Kisalföld, 1960. április (5/16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

6 (Tudósítóink­tól.) A MOFÉM számgáibszóvna­k a Szélmhar bemutatásával elért si­kere után most a Mezőgazdasági Akadémia és a Mezőgépgyár szín­játszói Kállai Is­tván: Kötéltánc című háromfelvonásos színművé­nek bemutatására készül­tek fel Április 10-én, vasárnap este fél 8 órai kezdettel a Járási Kultúr­­­házban került sor a bemutatóra. Azt megelőzte egy beledi bemu­tató, majd március 21-én, a Ta­nácsköztársaság megalakulásá­nak évfordulóján tartott emlék­­ünnepély alkalmával a színmű egy jelenetének bemutatása. A színjátszók e színművel vettek részt a főiskolások soproni verse­nyén április 4-én, és szereplésük­kel első helyezést értek el. A színjátszók dicséretes mun­kát végeztek. Szépvölgyi Elemér, a Mezőgépgyár gyakorlott mun­kás-színjátszója Völgy­esi intézeti­gazgató szerepében ismét bebizo­nyította rátermettségét, azonban szerepét még jobban meg kell ta­nulnia és kevesebbet támaszkodni a súgóra. Szép József, ugyancsak a Mezőgépgyár dolgozója, alakí­totta Zalai Sándor kutatót nagy átéléssel. Egyébként ő rendezte a színművet — fűzzük hozzá: teljes sikerrel. Gajzágó Katalint, az akadémia hallgatóját Völgy­esi intézeti igaz­gató feleségének szerepében, Ste­inhardt László hallgatót pedig Benkő Zoltán mérnök szerepében tehetséges színjá­tszóknak ismer­tük meg. Perjámosi Mártja ugyan­csak akadémiai hallgató, Benkö mérnök feleségének alakításában képességeinek megfelelően igye­kezett bemutatni a minden körül­mények között, elsősorban saját érdekeit szem előtt tartó, önző, fiatal feleség típusát. A lelkes színjátszók a színmű­vet még egy alkalommal Moson­magyaróváron, majd vidéken szándékoznak előadni. A Kötéltánc Mosonma iyaróvézott Nagyszabású nemzetközi ünnepség Buchenwaldban Vasárnap volt 15 éve, hogy fel­szabadult Buchenwaldban a fa­siszta haláltábor többezer foglya. A Weimar melletti koncentrációs táborban tizennyolc európai or­szág ötvenhatezer polgárát pusz­tították el a német fasiszták. Vasárnap Buchenwaldba, a tá­­bor helyén létesített emlékműhöz érkeztek a fasizmus üldözötteinek és az ellenállási harcosoknak, to­vábbá a lengyel, a csehszlovák, a magyar, az osztrák, a szovjet el­lenállóknak és több más ország dolgozóinak küldöttei. Délelőtt ünnepélyesen megko­szorúzták Ernst Thaelmann em­lékművét, majd a tábor helyén megkezdődött az ünnepség, ame­lyen Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottságának tagja mondott be­szédet. iUi.Ai.FOLX» Az irodalmi színpadok fesztiválja utolsó két napjáról A műkedvelő Irodalmi színpa­dok első fesztiváljának előadásait három hét szombat-vasárnapján tartották Győrött. Április 9-én és 10-én négy város színpadának be­mutatkozására került sor: szom­baton láthattuk a győri Jókai Mű­velődési Ház színpadán a szek­szárdi Garay János Gimnázium együttesét; vasárnap délelőtt a balassagyarmati Madách Imre, majd a pápai, végül vasárnap este a pécsi irodalmi színpadot és a közös záróműsort. A szekszárdi Garay János Gim­názium irodalmi színpada Virá­gom, virágom címmel mutatta be verses összeállítását. A csaknem száz tagú, jórészt az iskola növen­dékeiből, kis számban volt növen­dékeiből álló együttest Kaszás Im­re és Szalay