Kisalföld, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
KISALFÖLD Hruscsov beszélgetése Hearsttel (A cikk első részét pénteki számunkban közöltük.) A Szovjetunió szívesen segít Amerikának a mesterséges hold fellövésében CONSIDINE: Hruscsov úr, Amerikára óriási hatással voltak a szovjet mesterséges holdak. Ez a jóban lélegzetelállító, mesébe illő eredmény. De most éppen folyamatban van a nemzetközi geofizikai év, amelynek során a várakozások szerint a legkülönbözőbb értesülések kicserélésére kerül sor. Hadd kérdezzük meg: segít-e majd Oroszország Amerikának mesterséges hold fellövésében, ’’■ász-e arra, hogy tájékoztatást adjon? HRUSCSOV: Szíves örömest. CONSIDINE: S ez magában foglalna-e adatokat arról a rakétáról is, amely fellőtte a mesterséges holdat, valamint arról a hatalmas erejű fűtőanyagról, amelyet felhasználtak? HRUSCSOV: Természetesen, ha megegyezünk a leszerelés kérdésében. Nem titkoljuk, hogy a mesterséges holdat interkontinentális ballisztikus rakétával lőttük fel. Önök is jól tudják, mit jelent az, ha megosztjuk önökkel az interkontinentális ballisztikus rakéták gyártásának titkát. Nem tudjuk, mikor állít majd elő az Egyesült Államok ilyen rakétát, hiszen ez nem könnyű dolog. Föltételezhetőnek látom azt is, hogy az Egyesült Államok esetleg még sokáig nem állít elő interkontinentális rakétát. De az ilyen rakéták gyártási titkáró! mi csak akkor beszélhetünk, ha önök megszüntetik a „hidegháború“ állapotát és országaink kizárólag békés versenyt folytatnak egymással. Az a tény, hogy a Szovjetunió bocsátotta fel elsőnek a mesterséges holdat, s egy hónap múlva lelötte a másodikat is, sok mindenről beszél, , . Ha kell, holnap akár egy tucat, vagy két tucat mesterséges holdat bocsátunk fel. Ebből a célból az interkontinentális, ballisztikus rakétában csupán a fejet kell kicserélnünk, a löveg ndrogén töltete helyett megfelelő készüléket, kell alkalmaznunk, s ezzel a készülékkel felhasználhatjuk a berendezést. íme, ez a Szputnyik. JEARST: Olvastam nagyon érdemi javaslatát, hogy egyezzünk meg a rakéták fellövésében. Ez ugyem jó lenne, ha majd nálunk is lesznek ilyen rakéták. Versenyezzünk, aztán majd félredobatjuk a rakétákat. HRUSCSOV: Mi is amellett vagyunk, de jó volna minél előbb megtenni az utóbbit, dobjuk félre őket. (Nevetés.) HEARST: Ön nyilván már alig járja, mikor oldjuk meg ennek első részét, mikor állítunk elő rakétát. HRUSCSOV: Úgy vélem, hogy végül is előállítanak interkontinentális rakétát, bár — ismétlem — ez nem könnyű dolog. Az Egyesült Államoknak megvannak a szükséges ismeretei, s előállíthat ilyen rakétát, de hogy mikor, azt nem tudom megmondani. HEARST: Ezt, mint tréfás meg-,jegyzést mondtam. HRUSCSOV: Az amerikaiak azt hitték, hogy képtelenek vagyunk megalkotni az interkontinentális, irányítható rakétát, és tévedtek. ''HEARST: Tökéletesen így van. A szocialista Magyarország erősödik és fejlődik CONSIDINE: Hruscson úr, az Önök viszonya Lengyelországgal és Jugoszláviával kielégítően oldódott meg, és most minden ország a maga útján halad a szocializmus felé. Nem gondolja ön, hogy éppen ebből kiindulva, a magyarországi helyzetet is meg lehetett volna oldani fegyveres erők alkalmazása nélkül? HRUSCSOV: Igen, meg lehetett volna oldani. De ott kissé másképpen fejlődtek az események. Az imperialisták összeesküvést szerveztek a népi Magyarország elleni. Fasiszta hóhérok, akiknek jelentős részét külföldről dobták be, haladó embereket kezdtek gyilkolni. A magyar kormány felkérte a szovjet kormányt, nyújtson segítséget az ellenforradalmi bandák megfékezésében és a szovjet kormány szerződéses kötelezettségéhez híven, a szocialista országok