Kisalföld, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

8 r­s­ze­n­iju­k­n­k . A győri Anyák Boltjában már megkezdődött az iskolaidény A győri Lenin úti Anyák Boltjában már körül­belül e hó tizedike óta olyan nagy a forgalom, hogy alig lehet a tágas boltba beférni. Iskolaru­hák között válogatnak az édesanyák. Blúzok, kö­tények, jó strapabíró fiúruhák tömege van a pol­cokon, az akasztókor­, s a boltba állandóan érke­zik újabb és újabb áruszámítmány. Az iskolaév kezdetére a bolt beszerzett minden olyan árut, amire csak szükség lehet. Péntekre megérkeznek már a Kazinczy Gimnázium tanulói számára előírt klottköpenyek a megfelelő mére­tekben. Ezeken kívül sötétkék vászon iskolai kö­tények, a kedvelt ábécés kötények, mintás kar­tonkötények a kisiskolásoknak nagy választékban és mindenféle méretben kaphatók. A közkedvelt maitrózruhákból is van elég kicsi és nagy, fiúk és lányok részére, emellett fiú­­sportruhák, külön hosszú és rövid nadrágok, kam­­garn öltönyök, a lányok részére praktikus mosó­szövetruhák, színes és fehér blúzok puplinból, pi­­kéből — mind várják a vásárlókat. Ezek a blúzok nemrég még alig voltak kaphatók. A bolt a győri háziipari szövetkezettel készíttette őket. Az az anya, aki szereti a gyerekét olcsón, prak­tikusan öltöztetni — és melyik ne szeretné? — bi­zonyára örül neki, hogy az idén minden méretű tréningruha kapható, még külön nadrág is. A tré­ningruhák többféle fazonban és színben készültek. Van nagyon szép sötét és középkék, bordó, barna, halványszürke szegéllyel. Az iskolaév kezdetével beáll az ősz. Nemcsak ruhára, hanem kabátra is szüksége van az isko­lásgyereknek. A célszerű ballonkabátból is van a boltban bőven­ kapható fiú-viharkabát és a so­kat keresett műbőrkabátokból is elegendőt szer­zett be a bolt. Aki pedig nagyon előrelátó és már most gondol a télre, télikabá­tokból is bő válasz­tékot talál. A télre, de már az őszre is nagyon szükséges kötött pulóverekből is van szép választék, külö­nösen lányka-pulóverekben. A bolt harisnyákban, zoknikban, nylonból, flórból, fehérneműkben is bővelkedik. Szerzett árut Budapestről és Szombat­helyről is, hogy felkészülve várhassa az iskolaév kezdetét, hogy elláthassa mindennel a vevőket, amire csak szükségük van, s elnevezésének meg­felelően, valóban az anyák boltja legyen, azaz könnyítse az anyák őszi gondjait. PÉLDAMUTATÓ NŐK SZÍVVEL, SZERETETTEL... A múlt év ősze óta a kapuvári SZTK ki­­rendeltség fogászati rendelőjében dolgozik dr. Horváth Gabriel­la fogorvosnő. Alig pár hete volt még csak a rendelőben, máris elterjedt róla a hír, hogy milyen ked­ves, előzékeny. Még azok is bizalommal fordultak hozzá, akik irtóztak a fogcsinálta­­tásnak még a gondo­latától is. A hírre a nőtanács is felfigyelt s várt egy ideig, vajon nem csak a kezdet kezdetén ilyen kedves-e az or­vosnő. De az idő mú­lik, s Horváth Gabri­ella ma is éppen olyan szíves, előzé­keny, mint kezdetben volt. Nem csalódtak benne a kapuváriak. Horváth Gabriella kapuvári születésű. Munkáscsalád gyer­meke, a népi demok­ráciában kiváló tanu­lásával orvosi diplo­mát szerzett s tudja: a népi demokráciának köszönheti, hogy or­vos lett, s azok közé tartozónak vallja és érzi magát, akik közül elindult. Betegeit ne­vükön szólítja, igyek­szik feloldani félelem­érzetüket, s a legna­gyobb megértéssel bá­nik velük. Annyi em­ber a fogászati rende­lőben még sohasem volt, mint most van dr. Horváth Gabriel­lánál. Nagy jelentősé­ge van ennek, mert magatartása hozzájá­rul a dolgozók egész­ségvédelméhez, ugyanis még azok is elmennek hozzá, akik félelmükben még gondolni sem mertek arra, hogy jogaikat rendbehozassák. Dr. Horváth Gabriella igaz női szívvel, sze­retettel tölti be hiva­tását. A kapuvári nőtanács nevében: Horváth Ács Andrásné Öltözködési tanácsadó Milyen színek illenek egymáshoz? Feketéhez: Fehér, rózsaszín, sárgás vajszín, levendulakék. Újszerű a feketéhez a dohánybarna és a tintakék. Sötétkékhez: Világosdrapp, hideg sárga, ró­zsaszín, fehér. Újszerű a sötétkék­hez a