Tibor — az iskola ta­nárai vezetik. Műsoruk összeállí­tása, a versekhez a szavalok kivá­logatása elhibázott volt. Borongós, fájdalmas, komor hangulatú ver­seket válogattak és adtak oda vi­ruló, kicsattanó kedvű 17—18 éves lányoknak előadásra. Ezt a disz­­szonánsságot betetőzte a keretjá­ték szereplője, egyben a műsor összeállítója, Szalay Tibor. A keretjáték szerelmes párjának férfi szerepében érzelgős, már­­már giccsbe hajlóan bántó volt; vers­fölbontásai és összekapcso­lásai pedig azt mutatják: rossz irányba, tévutakra visz a zava­ros eszmei mondanivalójú mű­sorszerkesztés. Ami jó volt a mű­sorukban, az osztatlan elismerést aratott: két tiszta hangú, frissen, kedvesen éneklő szereplőjük: Bes­­senyő Hedvig és Szakály Ilona; ezenkívül jó szavalóik, így első­sorban a szép hangszínű, szívvel szavaló Rácz Erzsébet. Vasárnap délelőtt lépett szín­padra a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad. Bemutat­kozásuk érdekes ellentéte volt az előző este látottaknak. Ez az együttes ugyanis alig több mint húsz tagból áll, de változatos és nagyon igényesen összeállított mű­sort adott, amely az egyik legsi­keresebb, legélvezetesebb előadá­sa volt a fesztiválnak. Versek, spirituálék, egyfelvonásos, pró-­­­zamondás és még egy pantomim ■ jelenet is belefért az egy óra öt perces műsorba. Legnagyobb si­kert talán Qeneau: Stílusgyakor­latok című prózájának előadásá­val érték el, valamint a panto­mim jelenettel. A műsorban több­ször szereplő Gellén Zoltán a sok­oldalúságával tűnt ki, és talán a legtöbb tapsot kapta, de az együt­tesnek valamennyi tagja dicsére­tet érdemel egyszerű, átélt alakí­tásaiért, elmélyedt munkájáért. A balassagyarmati irodalmi színpad közel áll az irodalmi szín­padok céljának tökéletes betölté­séhez: tagjai kutatnak a modern külföldi és magyar irodalomban is, nem elcsépelt, hanem alig hal­lott műsorszámokat mutatnak be, és nem félnek — mint nagyon so­kan a többiek közül — a humortól sem. Nem volt azonban szeren­csés Sartre: A fal című színpadra alkalmazott művének bemutatása, mert különösen rendezés tekinte­tében gyenge volt. Vasárnap délelőtt lépett közön­ség elé a pápai irodalmi színpad is. Esti sugárkoszorú címmel a XX. század magyar irodalmából állította össze a műsorát. A kö­zönség nem túl nagy örömmel ál­lapította meg, hogy „ ez is szerel­mes műsor”, amellyel nem azért van baj, mert a szerelemmel fog­lalkozik, hanem mert pesszimista, már-már dekadens módon foglal­kozik vele. A színpad vezetője, a keretjáték szereplője, Csudás Ber­talan olyan letargikus, csalódott, fájdalmas hangulatú verseket vá­logatott ki, s ráadásul versmon­dásuk olyan színtelen volt, hogy — mintha friss levegőt engedtek volna be a terembe — úgy fogad­ta a hallgatóság Nadányi Zoltán „Ilona” czímű kedves versét, amelyet a fiatal szavaló helyen­ként egészen jól, és végig élénken adott elő. A pápaiak nem túl jó szereplésének némiképpen ma­­gyarázatául szolgál, hogy a közbe­jött akadályoztatásuk miatt sok szereplőjük nem jelenhetett meg, és így csak hirtelenjében módosí­tott műsorral tudtak fellépni. Vasárnap este a pécsi irodalmi színpadnak tapsolt a hallgatóság. Tajtékos ég című Radnóti Miklós­­emlékműsoruk valóban sok tapsot érdemelt és kapott is. A