Kisalföld, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
1989. október 1. csütörtök Újabb három étkezőkocsit vett át a MÁV a Vagongyártól A MÁV részére rendelt tíz újfajta, nemzetközi forgalomra is alkalmas étkezőkocsit határidőre elkészítették a Wilelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói. Az utolsó három kocsit szeptember 29-én, kedden délelőtt adtaik át a MÁV-nak. A Győr—Kelenföld—Győr közötti próbaútom részt vett Kossa István, közlekedési és postaügyi miniszter és Németh József a MÁV vezérigazgatója is. A minisztert és kíséretét Lakatos Albert, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár Kossuth-díjas vezérigazgatója fogadta. A próbaútom részt vett, meghívottak egyöntetű elismeréssel szóltak a kocsik jóságáról, azok sima futásáról, az iparművészek közreműködésével kialakított belső berendezésről, harmonikus színöszszeállításról, a beépített konyháról, amelyhez tálaló és bárhelyiségen át csatlakozik a 48 ülőhelylyel ellátott étterem. A szerelvény reggel indult és délután fél kettő órakor érkezett vissza a győri pályaudvarra. A három kocsi és az egyik üzembeállított konyha egyaránt jól vizsgázott. KISALFÖLD Zsúlomból főttem Még fülemben zsong a csatakürtök, harci sípjelek, parancsnoki vezényszavaik hangja. Még éppen csak leraktam az üres hátizsákom, térdig csatakos nadrágom, s már nem hagy nyugton a nagyszerű élmény: írnom kell a jelentést az édesanyáknak, édesapáknak, akik jófajta muníciókkal” megrakva küldték el fiaikat az elmúlt vasárnap reggel a Vének község alatti nagy ütközetre. Bizony, nekem — az öreg póttartalékos haditudósítónak — is csillogott a szemem, amikor az őszi ködöt szitáló reggeli szürkületben megláttam az Iparcsatorna partján felállított csatarendet. Az olvasó most azt gondolja, hogy játékos hangulatban vagyok. Nem is tagadom — s most már elárulom —, hogy játékcsatában, számháborúban vettem részt vasárnap a győri Gárdonyi úti Iskola 774- es számú Erkel Ferenc Úttörőcsapatának tagjaival. Sajnos — helyszűke miatt — a „csatatérre” való felvonulás 7 kilométernyi szakaszán lezajlott izgalmakat nem tudom leírni (a fiúk biztosan beszámolnak erről is otthon részletesen), hanem inkább arról, ami harc közben a pajtásoknak fel se tűnt, oly természetes. Így a gyerekek tudják, hogy Péder Zoltán, Menyhárt Géza szeptember óta már az Építőipari Technikum padjaiban ülnek, de szívüklelkük visszahúzza őket a kisebb pajtásokhoz, öcséikhez, s mint ifjú vezetők, jeleskednek a számcsatában, ugyanolyan játékos kedvvel, mint a legkisebbik ötödik osztályos. De nemcsak ez természetes, hanem az is, hogy a csapatvezető, Valastyán Mihály tanár bácsi is ott kúszik-mászik velük a bokrok között. Sokszor a nevelői tekintélyéből is kivetkőzve vitatkozik a támadók csalafintasága miatt, dühös lesz, s majdhogynem azt mondja pajtásainak, hogy nem játszom. De hogy Vécsei László — szerszámgépgyári üzemszervezési előadó, az egyik gyerek papája — és én is a pajtások között kúsztunk, a homlokunkon számtáblával, majd negyven évünk terhével, bizony nem olyan természetes. A pajtások azonban természetesnek vették, s bizony a játékot komolyan kellett venni, mert utaztak ránk a betyár kölkök, s hamar „kilőttek” volna. Így történt, hogy egyszer csak azon kapom magam, Varga Mátyás, Bakos József, Gidai Árpád és Kokács Ernő pajtások között rohamozva, hogy játszom. Szívvel-lélekkel játszom. Erre úgy jöttem rá, hogy én nem tudtam olyan messziről leolvasni a számokat, mint a fiúk, s ezen bosszankodtam. (Hazafelé jövet jöttem rá, hogy hiszen az én szemeim már sokmindent láttak.) És hogy nem is vagyok én még olyan nagyon póttartalékos. Ezt onnan tudom, hogy egy győztes „csata” után Turzó