Kisalföld, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

VILÁG | ho let arjai egyesüljetek rv. évfolyam, 79. seam. a »1­­1 u r rtti ízuurUlSj A MUNKÁSPÁRT 1 ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ­A­IRA 5­80 FILLER Győr, 1959. április 4. szombat. 3£ä&IcäiLtiäk nt£g.y.(Stik élü­zemeLt E napokban megyénk tizenhat üzemében bensőséges ünnep­ségen vették át a dolgozók 1958. második félévében végzett jó munkájuk jutalmát. Két üzemünk az egyik legnagyobb kitün­tetést: a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, tizen­négy vállalat pedig az élüzem oklevelet. Ezek az ünnepségek egybeesnek április 4-e, felszabadulásunk tizennegyedük évfor­dulójának megünneplésével. Szinte jelkép ez a kettős ünnep­ség. Jelképe annak, hogy minden mostani sikerünk, örömünk forrása április negyedike. És jelképe annak is, hogy szocializmust építő hazánkban nem a vagyon, nem a társadalmi rang az ember értékének mérője, hanem egyedül az, hogy a maga munkaterü­letén ki hogyan munkálkodik az egész nép javára. Megyénk tizenhat üzemének dolgozói büszkék lehetnek arra, hogy az elmúlt év második felében végzett átlagon felüli jó mun­kájukért kivívták társadalmunk megbecsülését. Ezt hirdeti az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál és a Richards Finom­posztógyárban a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja, és­­ezt hirdeti a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, a Budapesti Csavargyár győri terepe, az Autóalkatrészgyár Vállalat soproni gyáregysége, a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Megyei Építőipari Vállalat, a Soproni Épületasztalosipari Vállalat, a 61. sz. Autóközlekedési Vállalat, a Győri Épületfuvarozó Vállalat, a Soproni Pamutipar, a Győri Kötöttkesztyűgyár, a Megyei Tervező Vállalat, a Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság, az Ikrényi Állami gazdaság és a Győri Szeszgyár bejárata fölött ragyogó élüzem csillag, valamint a kitüntető élüzem­ oklevél Az elmúlt tizennégy év hatalmas változásokat hozott népünk életébe, mert mellettünk volt felszabadítónk és legjobb bará­tunk, a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor, s mert pártunk vezetésével kibontakozhatott népünk alkotókészsége. Eltűnt a hárommillió koldus országa, hogy helyet adjon a felszabadult nép egyre gazdagodó hazájának. De dolgozó népünk még többet akar még gyorsabban akar haladni a fejlődés útján, a jólét növelésé­ben. Ezt fejezi ki üzemeink dolgozóinak vállalása: a pártkong­resszus tiszteletére a legjobb területeken már ez évben elérjük a hároméves terv végére tervezett szintet. Bízunk abban, hogy megyénk élüzemei e nagyszerű célkitűzések megvalósításában is élen haladnak és példájukkal magukkal ragadják a többi üzemet is. Ehhez, és további sikereikhez kívánunk élüzemeink minden dolgozójának friss erőt, jó egészséget MSZMP Megyei Párt-végrehajtó Bizottsága Szakszervezetek Megyei Tanácsa —1 r-‘ii íi ■■■n ii........ír ■■■ ír—■-'”ir...■■ir-"ir,Mn Ünnepi tanácsülés Győrött Tegnap délelőtt 10 órakor Győ­rött a tanácsháza nagytermében ünnepi ülés kezdődött. A tanács­ülést Csizmadia Sándor, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg, majd Csernitzki Gyula, Győr vá­ros tanácselnöke tartott ünnepi beszámolót. Az elnökségben a vá­rosi tanács végrehajtóbizottságá­­nak tagjai foglaltak helyet. Csernitzki Gyula a beszámolójá­nak első részében méltatta a fel­­szabadulás jelentőségét, majd a 14 év alatt Győrött végbement változásokról beszélt. A felszabadulás óta 1100 kisem­bernek juttatott telket a városi ta­nács. A felszabadulás óta a Bel­városban 698, Nádorvárosban 436, Gyárvárosban 174, Győrszigetben és Révfaluban 289, Szabadhegyen pedig 24 lakás épült állami beru­házásból. Jelenleg is folyamatban van Nádorvárosban 132 lakás épí­tése. — Sok millió forintot költöttünk a felszabadulás óta, és különösen az elmúlt néhány év alatt Győr szépítésére is — mondotta ünne­pi beszámolójában a városi ta­nács elnöke. A községfejlesztési alap 1955 óta megháromszorozó­dott. Ebben az évben 7,5 millió fo­rintot tesz ki. Ezt az összeget a városi tanács a város szépítésére, járdák és utak építésére fordítja. A város régi épületei lassan megszépülnek, megfiatalodnak. 