Kisalföld, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

2 Gostulka és Zsivkov beszéde at varsói nagygyűlésen Mint jelentettük , hétfőn délután Varsóban aláírták a bolgár és a lengyel párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozatát. (A nyilatkozatot július elsején hozzák nyilvánosságra.) A Tudomány és Kultúra Palo■tája kongresszusi termében nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen Gomulka és Zsivkov mondott beszédet. Gomulka kiemelte, hogy a két nép közötti együttműködés kiszélesítése nemcsak a szocialista tábor egységét és szolidaritását erősíti, de hozzájárul az emberiségbiztonságának és békéjének ügyéhez is. — A mi politikánk — mondotta Gomulka — a vitás nemzetközi kérdések békés megoldását, a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálja. — Néhány nyugati állam imperialista köreinek, különösen a nyugatnémet imperialista revansista köröknek, ezzel ellentétes a szándékuk. Ezek a körök szabják meg a nyugatnémet kormány lengyelellenes, NDK-ellenes politikáját, amely nemcsak a szocialista tábor, de az egész Európa békéje ellen irányul. Mi békepolitikánkból kiindulva teljes támogatásban részesítjük a Szovjetuniónak a német kérdés rendezésére irányuló javaslatait — folytatta. — Ezek elfogadása egész Európa békéjét biztosítaná. Zsivkov beszédében többek között megállapította, a megbeszélések bizonyították, hogy mindkét párt még magasabbra emeli a marxizmus-leninizmus zászlaját és következetes harcot vív a munkásosztály hatalma ellen irányuló minden revizionista, opportunista törekvéssel szemben. Megbeszéléseink kitértek olyan fontos kérdésekre is — hangsúlyozta —, mint a nyugat-berlini háborús tűzfészek likvidálása. — Lehetünk-e nyugodtak — kérdezte Zsivkov —, amikor Nyugat-Németországban magasra emelik fejüket az Adenauer kancellár által támogatott revansiszta, militarista erők? A bonni revansiszták megmutatták éles fogaikat: nyíltan Lengyelország nyugati területei ellen törnek. Lengyelország azonban ma már nem az 1939-es Lengyelország, jó lesz, ha nyugaton is erzelékezetükkbe vésik, hogy az Odera és Neisse határai ma az egész szocialista tábor határai sérthetetlenek és megmásíthatatlanok. A nagygyűlés a két ország barátságának és testvériségének éltetésével ért véget. BERLIN. Rostockban megnyílt a Keleti-tenger környéki országok munkásainak 2. konferenciája. A kétnapos konferencia arról tárgyal, melyek a munkásosztály feladatai a Keleti-tengeri térség békéjének biztosításában. KISALFÖLD Nagy-Berlin főpolgármesterének nyilatkozata az Izvesztyijának Friedrich Ebert, Nagy-Berlin főpolgármestere telefonnyilatkozatot adott az Izvesztyijának azzal kapcsolatban, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlés Berlinben rendezi meg elnökválasztó ülését. Ebert hangsúlyozta, hogy ez a provokációs akció hozzátartozik azokhoz a kísérletekhez, amelyekkel Nyugat-Németország vezetői el akarják mérgesíteni a nemzetközi helyzetet. „Mindent megtenni,hogy ne enyhüljön a nemzetközi feszültség — ez az a feladat, amelyet, Nyugat-Németország vezető körei és nyugat-berlini csatlósaik maguk elé tűztek" — állapítja meg a többi között. A Nyugat-Berlin kiválasztása a nyugatnémet szövetségi gyűlés céljaira új kísérlet arra, hogy megtorpedózzák a berlini kérdés békés rendezésének lehetőségeit Genfben. Nagy-Berlin főpolgármestere hangsúlyozta, hogy a német nép mind határozottabban állást foglal a német békeszerződés megkötése, a berlini probléma rendezése mellett. Egyesült Nemzeti Front alakult Irakban Mint az Új Kína hírügynöksége közli, Bagdadban különböző politikai pártok vezetői és más közéleti személyiségek vasárnap este Kasszen miniszterelnökhöz intézett emlékiratukban bejelentették egy új Egyesült Nemzeti Front megalakítását. Az emlékiratot 126-an írták alá — az Iraki Kommunista Párt, a