Kisalföld, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

1989. október 1. csütörtök Újabb három étkezőkocsit vett át a MÁV a Vagongyártól A MÁV részére rendelt tíz új­fajta, nemzetközi forgalomra is alkalmas étkezőkocsit határidőre elkészítették a Wilelm Pieck Va­gon- és Gépgyár dolgozói. Az utolsó három kocsit szeptember 29-én, kedden délelőtt adtaik át a MÁV-nak. A Győr—Kelenföld—Győr kö­zötti próbaútom részt vett Kossa István, közlekedési és postaügyi miniszter és Németh József a MÁV vezérigazgatója is. A mi­nisztert és kíséretét Lakatos Al­bert, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár Kossuth-díjas vezérigaz­gatója fogadta. A próbaútom részt vett, meghí­vottak egyöntetű elismeréssel szól­tak a kocsik jóságáról, azok sima futásáról, az iparművészek közre­működésével kialakított belső be­rendezésről, harmonikus színösz­­szeállításról, a beépített konyhá­ról, amelyhez tálaló és bárhelyi­ségen át csatlakozik a 48 ülőhely­­lyel ellátott étterem. A szerelvény reggel indult és délután fél kettő órakor érkezett vissza a győri pályaudvarra. A há­rom kocsi és az egyik üzembeállí­tott konyha egyaránt jól vizsgá­zott­­. KISALFÖLD Zsúl­om­ból főttem Még fülemben zsong a csatakürtök, harci sípje­lek, parancsnoki vezény­szavaik hangja. Még ép­pen csak leraktam az üres hátizsákom, térdig csatakos nadrágom, s már nem hagy nyugton a nagyszerű élmény: ír­nom kell a jelentést az édesanyáknak, édes­apáknak, akik jófajta muníciókkal” megrak­va küldték el fiaikat az elmúlt vasárnap reggel a Vének község alatti nagy ütközetre. Bizony, nekem — az öreg póttartalékos hadi­­tudósítónak — is csillo­gott a szemem, amikor az őszi ködöt szitáló reggeli szürkületben megláttam az Iparcsa­­torna partján felállított csatarendet. Az olvasó most azt gondolja, hogy játékos hangulatban vagyok. Nem is tagadom — s most már elárulom —, hogy játékcsatában, számháborúban vettem részt vasárnap a győri Gárdonyi úti Iskola 774- es számú Erkel Ferenc Úttörőcsapatának tagjai­val. Sajnos — helyszűke miatt — a „csatatérre” való felvonulás 7 kilo­méternyi szakaszán le­zajlott izgalmakat nem tudom leírni (a fiúk biz­tosan beszámolnak erről is otthon részletesen), hanem inkább arról, ami harc közben a pajtások­nak fel se tűnt, oly ter­mészetes. Így a gyerekek tudják, hogy Péder Zoltán, Menyhárt Géza szeptem­ber óta már az Építő­ipari Technikum padjai­ban ülnek, de szívük­­lelkük visszahúzza őket a kisebb pajtásokhoz, öcséikhez, s mint ifjú vezetők, jeleskednek a számcsatában, ugyan­olyan játékos kedvvel, mint a legkisebbik ötö­dik osztályos. De nemcsak ez termé­szetes, hanem az is, hogy a csapatvezető, Valas­­tyán Mihály tanár bácsi is ott kúszik-mászik ve­lük a bokrok között. Sokszor a nevelői tekin­télyéből is kivetkőzve vitatkozik a támadók csalafintasága miatt, dühös lesz, s majdhogy­nem azt mondja pajtá­sainak, hogy nem ját­szom. De hogy Vécsei László­­ — szerszámgépgyári üzemszervezési előadó, az egyik gyerek papája — és én is a pajtások között kúsztunk, a hom­lokunkon számtáblával, majd negyven évünk terhével, bizony nem olyan természetes. A pajtások azonban ter­mészetesnek vették, s bizony a játékot komo­lyan kellett venni, mert utaztak ránk a betyár kölkök, s hamar „kilőt­tek” volna. Így történt, hogy egy­szer csak azon kapom magam, Varga Mátyás, Bakos József, Gidai Ár­pád és Kokács Ernő pajtások között roha­mozva, hogy játszom. Szívvel-lélekkel játszom. Erre úgy jöttem rá, hogy én nem tudtam olyan messziről leolvas­ni a számokat, mint a fiúk, s ezen bosszankod­tam. (Hazafelé jövet jöttem rá, hogy hiszen az én szemeim már sok­­mindent láttak.) És hogy nem is va­gyok én még olyan na­gyon póttartalékos. Ezt onnan tudom, hogy egy győztes „csata” után Turzó