Kisalföld, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám
KISALFÖLD Az országos termelőszövetkezeti tapasztalatcsere résztvevőinek látogatása tsz-ekben A Kisalföld augusztus 29-i számában közöltük, hogy országos termelőszövetkezeti tapasztalatcserét rendezett a megyében a Földművelésügyi Minisztérium. A tapasztalatcsere résztvevői a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak szövetkezetpolitikai csoportvezetői voltak. A tapasztalatcsere második napján először a kónyi December 21 Tsz-be látogattak el Horváth Illés, a kónyi tsz elnöke köszöntötte a vendégeket és ismertette a tsz 1955.december 21-től máig megtett útját. — Az 1956. októberi események következtében az akkor még fiatal, tapasztalatlan termelőszövetkezetünk feloszlott — mondotta az elnök —, de 1957. júliusában tíz család újból elkezdte Konyhán a nagyüzemi gazdálkodást. 1958-ban 33 család csatlakozott hozzánk, ez év márciusában pedig termelőszövetkezeti község lett Kóny, 321 család választotta a közös gazdálkodás útját. Művelés alatt álló területünk 3213 hold. Az idei termésátlag búzából 12, őszi árpából 13 mázsa, s az átlagtermés minden növényféleségből meghaladja a tervezettet A bevezetőt kérdések , válaszok követték, amelyek betekintést nyújtottak a tsz eredményeibe. összesen 87 ezer munkaegységet terveztek erre az esztendőre a kónyi tsz-ben, amelyből eddig felhasználtak 60 ezret Előlegként készpénzben 383 ezer forintot osztottak ki, természetben pedig 33 ezer forint értéket Állami segítséggel két, száz férőhelyes tehénistállót és egy száz férőhelyes növendékistállót építtettek. Hitelállományuk négymillió 200 ezer forint, ezzel szemben az állóeszköz értéke több mint 5 millió forint. A megalakulás után történt vetőmagösszehordásról, a háztáji földek kiméréséről, a munkaszervezésről érdeklődtek a vendégek. Azután a szövetkezetben dolgozó fiatalokról és öregekről volt szó. Kérdezték azt is, hogy hol mérték ki a háztáji földet az időseknek, továbbá fizeti-e a tsz a földjáradékot? Van-e kétlaki probléma?, hol legeltetik a háztáji állatokat? — intézték a kérdéseket a Borsodból és Szabolcs megyéből jött vendégek. A tsz-elnök válaszolt: „A December 21 Tsz-ben nagy baj az, hogy kevés a fiatal munkaerő, Győr közelsége nagyon érezteti hatását. Aki üzemben dolgozik, az egy hold földet megtartott magának. A földjáradékot fizetjük. A háztáji állat a közös legelőre jár. Az öregek a falu közelében kaptak háztáji földet”. Újabb kérdésekre új válaszok: „Rovatos könyvelést végzünk. Az agronómus havonta 20 munkaegységet kap és 1300 forint fizetést. Juhhodályt építettünk, két nyári karámot is és egy gatterszínt. Eleinte nagy gondot okozott, hogy huszonhét helyre került az állatállomány.... A pártszervezet termelési ellenőrzése jónak mondható. Nincsen olyan intézkedés, vagy egyéb más munka, hogy a pártszervezet akár tanácsával, akár a párttagok tevékenységével ne segítené a munkát. A brigádvezetők segítik a munkacsapatvezetőket amunkaegységek kiszámolásában. Az ellenőrző bizottság működik. Legutóbb például szúrópróbaszerűen utána mérte a tagoknak kiadott gabonaelőleget”. A gazdaság megtekintése után az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a tsz-nek növelnie kell az állatállományt. Erre készülnek is. Rövidesen 20 üszőt vásárolnak Továbbá 100 katasztrális holdról 2100 köbméter silótakarmányt készítenek ezekben a napokban. Kiszámították, hogy a