Kisalföld, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

KISALFÖLD Az országos termelőszövetkezeti tapasztalatcsere résztvevőinek látogatása tsz-ekben A Kisalföld augusztus 29-i szá­­mában közöltük, hogy országos termelőszövetkezeti tapasztalat­­cserét rendezett a megyében a Földművelésügyi Minisztérium. A tapasztalatcsere résztvevői a me­gyei tanácsok mezőgazdasági osz­tályainak szövetkezetpolitikai cso­portvezetői voltak. A tapasztalat­csere második napján először a kónyi December 21 Tsz-be láto­gattak el Horváth Illés, a kónyi tsz el­nöke köszöntötte a vendégeket és ismertette a tsz 1955.­­december 21-től máig megtett útját. — Az 1956. októberi események következtében az akkor még fia­tal, tapasztalatlan termelőszövet­kezetünk feloszlott — mondotta az elnök —, de 1957. júliusában tíz család újból elkezdte Kony­hán a nagyüzemi gazdálkodást. 1958-ban 33 család csatlakozott hozzánk, ez év márciusában pe­dig termelőszövetkezeti község lett Kóny, 321 család választotta a közös gazdálkodás útját. Műve­lés alatt álló területünk 3213 hold. Az idei termésátlag búzá­ból 12, őszi árpából 13 mázsa, s az átlagtermés minden növény­féleségből meghaladja a tervezet­tet A bevezetőt kérdések , vála­szok követték, amelyek betekin­tést nyújtottak a tsz eredményei­be. összesen 87 ezer munkaegy­séget terveztek erre az esztendőre a kónyi tsz-ben, amelyből eddig felhasználtak 60 ezret Előlegként készpénzben 383 ezer forintot osztottak ki, természetben pedig 33 ezer forint értéket Állami se­gítséggel két, száz férőhelyes te­hénistállót és egy száz férőhelyes növendékistállót építtettek. Hitel­­állományuk négymillió 200 ezer forint, ezzel szemben az állóesz­köz értéke több mint 5 millió fo­rint. A megalakulás után történt ve­tőmagösszehordásról, a háztáji földek kiméréséről, a munkaszer­vezésről érdeklődtek a vendégek. Azután a szövetkezetben dolgozó fiatalokról és öregekről volt szó. Kérdezték azt is, hogy hol mér­ték ki a háztáji földet az idősek­nek, továbbá fizeti-e a tsz a föld­járadékot? Van-e kétlaki­ problé­­ma?, hol legeltetik a háztáji álla­tokat? — intézték a kérdéseket a Borsodból és Szabolcs megyéből jött vendégek. A tsz-elnök válaszolt: „A De­cember 21 Tsz-ben nagy baj az, hogy kevés a fiatal munkaerő, Győr közelsége nagyon érezteti hatását. Aki üzemben dolgozik, az egy hold földet megtartott ma­gának. A földjáradékot fizetjük. A háztáji állat a közös legelőre jár. Az öregek a falu közelében kaptak háztáji földet”. Újabb kérdésekre új válaszok: „Rovatos könyvelést végzünk. Az agronómus havonta 20 munka­egységet kap és 1300 forint fize­tést. Juh­hodályt építettünk, két nyári karámot is és egy gatter­­színt. Eleinte nagy gondot oko­zott, hogy huszonhét helyre ke­rült az állatállomány.... A párt­­szervezet termelési ellenőrzése jónak mondható. Nincsen olyan intézkedés, vagy egyéb más munka, hogy a pártszervezet akár tanácsával, akár a párttagok tevékenységével ne segítené a munkát. A brigádvezetők segítik a munkacsapatvezetőket a­­mun­kaegységek kiszámolásában. Az ellenőrző bizottság működik. Leg­utóbb például szúrópróbaszerűen utána mérte a tagoknak kiadott gabonaelőleget”. A gazdaság megtekintése után az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a tsz-nek növelnie kell az állatállományt. Erre készülnek is. Rövidesen 20 üszőt vásárolnak Továbbá 100 katasztrális holdról 2100 köbméter silótakarmányt készítenek ezekben a napokban. Kiszámították, hogy a silótakar­mány kazalozva, mázsánként 10 forintba kerül, egy mázsa takar­mányrépa termelési költsége pe­dig 40 forint. A látogatás második állomása a hegykői Március 15 Tsz volt. Itt Horváth Ignác tsz elnök ismertet­te, hogy mi mindent létesítettek a tsz féléves működése alatt, saját erőből.