színpad vezetőjének, a műsort összeállító dr. Némethy Évának nagyon tisz­teletre méltó szándéka volt bemu­tatni a nagy költő életútját, vívó­dásait, eszméit az alig egyórás műsorban. E szándékával azono­sultak a színpad tagjai, és alapos felkészültséggel, mély átéltséggel és művészi finomsággal járultak hozzá a szándék megvalósulásá­hoz, az emlékműsor sikeréhez. Megrendítő egyszerűséggel, halk­­sággal adták elő a költeménye­ket, a prózai részt a szereplők. A mindössze hat szavaló olyan emel­kedett légkört, olyan szoros kap­csolatot tudott teremteni a közön­séggel, ami csak nagyon kevés­szer sikerült az irodalmi színpa­dok fesztiválja alatt. A szavalók előadásmódjában megfigyelhet­tünk egy jó értelmű pátoszt, a tartalommal, az előadott költe­mények eszmei mondanivalójával való teljes azonosulást. Varga János, Ohlmüller Miklós, Sugár Győző, Tasnády Ottó, Bérczes Lí­via, Horváth Erzsébet szép be­­st­sítúrájának megteremtésé­ben nagy része van dr. Németh Antalnak, a pécsi Nemzeti Szín­ház rendezőjének, aki a verseket betanította. Az önálló műsorral nem szerep­lő különféle irodalmi színpadok tagjainak közreműködésével tar­tották meg a záróműsort, a Him­nusz az értelemhez című, mai ma­gyar költők estjét. Ezzel véget ért az irodalmi szín­padok alig kétéves munkáját be­mutató fesztivál. Bebizonyosodott, hogy e mozgalom hasznos, ered­ményei már most jelentősek. A további munkához rendkívül tág tere van, és feladatai gyönyörűek. Szekszárdiak a győri irodalmi fesztiválon lagg ».prXii, 12­, prétek Hatalmas sikere volt a megyei dalostalálkozó hangversenyeinek Sopronban Szombatom a délelőtti órákban érkeztek Sopronba azok a kóru­sok, amelyek részt vettek a me­gyei felszabadulási dalos találko­zón. A Soproni Városi Tanács fú­vószenekarának hangjai mellett vonultak végig a városon, majd délután 3 órakor újra felsorakoz­tak, hogy a szovjet hősi emlékmű elé vonuljanak Szaló Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese beszéde után mintegy ezer dalos ajkáról szólt a közös ének. A közös kóru­sokat Cser Gusztáv és Kalmár Márton vezényelték. A SOPRONI KÓRUSOK HANGVERSENYE Szombaton délután 4 ór­a­kor a vendégkórusok részére a soproni énekkarok ajándékhangversenyt rendeztek, melyen a Felsőfokú Óvónőképző énekkara Horváth­ Valéria, Törzsök Béla és Horváth Rezső vezénylésével, a Liszt Fe­renc Pedagógus Kórus Törzsök Béla vezénylésével, a Soproni Ru­hagyár énekkara Kovács Sándor vezénylésével, a Kisipari Szövet­kezetek énekkara Radó Ferenc vezetésével és az Orsolya téri ál­talános iskola gyermekkara Ko­vács Sándor vezetésével adtak hangversenyt A megjelent hall­gatóság nagy tetszésnyilvánítás­sal fogadta a soproni kórusok elő­adását Különösen az úttörő egyenruhás Orsolya téri általános iskolás gyermekek kaptak dübör­gő tapsot. A DEBRECENI KODÁLY-KÓRUS HANGVERSENYE Kétnapos ünnepségek kiemelke­dő eseménye volt a debreceni Ko­dály kórus hangversenye. A két­­szeres Világ­díj nyertes ének­kar a vártnál is nagyobb sikert aratott. Szinte , vastaps fogadta minden számukat és amikor a magyar szerzők számaira került a sor, többízben is ismételni , volt kénytelen a kórus. A hangverseny végén percekig ünnepelte a kö­zönség a világhírű együttes ki­váló vezetőjét, Gulyás