Kisalföld, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

KISALFÖLD Hruscsov beszélgetése Hearsttel (A cik­k első részét pénteki számunkban közöltük.) A Szovjetunió szívesen segít Amerikának a mesterséges hold fellövésében CONSIDINE: Hruscsov úr, Amerikára óriási hatással voltak a szovjet mesterséges holdak. Ez a jóban lélegzetelállító, mesébe illő eredmény. De most éppen fo­lyamatban van a nemzetközi geo­fizikai év, amelynek során a vá­rakozások szerint a legkülönbö­zőbb értesülések kicserélésére ke­rül sor. Hadd kérdezzük meg: se­gít-e majd Oroszország Ameriká­nak mesterséges hold fellövésében, ’’■ász-e arra, hogy tájékoztatást adjon? HRUSCSOV: Szíves örömest. CONSIDINE: S ez magában foglalna-e adatokat arról a raké­táról is, amely fellőtte a mestersé­ges holdat, valamint arról a ha­talmas erejű fűtőanyagról, ame­lyet felhasználtak? HRUSCSOV: Természetesen, ha megegyezünk a leszerelés kér­désében. Nem titkoljuk, hogy a mesterséges holdat interkontinen­tális ballisztikus rakétával lőttük fel. Önök is jól tudják, mit jelent az, ha megosztjuk önökkel az in­terkontinentális ballisztikus raké­ták gyártásának titkát. Nem tud­juk, mikor állít majd elő az Egye­sült Államok ilyen rakétát, hi­szen ez nem könnyű dolog. Föl­tételezhet­őnek látom azt­ is, hogy az Egyesült Államok esetleg még sokáig nem állít elő interkonti­nentális rakétát. De az ilyen rakéták gyártási tit­káró! mi csak akkor beszél­hetünk, ha önök megszüntetik a „hidegháború“ állapotát és országaink kizárólag békés versenyt folytatnak egymás­sal. Az a tény, hogy a Szovjetunió bocsátotta fel elsőnek a mestersé­ges holdat, s egy hónap múlva lel­­ötte a másodikat is, sok min­denről beszél, , . Ha kell, holnap akár egy tu­cat, vagy két tucat mestersé­ges holdat bocsátunk fel. Ebből a célból az interkontinentá­lis, ballisztikus rakétában csupán a fejet kell kicserélnünk, a löveg ndrogén töltete helyett megfelelő készüléket, kell alkalmaznunk, s ezzel a készülékkel felhasználhat­juk a berendezést. íme, ez a Szputnyik. JEARST: Olvastam nagyon érde­­mi javaslatát, hogy egyezzünk meg­ a rakéták fellövésében. Ez u­gyem­ jó lenne, ha majd nálunk is lesznek ilyen rakéták. Verse­­nyezzünk, aztán majd félredob­atjuk a rakétákat. HRUSCSOV: Mi is amellett va­­gyu­nk, de jó volna minél előbb megtenni az utóbbit, dobjuk fél­re őket. (Nevetés.) HEARST: Ön nyilván már alig járja, mikor oldjuk meg ennek első részét, mikor állítunk elő ra­kétát. HRUSCSOV: Úgy vélem, hogy végül is előállítanak interkonti­nentális rakétát, bár —­ ismétlem — ez nem könnyű dolog. Az Egye­sült Államoknak megvannak a szükséges ismeretei, s előállíthat ilyen rakétát, de hogy mikor, azt nem tudom megmondani. HEARST: Ezt, mint tréfás meg-,­jegyzést mondtam. HRUSCSOV: Az amerikaiak azt hitték, hogy képtelenek vagyunk megalkotni az interkontinentális, irányítható rakétát, és tévedtek. ''HEARST: Tökéletesen így van. A szocialista Magyarország erősödik és fejlődik CONSIDINE: Hruscson­ úr, az Önök viszonya Lengyelországgal és Jugoszláviával kielégítően ol­dódott meg, és most minden or­szág a maga útján halad a szocia­lizmus felé. Nem gondolja ön, hogy éppen ebből kiindulva, a magyarországi helyzetet is meg lehetett volna oldani fegyveres erők alkalmazása nélkül? HRUSCSOV: Igen, meg lehetett volna oldani. De ott kissé más­képpen fejlődtek az események. Az imperialisták­­ összeesküvést szerveztek a népi Magyarország elleni. Fasiszta hóhérok, akiknek jelentős részét külföldről dobták be, haladó embereket kezdtek gyilkolni. A magyar kormány fel­kérte a szovjet kormányt, nyújt­son segítséget az ellenforradalmi bandák megfékezésében és a szov­jet kormány szerződéses kötele­zettségéhez híven, a szocialista országok