­­ A kétezerkilencszáz holdas szövetkezetnek sok kárt okoztak a nyári esők. A hiányt részben pótvetéssel, részben szarvasmar­hák hízóba állításával igyekez­nek kiküszöbölni. Megkezdték az őszi mezőgazdasági munkákat — 25 katasztrális holdon bíbort ve­tettek, folyik a keverőszántás. Növénytermelésből eddig 547 ezer forint volt a bevétel, csup­án cse­megekukoricából, tökből és ubor­kából 60 ezer forintot pénzelt a szövetkezet. Az őszi idényben egymillió 280 ezer forint bevételt várunk még a növények után. Év végéig állattenyésztésből 720 ezer forint lesz a bevételünk. Saját erőből rövid idő alatt 150 ezer fo­rintot ruháztunk be. Átalakítot­tunk két, száz férőhelyes növen­­dékmarha-istállót, és egy­ 20 férő­helyes sertéskatricát is készítet­tünk. Vásároltunk tíz holland la­pály fajta fehér anyakocát és egy tenyészkant is 25 ezer forint ér­tékben.­­ Jelenleg 550 ezer forint áll ren­delkezésre a tsz-nek. Július vé­géig még csak 54 ezer munka­egységet használtak fel az egy év­re tervezett 102 ezer munkaegy­ségből, amely lehetővé teszi, hogy a tervezett 45 forint 63 fillér munkaegységértékkel számolhat­nak az év végén. A fiatal hegykői szövetkezet­ben látottakról nagyon elismerő­en nyilatkoztak a vendégek. Majd autóbuszon a tapasztalatcsere végállomására, a soproni Haladás Tsz-be utaztak. Stubenvoll Lajos tsz elnök ismertette a szövetkezet eredményeit. Az egriek elmond­ták, hogyan kezelik a híres egri bikavért, a soproniak meg a ké­c­­frankos borukról tartottak elő­adást. A kétórás soproni látoga­tás után Ferenczi László, a Győr- Sopron Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályának szövetkezet­­politikai csoportvezetője zárta be a­­kétnapos tapasztalatcserét, és jó munkát kívánt a tapasztalat­­csere résztvevőinek. R. E. Szabályrendelet Az 171953. B. M. számú rendelet (134. §.) 1. bekezdésében biztosí­tott jogkörömnél fogva Győr váro­sában a Lenin úton a közúti köz­lekedést az alábbiak szerint szabá­lyozom: 1. §• A Lenin úton, a Sztálin úttól a Kazinczy utcáig mindennemű jár­művel 9 órától 23 óráig behajtani tilos. 2. §. Kivételt képeznek a Lenin úti ke­­nyérbolthoz és tejbolthoz árut szál­lító járművek vezetői, akiket kü­lön igazolvánnyal látok el. 3. §. Jelen szabályrendelet megszegői az 1/1953. B. M. számú rendelet 10. §. 2. bekezdés m. pontjába üt­köző szabálysértést követik el, akiket az 55/1953 (XII. 4.) M. T. számú rendelet 3. §-ában megha­tározott 100 forintig terjedő pénz­bírsággal kell büntetni. 4. §. Jelen szabályrendelet 1959. szep­tember 1-én lép hatályba. Rendőrkapitányság vezetője: Baranyai József r.-őrnagy Ötvennégy kiváló dolgozó a Győri Keksz- és Ostyagyárban Az elmúlt félévben a gyár igen eredményes munkát végzett. A vállalat munkáját dicséri a keres­kedelem egyre növekvő megren­delése s az az értékelés, hogy az iparágon belül az elmúlt félévben a győri üzem termelése volt gaz­daságilag a legeredményesebb. A gyár munkásainak erőfeszítését, jó munkáját az az erkölcsi és anyagi megbecsülés érte, hogy kö­zülük ketten elnyerték a ,Kiváló dolgozó”-jelvényt, ötvenketten pe­dig ,,Kiváló dolgozó’'-oklev­elet s a vele járó pénzjutalmat. Rajtuk kívül az igazgatói