Kisalföld, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

fSL&fii FSGLSULSJA1 IS­MUBBD III. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ________ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA . ASA I SO­FTr r.gy Győr, 1958. augusztus 1. péntek Wrff^^aSBnaBaBSWT^SB^aSSSBSSBBSBasaBSasaBBSSBBSBSSBSBSSBSBBBSaSSSSSBSSBSi A KISZ Intéző Bizottsága javasolja: egységes szakmai továbbképzésben részesítsék a fiatal szakmunkásokat , műszakiakat és közgazdászokat A KISZ intéző bizottsága az il­letékes szakminisztériumokkal együttesen javaslatot készített a fiatal szakmunkások, műszakiak és közgazdászok továbbképzésére. Ennek szükségességét mi sem bi­zonyítja jobban, mint például az, hogy a legutóbbi öt év alatt száz­ezer fiatalt képeztünk szakmun­kássá. A felszabadulás előtti évi ezer hallgatóval szemben 1956- ban 20 ezer rendes és 15 ezer le­velező hallgató tanult a techniku­mokban. A szocialista ipar és a technika állandó gyors fejlődése megköveteli a fiatalok egységes szakmai továbbképzését. A KISZ intéző bizottsága ezért kérte a szakminisztériumokat, kö­telezzék az üzemeket, hogy ta­pasztalt, nagytudású műszaki ve­zetők közül biztosítsanak a fiata­lok részére olyan személyeket, akik egyénileg, vagy csoportosan segítenek a bonyolultabb kérdé­sek megoldásában. Biztosítsák to­­továbbá, hogy az üzemi könyvtá­rakat ellásák megfelelő szakiro­dalommal, amelyet a továbbta­nuló fiatalok felhasználhatnak. A mérnökök továbbképzésénél a budapesti és vidéki egyetemeket kell igénybevenni. A tanfolyamok tematikáját az egyetemek tanárai dolgozzák ki A technikusok továbbképzését az egyes üzemekben szervezzék meg és a tanfolyamok anyagát az ott dolgozó elismert szakemberek dolgozzák ki és azt a főmérnök hagyja jóvá. A fiatal szakmunkások tovább­képzésére legalkalmasabb a Cse­pel Vas- és Fémművekben kezde­ményezett »szakma ifjú mestere« versenymozgalom. Ennek lényege, hogy egy-egy üzemben, annak sa­játosságait figyelembe véve, el­méleti és gyakorlati versenyfel­tételeket dolgoznak ki. A verseny-­ szakasz lezárása után az abban résztvevők elméleti és gyakorlati vizsgát tesznek, illetve mester­művet készítenek és azt a vizsga­­bizottság hivatalos oklelvéllel és jelvénnyel igazolja. A KISZ javasolja továbbá, hogy a vállalatok vezetői a beso­rolásnál, előreléptetésnél, közép- és felsőfokú iskolára való küldés­nél vegyék figyelembe a tovább­képző tanfolyamok sikeres elvég­zését és azt jegyezzék be a dol­gozók munkakönyvébe is. A Gépipari Tudományos Egyesület segítségével alakítják ki az új vasúti személykocsikat A közelmúltban három új ma­gyar vasúti forgóvázat próbáltak ki sikerrel. Egyik a Ganz Vagon­gyárban készített légrugós, másik a Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban próbára bocsátott olajlégrugós és a harmadik ugyan­csak a győri Vagongyárban a szovjet exportra kerülő vasúti személykocsikhoz szerkesztett, hidraulikus lengéscsillapítóval el­látott forgóváz. Ferenczi Gábor, a Wilhelm Pieck-gyár szerkesztő mérnöke elmondotta, hogy az új, nagy se­bességre alkalmas korszerű for­góvázak kifejlesztéséhez nagy se­gítséget nyújtott a Gépipari Tu­dományos Egyesület. A GTE gör­dülőanyag szakosztálya és forgó­váz munkabizottsága foglalkozik elsősorban a vasúti kocsik jó fu­tásával, a megfelelő forgóvázak kialakításával Ferenczi Gábor mérnök, aki az egyesület győri csoportjának tit­kára is, rámutatott arra, hogy a GTE kutató- és ismeretterjesztő munkáját hátráltatja a megfelelő szaklap hiánya. Komoly panasza a