1952 óta 239 lakóépület kapott fel­újítást és több mint kétezer csa­lád egészséges lakást. Sokat fejlődtek a tanácsi válla­latok is. Az első ötéves terv előtt a városi tanács vállalatainak 87 millió forint értékű állóeszköz volt a birtokában. Az elmúlt év végére a győri tanácsi vállalatok állóeszközeinek értéke 249 millió 819 ezer forintra emelkedett. A tanácsi vállalatok az elmúlt évben 20 millió forint nyereséggel dol­goztak Ez a nyereség fedezte a városi tanács évi költségvetésének 60 százalékát. Csernitzki Gyula elmondotta, hogy műemlékvédelemre is sokat költ a városi tanács. 1958-ban 15 műemlékházat újítottak fel, és eb­ben az évben is tizennégyet építe­nek újjá. Részletesen beszélt ez­után Győr egészségügyi helyzeté­nek és iskoláinak fejlődéséről is. Díszünnepség Budapesten hazánk felszabadulásának 14.évfordulója alkalmából meg­tanított. Ismerte a legégetőbb problémákat és ezért is mindig utat tudott mutatni. És mert a legfontosabb kérdésekre adott vá-­á­laszt és a legfontosabb dologis-, irányította a dolgozók figyelme: egyre szélesedett a párt befolyása Mind többen követték a párt út­mutatásait, azok, akik a nemzeti függetlenségért, a társadalmi ha­ladásért, a fasizmus ellen készek voltak harcolni. Így volt ez a fel­szabadulást követő években is amikor a párt kifejezve a nép igazi törekvéseit, megindította a harcot a burzsoá reakció ellen, a demokratikus vívmányokért, majd a proletárdiktatúra kivívásáért. A dolgozók százezrei — minde­nekelőtt a munkásosztály — kö­vették a pártot a háború pusztítá­sai nyomán fellépett nélkülözések leküzdésében, az újjáépítését, a termelés megindításáért, az embe­ribb életkörülmények megterem­téséért. Valóra váltottuk, amiért 1848- ban a szabadságharcosok küzdöt­tek. Megoldjuk azokat a feladato­kat, amelyekért 40 évvel ezelőtt a dicső 1919-es Tanácsköztársaság harcolt. Végrehajtjuk mindazt, amiért az illegalitás éveiben, két és fél évtizeden keresztül minden elnyomás és terror ellenére küz­dött pártunk és népünk. A felszabadulás óta eltelt 14 év a nép történelmében csak egy pil­lanat, egy ember életének is csak kisebb része. Ez a 14 év hazánk gyors fejlődésének időszaka volt , viszonylag rövid idő alatt szá­mottevően előbbre haladtunk a szocialista társadalom felépítésé­hez vezető úton. Megváltozott az ország, új városok, új ipartelepek épültek. Iparunk termelése a fel­­szabadulás előttinek többszörösére emelkedett. Hazánk mezőgazdasá­gi országból ipari országgá ala­kult át. Többszáz szociális és kul­turális intézmény létesült Villa­mosáramat, világosságot vittünk a falvakba. Megváltoztak a társa­dalmi viszonyok. A nép önmagá­nak termel és maga élvezi mun­kájának gyümölcsét. Megindult él, nagy léptekkel halad előre mező­gazdaságunk szocialista átalakítá­sa. Megváltoztak maguk a dolgo­zók is. Népünk öntudata egyre nö­vekszik, kulturális színvonala mind magasabbra emelkedik. Magyarország független ország lett. Hazánk nincs többé kiszol­gáltatva az imperialista nagyha­talmak kényének-kedvének. Né­pünk maga döntött sorsáról és a szocialista tábor segítségével meg tudja akadályozni, hogy bárki is ebbe beleavatkozzék. Még ilyen ünnepi alkalommal sem lenne helyes említés nélkül hagyni, hogy 14 év alatti fejlődé­sünk nem volt töretlen. Világosan kell látnunk, hogy a szocializmus építésének sikerei még nagyobbak lehettek volna, ha az elmúlt évek­ben a párt korábbi vezetői követ­kezetes marxista-leninista poli­tikát folytatnak. Ám a kezdeti si­kerek a vezetők egy részét megszé­dítették, és ahelyett, hogy a har­cokban edzett munkásosztály ta­pasztalataira támaszkodott volna, mindinkább elszakadtak a dolgozó tömegektől és sorozatosan hibákat követtek el. A szektás, dogma a­(Folytatás a második oldalon) Nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alk­almiából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt többek között Dobi István, az Elnöki Tanács elnök­e, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság pót­tagja. Az elnökségben foglalt helyet J. J. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ünnepség résztvevőinek soraiban ott volt az Elnöki Tanács, a kormány, az MSZMP Központi Bizottsága számos tagja, a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Fock Jenő elvtárs beszéde . Tizennégy évvel ezelőtt, 19413. április 4-én, a szovjet hadsereg di­csőséges hadműveletei nyomán hazánk felszabadult a Hitler­­fasiszta megszállók és a velük szövetkezett hazaáruló Horthy­­f­asiszták rémuralma alól. A szov­jet hadseregnek a fasisztákra mért acélos csapása és világtörténelmi jelentőségű győzelme megnyitotta a béke, a szabadság, a felemelke­dés útját a magyar nép előtt. 