Pista, Sulyok La­ci, Németh István és so­kan mások csalogattak magukhoz, legyek az ő oldalukon. Egy apró ter­metű legényke mellett kötöttem ki, akit Jaka­­bovics Miklósnak hív­nak, de kikérte magá­nak az aprócska­ jelzőt, mondvám, a Roller Jós­ka őnála is kisebb. A Roller Jóska viszon­t — aki egyébként lakótár­sam is — olyan hősiesen harcolt mellettem, hogy akármelyik nyolcadikos fiú ötletességével is fel­veheti a versenyt. Amikor az ütközetet lefúvó kürt megszólalt, egészen elszontyolodtam. De azzal vigasztal­tam magam, hogy más­kor is elmegyek ilyen háborúba. És én, és me­legen ajánlom a derék- és fejfájásoknak, a rossz étvágyúaknak és néha a legegészségesebb papák­nak is — hogy a peda­gógusokról ne is szól­jak —, ha egy vidám, jó napot akarnak, és kö­zelebb férkőzni a gyer­meki lélek labirintusá­hoz, amely az egész napi játék hevében úgy kivi­rul, mint a rózsa. Oh, bárcsak megadat­na már az emberiségnek, hogy az édesanyák, édesapák soha más há­borúba ne küldhetnék fiaikat, mint az úttörő pajtások számháborújá­ba, ahonnan legfeljebb csak egy kis gyomor­rontással érkezik haza a frontharcos a túlzottan megrakott „muníció” minden morzsájának el­fogyasztása miatt! DÁVID JÓZSEF KÉZZELFOGHATÓ TERVEK a mosonmagyaróvári művelődési évad nyitó értekezletén Kedden délután tartották meg Mosonmagyaróvárott a művelő­dési évadnyitó értekezletet. A megyei tanács művelődésügyi osztálya képviseletében Molnár Ernő az 1959/60. művelődési évad feladatairól és elvi célkitűzéseiről beszélt, majd Fejérvári Benedek, városi népművelési felügyelő is­mertette az értekezlet napirendi pontjait. Az értekezleten megjelentek Varga János, a Mezőgazda I. Akadémia igazgatója, a városi is­kolák képviselői, ének- és tánc­­pedagógusok. Az üzemek közt­ csak kevesen képviseltették ma­­­gukat. Az egyes napirendi pontok megtárgyalása során kézzelfogha­tó tervek születtek. Megállapodás történt a központi rendezvények-­ re vonatkozólag. Ezek szerint a november 7-i ünnepségen a MOFÉM színjátszói, valamint a városi tanács énekkara, zenekara és tánckara ad műsort. Március 8-án az iskolák, 21-én az Akadé­mia hallgatói, április 4-én a KISZ - seregszemle résztvevő csoportjai szerepelnek. Havonta hangverse­nyeket és táncműsorokat rendez­nek. Pontosan megállapították, hogy novembertől májusig me­lyik hónapban milyen csoportok vesznek részt ezeken a rendezvé­nyeken. A jelenlévők megígérték, hogy részt vesznek a megalakítandó irodalmi színpad és a fotóklub szervezési munkájában is. ­ Nemrég a Soproni Ingatlanke­zelő Vállalat vezetői tisztaságel­lenőrzést tartottak. Már a korai órákban megjelentek az első házakban. A Lenkey utca — Sztálin tér — Mátyás király utca által határolt háztömbben kezdődött meg a vizsgálat. Új há­zak ezek. Megbecsülik-e a lakók? Tisztán tartják-e? A Lenkey utca 6. számú házban Gönye Já­­nosné a házfelügyelő. A szomszé­dos 4-es számú ház is felügyelete alá tartozik. Sok hiányosságot ta­lált itt a bizottság. A kapufeljá­­ratban és lépcsőházban még az előző napi szemetet fújta a szél a nyitva hagyott kapun át. Törött ablak, hiányzó folyosói világító­gömb, elpiszkolódott falak jel­lemzőek erre az alig egyéves épü­letre. A Lenkey utca 2. számú házat a felügyelője, Gáspár Ottóné a magáéként tartja rendben és tisz­tán. Az egyik lakó, Menyhárt Gyuláné meg is jegyzi, hogy min­dig tiszták és rendesek a ház lép­csője, folyosói. A Sztálin tér 37. szintén Gáspárné felügyelete alá tartozik, de homlokegyenesen el­lenkező kép fogadja a látogató­kat A lépcsőház és folyosó tisz­ta ugyan, de a falak!... A gyerekek firkálásáért, ron­gálásáért a szülők is felelősek. A házban lakó szülőknek meg kell érteniük, hogy a közvagyon meg­becsülése elsőrendű feladatuk, és jó példájukkal, neveléssel és