műszaki értelmiségnek, hogy a "­Járművek és mezőgazdasági gé­pek« című havi folyóirat már hó­napok óta nem jelenik meg. A GTE tagjai az illetékes ha­tóságoktól várják a támogatást, hogy a vasúti járművek fejlesz­tése szempontjából is fontos sze­repet betöltő szaklap kellő idő­ben rendszeresen megjelenjen an­nál is inkább, mert a lap szüne­teltetésével az egyesület tagjait, akik a tagdíjjal együtt az előfize­tési díjat is befizetik, anyagi ká­rosodás éri. A budapesti bentlakásos ipari tanulók felvételéről Az utóbbi napokban több vidéki általános iskolát végzett fiatal kérte felvételét a budapesti ipari­tanuló intézetekbe azzal, hogy a tanulmányi időre ipari tanuló ott­honba helyezzék el őket. A Munkaügyi Minisztérium ér­tesíti az érdekelt vidéki fiatalokat és szüleiket, hogy az otthonnal rendelkező budapesti ipari tanuló intézetek helyeit az állami gondo­zott árvákkal, továbbá azokkal a fiatalokkal töltötték be, akiknek szociális körülményei ezt feltétle­nül indokolták. A még fennma­radt helyeket azoknak a vidéki fiataloknak tartották fenn, akik a nehezebb, melegüzemi szakmák­ra — öntőnek, kohásznak, henge­résznek — jelentkeztek. Az ipari tanuló otthonok helyei beteltek, s így otthonban történő elhelyezé­sére több lehetőség nincs. A bu­dapesti ipari tanuló intézetek ép­pen ezért már csak budapesti, vagy olyan Budapest környékén lakó fiatalokat vesznek fel, akik lakóhelyükről az intézetbe, illetve munkahelyükre be tudnak járni. A vidéki fiatalok részére ipari­tanuló felvétel bentlakásos elhe­lyezéssel már csak a vájárképző intézetekben van. Vájártanuló in­tézetek az alábbi helyeken van­nak: Ózd, Sajószentpéter, Pere­ces, Kurittyán, Pilisvörösvár, Nagybátony, Selyp, Ajkacsinger­­völgy, Várpalota, Zirc, Tata, Oroszlány, Péliföld, Polyos, Komló, Nagymányok és Pécsbá­­nyatelep. A Nyugat közép-keleti hírszerző szolgálatának katasztrófájáról A soproni járásban kevés a szószólója az új paraszti életnek K­épek a véneki Sziklai Sándor KISZ-tábor életéből Az utolsó simításokat végzik az új győri állomáson Mint már megírtuk, a vasutas­­nap alkalmából adják át rendelte­tésének az új győri vasútállomást. Vajon az utolsó napokban mi tör­ténik az építkezésen. Készen áll-e majd minden az ünnepélyes átadás­ra? A sok határidő után nem cso­da, ha az emberek aggodalmaskod­va kérdik mindezt. Nos, az új állo­más nyugalmas, komoly falain be­lül lázas munka folyik. Az építők, szerelők már valóban az utolsó si­mításokat végzik: a műszaki át­adás során felmerült apróbb hibá­kat javítják ki, ahol szükséges, ki­sebb pótlásokat eszközölnek. Most már napokon belül befejezik ezt a munkát is és átadják helyüket azoknak, akik az állomás szép, kor­szerű termeinek végső csinosítá­sát végzik majd. A postai szárny már bebútoroz­va, szőnyegekkel ellátva készen áll, várja a megnyitást. Az állomás ré­szére is megérkeztek a bútorok. Mintegy öt vagon bútor és egyéb felszerelés várja, hogy a munká­sok elhelyezzék az állomás váró­termeiben, egyéb helyiségeiben. Előreláthatólag pénteken befejező­dik a bútorok elhelyezése is, s az ünnepélyes átadásra az utolsó szög­ig minden a helyén lesz. Az új ál­lomás szép ajándék lesz a vasuta­soknak, de az utazóközönségnek is. Az építkezés azonban nem feje­ződik be az ünnepélyes átadással. Az építési vállalat tovább folytat­ja a munkát. Ezután kerül sorra a vágányhálózat korszerűsítése, ki­térők építése, sőt egy új vágány lefektetésre is. Egy új sziget­peront építenek, a régieket pedig megnagyobbítják. Az állomás fűté­sét