Kisalföld, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

1959- augusztus 1. szombat A falut érdekli"­ HOGYAN LEHET TAKARMÁNYT CSERÉLNI? A termelők gazdaságos takar­­mányfelhasználásának segítésére az Élelmezésügyi Minisztérium takarm­ánycsere-akciót indított. A termelőszövetkezetek a termény­­cserében árpáért, zabért, kukori­cáért, új kukoricáért központi készletből árpát, zabot, korpát kaphatnak. A termelőszövetek értékesítési szerződéssel, az állami gazdaságok szállítási szerződéssel, illetve szer­ződésen kívül átadott sörárpa után csereterményként árpát, zabot vagy korpát kaphatnak. A takar­­mánycserét a termelőkkel a helyi term­ényforgalmi telepek bonyolít­ják le a­ következő feltételek mel­lett: Központi készletből kiadásra kerülő 100 kiló árpáért 120 kiló zabot, 120 kiló kukoricát, vagy hitelezés esetén 125 kiló újkuko­ricát kell átadni Száz kiló zabért 110­­kiló árpát, 115 kiló kukoricát, hitelezés esetén 120 kiló új kuko­ricát kell csereterményként át­adni A cserére átadott 100 kiló árpáért 150 kiló korpa, 100 kiló zabért 120 kiló korpa, 100 kiló kukoricáért 120 kiló korpa és 100 kiló új kukoricáért 115 kiló korpa jár a termelőnek központi készlet­ből. A takarmánycsere-akció szep­tember 30-ig tart IATSUK A KUKORICA NY­ári ellenségét, A GOLYVÁS ÜSZÖGÖT A kukorica golyvás üszög-fertő­zésére az idén minden körülmény kedvezett. A június és július me­leg volt, sok esővel, széllel, vihar­ral. A golyvás üszög egész nyáron át fertőz, és leginkább a zsenge, osztódó részeket, a szél vagy jég verte sebeket tám­ad­ja meg. A be­tegség jellegzetes és feltűnő. A fertőzés helyén először kocsonyás, majd fekete daganat képződik, amelyet ezüst színű hártya tart össze. A spórák nagy elterjedése a vé­delmet nagyon megnehezíti. A terjedés meggátlására egyetlen le­hetőség, hogy ilyenkor a golyvás daganatokat a tábla többszöri be­járásával összegyűjtsük. Vigyáz­zunk, hogy a spórákat összetartó hártya fel ne szakadjon, mert ez­zel mesterségesen fertőzünk. A gyűjtést is zárt edényben végez­zük. A fertőzés kezdetén az össze­­szedés által sok kukoricát ment­hetünk meg, mert az üszög 15—20 százalékos terméskiesét is okoz­hat. SERTÉSHIZÉKONYSÁGOT VIZSGÁLÓ ÁLLOMÁS LÉTESÜLT A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki, amelynek alap­ján a sertések hizékonyságának szervezett vizsgálata céljából ser­­téshazékonyságot vizsgáló állomást kell szervezni. Az állomás feladata, hogy az állami gazdaságokból és a terme­lőszövetkezetekből összevont ser­téseknél a takarmányértékesítő képességet, a hizlalás időtartamát vizsgálja azonos elhelyezés, takar­mányozás és gondozás mellett. A vizsgálat során nyert adatokat fel­dolgozza és közzétegye a jobb te­­nyészkiválasztás céljából. Az ál­lomást a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda önálló üzeme­ként kell szervezni. HOL, MIKOR LESZ VÁSÁR? Augusztus elején a következő községekben lesz országos állat- és kirakodóvásár a megyében: Augusztus 4-én, kedden Beleden, 5-én, szerdán Ujkéren, 6-án, csü­törtökön Szanyban és Tényőn. az Árpád úti gumijavítót Győrött a Lukács Sándor utca és az Árpád út sarkán nemrégiben felépült kétemeletes OTP-ház la­kóit néhány hete füst bosszantja. A nyitott ablakokon friss levegő helyett már kora reggeltől szeny­­nyes, füstös levegő áramlik be. Az udvaron sincs nyugta az ember­nek, a