silótakarmány kazalozva, mázsánként 10 forintba kerül, egy mázsa takarmányrépa termelési költsége pedig 40 forint. A látogatás második állomása a hegykői Március 15 Tsz volt. Itt Horváth Ignác tsz elnök ismertette, hogy mi mindent létesítettek a tsz féléves működése alatt, saját erőből. A kétezerkilencszáz holdas szövetkezetnek sok kárt okoztak a nyári esők. A hiányt részben pótvetéssel, részben szarvasmarhák hízóba állításával igyekeznek kiküszöbölni. Megkezdték az őszi mezőgazdasági munkákat — 25 katasztrális holdon bíbort vetettek, folyik a keverőszántás. Növénytermelésből eddig 547 ezer forint volt a bevétel, csupán csemegekukoricából, tökből és uborkából 60 ezer forintot pénzelt a szövetkezet. Az őszi idényben egymillió 280 ezer forint bevételt várunk még a növények után. Év végéig állattenyésztésből 720 ezer forint lesz a bevételünk. Saját erőből rövid idő alatt 150 ezer forintot ruháztunk be. Átalakítottunk két, száz férőhelyes növendékmarha-istállót, és egy 20 férőhelyes sertéskatricát is készítettünk. Vásároltunk tíz holland lapály fajta fehér anyakocát és egy tenyészkant is 25 ezer forint értékben. Jelenleg 550 ezer forint áll rendelkezésre a tsz-nek. Július végéig még csak 54 ezer munkaegységet használtak fel az egy évre tervezett 102 ezer munkaegységből, amely lehetővé teszi, hogy a tervezett 45 forint 63 fillér munkaegységértékkel számolhatnak az év végén. A fiatal hegykői szövetkezetben látottakról nagyon elismerően nyilatkoztak a vendégek. Majd autóbuszon a tapasztalatcsere végállomására, a soproni Haladás Tsz-be utaztak. Stubenvoll Lajos tsz elnök ismertette a szövetkezet eredményeit. Az egriek elmondták, hogyan kezelik a híres egri bikavért, a soproniak meg a kécfrankos borukról tartottak előadást. A kétórás soproni látogatás után Ferenczi László, a Győr- Sopron Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának szövetkezetpolitikai csoportvezetője zárta be akétnapos tapasztalatcserét, és jó munkát kívánt a tapasztalatcsere résztvevőinek. R. E. Szabályrendelet Az 171953. B. M. számú rendelet (134. §.) 1. bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva Győr városában a Lenin úton a közúti közlekedést az alábbiak szerint szabályozom: 1. §• A Lenin úton, a Sztálin úttól a Kazinczy utcáig mindennemű járművel 9 órától 23 óráig behajtani tilos. 2. §. Kivételt képeznek a Lenin úti kenyérbolthoz és tejbolthoz árut szállító járművek vezetői, akiket külön igazolvánnyal látok el. 3. §. Jelen szabályrendelet megszegői az 1/1953. B. M. számú rendelet 10. §. 2. bekezdés m. pontjába ütköző szabálysértést követik el, akiket az 55/1953 (XII. 4.) M. T. számú rendelet 3. §-ában meghatározott 100 forintig terjedő pénzbírsággal kell büntetni. 4. §. Jelen szabályrendelet 1959. szeptember 1-én lép hatályba. Rendőrkapitányság vezetője: Baranyai József r.-őrnagy Ötvennégy kiváló dolgozó a Győri Keksz- és Ostyagyárban Az elmúlt félévben a gyár igen eredményes munkát végzett. A vállalat munkáját dicséri a kereskedelem egyre növekvő megrendelése s az az értékelés, hogy az iparágon belül az elmúlt félévben a győri üzem termelése volt gazdaságilag a legeredményesebb. A gyár munkásainak erőfeszítését, jó munkáját az az erkölcsi és anyagi megbecsülés érte, hogy közülük ketten elnyerték a ,Kiváló dolgozó”-jelvényt, ötvenketten pedig ,,Kiváló dolgozó’'-oklevelet s a vele járó pénzjutalmat. Rajtuk kívül az igazgatói alapból