levendulakék. Sötétbarnához: Világosdrapp, hideg sárga, rózsa­szín, fehér. Újszerű a sötétbarná­hoz a levendulakék. Drapphoz: Gesztenyebarna, hamvaskék, meggypiros, violaszín, sötét ké­keszöld. Sötétszürkéhez: Fehér, világosszürke, violaszín, rózsaszín, tintakék. Újszerű a szürkéhez a világossárga. Világosszürkéhez: Fehér, ibolyaszín, piros, borvö­rös, szilvakék. Újszerű a világos­szürkéhez az aranysárga. Sötétzöldhöz: Krémszín, rózsaszín, hússzín. Újszerű a sötétzöldhöz a világos cseresznyepiros és az orgonalila. Bordóhoz: Világosszürke, szürkéskék, pasz­­tellzöld, sötétbordóhoz a mustár­sárga. Piroshoz: Fehér, halványszürke, krémszín, homokszín, grafitszürke. Csauszinhez: Vajszín, homokszín, mohazöld, fekete, fehér. A nők érdekében ÖRÖKBEFOGADÁS Örökbefogadó csak nagykorú személy lehet, örökbefogadni csak kiskorú személyit lehet. (Csjt. 47. §.) , , Az örökbefogadást a gyámha­tóság engedélyezi. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozatot, továbbá az örökbefogadandó szü­leinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. (Csjt. 48. §. I. 2. bek.) (Legközelebb a nyugdíjról szóló törvényeket ismertetjük.) KISALFÖLD Tarka -barka MANILA Manilában, a Fülöp-szigetek fő­városában újabban a közlekedési vállalatok nemcsak a poggyász, hanem a gyerekek súlyát is lemé­rik utazás előtt. Nem kor szerint döntik­ el ugyanis, hanem a kilók alapján, hogy egy gyermeknek fél, vagy egész menetjegyet kell-e vál­tani. ANGLIA A Malvern College növendékei, akik mind válogatott „jó csalá­dok“ gyermekei, az iskola vezető­ségének utasítására ezentúl nem barátkozhatnak a városka leány­­ifjúságával. A 13—18 éves fiúk ki­zárólag a három költséges magán­iskola növendékei közül választ­hatják ki leánypajtásaikat. Az utasítást az iskola igazgatósága azért hozta, mivel a fiúk gyakran táncolni vitték a városi üzletek el­­árusítónőit, sőt uram bocsát­v­a szobalányokat is. Az igazgatóság intézkedését a fiúk nagy felhábo­rodással fogadták. ÜZBEGISZTÁN Üzbegisztánban megválasztották a világ első női köztársasági elnö­két. Jakdar Naszreddinova 38 éves üzbég asszony megválasztása a nők igazi egyenjogúságát bizonyít­ja abban a szovjet köztársaságban, ahol az asszonyok valaha rabszol­gasorban éltek és fátylat kellett hordaniuk. MEXIKÓ Egy mexikói férfi nem látott más kiutat anyagi gondjaiból, minthogy eladja a feleségét. Az asszony nem is tudott az üzletről, és nagy meglepetéssel fogadta a vásárlókat. Nemcsak elutasította az illetőt, hanem feljelentést is tett a rendőrségen, ami súlyos kö­vetkezményekkel járt a férjére nézve. PÁRIZS Lanvin, az egyik leghíresebb pá­rizsi divatszalon tulajdonosa a téli ruhabemutató előtt kijelentette, hogy ma már az egységesen meg­állapított szoknyahossz elavult, konvencionális és értelmetlen. A Lanvin kollekcióban valóban min­den egyes ruhának más-más hosz­­sza van aszerint, hogy mi illik legjobban a modell stílusához. * Párizsi állatvédő egyesületek a leghatározottabban felléptek a mind gyakoribb, kutyakozmetiká­nak álcázott állatkínzás ellen. Pá­rizsban ugyanis egyre-másra nyíl­nak a kutyaszalonok, ahol a négy­­lábúakat rúzzsal és szemöldökfes­tékkel „szépítik“. 1959. augusztus 20., csütörtök Szépen dalol az Éneklő Család Este tíz óra. Faluhelyen — kü­lönösen nyári dologidőben — ilyenkorra már elalszanak a fé­nyek az ablakok mögött. Elcsen­desül a falu. De egy helyen vilá­gosság van, sőt énekszó hullám­zik elő a kitárt ablakok mögül. Nem a kocsmában dalolnak. Bachot énekelnek finoman, hal­kan, napbarnított, mezőn­ fáradt férfiak: „Ó, nézd mi szép az élet!" Az öttevényi Éneklő Család fér­fikari része próbát tart. Aki csak hallomásból ismeri az öttevényi kórust, azt hiheti, hogy a család elnevezése pusztán a ba­ráti, családias légkörre vonatko­zik. Ez kétségkívül megvan az énekkarban, de ez az elnevezés nemcsak jelzőül szolgál ennél a kórusnál, hanem a lényeget fe­jezi ki: az öttevényi énekkarban ugyanis 9 éves kislányoktól, kis­fiúktól kezdve 50 éven felüli asz­­szonyokig, férfiakig valóban egy nagy család énekel. Ez az egyet­len ilyen jellegű énekkar­­ az or­szágban. Az újfajta összetételű kórus létrehozása Csányi Miklós énektanár ötlete. 