Nemzeti Demokrata Párt, az Egyesült Demokratikus Kurd Párt képviselői, valamint az összes népi és szakmai szervezetek megbízottai, ismert közéleti személyiségek. Az elmékirat hangoztatja, hogy az új tömegszervezet létrehozói az ország jelenlegi politikai helyzetét megvizsgálva szükségesnek találták az Egyesült Nemzeti Front életre keltését és bejelenti, hogy az újonnan alakult szervezet Kaszszen miniszterelnök vezetésével folytatja majd tevékenységét. Az emlékirat végül rámutat, hogy az imperializmus az utóbbi hónapokban az iraki nép egységének megbontására összpontosította erőfeszítéseit, s ilyen körülmények között fokozódott, a nép ébersége, megnövekedett öntudata. „Van-e osztrák haza ?" Ne rójon meg bennünket az olvasó ... Ezt a képtelenségig badar, sőt felháborítóan pimasz kérdést nem mi tesszük fel. Csupán idézzük a nyugatnémet hadügyminisztériumhoz közelálló Deutsche Soldaten Zeitung című újság egyik cikkének címét. Van-e osztrák haza? — teszi fel a kérdést cinikusan a tiszteletre egyáltalán nem méltó nyugatnémet cikkíró. S cikkéből megtudhatja ország-világ, az osztrák állampolgár is (mert hiszen a szóbanforgó újságot egész Ausztriában is terjesztik), hogy nincs, ilyen haza nem létezik. Nem bizony. Tévhitben élt eddig a bécsi munkás, a burgenlandi paraszt, meg a hegyes-völgyes Ausztria értelmisége, de még a nemzeti függetlenséghez esetleg ragaszkodó osztrák kapitalista is. Az a mintegy nyolcvan háromezer négyzetkilométernyi terület, ahol élnek, s amelyet Ausztriának neveznek — tulajdonképpen nem is haza. Az semmi. Az nem nemzetközi jogi alany. Az egész világ becsapta a tiroliakat, meg a burgenlandiakat, meg a bécsieket, meg a salzburgiakat, meg a többieket, amikor Ausztriát a hazájuknak tekintette, amikor önálló, független nemzeti létükről beszélt. S egy nyugatnémet újságírónak kellett jönnie, hogy teljesítse a missziót, írásban magyarázván az osztrákoknak: „Osztrák haza éppen úgy nincsen, mint ahogyan külön bajor hazáról sem lehet beszélni. Csak egy közös haza van: Németország.” Lehet, hogy akadtak osztrákok, akik e kinyilatkoztatást olvasván egyszeriben kétségbeestek s hazátlannak érezték magukat? Lehet. De valószínűbb, hogy sokkal többen akadtak, akiknek ökölbe szorult a kezük ... Nemcsak azért, mert az idézett sorokból Ausztria függetlensége elleni aljas fasiszta támadást olvastak ki, hanem azért is, mert eszükbe jutott 1938, az Anschluss s az azt megelőző fasiszta sajtókampány, amelynek hangja kísértetiesen megegyezett a Deutsche Soldaten Zeitung cikkírójának mostani hangjával. Ámde e cikkírónak is eszébe juthatott, hogy sorai efféle gondolatokat ébreszthetnek, mert cikkében gyorsan kijelenti: „Az a feltételezés, hogy Ausztriát 1938- ban Németország részéről ellenséges támadás érte, csak rossz tréfának fogható fel” No lám, szegény osztrákok. Nemcsak, hogy tulajdonképpen hazájuk sincs, hanem még a történelem is rossz tréfát űzött velük. Mert, ugyebár tényleg csak rossz tréfának fogható fel, hogy 1938. március 11-én Schuschnigg kancellár rádióbeszédben közölte az osztrák néppel, hogy a hitleri erőszaknak engedve lemond, elkerülvén ezzel a „felesleges vérontást”. S az is csak rossz tréfának fogható fel, hogy még aznap este osztrák földre léptek az első náci csapatok ... Meg az is, hogy március 12-én Hitler és bérence, az új kancellár, Seyss-Inquart már Bécsben rikácsolt a fasiszta díszszemlén. És az is csak rossz tréfa volt, hogy még aznap megkezdődött mindazoknak az üldözése, akik közismerten az osztrák függetlenség mellett törtek lándzsát. Vagy talán nem is ezek a történelmi tények foghatók fel rossz tréfának? Az osztrák nép, az osztrák hazafiak számára bizonyára nem ezek jelentik a rossz tréfát. Sokkal inkább az az arcátlan merészség, ahogyan a nyugatnémet újságíró (akinek lapja közeláll a bonni