Pista, Sulyok Laci, Németh István és sokan mások csalogattak magukhoz, legyek az ő oldalukon. Egy apró termetű legényke mellett kötöttem ki, akit Jakabovics Miklósnak hívnak, de kikérte magának az aprócska jelzőt, mondvám, a Roller Jóska őnála is kisebb. A Roller Jóska viszont — aki egyébként lakótársam is — olyan hősiesen harcolt mellettem, hogy akármelyik nyolcadikos fiú ötletességével is felveheti a versenyt. Amikor az ütközetet lefúvó kürt megszólalt, egészen elszontyolodtam. De azzal vigasztaltam magam, hogy máskor is elmegyek ilyen háborúba. És én, és melegen ajánlom a derék- és fejfájásoknak, a rossz étvágyúaknak és néha a legegészségesebb papáknak is — hogy a pedagógusokról ne is szóljak —, ha egy vidám, jó napot akarnak, és közelebb férkőzni a gyermeki lélek labirintusához, amely az egész napi játék hevében úgy kivirul, mint a rózsa. Oh, bárcsak megadatna már az emberiségnek, hogy az édesanyák, édesapák soha más háborúba ne küldhetnék fiaikat, mint az úttörő pajtások számháborújába, ahonnan legfeljebb csak egy kis gyomorrontással érkezik haza a frontharcos a túlzottan megrakott „muníció” minden morzsájának elfogyasztása miatt! DÁVID JÓZSEF KÉZZELFOGHATÓ TERVEK a mosonmagyaróvári művelődési évad nyitó értekezletén Kedden délután tartották meg Mosonmagyaróvárott a művelődési évadnyitó értekezletet. A megyei tanács művelődésügyi osztálya képviseletében Molnár Ernő az 1959/60. művelődési évad feladatairól és elvi célkitűzéseiről beszélt, majd Fejérvári Benedek, városi népművelési felügyelő ismertette az értekezlet napirendi pontjait. Az értekezleten megjelentek Varga János, a Mezőgazda I. Akadémia igazgatója, a városi iskolák képviselői, ének- és táncpedagógusok. Az üzemek közt csak kevesen képviseltették magukat. Az egyes napirendi pontok megtárgyalása során kézzelfogható tervek születtek. Megállapodás történt a központi rendezvények- re vonatkozólag. Ezek szerint a november 7-i ünnepségen a MOFÉM színjátszói, valamint a városi tanács énekkara, zenekara és tánckara ad műsort. Március 8-án az iskolák, 21-én az Akadémia hallgatói, április 4-én a KISZ - seregszemle résztvevő csoportjai szerepelnek. Havonta hangversenyeket és táncműsorokat rendeznek. Pontosan megállapították, hogy novembertől májusig melyik hónapban milyen csoportok vesznek részt ezeken a rendezvényeken. A jelenlévők megígérték, hogy részt vesznek a megalakítandó irodalmi színpad és a fotóklub szervezési munkájában is. Nemrég a Soproni Ingatlankezelő Vállalat vezetői tisztaságellenőrzést tartottak. Már a korai órákban megjelentek az első házakban. A Lenkey utca — Sztálin tér — Mátyás király utca által határolt háztömbben kezdődött meg a vizsgálat. Új házak ezek. Megbecsülik-e a lakók? Tisztán tartják-e? A Lenkey utca 6. számú házban Gönye Jánosné a házfelügyelő. A szomszédos 4-es számú ház is felügyelete alá tartozik. Sok hiányosságot talált itt a bizottság. A kapufeljáratban és lépcsőházban még az előző napi szemetet fújta a szél a nyitva hagyott kapun át. Törött ablak, hiányzó folyosói világítógömb, elpiszkolódott falak jellemzőek erre az alig egyéves épületre. A Lenkey utca 2. számú házat a felügyelője, Gáspár Ottóné a magáéként tartja rendben és tisztán. Az egyik lakó, Menyhárt Gyuláné meg is jegyzi, hogy mindig tiszták és rendesek a ház lépcsője, folyosói. A Sztálin tér 37. szintén Gáspárné felügyelete alá tartozik, de homlokegyenesen ellenkező kép fogadja a látogatókat A lépcsőház és folyosó tiszta ugyan, de a falak!... A gyerekek firkálásáért, rongálásáért a szülők is felelősek. A házban lakó szülőknek meg kell érteniük, hogy a közvagyon megbecsülése elsőrendű feladatuk, és jó példájukkal, neveléssel és