testvéri támogatásának elveihez híven, segítséget nyújtott. S a szocialista Magyarország most erősödik és fejlődik... A magyarországi események tanulságul szolgálnak a reakció erőinek: ne menj a vízbe, ha nem ismered a gázlót, mint az orosz közmondás mondja. CONSIDINE: Hruscsov úr, ön beszélt istenről, beszélt lélekről, beszélt teljes lelkiismereti szabadságról a kommunizmusban, miért nincs helye a kommunista pártban olyan embernek, aki hisz istenben, és az ember belső lelki tartalmában? HRUSCSOV: A beszélgetés közben nálunk előfordulnak olyan kifejezések, mint például az „istenemre“. Ez csak szokásból van. Az ilyen kifejezések egyértelműek nálunk a „becsületszóra“ kifejezéssel.- Úgy véljük, hogy az istenhit ellentétes kommunista világnézetünkkel. De egyáltalában nem üldözzük a vallásos embereket, mert ez minden ember lelkiismereti ügye. HEARST: Név ellenvetésként, hanem megjegyzésként szeretném kijelenteni, hogy a történelemben sohasem volt olyan civilizáció, nem volt olyan nagy ország, amely nem hitt volna valamilyen istenben. HRUSCSOV: A pontosság kedvéért meg kell mondani, hogy sosem volt olyan ország, ahol minden ember csak egy vallás híve lett volna, hogy mindenki hitt volna istenben. Nálunk is vannak még olyan emberek, akik hisznek istenben. De az istenhívők egyre kevesebben és kevesebben vannak. — Felnő az ifjúság és nagy többsége nem hisz istenben A népoktatás, a tudományos ismeretek terjedése, a természet törvényeinek tanulmányozása nem hagy helyet az istenhit számára. A kommunisták sohasem szegik meg kötelezettségeiket HEARST: Szeretném megjegyezni, hogy talán ez az egyik olka annak, amiért nem mindig tudunk megegyeni egymással. Talán arról van szó, hogy amikor mi istenhez fordulva szavunkat adjuk, mi lelki kötelezettséget vállalunk, Oroszországban pedig a megállapodások csak papíron maradnak. Nem tudom de valamikor talán majd megszüntethetjük mindezeket a különbségeket HRUSCSOV. Erre szeretném önöknek a következőket válaszolni: Mi, kommunisták, a Szovjetunió politikusai, ateisták vagyunk, de igen nagyra tartjuk kötelezettségeinket, adott szavunkat Soha, meg nem szegjük vállalt" kötelezettségeinket. De nézzék csak példáulDulles urat. Dulles úr ‘ hívő', ember, nagyon gyakran, fohászkodik az istenhez, tanúnak hívja őt. S lám, Dulles úr az úristenhez fohászkodva elküldi megbízottját, Henderson urat Törökországba és más országokba, hogy háborút szervezzen, hogy megszervezze emberek meggyilkolását. CONSIDINE:Tavaly Melbourne-beli tanúja voltam azoknak a ragyogó győzelmeknek, amelyeket a szovjet sportolók az olimpiai játékokon arattak. A szovjet sportolók győzelme meglepetés volt sokak számára, különösképpen számunkra, mert mi, amerikaiak megszoktuk, hogy az Egyesült Államok győzzön az ilyen versenyeken. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, nem óhajtja-e, mondjuk az 1964. évi olimpiai játékok színhelyéül Moszkvát javasolni, annál is inkább, mert Moszkvának gyönyörű új stadionja van. HRUSCSOV: Látták stadionunkat Luzsnyikiban? CONNIFF: Igen, megnéztük, valóban nagyszerű alkotás. Amikor három évvel ezelőtt ott jártunk, a mai stadion helyén néhány régi házacska állt. Egyéb semmi. HRUSCSOV: Igen, a stadion sok épülete mindössze másfél év alatt készült el s ezek az épületek szakembereink véleménye szerint alkalmasak az olimpiai játékok megtartására. Boldogak leszünk, ha az olimpiai játékok résztvevőit vendégül láthatjuk. Ajtónk vendégszeretően nyitva áll minden jóakaratú ember előtt, ezt nem mondhatjuk el az Egyesült Államokról, ahová az amerikai hatóságok nyilván félnek beengedni szovjet állampolgárokat. W. R. Hearst, F. Conniff és