Kisalföld, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-15 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJA) EGYESÜLJETEK I V. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Győr, 1960. január 15., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 60 FILLÉR Egymillió kétszázezerrel a szovjet hadsereg létszámát Hruscsov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén Csütörtököm délelőtt a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. A nagy Kreml palotáiban a Szövetségi Tanács tartotta ülését. Az elnökség soraiban helyet foglalt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének számos tagja, élükön K. J. Vorosilova. Az ülést moszkvai idő szerint délelőtt 9.00 órakor nyitotta meg Lobanov, a Szövetségi Tanács elnöke. A mandátumvizsgáló bizottság jelentésének meghallgatása után Lobanov bejelentette, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa a következő napirendi javaslatot Nyikita Hruscsov szovjet mi- niszterelnök új javaslatokat tett a szovjet fegyveres erők csökkentésére. A Legfelső Tanács két házának együttes ülésén hangoztatta, hogy a szovjet kormány, híven a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről szóló lenini elvekhez, lépésről-lépésre megvalósítja az általános és teljes leszerelés szovjet javaslatában kifejtett intézkedéseket. Hruscsov megállapította, hogy 1959-ben a szovjet népgazdaság fejlesztésében továbbra is a nehézipar elsődleges fejlesztésének lenini elve érvényesült. A termelőeszközök termelése 12 százalkkal emelkedett, szemben a 8,1 százalékos előirányzattal. Sikeresen fejlődött a könnyű- és az élelmiszeripar is. A közszükségleti cikkek gyártása 10,3 százalékkal fokozódott, szemben a 6,6 százalékos előirtoszattal. Örömmel és jogos büszkeséggel remlélhetjük a mezőgazdaságban kivívott nagy sikereket — folyatta. A párt és a kormány 1959-ben zámos intézkedéssel igyekezett növelni a lakosság jólétét és javtani létfeltételeit. A szovjet miniszterelnök ezutánzólt a világűr meghódításában elett szovjet sikerekről. Mint mondotta, ezek a sikerek új korzakot nyitnak a nemzetközi tudomány és technika történetében. A Szovjetunió a világon elsőnek kezdte meg és sikerrel folytatja a békés célokat szolgáló atomerőművek építését. Évekkel megelőzte a külföldet a különféle típusú interkontinentális ballisztikai rakéták megalkotásában és tömeggyártásában. Hruscsov a továbbiakban összehasonlító adatokat közölt a szovjet és az amerikai ipar termeléséről. A Szovjetunió máris maga mögött hagyta az egy lakosra jutó vaj- és tejtermelésben, s az eddigi eredmények alapján remélhető, hogy a szovjet mezőgazdaság hústermelésben is egy-két éven belül utoléri az Egyesült Államokat. A szovjet kormányfő megállapította, hogy a Szovjetunióban következetesen fejlődik a szocialista demokrácia, a dolgozók széles terjesztette a Legfelső Tanács ülésszaka elé: „A leszerelés: út a béke megszilárdításához, a népek közötti barátság biztosításához.” A Szövetségi Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyanebben az időpontban a Kremlszínházhelyiségében a Nemzetiségi Tanács tartott ülést és a napirendi javaslatot elfogadta. A Legfelső Tanács két háza moszkvai idő szerint délelőtt 11 órakor ült össze együttes ülésre, hogy meghallgassa az előadói beszámolót. A leszerelés kérdését a két ház együttes ülésén tárgyalják meg, tömegeit bevonják az állami, a gazdasági és a kulturális építőmunka vezetésébe. Egyre több állami funkciót vesznek át a társadalmi szervezetek. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a szovjet belügyminisztérium megszüntetését valamint azt, hogy a minisztérium valamennyi eddigi funkcióját a köztársaságok, illetve a helyi államhatalmi szervek veszik át. Hruscsov ezután áttért a külpolitikai kérdések ismertetésére. Megállapította, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben határozottan megjavult. A háborús részei viharfelhői szakadozni kezdtek, „bár ez nem megy olyan gyorsan, ahogyan szeretnénk”. A nemzetközi feszültség enyhülni kezd, a hidegháború hívei vereséget szenvednek — ez az általános irányzat. Megelégedéssel állapította meg, hogy a csúcsértekezlet összehívására irányuló szovjet erőfeszítések eredménnyel jártak. A Szovjetunió azt szeretné, ha a közelgő csúcsértekezlet hasznos és termékeny lenne. Az elsődleges fontosságú kérdések között említette Hruscsov a teljes és általános