1952 óta vezeti az öttevényi kórust, 1955-ben át­alakította éneklő „családdá", il­letve kibővítette női és gyermek­kari résszel. De öttevényben nem 1952-ben született meg az első­­ énekkar. „Nem is tudnánk ilyen szépen énekelni, ha régóta nem gyako­rolnánk" — szokták mondani tré­fásan az öregek, de en­nek fele sem tréfa: az első ötte­vényi kórus, a férfi dalárda 1880- ban, 79 évvel ezelőtt alakult meg Öttevényben. Ez már történelem. Az öttevényiekne­k fontosak és kedvesek a múlt század emlékei, de a látogató is szinte azonnal ott­hon érzi magát náluk. Az idős emberek közül soknak az édes­apja énekelt az első kórusban. Ginci András most 81 éves. Gye­rek volt még az 1880-as években, de másokkal együtt ő is emlék­szik a kórust alakító tanító nevé­re: öveges Kálmánnak hívták. Nemcsak a körvezető, a jótorkú énekesek nevét is megőrizte a falu az utókor számára: „Farnádi Lajosnak, Horváth Mártonnak igen szép mély hangjuk volt.” így mondják az öregek. Sok dalos óra nem szállt el hiába öttevény­ben, a jótorkúak neve jóleső em­lékként megmaradt. Amikor Csányi Miklós ötte­­vénybe került, első dolga volt új­ra összehozni a néhány éve szét­hullott énekkart. Harminchat tag­gal , kezdtek. Nagy hangterjedel­mű, szép hang­színű kórust nehéz összeállítani — nem is nagy — falu lakóiból, pedig Csányi Mik­lós komoly kórussá akarta fejlesz­teni a meglévőt. Így született az ötlet: fiatalok, gyerekek is éne­keljenek az erős hangú férfiak mellett. Kétszáz családnál járt kórustagot szervezni 1955-ben.­­ Hatvan tagú lett az énekkar. 1956-ban földművesszövetkezeti kórussá alakult. Egyszeriben fel­lendült a tagok kedve és a kórus színvonala is. Támogatót találtak a földművesszövetkezetben, amely lehetőséget nyújtott, hogy ven­dégszereplésekre utazzanak­, más kórusokat meghívjanak. A kórus életet teremtett a faluban, sok­szor szerepeltek, sokfelé utaztak. Komoly erőpróbák kezdődtek a járási, megyei versenyeken. Ta­nulni kellett. A hangképzés fej­lesztésére számtalan népdalt éne­keltek, a körvezető egyenkénti foglalkozott a tagokkal, hogy a helyes­­légzéstechnikát elsajátít­sák. E két alaptételtől függ, hogy a kórus egyszínűen, tömören szól­jon. Ha egyszerre szabályosan ve­szik az énekesek a levegőt, folya­matos, áradó lesz az éneklésük. „Sikerült, amit elkezdtünk" — mondta Csányi Miklós már 1955 végén, amikor a győri járási ver­senyen elnyerték „a legjobb ének­kar" címet. Folytatódtak a próbák, a tanu­lás. A tagok felelősséget éreztek a kórus egészéért, komolyan vet­ték az énekkari foglalkozásokat. Preklasszikus, klasszikus ének­számokat vettek fel a műsorba, amelyek között bizony elmélyedt munkát igénylők is voltak. A kó­rusnak eggyé kellett válnia: úgy kellett szólnia, mint egy megpen­dített hangszernek, amely lassan, önmagától elcsendesül. Az öttevé­­nyiek megpróbáltak így énekelni. Jelentéktelennek tűnő, de mégis fontos mozzanatok jelzik, hogy komolyan veszik munkájukat: már törődnek a torkukkal, ha me­legük van a mezőn, óvatosan isz­­szák a hűsítő vizet. S már nem egyszer előfordul, hogy a karve­zetőhöz odajön egyikük, másikuk és megkérdi: „Rekedtes a han­gom, mit csináljak? ”Ezen régen mosolyogtak volna — ma komoly dolog. Hassler: Ünnepre jöttek, Kodály: Esti dalok, Haydn. Pilla­­nat­jának elénekléséhez nem áll­hat fel rekedt hangú kórus. És nem is áll fel. Az Éneklő Család kitűnően mutatkozott be a május 31-i Haydn-ünnepségen Fer­tődön. Talán akkori szereplésük­nek köszönhető, hogy — mint az ország ötven legjobb énekkarának egyike — meghívást kaptak a jú­lius 4—5­-i budapesti dalos talál­kozóra. Szépen daloltak. A kitün­tetésük a napokban került nyilvá­nosságra: színvonaldíjjal és okle­véllel tüntették ki az Éneklő Csa­ládot eredményes munkájáért. A kitüntetésnek 105 kórustag örül, s talán legjobban a karvezető, Csányi Miklós, Győri Zsuzsa Hirdessen a KISALFÖLD-ben

Next