R. Considime megköszönték N. Sz. Hruscsovnak, hogy lehetőséget adott a vele való beszélgetésre. ^1957. decemberi vasárror» Meghalt Benjamino Gigli9 híres olasz operaénekes Mint az Italia olasz hírügynökség jelenti, Benjamino Gigli, híres olasz operaénekes szombaton reggel, hatvanhét éves korában meghalt. Benjamino Gigli 1890—1957. Szombaton a kora délutáni órákban a hírügynökségek szárnyra röpítették a római hírt, hogy örök időkre elhallgatott a mai világ legszebb tenorhangja: 67 esztendős korában meghalt Benjamino Gigli az olasz Bel Canto mestere. Benjamino Gigli 1890-ben született Recanatiban, egy cipészmester legkisebb fiaként. Még gyermekkorában templomi énekesként kezdte pályáját Michelangelo freskói alatt a Sixtusi kápolna kórusában, majd a római S. Cecilia konzervatóriumban végezte el zenei tanulmányait. Huszonnégy esztendős korában 1914-ben jelent meg először magánénekesként opera színpadon, Rovigoban Ponchieri Giocondájának tenor szerepét énekelte. Szárnyaló tenorja azóta talán Wagner műveinek kivételével valamennyi jelentős dalműben elkápráztatta a világ zeneszerető közönségét. Hangjának szépsége különösen az olasz operákban bontakozott ki, akár Verdi, Puccini, vagy Mascagni hőstenor szerepeit, akár Donizetti vagy Rossini lírai tenoráriáit énekelte. Benjamino Gigli szinte diadalmenetben járta be az egész világot. Még egészen fiatal korában lett tagja a Milánói Scalának és hosszú ideig gyönyörködtette az amerikai zenebarátokat a newyorki Metropolitan színpadáról. Járt Budapesten is ahol a magyar közönség minden alkalommal szívébe zárta. Azt mondották róla, hogy Caruso halála után ő lett a tenorhang fejedelme. A közönségtől nemrégiben búcsúzott el utolsó bécsi hangversenyén, amelyet a magyar rádió is közvetített, s amely maradandó élmény volt. Orvosai az idén augusztusi éan jelentették, hogy Benjamino Gigli súlyos szívbántalmakkal megbetegedett és közölték a lesújtó hírt is, hogy állapota aggasztó. Halálának híre mélységes gyászba borítja az egész művelt világot: az egyetemes kultúra hatalmas értékével lettünk szegényebbek. Amerikai lapok Intézkedéseket sürgetnek Eisenhower megbetegedése miatt Az amerikai sajtót továbbra is élénken foglalkoztatja Eisenhower elnök megbetegedése. A Washington Evening Star és a Washington Daily News sürgeti a kongresszust, tegyen lépéseket, hogy ne állhasson elő egy olyan helyzet, amikor a beteg elnök esetleg nem képes oly gyorsan felgyógyulni betegségéből, amint most Eisenhower elnök tette. A Washington Daily News a többi között hangoztatja, reméli, hogy a januárban összeülő kongresszus világos figyelmeztetésnek fogja tekinteni Ike újabb betegségét, bármennyire enyhe lefolyású legyen is az. A New York Post felszólítja Eisenhower elnököt, hogy „az ország, a saját személye és tisztelői iránti méltányosságból’’ — mondjon le. A lap szerint Eisenhower „tovább már nem állíthatja magáról azt, hogy elnök, akárhány orvosi jelentés kibocsátására kényszerítse is öt „együttese”, illetve bármennyi, hivatalos szertartást legyen is kénytelen végigcsinálni felgyógyulásának bebizonyítására.” Befejeződött a MÉSZÖV megyei küldöttgyűlése Tegnap, november 30-án folytatta tanácskozását a MÉSZÖV megyei küldöttgyűlése. Ezen a napon megjelent a gyűlésen Nyers elvtárs is, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttgyűlés első napi vitáját folytatva D. Németh Imre szilsárkányi küldött kért elsőnek szót. Hozzászólásában a szilsárkány állat tenyésztési szakcsoportról és a termelési bizottságról beszélt. — Sokan mondották, hogy termelési bizottságok csak névlegesen működő szervek. Ezt megcáfolta azzal, hogy ismertette a község termelési