leszerelést, a német békeszerződés megkötését, beleértve Nyugat-Berlin szabad város megteremtését — a nukleáris kísérleti robbantások megtiltását és a kelet-nyugati viszonyt. Elsősorban ezeket a kérdéseket javasoltuk a csúcsértekezlet napirendjéül — mondotta. Minden lapot nélkülöz az az aggály, hogy a nagyhatalmak megegyezésükkor figyelmen kívül hagyhatják a kis országok érdekeit. Ami a Szovjetuniót illeti, sohasem akart és ma sem akar még országok háta mögött olyan kérdésekről tárgyalni, amelyek közvetlenül érintik ezeknek az országoknak az érdekeit. A csúcsértekezlet céljainak semmi esetre sem felelne meg valamiféle olyan kísérlet, hogy más országok kárára egyoldalú előnyökhöz jusson bárki is, hiszen az értekezlet eredményeinek a békét, tehát valamennyi nagy és kis ország érdekét kell szolgálniuk. Ezután kijelentette, hogy az Eisenhowerrel folytatott Camp David-i nyílt és igen hasznos megbeszélések, továbbá a Macmillan angol miniszterelnökkel folytatott tárgyalások remélni engedik, hogy a közelgő csúcsértekezleten is a realizmus, az őszinteség és az együttműködés szelleme fog uralkodni. Küszöbönálló franciaországi látogatásáról szólva, Hruscsov reményét fejezte ki, hogy a De Gaulle köztársasági elnökkel folytatandó tárgyalásai eredményeket hoznak mind a szovjet-francia kapcsolatok, mind pedig a nemzetközi helyzet általános javításában. Sokat várhatunk Eisenhower elnök júniusi moszkvai látogatásától is — folytatta. — A szovjet kormány reméli, hogy a Camp David-ben megkezdett nemes ügyet, a szovjet-amerikai bizalom megteremtését sikeresen folytathatjuk majd Moszkvában. A nemzetközi életben számos irányzat kedvez a feszültség enyhítésének — folytatta Hruscsov —, ugyanakkor a nagy nyugati országokban, elsősorban a NATO- tagálamokban, még működnek olyan befolyásos erők, amelyek nem örülnek a viszonyok javulásának és a vezetők személyes kapcsolatainak Hruscsov megemlítette Rockefellert, New York állam kormányzóját, Truman volt amerikai elnököt és Acheson volt külügyminisztert. Maró gúnnyal beszélt arról, hogy a két „volt ember” — Truman és Acheson — sehogyan sem tud megválni az erő politikától, az idejét múlta „szakadék szélén táncolás” gondolatától, a tőkés országok politikájában sok ellentmondó megnyilvánulás van, s felszínen hol a nemzetközi együttműködés, hol a viták kiéleződésére irányuló tendencia nyilvánul meg. Ennek példája az amerikai kormány álláspontja a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésének kérdésében. Hruscsov ismét hangoztatta: azért, hogy a kísérleti robbantásokat mielőbb megtiltsák, a szovjet kormány továbbra sem kíván nukleáris robbantásokat folytatni, ha a nyugati hatalmak sem újítják fel kísérleteiket. A Szovjetunió továbbra is keresni fogja a genfi értekezleten felbukkant akadályok áthidalásának módjait Mindent meg fog tenni, hogy mielőbb aláírhassák a kísérleti robbantások örökre szóló megtiltásáról kötendő egyezményt. — A legutóbbi évek — folytatta —, olyan nemzetközi eseményeket hoztak, amelyek megszilárdították a Szovjetunió és a szocialista országok nemzetközi helyzetét. Teljes joggal állíthatjuk, hogy a szovjet állam fennállásának egész dicső történelme alatt még sohasem állt ilyen magas fokon az ország védelme, mint éppen ma. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye és befolyása ma nagyobb, mint valaha. Hruscsov ezután hangoztatta, az általános és teljes leszerelés: világos út, hogy az emberiséget megszabadítsa a háború borzalmaitól. A Szovjetunió olyan leszerelési egyezményt kíván, amely szilárdan biztosítja, hogy egyetlen ország sem szegheti meg leszerelési kötelezettségeit. A szovjet javaslatok hatékony nemzetközi ellenőrzést irányoznak elő. Ezután Hruscsov ismertette a szovjet hadsereg fejlesztéseinek néhány statisztikai adatát. Elmondotta: a polgárháború befejeztével az újjászervezett hadseregben 1927-ben 586 000 ember szolgált. Japán távol-keleti agressziója és Hitler uralomra jutása után a szovjet hadsereget megnövelték. 1939-ben 1 433 000 ember volt fegyverben. A háború kitörése növelte a Szovjetunió ellen irányuló agresszió veszélyét. 1941-re a hadsereg létszámát 4 207 000 főre erhelték. A fasizmus szétzúzása után, 1945 májusában a szovjet hadsereg létszáma 11 365 000 fő volt. A győzelem kivívása után a Szovjetunió csökkentette fegyveres erőinek létszámát. 