húszan kaptak jutalmat. Joggal büszkélkednek a Keksz- és Ostyagyár gépkocsivezetői, akik Baruta István garázsmester vezetésével immár másodszor nyerték el a város közlekedésrendészet vándorzászlaját és oklevelét a balesetmentes közlekedésért. A gépkocsivezetők: Mészáros Mihály, Lakatos András, Varga István, Füzi Géza, Ipsics Jenő és Pál László megérdemlik a dicséretet, hiszen valamennyiük lelkiismeretes munkája hozzájárult ahhoz, hogy számos versenytársuk előtt megkapták a dicsőséget jelentő vándorzászlót és oklevelet. Mozgalmas „szünidő“ után — az ipari tanuló intézetekben — Csak napok választják már el az új szakmunkásjelölteket, hogy ismét visszatérjenek az ipari tanuló intézetek falai mögé. A falak mögé, ahol annyi minden változott az utolsó évzáró óta... GYŐR, 400-AS IPARI TANULÓ INTÉZET. Az egész iskolaudvar most egy virágváros , s a viszszatérőket káprázatos látvány fogadja majd. De palántázni még az öreg diákok segítettek, s a gyönyörű virágcsodát hagyták emléknek és örökségnek az ifjabbaknak. Hatszáz elsőévessel körülbelül ezerötszázan lesznek a tanulók. Ha nem is városnak, de nagy falunak számíthat. A legnagyobb változást most a két új szakma jelentette az intézetben. Az országban egyedül ez az intézet képez építőgépészet és mezőgazdasági gépszerelőket. Egész Dunántúlról jöttek a fiatalok az új szakma rejtelmeivel ismerkedni, mert mindkettő az építésnél s a mezőgazdaság gépesítésénél igen fontos. Új tanárok is jöttek. Itt van a fiatal Borvendég Mihály, aki most végzett az egyetemen a mezőgazdasági gépész szakon, s egyenesen ide kívánkozott. Ugyancsak a fiatalok nevelését tűzte ki életcélul Márkus Jenő, aki már gépészmérnökként dolgozott, de a szíve ide húzta. Harmadik új tanára az intézetnek egy 1953-ban végzett lakatos, Rosta Sándor, aki szakérettségi, majd a Pedagógiai Főiskolai tanulmányok után levélben kereste fel régi igazgatóját, hogy szívesen visszajönne ide, ha nyitva az út. Kucsmár igazgató nem késlekedett a válasszal: „Mindenkit szeretettel várnak a Tanulóvárosban .. .” GYŐR, 401-ES IPARI TANULÓ INTÉZET. Mohácsi igazgató szerint is van itt, mivel dicsekedni. Tanárok és tamilok a nyáron fénycsővilágítást szereltek az egész intézetbe. A 210 fénycső és a munkálatok 203 ezer forint helyett — ennyit kértek volna a külső vállalatok — 27 ezer forintba került. Emellett elvégezték a teljes belső tatarozást is a földszinten, az emeleteken, mégpedig orvosi és egészségügyi megbeszélések alapján a korszerű elveknek megfelelően, más-más színűek lettek a termek: kék, zöld, drapp, a színskála egész árnyalata. Itt is vannak „új" szakmák, illetve régi elhanyagolt szakmából most osztályokra való telik ki: épületlakatos, bádogos, központi fűtőszerelő és a többi. Négy új tanárral és 15 szakoktatóval ismerkednek majd pár nap múlva a fiatalok. Többek között Sebők István KISZ vezető tanárral is, aki nagy lelkesedéssel igyekszik élénkíteni a közösségi életet. Az iskola most hétmillió forintot kapott építkezésre, így rövidesen majd diákotthonnal is segíti a vidéki tanulókat. MOSONMAGYARÓVÁRI 402. IPARI TANULÓ INTÉZET. „Nagyon mozgalmas volt a nyári szünidő” — kezdte beszámolóját az igazgatóhelyettes, aki rengeteget fáradozott az utóbbi időben, hogy szeptemberben fennakadás nélkül kezdődjék az új tanév. A harminchat szakma —, s most még száz tanulóval több is van mint az eddigi esztendőkben — sok adminisztrációt kívánt. A