testvéri támogatásának elveihez híven, segítséget nyújtott. S a szocialista Magyar­ország most erősödik és fejlődik... A magyarországi események tanulságul szolgálnak a reak­ció erőinek: ne menj a vízbe, ha nem ismered a gázlót, mint az orosz közmondás mondja. CONSIDINE:­­ Hruscsov úr, ön beszélt istenről, beszélt lélekről, beszélt teljes lelkiismereti szabad­ságról a kommunizmusban, miért nincs helye a kommunista pártban olyan embernek, aki hisz istenben, és az ember belső lelki tartalmá­ban? HRUSCSOV: A beszélgetés köz­ben nálunk előfordulnak olyan kifejezések, mint például az „is­tenemre“. Ez csak szokásból van. Az ilyen kifejezések egyértel­műek nálunk a „becsületszóra“ kifejezéssel.- Úgy véljük, hogy az istenhit ellentétes kommunista világnézetünkkel. De egyáltalá­ban n­em üldözzük a vallásos em­bereket, mert ez minden ember lelkiismereti­ ügye. HEARST:­­ Név­ ellenvetésként, hanem megjegyzésként szeretném kijelenteni, hogy a történelemben sohasem volt olyan civilizáció, nem volt olyan nagy ország, amely nem hitt volna valamilyen istenben. HRUSCSOV: A pontosság ked­véért meg kell mondani, hogy so­sem volt olyan ország, ahol min­den ember csak egy vallás híve lett volna, hogy mindenki hitt volna istenben. Nálunk is vannak még olyan emberek, akik hisznek istenben. De az istenhívők egyre kevesebben és kevesebben van­nak. — Felnő az ifjúság és nagy többsége nem hisz istenben A népoktatás, a tudományos isme­retek terjedése, a természet törvé­nyeinek tanulmányozása nem hagy helyet az istenhit számára. A kommunisták sohasem szegik meg kötelezettségeiket HEARST: Szeretném megje­gyezni, hogy talán ez az egyik olka annak, amiért nem mindig tudunk megegye­ni egymással. Talán arról van szó, hogy amikor mi istenhez fordulva szavunkat adjuk, mi lelki kötelezettséget vállalunk, Oroszországban pedig a megállapodások csak papíron maradnak. Nem tudom de vala­mikor talán majd megszüntethet­jük mindezeket a különbségeket HRUSCSOV. Erre szeretném önöknek a következőket válaszol­ni: Mi, kommunisták, a Szovjet­unió politikusai, ateisták va­gyunk, de igen nagyra tartjuk kötelezettségeinket, adott­­ sza­vunkat Soha, meg nem szegjük vállalt" kötelezettségeinket. De nézzék csak például­­Dulles urat. Dulles úr ‘ hívő', ember, nagyon gyakran, fohászkodik az istenhez, tanúnak hívja őt. S lám, Dulles úr az úristenhez fohászkodva elküldi megbí­zottját, Henderson urat Tö­rökországba és más országok­ba, hogy háborút szervezzen, hogy megszervezze embe­rek meggyilkolását. CONSIDINE:Tavaly Melbour­­ne-beli tanúja voltam azoknak a ragyogó győzelmeknek, amelyeket a szovjet sportolók az olimpiai já­tékokon arattak. A szovjet spor­tolók győzelme­ meglepetés volt sokak számára, különösképpen számunkra, mert mi, amerikaiak megszoktuk, hogy az Egyesült Ál­lamok győzzön az ilyen versenye­ken. Ezzel kapcsolatban szeret­ném megkérdezni, nem óhajtja-e, mondjuk az 1964. évi olimpiai já­tékok színhelyéül Moszkvát java­solni, annál is inkább, mert Moszkvának gyönyörű új stadion­ja van. HRUSCSOV: Látták stadionun­kat Luzsnyikiban? CONNIFF: Igen, megnéztük, valóban nagyszerű alkotás. Ami­kor három évvel eze­lőtt ott jár­tunk, a mai stadion helyén né­hány régi házacska­ állt. Egyéb semmi. HRUSCSOV: Igen, a stadion sok épülete mindössze másfél év alatt készült el s ezek az épüle­tek szakembereink véleménye szerint alkalmasak az olimpiai já­tékok megtartására. Boldogak le­szünk, ha az olimpiai játékok résztvevőit vendégül láthatjuk. Ajtónk vendégszeretően nyit­­­va áll minden jóakaratú em­ber előtt, ezt nem mondhatjuk el az Egyesült Államokról, ahová az amerikai hatóságok nyilván félnek beengedni szovjet állampolgárokat. W. R. Hearst, F. Conn­iff és R. Considime megköszönték