alapból húszan kaptak jutalmat. Joggal büszkélkednek a Keksz- és Ostyagyár gépkocsivezetői, akik Baruta István garázsmester veze­tésével immár másodszor nyerték el a város közlekedésrendészet vándorzászlaját és oklevelét a balesetmentes közlekedésért. A gépkocsivezetők: Mészáros Mi­hály, Lakatos András, Varga Ist­ván, Füzi Géza, Ipsics Jenő és Pál László megérdemlik a dicséretet, hiszen valamennyiük lelkiismere­tes munkája hozzájárult ahhoz, hogy számos versenytársuk előtt megkapták a dicsőséget jelentő vándorzászlót és oklevelet. Mozgalmas „szünidő“ után — az ipari tanuló intézetekben — Csak napok választják már el az új szakmunkás­­jelölteket, hogy ismét visszatérjenek az ipari ta­nuló intézetek falai mögé. A falak mögé, ahol annyi minden változott az utolsó évzáró óta... GYŐR, 400-AS IPARI TANULÓ INTÉZET. Az egész iskolaudvar most egy virág­város , s a visz­­szatérőket káprázatos látvány fogadja majd. De palántázni még az öreg diákok segítettek, s a gyö­nyörű virágcsodát hagyták emléknek és örökség­nek az ifjabbaknak. Hatszáz elsőévessel körülbelül ezerötszázan lesznek a tanulók. Ha nem is város­nak, de nagy falunak számíthat. A legnagyobb változást most a két új szakma jelentette az intézetben. Az országban egyedül ez az intézet képez építőgépészet és mezőgazdasági gépszerelőket. Egész Dunántúlról jöttek a fiatalok az új szakma rejtelmeivel ismerkedni, mert mind­kettő az építésnél s a mezőgazdaság gépesítésénél igen fontos. Új tanárok is jöttek. Itt van a fiatal Borvendég Mihály, aki most végzett az egyetemen a mezőgazdasági gépész szakon, s egyenesen ide kívánkozott. Ugyancsak a fiatalok nevelését tűzte ki életcélul Márkus Jenő, aki már gépészmérnök­ként dolgozott, de a szíve ide húzta. Harmadik új tanára az intézetnek egy 1953-ban végzett lakatos, Rosta Sándor, aki szakérettségi, majd a Pedagógiai Főiskolai tanulmányok után levélben kereste fel régi igazgatóját, hogy szívesen visszajönne ide, ha nyitva az út. Kucsmár igazgató nem késlekedett a válasszal: „Mindenkit szeretettel várnak a Ta­nulóvárosban .. .” GYŐR, 401-ES IPARI TANULÓ INTÉZET. Mo­hácsi igazgató szerint is van itt, mivel dicsekedni. Tanárok és tamilok a nyáron fénycsővilágítást szereltek az egész intézetbe. A 210 fénycső és a munkálatok 203 ezer forint helyett — ennyit kér­tek volna a külső vállalatok — 27 ezer forintba került. Emellett elvégezték a teljes belső tataro­zást is a földszinten, az emeleteken, mégpedig or­vosi és egészségügyi megbeszélések alapján a kor­szerű elveknek megfelelően, más-más színűek let­tek a termek: kék, zöld, drapp, a színskála egész árnyalata. Itt is vannak „új" szakmák, illetve régi elhanya­golt szakmából most osztályokra való telik ki: épületlakatos, bádogos, központi fűtőszerelő és a többi. Négy új tanárral és 15 szakoktatóval is­merkednek majd pár nap múlva a fiatalok. Töb­bek között Sebők István KISZ vezető tanárral is, aki nagy lelkesedéssel igyekszik élénkíteni a kö­zösségi életet. Az iskola most hétmillió forintot kapott építke­zésre, így rövidesen majd diákotthonnal is segíti a vidéki tanulókat. MOSONMAGYARÓVÁRI 402. IPARI TANULÓ INTÉZET. „Nagyon mozgalmas volt a nyári szün­idő” — kezdte beszámolóját az igazgatóhelyettes, aki rengeteget fáradozott az utóbbi időben, hogy szeptemberben fennakadás nélkül kezdődjék az új tanév. A harminchat szakma —, s most még száz tanulóval több is van mint az eddigi esztendők­ben — sok adminisztrációt kívánt. A több mint