több mint százezer forintos tatarozás közben is minden eddiginél nagyobb felfordulás volt a nyáron, most azonban annál szebben ragyog minden az iskolában. A régi lelkes igazgató, Habt János az ősszel már a gimnáziumban tanít. Az intézet igazgatója Tamás Ferenc mérnök lett, aki már régi MTH-alapító tag volt, sokáig dolgozottaz MTH központban. Most a MOFÉM-ből húzta vissza a szíve az iskolához. Még magyar és történelemszakos tanárokban van nagy hiány, pedig az intézet szívesen látná a most végzett fiatalokat, annál is inkább, mert minden évben tud lakást adni valakinek. A múlt évben Kiss Pál tanár, az idén Németh Zoltán tanár kapott főbérleti lakást. Győrött, Mosonmagyaróvárott, de szerte az országban mozgalmasak voltak az ipari tanuló intézetek szünidői. Mozgalmasak a nagy alakításoktól, beruházásoktól, fejlesztésektől, tanulók és tanárok számának gyarapodásától. Mert sok-sok szakmunkásra van szüksége az országnak . V. J. Szeptember 20-án kerül sor Fertődön az Eszterházy-kastély udvarán az év legnagyobb szabású Haydn emlékünnepségére. Erre az alkalomra a kastély udvarát és parkját is rendezték. Szeptembertől a győri filharmonikus zenekar már a helyszínen tartja a próbákat. A szeptember 20-i hanversenyre a kastély udvarán mintegy 2000 széket helyeznek majd el. KICSINOSÍTOTTÁK A FERTŐDI ESZTERHÁZY KASTÉLY UDVARÁT ÉS PARKJÁT A KÖZELGŐ HAYDN-ÜNNEPSÉGRE Mit szólnának hozzá az emberek, ha Győr határában az út mellett ezt olvashatnák a helységnévjelző táblán: Győr. Vagy Budapest határában: Budapest. Néznének nagyot és nem tudnák mikor keresztelték el a várost, így jártak a horváthkimleiek. Ott áll a falu szélén, az út mellett a tábla: Horváthkimle. Igen, igy th-va.1. Minden hivatalos papíron, térképen, az emberek emlékezetében eddig Horvátkimle volt a falu neve, h nélkül. Úgy látszik, a tábla pingálója saját nevéről, vagy valami ismerőséről nevezte el a falut, gondolva, ha a sógort Horváth-nak hívják, legyen ez a község neve is. Azon az egy betűn már ne múljon... * Rendezik a győri Honvéd ligetet Már éppen egy éve felépült a szép új állomás, miért ne csinosodjon hozzá a park is? Füvesítettek, virágokat ültettek, kővel rakják ki az út szélét — elég régóta rakják! — sőt új padokat is állítottak. Azaz csak padlábakat... Az ülőke és a támla még nem készült el. Vagy ha elkészült is, elfelejtették kirakni Hónapok óta ott állnak a csonka betonlábak, a félig kész park félig kész díszei. Vagy most már úgy sem érdemes fölrakni a deszka ülőkét meg a támlát, mert jön a tél? Kár még erre gondolni A vénasszonyok nyara következik s az új padoknak — ha végre elkészülnek — sok vendége akad még. i. 1. A 66-OS AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT felvesz AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐT, valamint 2 évi gyakorlattal rendelkező GÉPKOCSI VEZETŐKET ÉS FÉRFI KALAUZT 18—30 éves korig. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Győr, Buda u. 33. 67. Fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanyánk, testvé- bünk, ÖZV. VÁRALJAI Jenőné elhúnyt. Temetése szept. 1-én du. 4 órakor lesz a köztemetőben. . 499 GYÁSZOLÓ CSALÁDI Felhívjuk a vállalatok és intézmények figyelmét, hogy NYOMTATVÁNY BOLTUNKAT 1959. szeptember 7-től 12-ig LELTÁR MIATT ZÁRVA TARTJUK. Kérjük, hogy nyomtatványszükségleteiket legkésőbb szeptember 7-ig szerezzék be. GYŐRI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 496