hadügyminisztériumhoz) „tréfálkozik” velük. S az osztrák dolgozók nem szeretik az ilyen „tréfálkozást”. Ezt biztosan tudjuk. Csak azt nem tudjuk, hogy az osztrák kormány szereti-e? Mert arról, sajnos, nincs értesülésünk, hogy a szóbanforgó lapot kitiltotta volna Ausztria területéről. H. J. LIPCSEI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA Hamis nyugati spekulációk az assuani gát építése körül Mint ismeretes, az Egyesült Arab Köztársaság kormánya tervbe vette * Egyiptom régi álmának, az assuani Nílus-gátnak felépítését. A Nílus vízének igábafogásával ugyanis Egyiptom nemzeti jövedelme évente 250 millió egyiptomi fonttal emelkedne, a parasztok nem lennének többé kitéve az időjárás szeszélyének (megszűnnének a borzasztó hatású áradások éppúgy, mint a katasztrófáng szárazságok) és emellett Egyiptom termőterületét egyharmaddal lehetne növelni. Ugyancsak ismeretes, hogy az assuani gát megépítését a nyugatnémetek szerették volna maguknak biztosítani, és az eredeti terveket is ők dolgozták ki. E nyugatnémet tervvel szemben az Egyesült Arab Köztársaság kormánya végül mégis a Szovjetunióval állapodott meg. Jelenleg Kairóban éppen tanácskozások folynak a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság szakértői közötti a nagy munka mielőbbi megkezdése ügyében. A Szovjetunió szakemberei ugyanis felülvizsgálták az eredeti terveket és megállapították, hogy a gát építési idejét a nyugati elgondolással szemben tíz évről nyolc évre lehet leszállítani, az építkezési költségeket pedig mintegy 10 millió dollárral lehet csökkenteni azáltal, hogy az eredetileg tervezett hét alagút helyett egy nyitott csatornán át vezetik a Nílus vizét. Érthető, hogy az Egyesült Arab Köztársaság nagy megelégedéssel vette tudomásul a szovjet javaslatot, hiszen a gát felépítése rengeteg pénzbe és áldozatba kerül, és Egyiptom számára életbevágóan fontos kérdés, hogy a nagy építkezés minél rövidebb idő alatt és a lehető legkisebb költséggel készüljön el. Ezek után érthető, hogy a nyugati tőkés körökben igen savanyú arccal figyelik a most folyó tanácskozásokat. Már a Szovjetunió kormányának múlt év végén történt bejelentése, amely szerint hajlandó az assuani gát megépítésének első szakaszát finanszírozni, nyugati körökben bombaként hatott. A tőkés világban ugyanis azt gondolták, hogy miután a Szovjetunió hétszáz millió rubel öszszegben hitelt nyújtott hatvan egyiptomi üzem berendezéséhez, képtelen lesz további még nagyobb anyagi segítséget nyújtani az Egyesült Arab Köztársaság gazdaságának fejlesztésére. Az imperialista hatalmak valósággal megborzadtak attól a gondolattól, hogy Afrika legnagyobb építkezése visszavonhatatlanul a Szovjetunió nevéhez fűződik majd. Ez az oka annak, hogy különösen a múlt év vége óta a nyugati hatalmak hallatlan mértékben fokozták erőfeszítéseiket, aknamunkájukat, hogy valamilyen módon megrontsák a viszonyt a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság között. Ez év tavaszán úgy tűnt, hogy az Egyesült Arab Köztársaság az Irakkal kapcsolatban kirobbant vitában szembe kerül a Szovjetunióval. Az imperialista sajtóban számos reménykedő cikk jelent meg azzal a céllal, hogy kiélezzék a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság közt támadt vitát, és ezzel olyan helyzetet teremtsenek, hogy a Szovjetunió tagadja meg részvételét az assuani gát építésében. Egyes imperialista sajtócikkek még ennél is tovább mentek, és nyíltan arra bíztatták Nassaert, szakítson a Szovjetunióval és a Nyugat majd előteremti valahonnan az assuani gát felépítéséhez szükséges hitelt. A Kairóban június 2-a óta folyó szovjet-egyiptomi szakértői tárgyalások ilyen előzmények után világosan mutatják az imperialista spekulációk kudarcát. A Szovjetunió nem tekinti túlságosan tragikusnak a Kairóban elhangzott meggondolatlan kijelentéseket, továbbra is kész megadni minden segítséget az assuani gát felépítéséhez, és mint a szovjet szakértők megállapították, a nagy munka októberben megkezdődhet. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban az imperialisták lemondanak zavaró mesterkedéseikről. *— Bizonyára igyekezni fognak a jövőben is viszályt és ellentétet kelteni az Egyesült Arab Köztársaság és aSzovjetunió között. De, mint ahogy nem sikerült eddig eredményt elérniök, úgy bizonyos, hogy a Szovjetunió higgadt, magabiztos és türelmes magatartása ezután is eredményesnek bizonyul majd a nyugati spekulációkkal szemben. Dr. Nagy Ivor asszer elnök :Jóváhagyta az assuáni gát végleges tervét A Reuter jelentése szerint Naszszer elnök hétfőn este aláírta az asszuáni gát végleges tervére vonatkozó kormányrendeletet. Az Al Gumhurija című félhivatalos kairói lap kiemeli, hogy a végleges tervnek szovjet szakértők által történt módosítása mintegy hatmillió fontsterling megtakarítást eredményez. Nasszer elnök decemberben rakja le a gát alapkövét. Az asszuáni gát előreláthatólag 1968-ban készül el. A Szovjetunió — mint ismeretes — 400 millió rubelt ad az építkezési munkálatok első szakaszának támogatására. Az AP és az AFP jelentése szerint a Times keddi számában kommentárt fűz az asszuáni gát felépítéséről hozott határozathoz. A lap kiemeli, hogy Egyiptom és a Szovjetunió egyformán hatalmas szimbolikus jelentőséget tulajdonít az asszuáni gátnak. Közvéleménykttatás Angliában Nemrégiben közvéleménykutatást rendeztek Angliában a genfi külügyminiszteri értekezletről és a legmagasabb szintű tanácskozásról A News Chronicle hétfőn közölte az eredményeket. A megkérdezettek 69 százaléka azt válaszolta, hogy a kormányfői értekezletet a külügyminiszteri értekezlet kimenetelétől függetlenül, meg kell tartani. 1953 július 1, SZexOA. Nagy visszhangot keltett Franciaországban az „Üszkös seb“ Algériai foglyok éhségsztrájkja A francia közvéleményben élénk visszhangot keltett az „Üszkös seb" címmel megjelent kötet, amelyben algériai diákok elmondják kínvallatásuk történetét. A könyvet a rendőrség elkobozta. Debré miniszterelnök a szenátusban egy interpellációra válaszolva kijelentette, hogy a kötet, becstelen mű, teljes egészében mesébe illő kitalálás és hogy a kommunista párt által felbérelt két író szerkesztette. Jerome Lindon, a kötetet, megjelentető Editions de Minuit kiadója nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy az „Üszkös seb” szövegét azok írták, akik szerzőkként alá is írták. Közülük egy sem volt tagja a kommunista pártnak. A kérdés azonban nem ez — folytatja a nyilatkozat —, hanem a következő: Az „Üszkös seb”-ben elmondott tények megfelelnek-e a valóságnak, vagy sem. A kormány igaz azt publikálta, hogy minden valótlan. Kissé gyorsan tekinti azonban a problémát megoldottnak... * Július 18-án elkezdett éhségsztrájkjukat hétfőn is folytatta a fresnesi börtön és a páriz Santé fogház algériai foglyaival — mint ismeretes — a polib foglyoknak kijáró elbánást kelnek. Szombat óta központi sításra víz helyett tejet bír az algériaiaknak, akik az nem voltak hajlandók el, azt. Az éhségsztrájk kerében sokan annyira legyen hogy védőügyvédeik metartják helyzetüket. Tiltakozás az amerikai-japán „biztonsági szerződés" ellen Az amerikai-japán „biztonsági szerződés” felülvizsgálása ellen küzdő mozgalom országos tanácsának megbízottai a szocialista és a kommunista párt képviselőivel együtt kedden Fuzsijama külügyminiszternek és a kabinetiroda főnökének átnyújtották a június 25-i tokiói országosgyűlés résztvevőinek tiltakozását „a biztonsági szerződés” felülvizsgálása ellen. A küldöttek követelték Buzsijamától, hogy azonnal szüntessék meg a tárgyalásokat az amerikaijapán szerződés felülvizsgálásáról, helyezzék hatályon kívül a szerződést és folytassanak semleges politikát.