Kisalföld, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

]RLa& raotssABJAi­t&rsBcusxEsa Hétfőn több mint ezer­­tatai kezdte meg a munkát a Hanságban és a véneki Dunatüllésen Vasnap az ország minden ré­széből százával érkeztek fiatalok a horvátkimlei, a Hansági Állami Gazdaság és a véneki önkéntes KISZ táborokba, hogy részt ve­gyenek abban a nagyszabású mun­kában, amelyek nyomán évek múltán 23 000 hold lápi talajt tesznek termővé. A munkára kész, jókedvű fiatalokat hétfőn reggel ébresztették először a sátortábo­rokban. A csizmá­t, munkaruhát oltott középiskolások, egyetemis­ták a horvátkirivei és a véneki táborban hat óra előtt sorakoztak ünnepélyes zászlófelvonásra. Horvátkimlén a Mező Imréről elnevezett táborban Várnai Fe­renc, a KISZ központi bizottságá­nak titkára üdvözölte a Budapest­ről, Sztálinvárosból és több­ más városból a Hanságba érkező fia­talokat. Felhívta az önkéntesek figyelmét, hogy szép, de kemény munkát vállaltak, amikor két hét­re megragadták a lapát, a csákány nyelét. Igaz hazafiságról tesz tanúságot, aki ezt­ a munkát be­csülettel elvégzi. A rövid ünnepség után nyom­ban meg is ragadták a fiatalok a lapátokat, szerszámokat és indul­tak, hogy a szakemberek irányí­tása mellett ássák a csatornákat. Az idén a Hanságban az egymást váltó fiatalok százezer köbméter földet mozgatnak meg. Hasonló ünnepség zajlott le a Szigetköz csücskében fekvő véneki Sziklai Sándor nevét viselő ön­kéntes KISZ táborban is. Itt Eper­jesi László, a KISZ központi bi­zottságának titkára szólott a zászló alá felsorakozott 200 ön­kénteshez. Majd a bőséges reggeli elfogyasztása után ezek a fiatalok is szerszámot fogtak, s kompra szálltak, amely átszállította őket a Duna balpartjára, munkahelyük­re. A véneki tábor nyári lakói összesen 23 000 köbméter földet építenek be a Duna töltésébe, hogy azt mintegy 4 kilométer hosszúságban 70—80 centiméterrel megmagasítsák, és elhárítsák az árvízveszélyt a kis község lakói­nak nagy örömére. Hétfőn délután Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a KISZ központi bizottságának első titkára, Lombos Ferenc, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Győr megyei pártbizott­ságának első titkára és Katona Lajos, a Megyei Tanács végre­hajtó bizottságának elnöki­ jelen­létében megnyílt a Hanság-majori KISZ tábor is. A fiatalok elhatá­rozták, hogy az ellenforradalom elleni harcokban hősi halált, halt Iván Karpov főhadnagyról neve­zik el a tábort. Borbély Sándor, a KISZ központi bizottsága, a me­gye dolgozói nevében pedig Lom­bos Ferenc üdvözölte a tábor fia­tal dolgozóit. A Hanság-tanyai KISZ tábor megnyitásának ismertetésére visz­­szatérünk. A szovjet szakértők első csoportja megérkezett Genfbe ,3anf­­teSFFJ. A genfi repülőtér igazgatóságához érkezett jelentés szerint Fjodorov szovjet profesz­­szor és a­ szovjet szakértők első csoportja megérkezett Genfbe, hogy részt vegyen a nukleáris kí­sérletek ellenőrzésével foglalkozó szakértői értekezleten. ARA­D«« miLfcj» m EWOL­YAM, 153. SZÁM, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Győr, 1353. július 1. kedd. Hazaérkezett Bulgáriából a magyar­ párt- és kormán­yküldöttség Vasárnap hazaérkezett Szófiából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának küldöttsége, amely baráti látogatást tett Bulgá­riában. A delegáció fogadtatására a ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Münnich Ferenc, a­ Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a