szolgáló kazánházat az ősz be­álltáig befejezik. Nagy munka lesz az állomás környékének rendezé­se is, amelyre ugyancsak ezután kerül majd sor. Az élelmiszerek előállításáról Az állományon kívüli béralapról A gyermek-egészségvédelemről hozott határozatokat a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta az élel­miszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló törvényerejű rendelettervezetet, meghallgatta a Központi Népi Ellenőrző Bizott­ság elnökének jelentését az állo­mányon kívüli béralap felhaszná­lása, valamint a célprémiumok ügyében a népi ellenőrzés által végzett vizsgálatról. A Miniszter­tanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megállapítot­ta, hogy a népi ellenőrzés hasz­nos és eredményes munkát vég­zett. A jelentés alapján a Minisz­tertanács határozatokat hozott az állományon kívüli béralap szigo­rúbb kezelésére. A Minisztertanács meghallgatta az egészségügyi miniszter jelenté­sét a járványos gyermekbénulás elleni védekezés eddigi eredmé­nyeiről és megnyugvással vette tudomásul, hogy a széles körben végrehajtott védőoltásoknak kö­szönhetően a megbetegedések száma visszaesett és a gyermek­­bénulás ma már járvány­szerűen nem jelentkezik. Az elért jó ered­mények alapján a Minisztertanács a védőoltások folytatását elren­delte, s felhatalmazta az egész­ségügyi minisztert, hogy 1959-től kezdve kötelezővé tegye a két éven aluli gyermekek gyermekbé­nulás elleni folytatólagos védőol­tását, s tegye lehetővé a maga­sabb korosztályba tartozó gyer­m­ekek védőoltását is. A Minisztertanács hozzájárul hogy a munkaügyi miniszter , ifjúság munkábaállításának elő­segítése céljából 1958. évre továb­bi 8 millió forintot felhasználjon A Minisztertanács ezután folyt ügyeket tárgyalt. I NYOMDA SEM KIVÉTELI A kedves olvasó nem is gon­dolja, hogy míg az újság eljut hozzá mi minden történik. Egyebek között arra sem gon­dol, hogy akik az egészségvé­delemről szóló írásokat kiszedik milyen körülmények között dolgoznak. Az olvasó mit sem tehet róla, hogy a Győr-Sopron Megyei Nyomda Vállalat lap részlegében (szedők, tördelők­öntök) egyáltalán nincsen szel­lőzés. Az éjszakai órákban is (július 31-én) elérte a plusz 52 Celsius fokot. A kibírhatatlan hőségnél és gáznál csak az em­beri akarat nagyobb. Ezért ha kínszenvedések közepette is de az újság a kánikulában is el­készül. Mindez a bús szobák­ban dolgozó igazgatóságot egyáltalán nem izgatja. Már rég elfelejtették, hogy ők is voltak egyszerű dolgozók, és ha hasonló munkakörülmények között dolgoztak mint most a lapszedők ők kaptak védő­ételt. A nyomda igazgatósága úgy­­véli, hogy rájuk az a törvény­nem vonatkozik a mely a dol­gozók egészségvédelmét előírja. Ez tévedés ! A nyomda sem ki­vétel. Dr.­ K. F. ev. ellenőr Adatok Petőfi Sándor édesanyjának szülőhelyéről A Magyar Tudományos Akadé­mia irodalomtörténeti intézetének munkatársai, a készülő nagy Pe­tőfi életrajz előmunkálatai során, különböző helyeken eredményesen kutatják a költőre és szüleire vo­natkozó adatokat. Többek között Dienes András tudományos ku­tató Szlovákiában a Bytcay (Nagy­­biccsei) levéltárban nemrégiben megtalálta Peterfi Sándor édes­anyjára, Hruz Máriára és család­jára vonatkozó XVIII. századi eredeti anyakönyvi feljegyzéseket. Ezek szerint a költő édesanyja nem Liesno községben, hanem Necpálon született 1791 augusztus 26-án. Apja Hruz János, anyja — Petőfi Sándor nagyanyja, akit név szerint nem is ismert eddig az irodalomtörténet — Jarobek Zsuzsanna, akinek tíz gyermeke született.

Next