Kisalföld, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

1358- november 1. szombat Leűcs­ Mihál­y Nyúl községben lakik, negy­venhat éves, három katasztrális holdon dolgozó kissparaszt Szűcs Mihály. Fehér oszlopú, muskátlis torná­cán éppen újságot olvasott Szűcs gazda. Ebéd után volt már. Mi­előtt még a tervezett két forduló­ra való kukoricáért a határba ment volna, ahogyan máskor is tette, belelapozott az újságba. A címeket, a „fontos írásokat“ szok­ta elolvasni délben, és válogatja, mi marad az esti újságolvasásra, így mesélte el Szűcs Mihály az ismerkedés percében. Aztán csi­szolt paraszti ésszel, amolyan ala­pos politizálásba kezdett. — Nyáron most a legjelentősebb téma a választási előkészület. 44 tanácstagot jelöltünk az elmúlt hetekben. Egy országgyűlési pót­képviselőt is, Bot Katalin helyi tanítónőt. Mondhatom, megélén­külőben Van az élet nálunk. Pa­rasztok, akik évek óta nem politi­záltak, most politizálnak megint. Sokan figyelnek a párt és a kor­mány szavára. Megfontolják. A maguk gondolatait is hozzáteszik. Vékonyka réteg élt közéletet az­előtt falun. Most pedig sokan kap­nak helyet a közéletben. A ré­gebben visszahúzódott parasztok is fontolgatják most, hogy mit ve­gyen be­­programjába a nyúri nép­frontbizottság, miként alakuljon a helyi politika, kik legyenek a ta­nácstagok. Ügyelnek arra is, hogy mindenki tiszta kézzel bánjék a nép tulajdonával. Ha hibát látnak a paraszok, most nem hallgatnak s nem legyintenek. — Én mondom, ezerszer köny­­nyebb valamit megoldani akkor, ha mindenki töri a fejét, és mindenki segíteni akar. Úgy látom, hogy most a falusi emberek szívesen vállalják s vise­lik a felelősséget, szívesen meg­osztják a párttal, a kormánnyal, a tanáccsal. — Na, maguk mit szólnak a külpolitikához? — fordult felénk a gazda. Hallgattuk egyszerű, világos ér­veléseit az imént, és bizony — „fel kellett kötni a korcmadza­­got“, hogy a beszélgetésből sok­mindent elraktározhassunk emlé­kezetünkbe. — Takarodjanak ki Tajvanról az amerikaiak szépszerére! nem támadja Amerikát a fene se — válaszolt ő helyettünk. — Miért ütik bele orrukat más országok ügyeibe? Én­ bizony nem örülök annak, a háborús csörtetésnek. Sokszor voltam már angyalbőr­ben. Elég volt belőle. Egyik por­­cikám sem kívánja a háborút. Kár volna megszakítani a békés mun­kát. Szűcs gazda ezután a külpoliti­káról áttért a gazdaságpolitikára. — Olyan most a paraszti élet, hogy igazán nem kívánatos meg­zavarni. Az utóbbi időben olyan rendeletek jöttek, amelyekből ki lehet érteni, hogy ezt is, azt is érdemes termelni, mert jó az ára, több lesz a bevé­telem. Emlékeznek? Jött a rende­let a vágómarha árának felemelé­séről. Olvastam, és máris azon gondolkodtam, hogyan javítsam fel az állatállományomat. Aztán az aprómag, meg a szőlő, általá­ban a gyümölcs is nagy valuta. Amióta nincsen beadási kötele­zettség, jobban kerül piacra és az állami felvásárlásra is. Egyné­mely falusi még az adógabonát említi, hogy az sok. Meggyőződ­tem róla, hogy ez szükséges az ál­lamnak, hiszen éppenúgy a fa­lusié ez az ország, mint a városi dolgozóé. Nekünk kell biztosítani az ország nagy konyhájára a ter­ményt, hát nem igaz? — No, de most már eleget po­litizáltunk. Indulok a kukoricáért, mert dolga után él az ember. Fején találta a szeget búcsú­szavával is Szűcs Mihály. Radics Elemér KISALFÖLD Kati néni