N. Sz. Hruscsovnak, hogy­­ lehetőséget adott a vele való beszélgetésre. ^1957. december­i vasárror» Meghalt Benjamino Gigli9 híres olasz operaénekes Mint az Italia olasz hírügynök­ség jelenti, Benjamino Gigli, hí­res olasz operaénekes szombaton reggel, hatvanhét éves korában meghalt. Benjamino Gigli 1890—1957. Szombaton a kora délutáni órákban a hírügynökségek szárny­ra röpítették a római hírt, hogy örök időkre elhallgatott a mai vi­lág legszebb tenorhangja: 67 esz­tendős korában meghalt Benjami­no Gigli az olasz Bel Canto mes­tere. Benjamino Gigli 1890-ben szüle­tett Recanatiban, egy cipészmes­ter legkisebb fiaként. Még gyer­mekkorában templomi énekesként kezdte pályáját Michelangelo freskói alatt a Sixtusi kápolna kó­rusában, majd a római S. Cecilia konzervatóriumban végezte el ze­nei tanulmányait. Huszonnégy esztendős korában 1914-ben jelent meg először magánénekesként opera színpadon, Rovigoban Pon­­chieri Giocondájának tenor sze­repét énekelte. Szárnyaló tenorja azóta talán Wagner műveinek kivételével valamennyi jelentős dalműben elkápráztatta a világ zeneszerető közönségét. Hangjának szépsége különösen az olasz ope­rákban bontakozott ki, akár Ver­di, Puccini, vagy Mascagni hős­tenor szerepeit, akár Donizetti vagy Rossini lírai tenoráriáit éne­kelte. Benjamino Gigli szinte diadal­menetben járta be az egész vilá­got. Még egészen fiatal korában lett tagja a Milánói Scalának és hosszú ideig gyönyörködtette az amerikai zenebarátokat a newyor­­ki Metropolitan színpadáról. Járt Budapesten is ahol a magyar kö­zönség minden alkalommal szívé­be zárta. Azt mondották róla, hogy­ Caruso halála után ő lett a tenor­­hang fejedelme. A közönségtől nem­régiben búcsúzott el utolsó bécsi hangversenyén, amelyet a magyar rádió is közvetített, s amely ma­radandó élmény volt. Orvosai az idén augusztusi éan jelentették, hogy Benjamino Gigli súlyos szívbántalmakkal megbe­tegedett és közölték a lesújtó hírt is, hogy állapota aggasztó. Halálá­nak híre mélységes gyászba borít­ja az egész művelt világot: az egyetemes kultúra hatalmas érté­kével lettünk szegényebbek. Amerikai lapok Intézkedéseket sürget­­nek Eisenhower megbetegedése miatt Az amerikai sajtót továbbra is élénken foglalkoztatja Eisenhower elnök megbetegedése. A Washington Evening Star és a Washington Daily News sürgeti a kongresszust, tegyen lépéseket, hogy ne állhasson elő egy olyan helyzet, amikor a beteg elnök esetleg nem képes oly gyorsan fel­gyógyulni betegségéből, amint most Eisenhower elnök tette. A Washington Daily News a töb­bi között hangoztatja, reméli, hogy a januárban összeülő kongresszus világos figyelmeztetésnek fogja tekinteni Ike újabb betegségét, bármennyire enyhe lefolyású le­gyen is az. A New­ York Post felszólítja Eisenhower elnököt, hogy „az or­szág, a saját személye és tisztelői iránti méltányosságból’’ — mond­jon le. A lap szerint Eisenhower „to­vább már nem állíthatja magáról azt, hogy elnök, akárhány orvosi jelentés kibocsátására kényszerít­se is öt „együttese”, illetve bár­mennyi, hivatalos szertartást le­gyen is kénytelen végigcsinálni felgyógyulásának bebizonyítására.” Befejeződött a MÉSZÖV megyei küldöttgyűlése Tegnap, november 30-án foly­tatta tanácskozását a MÉSZÖV megyei küldöttgyűlése. Ezen a na­pon megjelent a gyűlésen Nyers elvtárs is, a SZÖVOSZ igazgató­ságának elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja. A küldöttgyűlés első napi vitá­ját folytatva D. Németh Imre szilsárkányi küldött kért elsőnek szót. Hozzászólásában a szilsárká­ny­ állat tenyésztési szakcsoportról és a termelési­­ bizottságról be­szélt. — Sokan mondották, hogy ter­melési bizottságok csak névlege­sen működő szervek. Ezt megcá­folta azzal, hogy ismertette a