gyereknek. Az egyik éjsza­ka egy házbeli kisfiú füstmérge­zéstől rosszul lett, hányingere volt. Természetesen az sem mindegy a lakóknak, hogy az új lakások ab­­lakfai tiszták-e vagy kormosak. Egy hónapja a győri Fuvarozási Vállalat a szomszéd udvarban, egy földszinti helyiség átalakítá­sával gumijavító műhelyt létesí­tett. Azóta a kéményből kiszálló füst szinte szünet nélkül örven­dezteti a közeli épület udvari la­kásainak lakóit. A ház asszonyai jártak a megyei tanács ipari osz­tályán, ahol ígéretet kaptak, hogy hamarosan intézkednek. A Fuvarozási Vállalat, helyettes vezetőjének véleménye szerint a szél az oka a kellemetlen füstle­csapódásnak, s mint mondta, any­­nyi kellemetlen dolog van az em­ber életében, így ez a helyzet sem mondható kibírhatatlannak. Az OTP-ház lakói nem hajlan­dók beletörődni sorsukba, és tud­ják, hogy a város tisztiorvosa (ezt mondja a vállalat helyettes veze­tője is) annak idején egészségügyi okokból nem adott engedélyt a gumijavító műhely működésére. Tény azonban, hog­y a gumija­vító füstje káros és egészségtelen a környék lakói számára. Az is tény, hogy a vállalatnak szüksége van a gumijavítóra. Így a válla­lat vezetői feltétlenül találjanak megoldást, hogy a környékbeli házak lakói ne legyenek továbbra is kénytelenek fullasztó melegben is csukott ablaknál, vagy füstös szobában élni. FIGYELEM! Szövetkezeti dolgozó parasztok, úttörők és gyerekek a MÁKGUBÓT ne dobjátok el, fontos gyógyszer készül belőle. Bármilyen mennyiségben kg-ként 90 fillérért átveszi a helyi földművesszövetkezet. A gyűjtésben legjobb eredményt elérő úttörőket, gyerekeket tárgyjutalomban részesítjük(töltőtoll, fotballabda, fényképezőgép stb.) M­É­K, GYŐR 762 — * ■ . I - - ■ . " ■ ■ _ _ — -Ti——— — ------­ K18 ALFÖLD A GYŐR VÁROSI TANÁCS TAGJAINAK FOGADÓÓRÁI Augusztus 3.: Gergényi Lajos a Vörös Hadsereg úti Általános Iskolában délután 5—6 óráig. Augusztus 4.: Bittmann Ernő a­ szigeti pártszervezet helyiségé­ben délután 5—6 óráig. Vozár Jánosnié az Áchim András utca 67. szám alatti lakásán délután 6—7 óráig. Gőcze Géza a ná­­dorvárosi pártszervezet helyi­ségében délután 5­—6 óráig. Czeiner Ferencné a Csipke­gyári út 3. szám alatti lakásán délután 5—6 óráig. Ott József a nádorvárosi pártszervezet he­lyiségében délután 6—7 óráig. Augusztus 5.: dr. Maár Ferenc a Gárdonyi Géza utcai Közgaz­dasági Technikumban délután 5—6 óráig. Pintér József a Le­nin úti Általános Iskolában délután 5—6 óráig. dr. Bakonyi István a városi tanácsház I. 6. számú szobájában délután 3—4 óráig. Augusztus 6.: Jörg József a szigeti pártszervezet helyiségében dél­után 5—6 óráig. Asztalos Béla a Fehérvári út 102/d. alatti la­kásán este 7—8 óráig. Augusztus 7.: Domonkos Lajosné a Liszt Ferenc utcai Általános Iskolában délután 5—6 óráig. A­ugusztus 8.: Csupor Károly a Mákos-dűlői Általános Iskolá­ban délután 5—6 óráig. Hálás köszönetet mondunk rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik férjem, illetve édesapánk, TÉGLÁS JÓZSEF temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, vagy fájdalmunkat bármily módon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk a Győri Sütőipari Vállalat vezetőségének, pártszervezetének, üzemi bizottságá­nak, szakszervezetének, az iroda és üzemek dolgozói­nak, a városi pártbizottságnak, szigeti pártszervezet­nek, Győri textilművek dolgozóinak