a Deák Ferenc utca jelöltje­ ­A nagy üzletházak, a kira­­katsorok, az emeletes épü­letek, a gondozott, elég nagy állo­más városi jelleget adnak Kapu­várnak. S talán abban hasonlít városhoz leginkább, hogy ne adj isten egykönnyen megtalálni va­lakit, így jártam a minap is. A köz­ségi tanácsnál megtudtam, hogy Horváth Ács Istvánné a Deák Fe­renc utcában lakik. Meg akartam keresni. Egymás után kérdeztem az embereket az utcában, de min­denki csak csóválta a fejét. Már­­már azt hittem, rosszul értettem az utcanevet, mikor egy nagy csiz­más parasztember a társaihoz for­dulva ezt kérdezte: — Te István! Nem a Kati nénit keresik? — X Így van! Látod, erre nem is gondoltam! Hát persze, hogy ő lesz az a Horváthné! Tehát megtudtam a további ke­reséshez szükséges jelszót: »Kati néni« .­­ , S máris odavezettek a lakásához. Csakhogy hiába jöt­tünk. A szomszédasszony meg­mondta, hogy éppen most költöz­nek az új házba, valahova a Hús­­gyárnal szembe, és Deák Ferenc utcától elég ■Vé messze esik a Húsgyár kör­nyéke, Kati néni nevét kérdezve azonban hamarosan megtalálom a még ablaktalan, vakolatlan új há­zat. Kati néni letessékel a pincébe — amelyet most ideiglenesen konyhának használ, míg a valódi el nem készül — hellyel kínál — Nagy munkában vagyunk, azért ez a nagy felfordulás — mnesegetődzik Kati néni. — Persze azért ez nem akadá­lyoz bennünket, hogy egy kissé el­beszélgessünk, mert a jelölőgyű­lésről mindig és mindenhol szíve­sen beszélek, mert ez lesz életem egyik legkedvesebb napja. Most láttam meg ugyanis, hogy szeret­nek az emberek. Ha volt is zsör­­tölődés néha a szomszédokkal - mert ugyebár, ilyen mindenhol van — most mindannyian mellém álltak. Én nem is tudtam, hogy engem jelöltek tanácstagnak, csak mint a nőbizottság elnöke, mozgó­sítottam az utca lakóit a jelölő­gyűlésre. Nem is jött össze soha annnyi ember az utcánkból. Kép­zelheti, hogy mikor a listáról az én nevemet olvasták, meglepeté­semben majdnem leestem a szék­ről.— Aztán az egyhangú vélemé­nyük: »Persze, hogy jó lesz a Kati néni!«, — bizony kicsit meg­hatott. Hiába mondtam, hogy rö­videsen elmegyek ebből az utcá­ból, azt válaszolták: ott is kép­viselhetem a Deák utcaiakat, ha akarom. . . — Hát ezek után hogyne akar­nám? Bizony, lesz mit tenni bő­ségesen. Látta, hogyan néz ki az az utca?! Sár, meg sár az egész, pedig a község szívében van. Ha egy tanácstag kézbe veszi a dol­gokat, társadalmi munkával na­gyon könnyen meg lehet javítani Aztán meg ott van a lefolyócsa­torna, azt is elhanyagolták. Ke­vés a jó kút. Mi asszonyok tudjuk csak igazán, hogy mennyi fárad­ságba kerül egy-egy nagymosás­kor a vízhordás. Pedig nem is olyan sok pénz, meg nagy munka kellene, hogy rend legyen az ut­cában. . . — Hányan lakják a Deák Fe­renc utcát, Kati néni? — Száznál biztosan többen. — S a napi háziasszonyi teen­dők, meg a nőtanácsi munkák mellett lesz ideje, hogy a válasz­tók gondjaival is törődjék? Hisz nincs benne gyakorlata, most je­lölték először tanácstagnak? — A háziasszonyi teendők? - kérdez vissza Kati néni — hacsak ezek lennének. De én ott vagyok ám az uram mellett a tsz-ben, szaporítom a munkaegységeit. Mégis kell, hogy jusson rá időm. Persze, ha megválasztanak,­­-hogy megválasztják-e? Tü­*■* nődve nézem ezt az ötven­éves asszonyt, amint a jellegzetes kapuváriasan kötött kendőjén ak­kurátusan igazít egyet, alátűri a galambősz fürtöket. Erős akarat és elhatározás látszik minden mozdulatán, minden szaván Va­jon véletlen volt, hogy éppen Kati nénire esett a Deák Ferenc ut­caiak választása? Bizony nem Kati néni egyet s mást már ed­dig is tett a parasztemberek - különösen a nők — érdekében. Megszervezte a községben a var­­rótanfolyamot, amelynek negy­vennél több hallgatója és vizsgá­zója volt. Azt mondja a közmondás »Lány, ha jót főzöl, legényt fogsz, menyecske, ha jól főztél, embert tartsz.