köz­ség termelési bizottságának jó munkáját. Javasolta a megyei küldöttgyűlésnek, hogy a MÉSZÖV teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy az eddiginél jóval több törzskönyvezett állat legyen a faluban. Javasolta, hogy a Vas me­gyeiek példájára a Győr-Sopron megyei Tejforgalmi Vállalat in­tézkedjék úgy, hogy a tejet feldol­gozzák és a gazdák a visszamara­dó tejtermékekből megjavíthas­sák a község állattenyésztését. Többen is hozzászóltak az utób­bi, időben oly sokat vitatott kau­ció kérdéséhez. A szilsárkányi­ak nevében azt­­javasolták hogy a boltvezető fizetésének 10-1­ 15 szá­zalékát­­ vonják le kaució gyanánt. Elmondották­­azt is­, hogy felesle­gesnek tartják a MÉK munkáját, mert közbeiktatása növeli az áruk fogyasztói árát. Nyers Rezső elvtárs felszólalá­sában elmondotta, hogy ő nem tartja helyesnek, hogy kauciót vezessenek be a földművesszövet­kezeteknél. Ezt azzal támasztotta alá, hogy sok olyan­ becsületes boltvezető van a­ megyében, aki­nek soha nem volt leltárhiánya, de az anyagi körülményei nem engedik meg azt, hogy­ kauciót fi­zessen le, ami azt­ jelentené, hogy az illető kénytelen lenne elhagyni az állását és ezzel a földműves­szövetkezetek egy része elvesztené a jó kereskedelmi szakembereket. A MÉK munkájával kapcsolatban Nyers Rezső elvtárs megemlítette, hogy a felmerülő problémák meg­oldásában sok javítanivaló van még a MÉK munkájában ez azon­ban nem jelenti azt, hogy meg kell szüntetni. A MÉK feladata többek között, hogy tervszerűen irányítsa a földművesszövetkeze­tekre bízott terményfelvásárlást is. Erre feltétlenül szükség van és éppen ezért egy új szert. létesíté­se a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ helyett még nagyobb bürokráciát szülne. Voltak olyan hozzászólók is, akik arról beszéltek, hogy több anyagi támogatás kellene földmű­vesszövetkezetüknek. Nyers elv­­társ erre elmondotta, hogy habár sok támogatást adott és ad az ál­lam a földművesszövetkezeteknek, a végtelenségig nem teheti. Keve­sebb beruházás volt már ez évben is, ami azt szolgálja, hogy nőjjön a falusi lakosság életszínvonala. A­­földművesszövetkezeteknek te­hát az a feladatuk, hogy — az ál­lam támogatásán túlmenően — rakják össze forintjaikat és ezál­tal is segítsék a népgazdaság fej­lesztését. Nyers elvtárs beszélt arról is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése és segítése továbbra is fokozódik és fokozódni fog. A párt és a kormány ebből nem csinál titkot. Elmondotta Nyers elvtárs, az ország, területén lévő több mint 13 ezer traktort nem használja ki kellő mértékben a falvak dol­­­gozó parasztsága. A 13 ezer trak­tor 2 millió katasztrális hald meg­művelésére lenne képes, ami azt jelenti, hogy gépállomásaink min­den nagyobb megerőltetés nélkül el tudnák végezni a rájuk háruló feladatokat. A vita során a sok hozzászóló közül Poór Antalné, fertőrákosi küldött elmondotta, hogy a köz­ségében szabás-varrás tanfolya­mot rendeztek és a helyi nőbizott­ság két varrógépet vásárolt az el­múlt napokban. Szántó Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője hozzászólásában el­mondotta hogy a földművesszö­vetkezetekre komoly feladatok megoldása vár, amelyhez elenged­hetetlenül szükséges az, hogy a földművesszövetkezetek vezetősé­gei megtisztítsák soraikat az el­lenforradalom alatt beépült el­lenségektől és a parasztság széles tömegeit meggyőzzék az ügy fon­tosságáról. A késő délutáni órákban került sor a MESZÖV választmányának, igazgatóságának, felügyelőbizott­ságának megválasztására és az országos küldöttek kijelölésére. Utána a küldötteket színvonalas kultúrműsorral szórakoztatták a szanyi és a kapuvári földműves-­ szövetkezet kultúrcsoportjai, a Percsényi Iskolaszövetkezet úttö­rői.

Next