és a Győri Fonó horgászegyesület tagjainak, özv. téglás Józsefné és gyermekei 5 NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT Árulók, fásítók, papok is. 1919. július 30., szerda. A piacon alig vannak falusiak. Üres kosárral sétáló munkásasz­­szonyok, üres szatyrokkal, füle­sekkel tanácstalanul álldogáló ko­fák, hordárra várakozó feketézők. A hirdetőoszlopokon friss plaká­tok: Statárium! Sovány, hajlott hátú, fáradt ar­cú vörösőr lépked egykedvűen a piac bencések felé eső szélén. — Tilos a batyuzás, a paraszt otthon dolgozik. Hát a városiak mit egyenek, ezt mondja meg, tisz­telt elvtárs úr! — áll oda szemte­lenül egy tipikus újvárosi kofa a vörösőr elé. — Jó lesz hallgatni, mert meg­találjuk nézni, mi van a lakásán — válaszol a vörösőr a provoká­cióra olyan nyugodtan, mintha észre sem venné, hogy közben so­kan sereglettek köréje. — Menjünk a közellátáshoz, majd ott adnak enni! — kiált köz­be egy kicsiszolt, választékos­ női hang. Megindulnak. A vörösőr is el­siet, hogy értesítse a parancsnok­ságot. Ott csak legyintenek: asz­­szonydolog, nem veszélyes! A közellátási hivatal előtt egyre nagyobb a tömeg. Delet haran­goznak. A munkásasszonyok szatyrában a háború okozta nyo­mor. A hivatal munkás vezetője arra gondol, hogy beszélni kellene. Beszélni a proletárasszonyokhoz, hogy emlékezzenek. A Testvériség szerkesztője volt reggel nála. Ak­kor azt mondta, hogy vezércikket ír a proletáranyák forradalom előtti szenvedéseiről, az éhes ki­zsákmányolás munkásfaló szájá­ról, a jeltelen sírokról... Igen, beszélni kellene! De amíg ő ezen gondolkodik, a kis, kemény galléros, ezüst séta­pálcás ügyvéd elkiáltotta magát: — Élelem nincs, de batyuzásért ártatlanokat csuktak le! — Ez hozta ide tegnap Schnei­der Lajosnét, azt a bécsi feketézőt, hogy a batyuzás ellen tiltakozzon, azt a szemtelen asszonyt, akit én a vörösőrséggel vitettem el — fut át a népbiztos agyán az emléke­zés, de máris újabb dolgok tör­ténnek az utcán. — Gyerünk a börtönhöz! — kiált a tömegből a jól ismert pos­tatiszt. — Ezs ázs igázsság, Gyerünk! És szomorúan látja, hogy a tö­meg megindul. Elgondolkozva néz utánuk. Szeme a statáriumot el­rendelő hirdetményen akad meg. Olvassa, de nem is ügyel arra, amit olvas: „A profitjukat vesztett kis- és nagyburzsoák az ő rablógazdálko­dásukból eredő mai rendkívüli szűkös állapotot használják fel arra... ... Győr város kis- és nagybur­zsoáziája mostanáig sötétben la­pult, rejtőzködött és leste az alkal­mat .. Ijedten összerezzen. Valaki há­tulról átölelte. Gyula volt, Harsá­nyi Gyula. A pap testvére, Lak­y mennyire félreismerte! — Mire gondol — kérdezi Gyula lágyan. — Nevetni fog, én a kommunis­ta, a szentírásra. Aki kővel dob meg... No, nem sok hiányzott hozzá! — Csak a kő. De ennél veszedel­mesebb lesz, ha valaki nem követ ad a kezükbe, hanem baltát. — Baltát az ellenforradalmárok kezébe? — Erre nincs kádencia a szent­írásban ... — Legfeljebb a vörös őrség szol­gálati szabályzatában ... A két ember élesen szembefor­dul egymással. Szemük egymást kutatja.: 5 * A beismerő vallomás, Nagy Gyula plébános 1943-ban kinyom­tatott cikke erről a következőket mondja el: „Július 30-án kitört Győrött is az ellenforradalom, vagy mint ak­kor mondták: az asszonyforrada­­lom... Elég volt a savó, meg a tök ... Kiverték hivatalából Bécsi László közélelmezési népbiztost. Átfésülték