« Kati néni meggyőzte erről a kapuvári lányokat és asz­­szonyokat, mert sikerült »nyélbe­ütni« a főzőtanfolyamot is. S ezek után nem nehéz arra a kér­désre választ adni, hogy az egy­hangú jelölés után megválaszt­­ák-e tanácstagnak. Kristóf János Jó eretfménnyel zárta az 1957/58 as gazdasági évet a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság A Soproni Tanulmányi Erdő­­gazdaság a fennállásának öt éve alatt hatalmas munkát végzett az erdőgazdálkodásban. A gondozása alá tartozó 2292 helyen lévő erdő­részletből eddig 1781 táblán foly­tattak munkát. Ez annyit jelent, hogy 11 ezer 119 hektárnyi terüle­ten dolgoztak, tehát a gondozásuk alá tartozó erdőterület 80 százalé­kán.Az 1957—58-as gazdasági év volt talán a legeredményesebb az elmúlt öt év alatt. A múlt év fo­lyamán 16 millió facsemetét ne­veltek, és ezzel 117 százalékos tervteljesítést értek el. A Tanul­mányi Erdőgazdaság túlteljesítet­te az erdősítési tervét is. Egy év alatt 840 hektár területet erdősí­tettek. Túlteljesítették az erdő­ápolási, kapálási és sarlózási ter­vüket is. Az 1957—58-as gazdasági évben mintegy 1430 hektáron vé­gezték el ezeket a fontos munká­kat. Nagy gondot fordítottak a fia­tal fák gondozására. A 722 hektár gondozási munkálatainak elvég­zésével 104 százalékra teljesítet­ték ezt a tervüket. A gazdaság egyik legfontosabb feladata volt a fakitermelési terv teljesítése, amelynek száz száza­lékig eleget tettek. Sőt az ipari fa kitermelését 17 százalékkal nö­velték, ami lehetővé tette, hogy bányafából parkettfrizből, bánya­deszkából, dongából és szőlőkaró­ból összesen 2830 köbmétert ad­hattak a népgazdaságnak. A most megkezdett új gazda­sági évben az eddigiekhez ha­sonlóan újabb eredmények eléré­sére törekszenek. Tizenöt millió facsemetét akarnak nevelni, az állami és a közbirtokossági erdők­ben 760 hektárnyi területen vé­geznek erdősítést, 1600 hektáron pedig erdőnevelést és tisztítást folytatnak. A fakitermelési ter­vükben 33 ezer köbméter fa szere­pel. Tarvágásra csak az akácosok­ban kerül sor, másutt felújító vá­gással termelik ki a fát. Munkái­kat megkönnyíti a most elké­szült új tuskózógép. A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság vezetői mint a múlt évben, az idén is tel­jesíteni akarják az élüzem­ cím el­nyeréséhez szükséges feltételeket. Ü­ Í I­N­ I­I ÉRDEKLI Bizottságok alakulnak a termésátlagok megállapítására A földművelésügyi miniszter utasítása szerint a községi ter­mésátlagok megállapítására no­vember 20-ig községenként ter­mésátlagot megállapító bizottsá­gokat kell alakítani. A bizottsá­gokat a községi, körzeti mezőgaz­dasági felügyelőnek kell meg­szerveznie. A bizottságokban tör­ténő közreműködésre fel kell kér­ni a községi tanács elnökét, a köz­ségben működő termelőszövetke­zetek elnökeit, a mezőgazdasági állandó bizottság elnökét, a hoz­záértő egyéni