Kisalföld, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

1939. február 1- vasárnap. dt flUjqu­ei r/)á rthi zu th ág. h dl dKequ­ei Dannel Lenti e a OCuuLfMd meek­esz tő ihjéhez K­­­­edves Elvtársak* 1942 február elsején jelent meg az illegális Szabad Nép, a magyar munkássajtó harcos példaképe. Tizenhét évvel ezelőtt az imperia­lista, fasiszta háború kellős köze­pén hangosan csak a kommunis­ták mondották ki, ólomba csak a kommunisták öntötték az igazsá­got. „A háború és a reakció nyo­masztó sötétségében a Szabad Népnek, mint a szabadság világí­tó tornyának kell sugároznia .. azokat az eszméket..., amelyek a magyar nép felszabadító harcának útját bevilágítják” — írta tizenhét évvel ezelőtt a vértanúhalált halt Schönherz Zoltán a Szabad Nép­ben. A párt és sajtója a Szovjet­­unió felszabadító harcával egyidőben a jövőt is megmutatta. A pártsajtó sokat tett 1945-től az ország gazdasági felemelkedésé­ért, a szocializmus építéséért. Ahogy 1942-ben, úgy az 1956-os ellenforradalomnak sem sikerült a pártsajtót megszüntetni. A Kis­alföld munkatársai leleplezték az ellenforradalom igazi ábrázatát bátorították a megfélemlítetteket Minden akadályt leküzdve juttat­ták el a legnehezebb napokban is a párt szavát a munkásokhoz, pa­rasztokhoz és értelmiségiekhez. Az ellenforradalom óta eltelt több mint két év alatt a Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács és a Kisalföld Szerkesztőségének kollektívája munkában és harc­ban jobban egybeforrott, mint ahogy az a múltban bármikor is volt. Az egybeforrottság, a felada­tok közös megoldása meghozta eredményét. Megnőtt a párt és a tanács tömegbefolyása, melynek egyik hűséges tükörképe, hogy a tizenkétezres Győr—Sopron me­gyei Hírlappal szemben a Kisal­föld huszonhétezer átlagpéldány­­számmal keresi fel olvasóit. Az elmúlt több mint két év ta­pasztalatai alapján a pártbizott­ságnak, a Megyei Tanácsnak és a szerkesztőségnek továbbra is együtt kell dolgoznia. Az üzemek munkájának további segítése, a szocialista tartalmú általános mű­veltség fokozása, a falu szocialista átalakítása és erősítése igényel okos, megfontolt segítséget. Bí­zunk abban, hogy mint 1956 no­vemberétől oly sokszor, úgy a je­lenben és a jövőben is megtalál­ják az újságíró elvtársak a kom­munista sajtóhoz méltó, a népet a szocializmus építésében lelkesí­tő hangot. JK K­edves Elvtársak! Cártunk sikereinek fontos előfelté­tele a szerénység. Dolgozzanak to­vábbra is Marx, Engels, Lenin tanításaihoz méltóan, becsülete­sen, szerényen. És az eredmény a jövőben sem marad el. Fogadják jókívánságainkat. Egyben a magyar sajtó­ napja al­kalmával a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda győri szer­kesztőségének munkatársait is üd­vözöljük. A nyomda és a posta dolgozóihoz­­ A magyar sajtó napja alkalmával fogadják köszönetünket és elismerésünket mindazok, akik közreműködnek a pártsajtó terjesz­tésében. A Győr—Sopron megyei Nyomda Vállalat lapszemélyzete munkájával mindenkor segítette lapunk megfelelő elkészítését. A nyomdászokkal együtt emlékezünk meg a posta mindazon munká­sairól, akik éjjel és nappal, fáradtságot nem kímélve, terjesztik a Győr­-Sopron megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapját, a Kisalföldet Koszorúzási ünnepség Rózsa Ferenc emléktáblájánál A magyar sajtó napja alkalmá­ból szombaton koszorúzási ünnep­ségeket rendeztek a Népszabadság székházában, Rózsa Ferencnek, az illegális Szabad Nép mártírhalált halt első főszerkesztőjének emlék­táblájánál. Az ünnepségen Máté György emlékezett Rózsa Ferencre, a nagyszerű kommunista újságíróra, aki hazaszeretetével, rendíthetet­len bátorságával példaképe a ma­gyar sajtó munkásainak. Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a magyar sajtó napja alkalmá­ból a sajtómunka területén kifej­tett kimagasló tevékenységük el­ismeréséül Árkus Istvánnak, a Népszabadság rovatvezető helyet­tesének, Dezséry Lászlónak, a Ma­gyar Rádió főmunkatársának, Koncsek Lászlónak, a Lapkiadó Vállalat szerkesztőségvezetőjének, Sala Sándornak, a Lapkiadó Vál­lalat igazgatójának és Szántó Je­nőnek, a Népszabadság olvasó­­szerkesztőjének a Munka Érdem­rend kitüntetést adományozta. Tíz újságíró kapta a Szocialista Mun­káért Érdemérem kitüntetést. A kitüntetéseket szombaton dél­ben Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyújtotta át az Országházban. A kitüntetettek nevében Dezséry László mondott köszönetet. A VIL Világifjúsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottságának pályázati felhívása A VII. Világifjúsági és Diákta­lálkozó nemzetközi előkészítő bi­zottsága a bécsi VIT alkalmából pályázatott hirdet fiatal zeneszer­zők és költők részére, akik 1959 december 31-ig nem töltik be 35. életévüket. Pályázni lehet: moz­galmi dalokkal — szóló- és kórus­művekkel —, amelyek a VII. VIT-ről, az ifjúság életéről, a bé­kéről és a barátságról szólnak, to­vábbá lírai dalokkal — a részt­vevők a témákat szabadon vá­laszthatják — kantáta, illetve ora­tórium jellegű művekkel — leg­feljebb harminc perces időtartam­­­mal Pályázhatnak még koncert­­darabokkal, zongorára, vagy egyéb hangszerre — az utóbbi esetben zongorakísérettel, — leg­feljebb tíz percnyi időtartammal indulókkal — a műfaj zeneszer­zőinek korhatárát nem szabták meg — ezenkívül pályázni lehet még különböző tánczeneszámok­­kal. A műveket március 10-ig kell beküldeni a Magyar Zeneművé­szek Szövetségébe. KISALFO­L­D Mi Újság? Mi Út sújt ? -1 MI“WSzemonístaa-Már a tavaszra készülnek! —­­ Fertszaki mártfim — 1 , 9 “ — sz Óvári Lengvárbsz —­­ Ha a tavaszi készülődés kerül szóba, az ember önkéntelenül a mezőgazdaságra, a paraszti mun­kára gondol. Na és persze a nők elsősorban a textiliparra, mi újat­ hoz? Méltó lesz-e tavaszi öltözé­kük a természet örökké azonos és mégis örökké divatos, utánozha­tatlan szépségű ruhájához? Pedig mennyi, de mennyi he­lyen készülnek a tavaszra. Lám, felhívtunk három üzemet. Mi új­ság? — kérdeztük. — S a válasz­ban szinte mottóként ismétlődött: Készülünk a tavaszra. Hogyan? Felújítják a tisztítóberendezést a Mihályi Szénsavgyárban. Ter­mészetes állapotában ugyanis a szénsav igen szennyezett. Bonyo­lult tisztítóberendezés teszi fo­gyasztásra alkalmassá , persze az idény folyamán nagyon igény­bevett gépek ilyenkor alapos ja­vításra szorulnak. Most a gyárban felújítják az egész tisztítóberen­dezést. Sőt, egy teljesen új tisz­títóberendezést is felszerelnék, hogy mire a melegebb tavaszi na­pokon nagyobb kelendősége lesz a szénsavas készítményeknek, ad­digra a mihályi üzem az országot el tudja látni az egyedül itt elő­forduló természetes szénsavval. A napi munkán túl egyik fő gondjuk a mihályiaknak, hogy új felettes szervük, a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium támo­gatja-e őket a szénsavtisztítás új eljárási módjának kikísérletezésé­ben? Nagyon remélik, hogy a mi­nisztériumban is felismerik ennek fontosságát, és minden lehetséges támogatást megadnak a nehéz problémát bátran feszegető kísér­letezőknek. Azért a mihályiak egy téli hírt­ is adtak. Örömmel kö­zölték, hogy egyévi huzavona után körülbelül két hete elkészült az új kazán, s mind a próbafűtés, mind az üzemeltetés során ki­tűnően működik. Lentiló automata szerelése a legnagyobb újság most a Mosonmagyaróvári Lengvárban. A belga gyártmányú gép szerelé­sét két hete kezdte meg a Dunán­túli Rost kikészítő Vállalat köz­ponti szerelőbrigádja. Az új auto­mata az idény kezdetén, tavasszal már működni fog Nem csoda ha a lengyáriak örülnek a korszerű gépnek, hiszen nagyon megkönnyíti az üzem munkáját.. Nemcsak a termelése lesz a régi gép kétszerese, hanem sokkal jobban ki is tisztítja az anyagot, s az önköltség csökken­téséhez is tetemesen hozzájárul. De legfőbb előnye az automata lentilónak talán mégis az, hogy a munkások egészségesebb körül­mények között