bizottságának jó munkáját. Javasolta a megyei küldöttgyűlésnek, hogy a MÉSZÖV teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy az eddiginél jóval több törzskönyvezett állat legyen a faluban. Javasolta, hogy a Vas megyeiek példájára a Győr-Sopron megyei Tejforgalmi Vállalat intézkedjék úgy, hogy a tejet feldolgozzák és a gazdák a visszamaradó tejtermékekből megjavíthassák a község állattenyésztését. Többen is hozzászóltak az utóbbi, időben oly sokat vitatott kaució kérdéséhez. A szilsárkányiak nevében aztjavasolták hogy a boltvezető fizetésének 10-1 15 százalékát vonják le kaució gyanánt. Elmondottákazt is, hogy feleslegesnek tartják a MÉK munkáját, mert közbeiktatása növeli az áruk fogyasztói árát. Nyers Rezső elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy ő nem tartja helyesnek, hogy kauciót vezessenek be a földművesszövetkezeteknél. Ezt azzal támasztotta alá, hogy sok olyan becsületes boltvezető van a megyében, akinek soha nem volt leltárhiánya, de az anyagi körülményei nem engedik meg azt, hogy kauciót fizessen le, ami azt jelentené, hogy az illető kénytelen lenne elhagyni az állását és ezzel a földművesszövetkezetek egy része elvesztené a jó kereskedelmi szakembereket. A MÉK munkájával kapcsolatban Nyers Rezső elvtárs megemlítette, hogy a felmerülő problémák megoldásában sok javítanivaló van még a MÉK munkájában ez azonban nem jelenti azt, hogy meg kell szüntetni. A MÉK feladata többek között, hogy tervszerűen irányítsa a földművesszövetkezetekre bízott terményfelvásárlást is. Erre feltétlenül szükség van és éppen ezért egy új szert. létesítése a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ helyett még nagyobb bürokráciát szülne. Voltak olyan hozzászólók is, akik arról beszéltek, hogy több anyagi támogatás kellene földművesszövetkezetüknek. Nyers elvtárs erre elmondotta, hogy habár sok támogatást adott és ad az állam a földművesszövetkezeteknek, a végtelenségig nem teheti. Kevesebb beruházás volt már ez évben is, ami azt szolgálja, hogy nőjjön a falusi lakosság életszínvonala. Aföldművesszövetkezeteknek tehát az a feladatuk, hogy — az állam támogatásán túlmenően — rakják össze forintjaikat és ezáltal is segítsék a népgazdaság fejlesztését. Nyers elvtárs beszélt arról is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése és segítése továbbra is fokozódik és fokozódni fog. A párt és a kormány ebből nem csinál titkot. Elmondotta Nyers elvtárs, az ország, területén lévő több mint 13 ezer traktort nem használja ki kellő mértékben a falvak dolgozó parasztsága. A 13 ezer traktor 2 millió katasztrális hald megművelésére lenne képes, ami azt jelenti, hogy gépállomásaink minden nagyobb megerőltetés nélkül el tudnák végezni a rájuk háruló feladatokat. A vita során a sok hozzászóló közül Poór Antalné, fertőrákosi küldött elmondotta, hogy a községében szabás-varrás tanfolyamot rendeztek és a helyi nőbizottság két varrógépet vásárolt az elmúlt napokban. Szántó Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője hozzászólásában elmondotta hogy a földművesszövetkezetekre komoly feladatok megoldása vár, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a földművesszövetkezetek vezetőségei megtisztítsák soraikat az ellenforradalom alatt beépült ellenségektől és a parasztság széles tömegeit meggyőzzék az ügy fontosságáról. A késő délutáni órákban került sor a MESZÖV választmányának, igazgatóságának, felügyelőbizottságának megválasztására és az országos küldöttek kijelölésére. Utána a küldötteket színvonalas kultúrműsorral szórakoztatták a szanyi és a kapuvári földműves- szövetkezet kultúrcsoportjai, a Percsényi Iskolaszövetkezet úttörői.