fele­lősségre vonással a közvagyon óvására kell rászoktatni gyerme­keiket Az udvar tisztántartása is a házfelügyelő dolga. A Sztálin tér 39. és 41. számú házak udva­rán közvetlenül a ház fala mel­lett többnapos szemét, gyümölcs­hulladék halmozódott fel. Gullner Antalné, a házfelügyelő beteges, de valami módon a tisztaságról akkor is gondoskodni kell! Ugyanitt a pincelejáratoknál is többnapos szemetet és papírhul­ladékot talált a bizottság. Az ud­vari pinceablakok szinte kivétel nélkül be vannak törve. Ki a fe­lelős ezért, és ki fogja azokat megcsináltatni? A Mátyás király utca 14. és 16. számú házakat Hajek Jánosné gondozza a férje segítségével. A lépcsőházban példás a tisztaság és rend. A két ház földszintjén tisztasági faliújság. „Tisztaság a műveltség fokmérője” feliratot látjuk szemben a feljárattal. Itt valóban mindenki közügynek te­kinti a tisztaságot és a közva­gyon megbecsülését. Pedig itt is 29 gyermek van a két házban, és itt van ennek a hatalmas lakó­tömbnek a közös mosodája is. Hogyan érték el Hajekék ezt a tisztaságot? Először is megkere­sik a felelősét minden rongálás­nak. Így egyeztek meg a lakók­kal. Ezért nincsen ablaktörés, nincs falrongálás. Ha a friss fal valahol ledobja a vakolatot, Ha­­jek mester már ott terem és gip­szeli. A mosodát, ahol 70 lakó ru­hája tisztul, maga a házfelügyelő kezeli. Nincs géprongálás, nincs egymásrafogás, ezt nem én csi­náltam! Olyanok a gépek, mintha most kerültek volna ki a gyárból. Nem ártana, ha időnként a ház­­felügyelőket gyűlésre hívnák ösz­­sze és ott elmondanák tapaszta­lataikat, munkamódszerüket. De az sem ártana, ha egy-egy rendet­lenebb lakót is meghívnának erre a megbeszélésre. A „CS” lakásos házakban egy­öntetűen azt kérik a lakók, hogy mindegyik házban rendezzenek be egy-egy fürdőszobát, amit a lakók, beosztás szerint, felváltva használhatnának. Sok keserűség, bosszankodás volna ezzel elkerül­hető.­ A felújított Széchenyi tér 1. és 2. számú házakban, ahol Kánits Mihályné, illetve Á­rpássy Kál­mánné a házfelügyelő, szinte ra­gyog a lépcsőházak kövezete. Az 1. számú ház udvarán a lakók virágoskertet varázsolnak a kö­ves udvaron, a 2. számúban ízlés­telen drótkerítések mögött, tyú­kok kárálnak. A város kellős kö­zepén! A Lenin körút 79-ben, a Vendéglátó Vállalat Italboltjából kikerülő üres hordók a falakat, padlózatot tönkre teszik. Hiába Frank Antalné minden igyekeze­te, a házba betérő látogatót ron­gálás, elnyűtt falak és szemét fogadja. Hasonló a helyzet a Lenin kör­út 65-ben, ahol a házfelügyelő Kurucz Lászlóné maga sem tartja a legtisztábban házát, még a Ke­nyérgyár részlegének dolgozói sem vigyáznak eléggé a rendre. Más házakban a lakók és a ház­­felügyelő nem értik meg egymást. Így például a Szent György utca 3-ban, ahol Grobits Gyuláné kar­dosan megköveteli a tisztaságot, a lakók ezt zaklatásnak veszik, ho­lott csak kötelességét teljesíti. Közös érdeke mindenkinek a házak megóvása és tisztasága. De ez csak akkor sikerülhet, ha e célból mindenki összefog. Elsősorban kötelességük a házkezelőknek, hogy a házfel­ügyelőkkel ismételten megbeszél­jék a tennivalókat a „háztulajdo­nos” gondos és mindenre kiterje­dő figyelmével. Az Ingatlankezelő Vállalat vezetősége, Horváth Ist­ván igazgató és a házkezelési fel­ügyelő, Büki Gáborné ne retten­jenek vissza attól, hogy bizonyos esetekben erélyesebb rendszabá­lyokat alkalmazzanak, mert a la­kók nagy többségének igénye és akarata a rend és tisztaság. (16) Negyvenezer forintért csinosítják, tatarozzák a szobákat Ma még a festők, a tetőfedők és a villanyszerelők vidám fütyöré­­szése, kalapácsok, vésők koppaná­­sa élénkíti a csendet. Friss mész­­u­lat terjeng a szobákban. A par­kettet még festékcseppek tarkít­ják, de a falak, s a nagyterem