felelősségre vonással a közvagyon óvására kell rászoktatni gyermekeiket Az udvar tisztántartása is a házfelügyelő dolga. A Sztálin tér 39. és 41. számú házak udvarán közvetlenül a ház fala mellett többnapos szemét, gyümölcshulladék halmozódott fel. Gullner Antalné, a házfelügyelő beteges, de valami módon a tisztaságról akkor is gondoskodni kell! Ugyanitt a pincelejáratoknál is többnapos szemetet és papírhulladékot talált a bizottság. Az udvari pinceablakok szinte kivétel nélkül be vannak törve. Ki a felelős ezért, és ki fogja azokat megcsináltatni? A Mátyás király utca 14. és 16. számú házakat Hajek Jánosné gondozza a férje segítségével. A lépcsőházban példás a tisztaság és rend. A két ház földszintjén tisztasági faliújság. „Tisztaság a műveltség fokmérője” feliratot látjuk szemben a feljárattal. Itt valóban mindenki közügynek tekinti a tisztaságot és a közvagyon megbecsülését. Pedig itt is 29 gyermek van a két házban, és itt van ennek a hatalmas lakótömbnek a közös mosodája is. Hogyan érték el Hajekék ezt a tisztaságot? Először is megkeresik a felelősét minden rongálásnak. Így egyeztek meg a lakókkal. Ezért nincsen ablaktörés, nincs falrongálás. Ha a friss fal valahol ledobja a vakolatot, Hajek mester már ott terem és gipszeli. A mosodát, ahol 70 lakó ruhája tisztul, maga a házfelügyelő kezeli. Nincs géprongálás, nincs egymásrafogás, ezt nem én csináltam! Olyanok a gépek, mintha most kerültek volna ki a gyárból. Nem ártana, ha időnként a házfelügyelőket gyűlésre hívnák öszsze és ott elmondanák tapasztalataikat, munkamódszerüket. De az sem ártana, ha egy-egy rendetlenebb lakót is meghívnának erre a megbeszélésre. A „CS” lakásos házakban egyöntetűen azt kérik a lakók, hogy mindegyik házban rendezzenek be egy-egy fürdőszobát, amit a lakók, beosztás szerint, felváltva használhatnának. Sok keserűség, bosszankodás volna ezzel elkerülhető. A felújított Széchenyi tér 1. és 2. számú házakban, ahol Kánits Mihályné, illetve Árpássy Kálmánné a házfelügyelő, szinte ragyog a lépcsőházak kövezete. Az 1. számú ház udvarán a lakók virágoskertet varázsolnak a köves udvaron, a 2. számúban ízléstelen drótkerítések mögött, tyúkok kárálnak. A város kellős közepén! A Lenin körút 79-ben, a Vendéglátó Vállalat Italboltjából kikerülő üres hordók a falakat, padlózatot tönkre teszik. Hiába Frank Antalné minden igyekezete, a házba betérő látogatót rongálás, elnyűtt falak és szemét fogadja. Hasonló a helyzet a Lenin körút 65-ben, ahol a házfelügyelő Kurucz Lászlóné maga sem tartja a legtisztábban házát, még a Kenyérgyár részlegének dolgozói sem vigyáznak eléggé a rendre. Más házakban a lakók és a házfelügyelő nem értik meg egymást. Így például a Szent György utca 3-ban, ahol Grobits Gyuláné kardosan megköveteli a tisztaságot, a lakók ezt zaklatásnak veszik, holott csak kötelességét teljesíti. Közös érdeke mindenkinek a házak megóvása és tisztasága. De ez csak akkor sikerülhet, ha e célból mindenki összefog. Elsősorban kötelességük a házkezelőknek, hogy a házfelügyelőkkel ismételten megbeszéljék a tennivalókat a „háztulajdonos” gondos és mindenre kiterjedő figyelmével. Az Ingatlankezelő Vállalat vezetősége, Horváth István igazgató és a házkezelési felügyelő, Büki Gáborné ne rettenjenek vissza attól, hogy bizonyos esetekben erélyesebb rendszabályokat alkalmazzanak, mert a lakók nagy többségének igénye és akarata a rend és tisztaság. (16) Negyvenezer forintért csinosítják, tatarozzák a szobákat Ma még a festők, a tetőfedők és a villanyszerelők vidám fütyörészése, kalapácsok, vésők koppanása élénkíti a csendet. Friss mészulat terjeng a szobákban. A parkettet még festékcseppek tarkítják, de a falak, s a nagyterem kovácsolt