százezer forintos tatarozás közben is minden eddi­ginél nagyobb felfordulás volt a nyáron, most azonban annál szebben ragyog minden az iskolá­ban. A régi lelkes igazgató, Habt János az ősszel már a gimnáziumban tanít. Az intézet igazgatója Ta­más Ferenc mérnök lett, aki már régi MTH-ala­­pító tag volt, sokáig dolgozott­­az MTH központ­ban. Most a MOFÉM-ből húzta vissza a szíve az iskolához. Még magyar és történelemszakos taná­rokban van nagy hiány, pedig az intézet szívesen látná a most végzett fiatalokat, annál is inkább, mert minden évben tud lakást adni valakinek. A múlt évben Kiss Pál tanár, az idén Németh Zoltán tanár kapott főbérleti lakást. Győrött, Mosonm­agyaróvárott, de szerte az or­szágban mozgalmasak voltak az ipari tanuló inté­zetek szünidői. Mozgalmasak a nagy alakításoktól, beruházásoktól, fejlesztésektől, tanulók és tanárok számának gyarapodásától. Mert sok-sok szakmunkásra van szüksége az or­szágnak .­­­­ V. J. ­ Szeptember 20-án kerül so­r Fer­tődön az Eszterházy-kastély ud­varán az év legnagyobb szabású Haydn emlékünnepségére. Erre az alkalomra a kastély udvarát és parkját is rendezték. Szeptember­től a győri filharmonikus zenekar már a helyszínen tartja a próbá­kat. A szeptember 20-i hanver­­senyre a kastély udvarán mintegy 2000 széket helyeznek majd el. KICSINOSÍTOTTÁK A FERTŐDI ESZTERHÁZY KASTÉLY UDVARÁT ÉS PARKJÁT A KÖZELGŐ HAYDN-ÜNNEPSÉGRE Mit szólnának hozzá az embe­rek, ha Győr határában az út mel­lett ezt olvashatnák a helységnév­jelző táblán: Győ­r. Vagy Buda­pest határában: Buda­pest. Néz­nének nagyot és nem tudnák mi­kor keresztelték el a várost, így jártak a horváthkimleiek. Ott áll a falu szélén, az út mellett a tábla: Horváthkimle. Igen, igy th-va.1. Minden hivatalos papíron, térképen, az emberek emlékezeté­ben eddig Horvátkimle volt a falu neve, h nélkül. Úgy látszik, a táb­la pingálója saját nevéről, vagy valami ismerőséről nevezte el a falut, gondolva, ha a sógort Hor­­váth-nak hívják, legyen ez a köz­ség neve is. Azon az egy betűn már ne múljon... * Rendezik a győri Honvéd lige­tet Már éppen egy éve felépült a­ szép új állomás, miért ne csino­­sodjon hozzá a park is? Füvesí­tettek, virágokat ültettek, kővel rakják ki az út szélét — elég rég­óta rakják! — sőt új padokat is állítottak. Azaz csak padlábakat... Az ülőke és a támla még nem ké­szült el. Vagy ha elkészült is, elfe­lejtették kirakni Hónapok óta ott állnak a csonka betonlábak, a fé­lig kész park félig kész díszei. Vagy most már úgy sem érde­mes fölrakni a deszka ülőkét meg a támlát, mert jön a tél? Kár még erre gondolni A vénasszonyok nyara következik s az új padoknak — ha végre elkészülnek — sok vendége akad még. i. 1. A 66-OS AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT felvesz AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐT, valamint 2 évi gyakorlattal rendelkező GÉPKOCSI VEZETŐKET ÉS FÉRFI KALAUZT 18—30 éves korig. Jelentkezés a v­állalat munkaügyi osztá­lyán, Győr, Buda u. 33. 67. Fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanyánk, testvé-­ bünk, ÖZV. VÁRALJAI Jenőné elhúnyt. Temetése szept. 1-én­­ du. 4 órakor lesz a köztemető­ben. . 499 GYÁSZOLÓ CSALÁDI Felhívjuk a vállalatok és in­tézmények figyelmét, hogy NYOMTATVÁNY BOLTUNKAT 1959. szeptember 7-től 12-ig LELTÁR MIATT ZÁRVA TARTJUK. Kérjük, hogy nyomtatvány­szükségleteiket legkésőbb szep­tember 7-ig szerezzék be. GYŐRI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 496

Next