kormánynak számos tagja, a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett a fogadtatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a bolgár zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren a budapesti dolgozók ezrei gyűltek össze, akik forró lelkesedéssel köszöntötték Kádár Jánost és a delegáció többi tagját. A párt- és kormányküldöttség tagjait dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke köszöntötte. Beszéde után Kádár János emelkedett szólásra. ♦ Kádár János beszéde Kádár János beszéde elején is­mertette azt a lelkes fogadtatást, amelyben a bolgár nép részesí­tette­­a magyar küldöttséget, majd tolmácsolta a bolgár dolgozók for­ró­ testvéri üdvözletét. Kádár Já­nos ezután elmondotta, hogy a bolgár nép és­­a magyar nép kö­zött testvéri viszony van. Jó vi­szonyban vannak pártjaink is, mégpedig teljesen érthető ok­ból: azok a kommunista pártok, ame­lyek szilárdan a marxizmus-leni­­nizmus elvei alapján állnak, min­dig jóbarátok és mindig fegy­ver­­társak. Beszédét így folytatta: — Egyetértünk a szocializmus építésének kérdésében és a béke együttes védelmének harci kérdé­sében. Harcában mindkét párt — bár a miénk súlyos és keserves tanulságok után — a tömegekre támaszkodik és sem a marxizmus eltorzítóival, sem a világimperia­lizmussal, sem az osztályellenség­gel megbékülni soha nem fogunk. (Nagy taps.) — A marxizmus-leniniz­mus egyfelől nagyon bonyolult tudo­mány: nem túl sok ember mond­hatja, hogy már teljes mértékben elsajátította. Másfelől azonban rendkívül érthető tudomány, mert a marxizmus-leniniz­mus és a marxizmus-leninizmus vezette munkásmozgalmunk és pártünk célja a dolgozó ember életének megjavítása. A mi elméletünk azért van, hogy a dolgozó ember szabad, kiegyenesedett emberként és jólétben éljen. Ez a marxiz­­mus-leninizmus célja. (Taps.) — Elvtársak! A bolgár nép har­cát és munkáját a Bolgár Kom­munista Párt vezeti, amely a mar­xizmus-leninizmus elvei alapján áll és cselekszik Nálunk, Magyar­­országon, valószínűleg sokan úgy gondolják, hogy mi fejlettebbek vagyunk, mint a Bolgár Népköz­­társaság. Nem egészen így van. Mint a küldöttség tagja és mint kommunista, Bulgáriában több ízben mondottam — és teljes hit­tel és meggyőződéssel mondottam —, hogy a Magyar Népköztársa­ságnak ma sok tekintetben utol kell érnie a bolgár népet és a Bolgár Népköztársaságot. (Nagy taps.) — Amíg ugyanis a mi pártunk és népünk különböző elhajlások­kal, kilengésekkel, kitérésekkel, a különböző gáncsos­kodókkal, a hi­bát elkövetőkkel és az árulókkal viaskodott és küzdött, hogy visz­­szaverekedje magát az egyenes útra, addig az idő alatt a bolgár nép szilárd kommunista pártja vezetése alatt megállás nélkül ha­ladt előre. (Élénk taps.) Bulgáriában győzött a szocia­lista társadalom, városon és falun szocialista alapja van a társada­lom életének. Amikor azt mon­dom, hogy utol kell érni a bol­gárokat, elsősorban arra gondo­lok, nekünk is igyekeznünk kell, hogy mielőbb lerakjuk a szocia­lista társadalom alapjait, az élet minden területén. Az pedig elv­­társak, hogy ez milyen gyorsan történik meg, vagy hogy meddig késlekedünk még vele, a mi dol­gozó népünk legöntudatosabb fiainak és leányainak elhatározá­sán múlik. Ha népünk egysége­sen tömörül, ha a párt mindig jól vezet, akk­or ez meggyorsulhat. Ez annál is inkább fontos, mert szo­cialista társadalomban dolgozni más, mint olyan társadalomban, amilyen a mienk, ahol még