csillárai már ezüstözött, halványzöld színt kaptak. A hangulatos fali lámpákat éppen most szerelik. A folyosókon már neoncsövek szórják fényüket. Negyvenezer forintot költenek az épület belső szépítésére. A szakmunkások és a tanulók hamarosan befejezik a munkát, aztán megkezdődik a takarítás, és október 15-én az új bútorokkal, társasjátékokkal felszerelt szobák teljes díszben várják a szórakozni, tanulni vágyó fiatalokat. Érdekes és hasznos terveik Az ifjúsági ház naplója barna, bőrkötésű könyvecske. Részletesen tartalmazza a gazdag, hasznos téli programot. Gondosan, körültekintően készítették. Bizonyára mindenkit kielégít. Ebben az idényben tizennégy szakkör kezdi meg működését. Kinek mi tetszik? Bőven válogathat. A lányok megtanulhatnak szabni varrni, háztartást vezetni, kézimunkázni, szavalni, ízlésesen táncolni. A fiúk fotózhatnak, elsajátíthatják a könyvkötő, a rádiókészítő és javító mesterséget. Ezenkívül lányok-fiúk részt vehetnek az iparművész-, a tánc- és színjátszó-szakkör munkáiban. Az ifjúsági ház vezetői a gyűjtőszenvedélynek hódoló fiatalokról sem feledkeztek meg. Megalakítják a „Ki mit gyűjt?A szakkört, ahol a fiatalok kedvük szerint csereberélhetnek gyűjtőtársaikkal. A szakkörökön kívül érdekes előadássorozat várja a fiatalokat. A KISZ és a TIT közös rendezésében: Mi teszi széppé az ember életét? — Utazás az emberi test birodalmában. — Mit és hogyan olvassunk? — A felfedezések története — Egyéniség, temperamentum, jellem — című előadásokra kerül sor ez év decemberéig. Lányok és fiatalasszonyok akadémiája A közeli napokban ülést tart a lányok és fiatalasszonyok tanácsa. Ez alkalommal részletesen megtárgyalják, hogy mikor és hogyan alakítják meg a lányok és fiatalasszonyok akadémiáját. A KISZ városi bizottsága és a Győr városi nőtanács erre vonatkozóan már készített egy előzetes tervet. Eszerint az akadémia , ahol a lányok és fiatalasszonyok különféle előadásokat hallgatnak az otthon csinosításáról, szépítéséről, az öltözködésről és a gyermeknevelésről — október végén indul A Kilián-esti akadémia is az ifjúsági házban székel, s ugyanitt tartja előadásait. Ezen csak a legjobb KISZ-vezetők vehetnek részt. Erre az oktatási formára a városi KISZ végrehajtó bizottsága csupán huszonkilenc fiatalt javasolt. Móka, vidámság, bábelőadás, tánc A komoly munka után jólesik a móka, a vidámság. Erre is lesz mód bőven. Az ifjúsági ház vezetőségével közösen a Wilhelm Pieck-gyár KISZ bizottsága úgy határozott, hogy megszervezi a Furfangosok vetélkedése“ című tréfás társasjátékot. A játékmester majd fogas kérdéseket ad a fiataloknak, s ki hogy tud, válaszolhat. Az eredményt majd a pontozó bizottság dönti el. A kérdésekre érdemes lesz jó feleletet adni. Hiszen a három legjobb válaszadó értékes jutalmat kap. A Furfangosok vetélkedését először október 4-én, vasárnap délelőtt tíz órakor rendezik meg. Terv szerint vasárnap délelőttönként hanglemezparádék és bábelőadások váltják majd egymást. Szombaton délutánonként öt órai tea és tánc lesz. A gazdag programon kívül a fiatalok — KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek — bármikor látogathatják a televíziós és a játékszobát, ahol különféle társasjátékok nyújtanak kellemes szórakozást. VÁRJA A FIATALOKAT A GYŐRI IFJÚSÁGI HÁZ Itt az ősz, megérkeztek a hosszú esték. A fiatalokat egyre jobban foglalkoztatja, mivel töltsék el hasznosan, kellemesen a szabad idejüket? A délutáni séta alkalmával egyre többen keresik fel az Aradi vértanúk úti ifjúsági házat, s érdeklődnek. — Mikor kezdődik itt az élet, vidámság, a tanulás? Tisztaságellenőrzés a Soproni Ingatlankezelő Vállalat házaiban A szülők neveljék gyermekeiket rendre és tesstaségra