Kisalföld, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

s WASHINGTON. Washingtonban bejelentették, hogy az Egyesült Államok és Jordánia között egyez­ményt írtak alá, amelynek alapján Jordánia amerikai katonai „segély­ben” részesül. Mint az amerikai­­ügyminisztérium erre vonatkozó intése közli, az Egyesült Álla­­m tízmillió dollár értékben száll •dániának fegyvereket és ki­­­szerelést. * Hados Jevmnotdce szó­­nagykövet felkeress­­e, a bolgár mi­ét­ és a két pr­és együttmű­­ralt vele. A­olt Karl m­­iniszter fejezte azt az óhaját, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében fejlődjenek és erősöd­jenek a baráti kapcsolatok Burma és a Szovjetunió között.­­ * MOSZKVA: A július 1-én kez­dődő nemzetközi geofizikai évről írt a P­ravda.. vasárnapi számában Bargain, a szovj­et tudományos akadémia alepítöke. A Szovjetunió a nemzetközi­­geofizikai év folya­mán mesterséges bolygót akar el­indítani a világűrbe. A bolygót a Szovjetunió területéről lövik fel, s kilökésének iránya kis szögben tér el a délkörtől.­ Amikor a mes­­­terséges bolygó megkezdi kerin­gését, a föld bármely pontjáról megfigyelhető tesz, kivéve az Északi és a Déli Sark középső te­rületeit. A nemzetközi geofizikai év folyamán a Szovjetunióban 123 rakétát is fellőnek. LONDON. Vasárnap éjfélkor tízezer tudós indult rohamra a vi­lág minden táján, hogy megfejtse földünk és a kozmikus erők tit­kait. Ekkor kezdődött meg a ti­zennyolc hónapos nemzetközi geofizikai év, amelynek kutató­munkáiban hatvannégy ország tudósai vesznek részt. A nemzetközi geofizikai év első kutató­napja csütörtökön­­lesz. Minden hónapban­ három ilyen kutatónapot tartanak,­­időnkint pedig többnapos „nemzetközi me­teorológiai intervallumokat“. # A!SACPOLD Egészségvédelmi szabályok a fanul© ifjúság csoportos nyaraltatása idején művelődésügyi miniszter m­­­idelt, hogy a nyári csoportos ütéseknél, táborozásoknál, or­vosoknál milyen egészség­­szabályokat alkalmazzanak, út is felhívja a figyelmet, rendkívüli időjárás, a cíg elősegíti a ragályos terjedését és ez a kö­­tanulóifjúság üdülte­­tettabb óvatosságot és helyeken el­­­egségek miatt a leknél, ország­át fokozottabb egészségügyi imázni. Ősre, tábo­rozásra, országjárásra csak akkor vihetik el a tanulót, ha három napnál nem későbbi orvosi bizo­nyítvánnyal igazolja, hogy család­jában,­­környezetében ragályos be­­tegedés nem történt és a diák az üdülésen részt vehet. A tanulókkal csak akkor szabad elutazni, ha a felelős vezető az il­letékes községi, vagy városi ta­nácstól előzőleg írásbeli értesítést kap arról, hogy az utazásra kije­lölt helyen ragályos megbetegedé­sek nincsenek. Ezt az írást a ta­nácsok az illetékes­ községi, vagy városi hatósági, illetve körzeti or­vos véleménye alapján adják ki. 135? júílus 2. kedd. Fogy e tyúktelni - szaporodik a burgonyabogár Sok reklamnáció érkezik a fal­vakból, hogy az állam miért nem ad több HOT rovarirtót ingyene­sen. Egyesek olyan követelően lépnek fel, mintha az illetékes ál­lami szerveknek kötelességük volna korlátlan mennyiségben osztani az ingyenes irtószert. Pe­dig nem adhatnak ingyért any­­nyit, amennyit a gazdák kérnek. Ezt félreérthetetlenül meg kell mondanunk. Volt egy bizonyos ál­lami keret, amelyet a gazdák, il­letve falvak megkaptak. Ezt a keretet a megye burgonyavetésé­nek nagyságához méretezték. Ka­­tasztrófa holdankint mintegy 15 kg. rovarirtószert juttattak a fal­vaknak. Körülbelül 2 millió forin­tot tesz ki az az állami­­ segítség, amelyet a megye gazdái a burgo­nyabogár elleni védekezéshez kap­tak. Sok pénz ez. Szakértők vélemé­nye szerint ebből az összegből, a kiadott porozószerek­kel egész év­ben hathatósan lehetne védekez­ni a burgonya veszedelmes kárte­vői ellen. Csakhogy a kiadott po­rozószer jelentős részét nem a rendeltetésnek megfelelően hasz­nálták fel. Sokan egészen bősége­sen beporozták vele baromfiudva­rukat, baromfió­éljukat, s meg kell hagyni, van is eredménye, sok tyúktetű­t elpusztítottak. Ám most egyáltalán nem a tyúktetű, ha­nem a kolorádóbogár a fő vesze­delem, s a porozószert kimondot­tan ez ellen kapják a