1948-ban a hadsereg létszáma mindössze 2 874 000 fő volt. Az agresszív Északatlanti Tömb létrejötte, valamint az a tény, hogy a Szovjetuniót — amely abban az időben még nem rendelkezett nukleáris fegyverekkel — atomfegyverekkel fenyegették, szükségessé tette, hogy 1955-ig a hadsereg létszámát fokozatosan 5 763 000 főre emeljék. 1955 és 1958 között a Szovjetunió a fegyveres erők egyoldalú csökkentését több szakaszban végrehajtva, több mint 2 140 000 fővel csökkentette hadseregét, kivonta alakulatait Romániából, csökkentette azoknak az alakulatoknak a létszámát, amelyek a varsói szerződés alapján a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban és Magyarországon állomásoznak. Jelenleg a hadsereg létszáma: 3 623 000 fő. Hruscsov kijelentette: a Szovjetunió most, mint azelőtt is, lehetségesnek tartja a fegyveres erők újabb nagyarányú csökkentését, mégpedig egyoldalúan, attól függetlenül, hogyan halad a leszerelés megvitatása a tíztagú nemzetközi bizottságban és a többi nemzetközi szervezetben. Ezután Hruscsov a szovjet kormány, valamint az SZKP Központi Bizottsága nevében javasolta a Legfelső Tanácsnak, hogy a szovjet fegyveres erők létszámát újabb, 1 200 000 fővel csökkentsék. Ha ezt a javaslatot elfogadják, a fegyveres erők létszáma 2 423 000 fő lesz. Ez azt jelenti, hogy a szovjet fegyveres erők létszáma alacsonyabb lesz, mint az a színvonal, amelyet 1956-ban az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország javasolt az akkori leszerelési tárgyalásokon. A Szovjetunió jelenleg minden irányban előrehalad. Eddigi sikereink alapján a tudósok, a mérnökök és a hadiipar dolgozói újabb fegyvereket alkottak, amelyek a legkorszerűbbek és megfelelnek a tudomány, a technika legújabb vívmányainak. Ez lehetővé teszi, hogy honvédelmi érdekeink ne szenvedjenek csorbát a fegyveres erők létszámának csökkentése folytán. A Szovjetunió elegendő menynyiségű atom- és hidrogénfegyvert halmozott fel — folytatta Hruscsov. Amíg nem születik megegyezés a nukleáris fegyverek megtiltására, kénytelenek leszünk folytatni a fegyverek előállítását. Természetesen, nem kis összegeket vagyunk kénytelenek e célra fordítani. De jelenleg nem mondhatunk le teljesen a nukleáris fegyverek előállításáról, hiszen ezt csak valamennyi „atomhatalom" közös megegyezésével lehet elérni. A Szovjetunió nagyteljesítményű rakétatechnikával rendelkezik. A haditechnika legújabb vívmányai mellett a légierők és a hadiflotta elvesztette korábbi nagy jelentőségét Ezeket a fegyvernemeket nem csökkentik, hanem mással helyettesítik. — Fegyveres erőinket — mondotta Hruscsov — nagy mértékben átállítottuk atomrakéta fegyverre. E fegyvert tökéletesítjük mindaddig, amíg nemzetközi megegyezés alapján be nem tiltják. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány jelentheti, hogy a már most rendelkezésünkre álló fegyver rettenetes fegyver. Az pedig, amely hogy úgy mondjuk, megalkotás alatt van, még tökéletesebb, még rettenetesebb. — A szovjet hadsereg — folytatta Hruscsov — olyan harci eszközökkel és olyan tűzerővel rendelkezik, amely még egyetlen hadseregnek sem volt a birtokában. Újból hangsúlyozom, hogy már annyi nukleáris fegyverünk van és megfelelő rakétánk e fegyver eljuttatására az esetleges agreszszorok területére, hogy ha valamiféle őrült megtámadná hazánkat, vagy más szocialista országot, vagy országokat, a szó szoros értelmében el tudnánk törölni a föld színéről. Ha az agresszorok új háborút robbantanak ki, ez a kapitalista világ számára az utolsó háború lesz, mert a népek világosan látni fogják, hogy a kapitalizmus, a háborúk okozója, és nem fogják tovább tűrni ezt a rendszert, amely szenvedéseket és nyomorúságot zúdít az emberiségre. Mindezt figyelembe véve a szovjet emberek nyugodtan élhetnek és biztonságban érezhetik magukat: a szovjet hadsereg jelenlegi fegyverzete teljes mértékben biztosítja országunk bevehetetlenségét. — Számolunk azzal, hogy országunkat külföldi katonai támaszpontok veszik körül. Ezért rakétatechnikánkat kétszeres, sőt háromszoros lépcsőzetben helyezzük el országunk területén. Országunk területe óriási és így kellőképpen szétszórhatjuk és jól álcázhatjuk rakétatechnikánkat. Olyan rendszert alakítunk ki, hogyha kidőlnek a sorból egyes eszközök, amelyeknek feladata a visszavágás, mindig működésbe léphessenek az ezeket pótló eszközök és tartalék állásokból mérjenek csapást a kitűzött célpontokra. (Folytatás a 2. oldalon) Hruscsov elvtárs beszéde