz e levélre?... 1357. április 2. hetid. Miért nincs még pártszervezet a Sopronhorpácsi Kísérleti Intézetben? Kevés ember van Magyarországon, aki ne hallotta volna még hírét a Sopronhorpácsi Kísérleti Intézetnek. Sőt, messze hazánk határain túl, Kínától Dél-Amerikáig ismerik és elismerik az itt dolgozó kutatók eredményeit, különösen az intézetben nemesített cukor és takaratányrépa fajtákat, amelyek világviszonylatban is megállják helyüket. A 30-as években alakult kis, jelentéktelen magánkezdeményezésből a felszabadulás óta eltelt időben a magyar mezőgazdasági tudomány egyik fellegvára lett. A népi demokratikus állam milliókat költött és költ most is az intézet fejlesztésére és nem fukarkodott az itt tevékenykedő tudósok anyagi és erkölcsi megbecsülésével sem. Az intézet alapítója és vezetője, dr. Sedlmayr Kurt, — aki egyik legtekintélyesebb mezőgazdasági szaktanácsadója volt a kormánynak, kétszer kapta meg a legnagyobb magyar kitüntetést, a Kossuth-díjat és emellett neki és munkatársai részére olyan körülményeket biztosítottak, amelyek méltán váltották ki, a világ min,den tájáról érkező látogatók elismerését. ■ Az ember azt hinné, hogy a tudomány csendes zugát még az ellenforradalmi események sem tudták kizökkenteni nyugalmából. Pedig nem így történt. Annyira nem, hogy még most, öt hónappal a tragikus események után sincs új, kommunista pártszervezete az intézetnek, amelyre pedig ma nagyobb szükség lenne ott is, mint bármikor azelőtt. Érdemes ennek okait közelebbről is megvizsgálni. Most mi jövünk! A kísérleti intézetnek október előtt több, mint ötven tagot számláló pártszervezete volt. Olyan pártszervezet volt ez is, mint általában az MDP szervezetei: sok becsületes, harcedzett kommunista — mint Szikorszki Kálmán, VovánszkiJózsef, Mátyás Ferenc, Pataki László, Horváth Károly Peszlen Tibor és mások — mellett szép számmal akadtak karrieristák, meggyőződés nélküli sodródó elemek is a tagság között. Sajnos, ez a vegyes összetételű pártszervezet nem tudta megakadályozni, hogy az intézet vezetősége évek során át ne rakja tele a különböző adminisztratív irányító funkciókat lecsúszott, deklasszált burzsoá elemekkel, volt horthysta egyénekkel, egykori ügyvéddel, bankárral és hasonlókkal. Mi sem természetesebb, minthogy ezek a személyek október végén kiléptek addigi csendes „szerénységükből“ és megmutatták igazi énjüket. — Elbukltak a patkányok, most mi jövünk! — adta ki a jelszót azokban a napokban Németh József, az intézet gazdaságának a vezetője. Nem kellett sokáig várakozni, míg kiderült, mit értett ez alatt. Szikorszki Kálmánt, a párttitkárt és Horváth Károlyt, az üzemi bizottság elnökét, mint „nem krenátos személyeket“, rövid úton kitessékelték az intézetből. De nem feledkeztek meg feleségeikről sem. Szikorszkinénak, aki telefonkezelő volt és Horváthnénak, aki a laboratóriumban dolgozott, október 31-i kerettel a következő szövegű levelet kézbesítették. »,Előadó: dr. Marói J. Intézet vezetősége és annak munkástanácsa határozata alapján az intézetnél betöltött állását f. évi nav. lévi azonnali hatállyal felmondom. A fenti napig illetményeit rendes kifizetési napon felveheti. Sopronhorpács, 1956. október 31.“ Egy kis „racionalizálás" Dr. Marót János egykori ügyvéd úr kitett magáért. A mai, sőt a felszabadulási előtti jogszabályokat is felrúgva felmondási idő és indokolás nélkül tette ki a két intézeti dolgozót. Németh József gazdaságvezető ezt még kiegészítette azzal, hogy megvonta az addigi feljuttatást Szikorszki gyerekeitől, sőt még pénzért sem volt hajlandó adni egy litert sem. Másokkal sem jártak el emberségesebben. Pataki Lászlónét, az intézet óvodájának vezetőjét alacsonyabb beosztásba helyezték és helyére egy volt apácát neveztek ki. A nagycenki üzemegységben a kommunista Rábai János kovácsot »racionalizálás« címén seat'd munkássá fokozták le. Minek folytassuk? Ennyi is elég talán, hogy lássuk, a Sopronhorpácsi Kísérleti Intézetet sem kerülte el az ellenforradalom. November 4-e után az Intézet kutatógárdájának egy részei élén dr. Sedmayr Kurt igazgatóval, nyugatra távozott. Reméljük, a, idegenben előbb-utóbb rájönnek: majd arra, hogy a népi demokratikus állam mégsem bánt olyan mostohán az értelmiséggel — kü.lonosén a vezető tudományos kutatókkal nem — mint ahogyan azt a célzatos és megtévesztő propaganda el akarta hitetni és megtalálják a népünkhöz vezető utat. De beszéljünk az itthonmaradottakról. Németh József gazdaságvezető, Marót dr. úr, Keszei István, aki fegyveres csoportot szervezett októberben és Almási Ferenc volt csendőrtiszt helyettes, nevezte ki helyettesévé, ittmaradtak és mintha mi sem történt volna, ma is kezükben tartják a vezetést. Érthető ezek után, hogy a gazdaság egyszerű dolgozói nem érzik a gyakorlatban, hogy nálunk munkásfiatalom van. Hogyan is éreznék, amikor olyasmiket lát-nak, hogy míg a kommunista Pataki László évek óta egy egészségtelen szobában kénytelen meghúzódni apró gyermekeivel és terhes feleségével, addig Németh József kétszobás, kényelmes lakást adott egy Pusztai Mária nevű, teljesen egyedülálló nőszemélynek. Hogyan látnák az egyszerű kétkezi munkások, hogy végleg leáldozott az ellenforradalom napja, amikor Németh József — felismerve a helyzet változását — néhány hete maga akart pártszervezetet alakítani a gazdaságban. Ez az oka, hogy a gazdaság sok becsületes dolgozója eddig nem lépett az újjáalakult párt soraiba. Pedig ha valaha, úgy most igazán nagy szükség van a pártszervezetre. A kísérleti intézetre számít az ország. Az itthonmaradt kutatók, Csitkovics Antal, Gráczol Géza, Meggyes Vendel, Kiss Ernő, Tóth József főagronómus — akik igaz emberek és jó hazafiak voltak októberben is — képesek arra, hogy tovább növeljék az intézet jó hírnevét. De nekik is támogatásra, iránymutatásra van szükségük. Szakmailag a minisztériumi szervek, politikailag csak a párt adhatja meg ezt a segítséget. A tudományos munkához politikailag is nyugodt légkörre van szükség. Ennek pedig az az előfeltétele, hogy az ellenforradalmat támogató és jelenleg is vezető beosztásban lévő személyektől megtisztítsák a gazdaságot. Jó lenne, ha ezt a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei is tudomásul vennék. Az intézet kommunistái pedig álljanak talpra, nyerjék meg a becsületes pártonkívülieket is és közös erővel öregbítsék tovább a Sopronhorpácsi Kísérleti Intézet hírnevét. . . !! Polgár Miklós