min­dig az átmenet állapota uralkodik Beszéltünk bolgár parasztokká. Ők tudják, hogy minden egyet kapavágásuk minden haszna az övék, de azt is tudják, hogy min­den egyes kapavágásuk egy ma­rék föld arra a halomra, amelyt­­az egész világon szívesen púpoz­nának fel a dolgozó emberek ezer méter magasra a kapitalizmus sír­ja fölött. (Derültség és nagy taps.) A bolgárok annak idején harcolt­ak mint­ partizánok. Megvívták a po­litikai harcot és felülkerekedtek a dolgozó osztályok. Most már el­tartanak, hogy elmondhatják, né­pünk már nemcsak épít, hanem élvezni is elkezdte a szocializmust. — A bolgár nép már megízlelte mi az: a szocializmusban élni és dolgozni. A bolgárokon is úgy lát­tam, hogy ez nem teher rossz do­log, mert jó a hangulatuk, gyö­nyörűen dolgoznak és rev.desert élnek. (Taps.) Iparuk van! Szinte leírhatatlan, hogy a bolgár Att sz utolsó 12—13 esztendő ala­­­tit fejlődött. Mezőgazdává guba­­öröm nézni Építkeznek, elv­ár­­lak! — Jártunk Várnában, ott sok üdülőt építettek, részben a dolgo­zók számára, részben idegenfor­­­galmi meggondolásból. Mi is meg­néztünk vagy öt hatalmas szállo­dát. Valaki közülünk, aki járt a híres francia Riviérán, azt mon­dotta, ott sincs olyan magas kul­túra, mint ezekben az üdülőhá­­zakban. És ami a legtöbbet mond egy-két évvel ezelőtt ott csak ho­mok volt. Most pedig a saját sze­münkkel láttuk azokat a 3—4 emeletes gyönyörűen berendezed szállodákat, amelyekben üdülnek a dolgozók és amelyek valutát hoznak az országnak. — Nekünk van Balatonunk, van Mátránk és még sokmiveletvne Mi is tehetnénk egyet, s mást, hogy dolgozóink egy kicsit jobbat pihenjenek és jövedelmet is sze­rezzünk az országnak. — Elvtársak! Nem kell szégyell­nünk, hogy bolgár elvtársak­é, egyben, s másban megelőztek bennünket. Megmondtuk a bol­gár elvtársaknak, hogy most utol fogjuk őket érni, versenyezni aka­runk velük, úgy mint tíz évve ezelőtt, s azután majd meglátjuk hogy ki építi jobban a szocializ­must. Gondoljunk úgy a Bolgár Népköztársaságra, mint amelytől m­i is rengeteget tanúlhha­tunk­: anélkül azonban, hogy bármit gé­piesen lemásolnánk. A bolgár elvtársak helyesen al­­kalmazzák a marxizmus-temn­iz­tFolytatás a második oldalon) A Szovjetunióban járt küldöttek élménybeszámolókat tartanak a Hajtóműgyárban A Hajtóműgyár MSZMP szerve­zete, valamint az MSZBT közös rendezésében Vajda László és Me­ző Imre elvtársak élménybeszá­molókon mondják el az üzem dol­gozói előtt mindazt, amit a Szov­jetunióban tapasztaltak és láttak. A beszámolóban elsősorban uta­zási élményeiket ismertetik. El­mondják, hogy a német fasiszták által lerombolt területeken már eltűntek a háború nyomai. Az utazás tapasztalatai után a moszk­vai tartózkodás élményeit sorolják el. A legemlékezetesebbek ezek közül a Kreml, a Mauzóleum, az ipari és mezőgazdasági kiállítás, a Lomonoszov Egyetem, a Tretya­­kov-képtár és a Metro. A moszkvai élmények elmondá­sa után az élménybeszámoló fog­lalkozik azzal, hogy mit tapasztal­tak és mit láttak Leningrádban. Megemlítik beszámolójukban, mi­lyen szép és rendezett város Ls­­ni­tgrád, elmondják, mely neveze­tes helyeit és építményeit tekin­tették meg a városnak. Itt többek között tájékoztatják az üzem dol­gozóit arról, hogy mit láttak a ős­iemért erődítményben, a Téli palotában, az Ermitázsban, a Szm­omaiban, a Nyári palotában és a Péter­hoff­ban. A beszámolókat e héten kezdték meg és folyamatosan minden üzemrészben meg fogják tartani.

Next