termelőket, vala­mint olyan szervek szakembereit, akik a bizottság munkáját segít­hetik. A bizottságnak hétnél több tagja lehetőleg ne legyen. A bi­zottság működése a termésátlagok megállapításával megszűnik. A répaaknázó moly elleni védekezésről A répaaknázó moly 1950-ben je­­jelent meg először hazánkban. Ez a kártevő rejtett életmódot foly­tat, ami megnehezíti az ellene való védekezést. Kártételét ta­vasszal kezdi meg, amikor kiraj­zanak a talajból, dugványrépából az apró, szürkésbarna molylepkék. Átlátszó tojásaikat a levélerek mentén a levél fonáki részére rakják kisebb csomókban. A her­nyók négyszer vedlenek. Színük először zöldes, majd zöldesbarna, később rózsaszín árnyalatú. A le­vélnyélen, levélereken, majd a ré­pafejben mélyen berág. Ebben áll a kártétele, de később megrágja a maghozó répa virágfürtjeit és gomolyait is. Ezek következtében a répa cukortartalma egy-két szá­zalékkal csökken, a magtermesz­tésnél pedig 8—10 százalékos ká­rosodás is lehet. Ellenségei, a fürkészdarazsak és a madarak bár gyérítik számukat, a termelőnek mégis kétirányú — agrotechnikai és vegyszeres — védekezéssel kell közbelépni elle­ne. A répatermelőknek a kártevő elleni védekezésben most is van tennivalójuk. Fontos, hogy a cu­kor-, vagy a takarmányrépa be­takarításakor — de a dugványré­pa betakarításakor is — gondosan gyűjtsék össze a répatáblán talál­ható leveleiket, koronákat, és egyéb répahulladékokat, s az egész táblát a legrövidebb időn belül szántsák le A 3004-es kormányhatározat intézkedéseit továbbra is érvényesítik a tsz-ekben A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány megtárgyalta a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését szolgáló 3004-es kormányhatározat végrehajtásá­ról előterjesztett jelentést és en­nek alapján a következőket hatá­rozta: a termelőszövetkezetek to­vábbi erősítése és fejlesztése ér­dekében a 3004-es kormányhatá­rozat rendelkezéseit az új gazda­sági évben a helyi adottságok fi­gyelembevételével •— továbbra is minden termelőszövetkezetnél — érvényesíteni kell A kormány felhívja a termelő­­szövetkezet vezetőinek figyelmét arra, hogy a határozat intézkedé­seit az éves termelési és pénzügyi terv elkészítésénél alkalmazzák. Felhívja a megyei és a járási ta­nácsok végrehajtó bizottságait és a mezőgazdasági szakembereket hogy a határozatot a tervek készí­tésekor újból ismertessék a tsz­­ekkel, és annak gyakorlati meg­valósításában a helyszínen nyújt­sanak segítséget. Felhívja a kor­mány a termelőszövetkezeti pa­rasztság és a tanácsok figyelmét arra is, hogy a termelőszövetkeze­tek idei gazdasági eredményeit, a kiváló tsz-ek példáját a szövetke­zeti mozgalom számszerű fejlesz­tése érdekében az egyénileg gaz­dálkodó parasztok­­között széles körben ismertessék. Hol lesznek vásárok A jövő hét első felében Győr- Sopron megyében több helyen tartanak országos állat- és kira­kodóvásárt. November 3-án Győr­­asszonyfán, november 4-én Bele­den, november 5-én Lébényben, 6-án pedig Lövőn és Szany köz­ségben lesz országos állat- és ki­rakodóvásár. ­ GYŐR-SOPRON MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI gépjavító vállalat azonnali belépéssel felvesz, nagy gyakorlattal rendelkező lemezlakatosokat és finomlemez hegesztésben jártas­­ villanyhegesztőket ! Jelentkezés: a vállalat munka-­­­ügyi osztályán, Győr, Kandó u. 5. 1426

Next