gazdák. Vannak, akik úgy szórják a po­rozószert a burgonyatáblára, mint­ha fejtrágyáznának. Pedig így ren­geteg anyag elpocsékolódik. . Nem az tehát a helyzet, hogy az állam nem segít eleget a burgonyabogár elleni védekezésben, hanem az, hogy sokan kihasználják az állami támogatást, a porozószert elkótya­vetyélik, nem rendeltetésének megfelelően hasznosítják, s ez na­gyon kedvez a kolorádóbogár el­szaporodásának. Az állam nem adhat ingyenes po­rozószert ahelyett, amelyet egye­sek elkótyavetyélnek. Juttat­­po­rozószert — elegendőt — a föld­művesszövetkezeti boltokba, s aki­nek szüksége van rá, megveheti. Egyebet nem lehet tenni. Az állam s minden becsületes dolgozó — természetesen — elvárja, hogy akiknek még porozószerre van szükségük, azok meg is vegyék, s burgonyájukat megvédelmezzék. Nem hivatkozhat senki arra, ha burgonyatermése a kártevés miatt csökken, vagy kiesik, hogy nem tudta megvédelmezni azt, mert mindenkinek megvan rá a módja. Élni kell a lehetőségekkel, akkor nem lesz terméskiesés. Különösen most kell hathatósan védekezni a kolorádóbogár ellen. Most jön a második nemzedék, s ez számszerűleg mindig több az elsőnél. Helyes lenne, ha tanácsok, mezőgazdasági felügyelők jobban ellenőriznék a védekezést, s a ha­nyag gazdákat valamiképpen fele­lősségre is vonnák. Ezt határozot­tan kívánják azok a parasztok is, akik igyekeznek megmenteni bur­gonyatermésüket, de nem tudnak elég hathatósan védekezni a kár­tevő ellen, mert szomszédjuk nem poroz, nem védekezik, s burgonyá­ja megfertőzi az egész környeze­tet. Csak megfelelő felvilágosító munkával, a jogtalan követelések visszautasításával, a védekezés rendszeres ellenőrzésével érhető el, hogy a burgonyabogár tárolását megakadályozzuk. SZ IGAZSÁG ?­ ar kereskedelmi kapcsolatokrólr­ zéseket. A hosszú, listán az ben szállított cikkek között él 450 000 torma búza és tonna takarmánygabona is, a Szovjetunióval kötött ig egyik oldala. És vajon­­ a másik? Amíg a Szov­­irt nyersanyagot és az nélkülözhetetlen be­­biztosítja, mi helyet­­t kész termékeket ! Szovjetunió te­jre folytatjuk a­­ghajtású tea­­személyhajók­at. Az egyet- 5 tonnás és sdarut, 42 ■táldarut­­észére. ?-at v­iz­lalkozik majd, hogy a Szovjetunió kedvező feltételek mellett segíti befejezni azokat a nagy ipari lé­tesítményeket, melyekre saját erőnkből jelenleg nagyobb­ össze­geket fordítani nem tudunk. — A tények egymagukban is be­szélnek — mondották a Szovjet­unióban dolgozó magyar gazdasági szakemberek. A tények világosan megmutat­ják, hogy amíg a Szovjetunió számunkra nélkülözhetetlen nyersanyagokat és a hazánkban nem gyártandó berendezéseket küldi, mi helyette munkaigé­nyes kész termékeket adunk. Szükséges azonban az eddig el­mondottakhoz még két megjegyzést is hozzáfűzni. A magyar ipar leg­jelentősebb termékeire, mint a vasúti kocsikra, a hajókra, a por­táldarukra, az univerzális szer­számgépekre, az egyedi, illetve ke­­ssbé automatizált alacsony széria-Greiner elvtárs utalt arra az egyezményre is, melyet a két kor­mány ez év elején írt alá. Az egyezmény értelmében a Szovjet­unió 875 millió rubel értékű nyers­­anyaghitelt és 240 millió rubel sza­bad devizahitelt nyújt Magyaror­szág részére úgy, hogy 1961-ig nem kell egyáltalán törleszteni. Ezek az adatok a sajtó útján mér ismertté váltak. De kevesen gondolnak ar­ra, hogyha valamely magyar ál­lampolgár legalább három hónapra - megszakítás nélkül -- takarék­ba teszi pénzét, úgy népköztársa­ságunktól évi 5 százalékos kama­tot kap. A Szovjetunió pedig 1981- ig kamatmentesen adta a hitelt és 1961 után is évente mindössze két százalékos kamatot kér és ezt a kamatot a törlesztéssel együtt — 10 éven át — ugyancsak munka­igényes kész termékekkel fizetjük. A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatról természetesen még nagyon sokat lehetne írni. De ta­lán ennyi is elég ahhoz, hogy gon­dolkodásra késztessen. Vajon akad-e kapitalista ország, amely egy kis népnek ennyi kedvezményt adna? Úgy érzem, határozottan azt kell válaszolni, hogy nem. Csak a szocialista internacionalizmus szel­lemében dolgozó szovjet nép ké­­__ -

Next