Kisalföld, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Győr, 1959. október 1. csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁRA: 60 FILLÉR Köszöntjuk a tízéves testvéri Kínai Népköztársaságot Tíz esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én a pekingi Tienanmen-téren Mao Ce-tung, a kínai nép vezére az egész világnak kihirdette a Kínai Népköztársaság megalakulását, a történelem első olyan kínai államának létrejöttét, amely a dolgozók országa, s amelyet a munkásosztály és annak kommunista pártja vezet. Ez az esemény történelmi jelentőségére nézve nyomon követi az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét az emberiség sorsa szempontjából. A szocializmus újabb, nagyszerű győzelme volt ez. A kínai nép győzelme azt jelentette, hogy az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása döntő szakaszába jutott Azóta Ázsia legnagyobb országa kommunista pártjának vezetésével biztosan halad a szocialista fejlődés útján, amelyet a marxizmusleninizmus halhatatlan eszméi és az első szocialista ország, a Szovjetunió több évtizedes tapasztalatai világítanak meg. Amióta a Kínai Népköztársaság létrejött, a kapitalizmus és a szocializmus erőviszonyai jelentősen megváltoztak a szocializmus javára, még hatalmasabbá váltak azok az erők, amelyek a békéért és a demokráciáért, egy újabb világháború ellen küzdenek. A kínai forradalom félgyarmati és félfeudális, műszakilag és gazdaságilag rendkívül elmaradott országban aratott győzelmet. A néphatalom egyik legelső fontos intézkedése a bürokratikus tőke tulajdonának államosítása és a külföldi tőke előjogainak felszámolása mellett a földreform végrehajtása volt. 1953. tavaszáig lényegében az ország egész területén megvalósult a földreform, néhány nemzetiségi terület kivételével. A földreform eredményeképpen 300 millió paraszt között több mint 47 millió hektár szántóföldet osztottak szét. A Kínai Kommunista Párt a lenini szövetkezeti elv alapján és a szovjet tapasztalatok felhasználásával, a kínai falu minden sajátosságát figyelembe véve kidolgozta és megvalósította a kollektivizálás konkrét programját. 1958-ban több mint 760.000 szövetkezetet 26.500 népi kommunává szerveztek át. Ezek az ország parasztgazdaságainak 99 százalékát egyesítik. A mezőgazdaság szocialista átalakítása mellett nagy jelentőségű volt a kizsákmányolástól mentes szocialista termelési viszonyok megteremtése szempontjából a magántőkés ipar, kereskedelem és kézműipar szocialista átalakítása. Kínában már 1956-ban minden ipari és kereskedelmi magánvállalat vegyesvállalattá alakult át.. Az elmúlt években a Kínai Népköztársaság a kommunista párt vezetésével hatalmas sikereket ért el a szocialista iparosításban. Az egykor elmaradott iparú Kína ipari- agrár országgá vált. Sok fontos ipari termék termelésében Kína elhagyta Japánt, az első helyre került Ázsiában. Az ipari fejlődés gyors üteme révén jelentősen megnövekedett a korszerű ipar részaránya a népgazdaság össztermelésében: 1957-ben, az első ötéves terv végén meghaladta a 40 százalékot. A kínai nép a kommunista párt jelszavát: — Kína 15 év alatt érje el és szárnyalja túl Angliát a legfontosabb ipari termékek termelésében — határidő előtt akarja végrehajtani. A széntermelésben és a gyapotszövet termelésében Kína már 1958-ban utolérte Angliát. Kína iparosításában elért nagy sikerek egyik fontos tényezője a szocialista tábor országainak önzetlen testvéri segítsége, elsősorban a fejlett ipari nagyhatalom, a Szovjetunió segítsége. A Kínai Népköztársaság ugyancsak minden téren együttműködik a szocialista tábor országaival és értékes segítséget nyújt nekik. A gazdasági sikerek a néphatalom évei alatt arra vezettek, hogy jelentősen megjavultak a lakosság életkörülményei, fejlődött a kultúra, a népművelés és a közegészség is. A Kínai Népköztársaság sikerei a szocialista építőmunka minden területén, állhatatos harca a világ békéjéért és a demokráciáért jelentősen megnövelték és megszilárdították Kína nemzetközi tekintélyét. Már 33 ország létesített diplomáciai kapcsolatot a népi Kínával. 93 ország és terület áll vele gazdasági kapcsolatban, 104 ország és terület létesített kulturális kapcsolatot és tart fenn baráti viszonyt Kínával. A Kínai Népköztársaság fontos szerepet játszik a békeharcban. A kínai nép testvéri segítséget nyújtott a koreai népnek függetlenségi harcában. A Kínai Népköztársaság az 1954. évi genfi értekezleten a Szovjetunióval együtt elősegítette a sokéves indokínai háború megszüntetését. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak obstrukciós politikája miatt azonban Ázsia legnagyobb országa mindmáig nem nyert képviseletet az ENSZ-ben, bár a világ különböző államai számtalanszor követelték ezt. Reméljük, hogy a józan ész és az igazságosság végül is legyőzi a hidegháború híveinek szennyes mesterkedéseit. Fennállásának kezdetétől fogva a népi Kína szilárdan a szocializmus táborában áll. Röviddel megalakulása után, 1950. február 14-én barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött a Szovjetunióval. Ez a szerződés fontos szerepet játszik a Távol-Keleten és a világ békéjének megszilárdításában. 