1945 április 4-én népünkre új hajnal, a szabadság hajnala virradt — kezdte meg beszédét Fock Jenő Felszabadulásunk évfordulóján forró üdvözletünket küldjük fel­szabadítónknak, barátunknak, a kommunista pártja köré tömörült, kommunizmust építő nagy szov­jet­ népnek. A szovjet hadsereg szétzúzta a Magyarországot megszálló Hitler­­fasiszta hadakat, szétzúzta a véres Horthy-rendszert, Európa szégye­nét is, amely terrorral, akasztó­fákkal és gyilokkal kezdte és há­borúval, német fasiszta megszál­lással végezte negyedévszázados uralmát. A magyar nép súlyos gazdasági és politikai elnyomását, az úri rend kiváltságos helyzetét, a Hor­­thy-fasizmus politikai elnyomása, terrorja biztosította. A csendőrök, a rendőrök, a defenzív osztály, az úri osztály bíróságai a legkegyet­lenebb kínzásokat és legsúlyosabb ítéleteket, alkalmazva harcoltak a magyar nép emberibb életéért küzdő haladó erők, elsősorban a kommunisták ellen. De a csendőr­­sortűz, a statárium, a kínzások, a börtön sem riasztotta el a magyar nép legjobbjait a szabadságért és a békéért vívott harctól. Sallai, Fürst, Rózsa és Ságvári elvtársak és a munkásmozgalom más kiemelkedő alakjainak harcos élete és mártírhalála megacélozta a pert, a munkásosztály elszántsá­gát a Horthy-fasizmus elleni küz­delemben. A párt minden terror és elnyo­más ellenére élt és erejét nem kí­mélve harcolt a marxizmus—leni­­nizm­us dicsőséges zászlaja alatt, a dolgozók felszabadításáért, a sza­bad és független Magyarországért, népünk szebb életéért. A párt a nép között élve tanult és egyidejű­ Felszabadulási díszünnepség Győrön­ A győri dolgozók tegnap este a Kisfaludy Színházban rendezett díszünnepségen emlékeztek meg húzások felszabadulásának 14. év­fordulójáról A nagygyűlés elnök­ségében helyet foglaltak a megyei és városi párt-, tanácsi- és tö­megszervezeti vezetők, az új él­­üzemek képviselői, veteránok, a fegyveres testület küldöttei, vala­mint a szovjet fegyveres erők kép­viselői. A díszünnepség Gerendai László elvtársnak, a megyei párt­­bizottság tagjának megnyitó sza­vaival kezdődött, majd Bittman Ernő elvtárs, az MSZMP Győr vá­rosi titkára mondott ünnepi be­szédet. — Legnagyobb ünnepünk ez — hangoztatta bevezetőben Bittman elvtárs —, mert április negyediké­nek köszönhető országunk felsza­badulása, hogy sok évszázados bel­ső és idegen elnyomás után Ma­gyarország ismét független állam lett. Lehetővé vált, hogy a magyar dolgozó nép visszatérjen arra az útra, amelyen 1919-ben egyszer már elindult, folytassa azt, amit a Magyar Tanácsköztársaság elkez­dett. A szónok ezután a felszabadulás előtti idejéről emlékezett meg. Be­szélt arról, hogy 45 előtt a magyar ipar lényegében 50 család tulajdo­nában volt. A munkások életére a létbizonytalanság nyomta rá a bé­lyegét. Az egyházi és világi fő­­urak százezer holdjain szinte az állatokkal egy sorban tengődtek a parasztok milliói. A magyar kom­munisták, s a magyar nép legjobb­jainak ereje azonban­­kevésnek bi­zonyult a rabszolgaság megdönté­séhez, a szabadság és függetlenség kivívásához. Dolgozó népünk 1919. után akkor lett ismét szabad, ami­kor a szovjet hadsereg szétverte Hitler utolsó rabló seregét és an­nak csatlósait.­­ Ezért fogadták felszabadító barátokként hazáink földjén a Szovjetunió katonáit a magyar dolgozók, — hangoztatta Bittman elvtárs. Majd a felszabadulás ti­zennégy esztendejében kivívott eredményeinkről, s a Szovjetunió oldalán a ragyogó, kommunista jövő távlatairól beszélt. Ennek eléréséhez az erők összefogására szólított fel minden dolgozót. Be­jelentette, hogy az 1958-as évi jó munka eredményeként Győr vá­rosban 13 üzem és üzem lett, ezek közül kettő megkapta a Miniszter­tanács és a SZOT Vörös Vándor­­zászlaját. A kitüntetett üzemek dolgozóit melegen üdvözölte Bitt­man Ernő elvtárs. Ünnepi beszé­dét a­ magyar és szovjet nép meg­bonthatatlan, örök barátságának éltetésével fejezte be. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után gazdag kultúrműsor szó­rakoztatta az ünneplőket.

Next