dolgozhatnak. Tö­kéletesebb lesz a portalanítás, s az anyagot sem kell a következő gépig ölben cipelni, hanem a szél­ütés pneumatikus úton történik. Az üzem tehát felkészül a ta­vaszra. Most csak azért drukkol­nak, hogy a természetfelelős ne­hogy megismételje tavalyi csíny­­tevését és májusban telet vará­zsoljon, mert akkor jövőre me­gint sok bajuk lesz a nem meg­felelő minőségű lennel. Március 31-én csaknem teljesen befejeződik a Fertőszéplaki Téglagyár nagysza­bású bővítése. Az építkezést ta­valy októberben megkezdték, így az új téglaprésház teljesen készen várta a szerelőket, akik az új prés­gépeket felszerelik. Nemcsak eiső­szerűbb lesz az új téglaprés-be­­rendezés, hanem a kapacitás is növekszik, hiszen az eddigi egy prés helyett most kettő működik majd. A cserépprésházban most szerelik a három új présgépet, s bár a kemencében még folyik az égetés, március 31-ig a kemence meghosszabbítása is befejeződ­ie. A közeli napokban elkészül az új transzformátor ház is. Akkor aztán jöhet a tavasz, olyan, szép napok­kal, amilyenekkel csek tud. A tég­lagyáriak pedig adnak annyi tég­lát és cserepet az a szagnak, amennyit csak bírnak. S közben a tavasszal már az őszre készül­nek: építik az új cserépszárító­színt, amely a szárít­ókapac­itást 200 000 cseréppel bővíti KAPUVÁRI JELENTÉS Sok fiatal megfordul ezekben a napokban a kapuvári járási KISZ bizottságon. Kovács Ernő, a járási KISZ-titkár elmondotta, hogy a járásban 59 alapszervezetben be­fejeződött az ünnepélyes tag­­könyvesére, s megkezdték a Ki­lián György kulturális seregszemle lebonyolítását. A verseny értéke­lése március 21-én lesz. A Magyar Honvédelmi Sport­­szövetség kezdeményezésére nyolc előadásból álló műszaki és technikai előadássorozat megindí­tását tervezik a kapuvári MVM iskolások és a gimnazisták. Jó kapcsolat alakult ki a járási KISZ bizottság és a járás KISZ tagjai között. A vezetők­ gyakran elláto­gatnak a falvakba, meghallgatják a fiatalok problémáit, segíteni próbálnak. Még az ősszel Iván községben tíz fiatal két katasztrális gyümöl­csösön falusi ifjúsági szövetkeze­tet alakított, és az ő példájukra a dénesfai fiatalok baromfitenyész­tő szövetkezet megalakítását ter­vezik. ^ rv r.­,—mn—is» Névadó ünnepség Mezőőrsön A harmadik gyerek köszöntött be e hó 16-án a mezőőrei Tóth Já­­nosékhoz. A két kisfiú, Janika és Karcscika testvérkét kapott. Mi­után a harmadik Tóth gyerek is fiú lett, bizony tanakodtak, hogy milyen nevet adjanak neki. Az édesanya jobban szeretett volna kislányt, az édesapa viszont úgy véli, hogy egy fiú még mindig megér egy lányt. Különben is, idő elteltével a fiú lányt, a lány meg fiút hoz. . . Végre is abban álla­podtak meg a szülők, hogy legyen a kisfiú neve László. Az újszülött bensőséges hangu­latú névadó ünnepségére január 30-án délután 6 óráia került sor. A hófehér falú kis szobában te­rített asztal, ünnepi vacsora várta a vendégeket: a falu pártszerve­zetének titkárát, Horváth Imre elvtársat, Horváth Gyula községi tanácselnököt, Tóth János öccsét, Tóth Gézát és annak feleségét és Pataki Rezső elvtársat, alá a győri járási pártbizottság nevében adott át kedves ajándékot és kívánt hosszú életet, erőt, egészséget a Sos Lacikának. Lacika természetesen még sem­mit sem ért a tiszteletére rende­zett ünnepségből Égkék szemeit tágra nyitja, s mintha csodálkozva nézne a kicsi házban összegyűlt vendégekre, akik az ő egészségére ürítik poharukat. A vendégek mosolyogva gyönyörködnek az erős, egészséges kis Lacikában, aki nemsokára jó játszópajtása lesz a kis bátyjainak. Estig maradt együtt a névadó ünnepség vendégserege. Amikor a kedves ünnepségről eltávoztak, az ünnepelt­ Tóth László már az iga­zak álmát aludta. . „ Lacika még nem tud a csörgővel játszani, de Karcsika már ta­nítja rá. Igyunk Lacika egészségére!” — mondják: Tóth János, a boldog apa, Horváth Gyula, Tóth Gézán­é és fér­je, Pataiki Rezső és Hor­váth Imre. &­*ο■■ Nf

Next