1959. október 1-én a Kínai Népköztársaság tízéves fennállásának dicsőséges évfordulóját ünnepli. Az ifjú, hatalmas Kína magabiztosan tekint a jövő elé. „A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója az egész szocialista tábor, az egész haladó emberiség nagy ünnepe" Ünntep meg Csepelen a Kínai Népköztársaság 10. évfordulója alkalmából A Hazafias Népfront Országos kulásának 10. évfordulója alkal- Tanácsa és budapesti bizottsága, mából. A kínai és magyar zászvalamint a Kínai Magyar Baráti lókkal díszített hatalmas csarnok Társaság szerdán a csepeli sportzsúfolásig megtelt. Az elnökségcsarnokban ünnepséget rendezett ben foglalt helyet dr. Münnich a Kínai Népköztársaság megala Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György, Rónai Sándor, a MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, Kiss Dezső, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára, Szirmai István és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Révész Géza honvédelmi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Schütz Árpád, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, Galla Endre a Kínai Baráti Társaság főtitkára, Karsai Ferenc, a huszonegyedik kerületi pártbizottság első titkára, Végh Károly, a huszonegyedik kerületi tanács vb. elnöke, Komjáthy László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója. Az elnökségben foglalt helyet Hao Ce-cin, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A nézőtéren helyet foglalt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A kínai és a magyar himnusz elhangzása után dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget. A résztvevők tapsa közben üdvözölte a kínai nép képviselőjét, Hao Ce-cin nagykövetet. Ezután dr. Münnich Ferenc a Minisztertanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Ez a felvétel 1949. október 1-én készült, amikor Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaság megalapítását a hatszázmilliós kínai nép nevében. Dr. Münnich Ferenc ünnepi beszéde — A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója — kezdte beszédét dr. Münnich Ferenc — nemcsak a hatalmas kínai nép, hanem az egész szocialista tábor, az egész haladó emberiség nagy ünnepe, fontos esemény egész Ázsia és az egész világ történetében.A Minisztertanács elnöke ezután a kínai nép gazdag évezredes történelmi múltjáról szólt, rámutatva, hogy Kínának szünet nélkül harcolnia kellett függetlenségéért, szabadságáért. A nép egyaránt küzdött a külső hódítók, s a belső ellenség, a rabszolgatartók, a hűbérurak, a császári méltóságok ellen. A továbbiakban a kínai nép legújabbkori szabadságmozgalmainak történetével foglalkozott, amelyekre óriási hatással volt mind az 1905-ös, mind az 1917-es oroszországi forradalom. — A kínai nép — mondotta a továbbiakban — soha nem fogja elfelejteni azt, hogy szabadsága kivívásában milyen kiemelkedő szerepe volt a Szovjetunió Vörös Hadseregének, amely a második világháborúban a Hitler-fasiszták és japán cinkosaik legyőzésével hozzájárult a kínai nép szabadságának kivívásához is. A Szovjetunió világra szóló győzelme további lendületet adott a kínai vörös hadsereg katonáinak, az egész népnek, hogy befejezzék felszabadító harcukat. S amikor felvirradt 1949. október 1. napja, beteljesedett a győzelem: Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Világtörténelmi jelentőségű volt ez az esemény, örömmel töltötte el a haladó embereket a földkerekség minden részén. Dr. Münnich Ferenc ezután arról beszélt, hogy az imperialisták Kínában elszenvedett vereségük óta szinte szüntelenül a provokációk özönét, dühödt támadásokat zúdítanak a felszabadult Kínai Népköztársaságra. Ezek közé tartozik a két legutóbbi, az úgynevezett tibeti kérdés, amelynek felvetésével egy maroknyi reakciós csoport lázadását igyekeznek „nemzeti forradalommá“ felnagyítani, hogy beavatkozhassanak a Kínai Népköztársasághoz hű tibeti nép belső ügyeibe. Ugyanakkor a kínai—indiai határnak a Himalája hegység szinte járhatatlan területén fennálló rendezetlenségét akarják felhasználni arra, hogy éket verjenek a két legnagyobb ázsiai állam: Kína és India közé A Kínai Népköztársaság kormánya igazsága tudatában — a meggyőző érvek egész sorával verte vissza ezeket a rágalmakat, amelyek nyilvánvaló célja, hogy a jelenlegi, enyhültebb nemzetközi légkört a hidegháború eszközeivel és módszereivel mérgezzék. Mindezekhez járul még az imperialisták egy részének, elsősorban az Egyesült Államok kormányának tarthatatlan állásfoglalása, hogy a 680 milliós Kínai Népköztársaságot ne vegyék fel az ENSZ-be. A jelenlegi ENSZ közgyűlést figyelve, örömmel láthatjuk, hogy a világ haladását fékező amerikai köröknek egyre nehezebben sikerül akaratukat szavazógépezetükre erőszakolni. A párt- és kormányküldöttségünk néhány hónappal ezelőtt ellátogatott a Kínai Népköztársaságba. Saját szemünkkel győződhettünk meg e baráti ország gyors fejlődéséről. (Folytatás a 2. oldalon.)