Pogány Imréné, Mül­ler, Vaj­csuk, Gombás és Zemanek elvtársak lakásait... Tükrök, női kalapok, vázák, zongorarészek re­pültek­­ az emeletablakon az ut­cára. Így ment ez a Káptalan­­dombon is, a karkáplánok házá­ban, ahonnét engem és Várkonyi kollégámat még a diktatúra elején kilakotattak Sinkó kanonok laká­sába, és ahol Müller és Vajcsuk nevű népbiztosok ütötték fel ta­nyájukat. őket érte most a nép­ítélet ...” A napló számunkra egyre érde­kesebbé válik. De talán a legér­dekesebb az a rész, amikor Har­sány­ Lajos főtisztelendő úrról, mint a szellemi vezérről ír: „Úgy tudom, ablakából nézte a maga jellegzetes szenvtelenségé­­vel az ellenforradalmi képet... Nem vette észre, amit én arra kí­váncsiskodva láttam, hogy a hát­térben jegyzeteket csinálnak a szereplőkről és a történtekről. Ta­lán Harsányi egy mosolyát is sike­rült elkapniuk, bár nekik ennyi sem kellett a vádemeléshez. Tud­ták, kiről van szó.. De kedves plébános úr, ha „tud­ták kiről van szó”, akkor miért a felháborodás! Hiszen cikke elején ön írta, hogy Harsányival, Hasz­­szal hogyan szervezték az ellen­forradalmat! És a következő olda­­lon megint ön írja csillag alatt megjegyezve: „Utólagos bizalmas értesülésem szerint (erről a vád nem tudott) valaki a családból (értsd: Harsá­nyi család! Szerk.) egy aprítófej­szét kölcsönzött a asszonyforrada­lom egyik tagjának, aki Müller népbiztos éléskamrájában alapo­sabb munkát akart végezni. Az el­lenforradalmár egészen rendes fehérnép lehetett, mert dolga vé­geztével a fejszét visszahozta és szépen meg is köszönte .. . Ejnye, hát ezek az ellen­forra­dalmárok nem mind voltak ilyen rendesek? Vagy talán közönséges rablás történt itt? Akkor meg na­gyon zavarban vagyunk, mert a rabláshoz hogyan illik a papi bal­tát kölcsönadni, a jóságos papi mosolyt áldásul küldeni és a rab­lókat úgy megdicsérni, ahogyan Nagy Gyula plébános úr teszi a cikkében? * A szereplőkről ennyit: a börtön­ből kiszabadult rabok együtt in­dultak el a tüntetőkkel a tör­vényszéktől a városházáig. A vá­rosháza előtt a katonaság a Ba­ross útra szorította a tömeget. A „tisztességesebbje” ekkor haza­ment. A börtönből szabadultak meg a kofa-lumpenproletár ele­mek hozzáfogtak fosztogatni. Po­gány Imréék Széchenyi téri laká­sának kirablása után felmentek a második emeletre és Kántor Irma polgári iskolai tanárnő, írónő la­kását fosztották ki, azután a Káp­talandombon Müller Károly és Vaj­csuk Lajos lakása következett. Innen Draskovits Jolán, a párt nőtitkára lakására vonultak. Draskovits Jolán a zajban lövése­ket hallott. Azt hitte, 80 éves nagyanyját ölték meg, és elkesere­désében öngyilkosságot kísérelt meg. A közeledő vörös őrség elől a fosztogatók az Árpád útra vo­nultak, ahol kirabolták a közellá­tási hivatal baromfitelepét, majd hazafelé menet Gombás vendéglős kocsmáját és lakását. Ellenf­orr­a­­dalmárok és tolvajok szövetkez­tek, csak ez lehetett az eredmény déli 12 és délután 2 óra között. Mert két óra után ismét rend és szilárd proletárhatalom volt a városban. De erről megint érde­mes a plébános úr cikkéből idézni. Ifj. Gárdonyi Géza (Folytatjuk.) Állami gazdaságok — gépállomások — tsz-ek, figyelem! 200 literes BÜKKFAHORDÖK, 50—100 literes PATENTLEMEZES HORDÓK, valamint ÉPÍTKE­ZÉSI ANYAGOK, CSÖVEK nagy választékban kaphatók a MÉH VÁLLALAT GYŐRI TELEPÉN Rákóczi F. u. 34. sz. 843

Next