ko­vácsolt csillárai már ezüstözött, halványzöld színt kaptak. A han­gulatos fali lámpákat éppen most szerelik. A folyosókon már neon­csövek szórják fényüket. Negy­venezer forintot költenek az épü­let belső szépítésére. A szakmun­kások és a tanulók hamarosan be­fejezik a munkát, aztán megkezdő­­dik a takarítás, és október 15-én az új bútorokkal, társasjátékokkal felszerelt szobák teljes díszben várják a szórakozni, tanulni vá­gyó fiatalokat. Érdekes és hasznos terveik Az ifjúsági ház naplója barna, bőrkötésű könyvecske. Részletesen tartalmazza a gazdag, hasznos téli programot. Gondosan, körülte­kintően készítették. Bizonyára mindenkit kielégít. Ebben az idényben tizennégy szakkör kezdi meg működését. Ki­nek mi tetszik? Bőven válogathat. A lányok megtanulhatnak szabni varrni, háztartást vezetni, kézi­munkázni, szavalni, ízlésesen tán­colni. A fiúk fotózhatnak, elsajá­títhatják a könyvkötő, a rádióké­szítő és javító mesterséget. Ezen­kívül lányok-fiúk részt vehetnek az iparművész-, a tánc- és szín­játszó-szakkör munkáiban. Az if­júsági ház vezetői a gyűjtőszenve­délynek hódoló fiatalokról sem fe­ledkeztek meg. Megalakítják a „Ki mit gyűjt?A szakkört, ahol a fia­talok kedvük szerint csereberél­hetnek gyűjtőtársaikkal. A szakkörökön kívül érdekes előadássorozat várja a fiatalokat. A KISZ és a TIT közös rendezé­sében: Mi teszi széppé az ember életét? — Utazás az emberi test birodalmában. — Mit és hogyan olvassunk? — A felfedezések tör­ténete — Egyéniség, temperamen­tum, jellem — című előadásokra kerül sor ez év decemberéig. Lányok és fiatalasszonyok akadémiája A közeli napokban ülést tart a lányok és fiatalasszonyok tanácsa. Ez alkalommal részletesen meg­tárgyalják, hogy mikor és hogyan alakítják meg a lányok és fiatal­­asszonyok akadémiáját. A KISZ városi bizottsága és a Győr városi nőtanács erre vonatkozóan már készített egy előzetes tervet. Esze­rint az akadémia , ahol a lányok és fiatalasszonyok különféle elő­adásokat hallgatnak az otthon csi­nosításáról, szépítéséről, az öltöz­ködésről és a gyermeknevelésről — október végén indul A Kilián-esti akadémia is az ifjúsági házban székel, s ugyanitt tartja előadásait. Ezen csak a leg­jobb KISZ-vezetők vehetnek részt. Erre az oktatási formára a városi KISZ végrehajtó bizottsága csupán huszonkilenc fiatalt javasolt. Móka, vidámság, bábelőadás, tánc A komoly munka után jólesik a móka, a vidámság. Erre is lesz mód bőven. Az ifjúsági ház veze­tőségével közösen a Wilhelm Pieck-gyár KISZ bizottsága úgy határozott, hogy megszervezi a Furfangosok vetélkedése“ című tréfás társasjátékot. A játékmes­ter majd fogas kérdéseket ad a fiataloknak, s ki hogy tud, vála­szolhat. Az eredményt majd a pon­tozó bizottság dönti el. A kérdé­sekre érdemes lesz jó feleletet ad­ni. Hiszen a három legjobb válasz­adó értékes jutalmat kap. A Fur­fangosok vetélkedését először ok­tóber 4-én, vasárnap délelőtt tíz órakor rendezik meg. Terv szerint vasárnap délelőt­tönként hanglemezparádék és bábelőadások váltják majd egy­mást. Szombaton délutánonként öt órai tea és tánc lesz. A gazdag programon kívül a fia­talok — KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek — bármikor látogathatják a televíziós és a játékszobát, ahol különféle társasjátékok nyújtanak kellemes szórakozást. VÁRJA A FIATALOKAT A GYŐRI IFJÚSÁGI HÁZ Itt az ősz, megérkeztek a hosszú esték. A fiatalokat egyre jobban foglalkoztatja, mivel töltsék el hasznosan, kellemesen a szabad idejüket? A délutáni séta alkalmával egy­re többen keresik fel az Aradi vér­tanúk úti ifjúsági házat, s érdek­lődnek. — Mikor kezdődik itt az élet, vidámság, a tanulás? Tisztaságellenőrzés a Soproni Ingatlankezelő Vállalat házaiban A szülők neveljék gyermekeiket rendre és tesstaségra

Next