Györgyöt. VASÁRNAP DÉLELŐTT TÍZ ÓRAKOR VETTE KEZDETÉT A MEGYEI DALOSTALÁLKOZÓ Tolnai Ferenc, a Sopron Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese köszöntötte a megjelent dalosokat, majd az alábbi sorrendben mutatták be műsoraikat a kórusok. A csornai Központi Énekkar Nagy Kálmán vezetésével, a Győri Textilmnűvek Központi Kórusa Kiss György vezetésével, a Kapuvári Népi Együttes ének­kara, a­kiket Horváth István veze­tett, a Székesfehérvári Vadász­tölténygyár énekkara Kneif­el Fe­renc vezénylésével, a győri Richachs-gyár énekkara Halmos íjászlóval az élen, az öttevényi Földművesszövetkezet Éneklő Család­ja­­ Csányi Miklós vezény­lésével, a Hegykai Földművesszö­­vetkezet énekkarát Konyós Zsu­zsa vezette, a fertődi Haydn-kórus Somlai András vezénylésével, a győri Pedagógus­ Kórust Pethő Kálmán vezette, a Mosonmagyar­óvári Városi Tanács énekkara Hal­mos László vezetésével, a Győr- Sopron Megyei Tanács énekkara Kőhalmi János vezénylésével, a Debreceni Kodély-kórus Gulyás Györggyel az élen. A hangversenyt követő megyei karnagyi klubi értékelő megbe­szélésen, melyet Cseriki Imre, Kossuth-díjas vezetett, megálla­pítást nyert, hogy a Győr-Sopron megyei énekkarok rendkívül kul­túráltan, magas színvonalon éne­kelnek, jó a műsorpolitikájuk, karnagyaik pedig hivatásuk tuda­tában a legjobbat nyújtják. Délután 5 órakor a Magyar Nép­hadsereg Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett művészegyüt­tese férfikarának volt a hangver­senye. Kiss István és Pödör Béla vezetés­ével a férfikari éneklés legmagasabb teljesítményét nyúj­totta. Zsúfolt, nézőtér ünnepelte az együttes minden egyes számát. A termelőszövetkezeti megyék baráti üzenete az NDK termelőszövetkezeti kerületének A nyolc magyar termelőszövet­kezeti megye dolgozó parasztjai nevében a megyei népfront-bizott­ságok levelet intéztek a Német Demokratikus Köztársaság nyolc szövetkezeti kerületéhez. A leve­leket a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa székházában hétfőn délelőtt adták át a szövetkezeti megyék képviselői Walter Vesper­­nek, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköveté­nek. A baráti találkozón részt vett Ortutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára, Tömpe István, a földműve­lésügyi miniszter első helyettese, Tisza József, a termelőszövetke­zeti tanács titkára. Ortutay Gyula megnyitó szavai­ban hangsúlyozta a most kiépülő kapcsolatok nagy jelentőségét. Walter Vesper nagykövet a Nemzeti Front Országos Taná­csának tagja ismertette a Német Demokratikus Köztársaság mező­gazdaságában végbement nagy­arányú változásokat. Az elmúlt hetekben a Német Demokratikus Köztársaságban az új termelőszö­vetkezetek ezrei jöttek létre, ezer és ezer szövetkezet pedig megkét­szerezte, illetve megháromszoroz­ta földterületét. A köztársaság ti­zenöt kerülete közül tíz szövetke­zeti kerület lett. A baráti találkozón felszólalt Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese és ismer­tette a magyar termelőszövetke­zeti mozgalom helyzetét. A termelőszövetkezeti megyék képviselői ezután átadták a né­met szövetkezeti kerülethez inté­zett leveleiket a nagykövetnek. E levelekben beszámolnak a megye termelési adottságairól, a leg­jobban működő termelőszövetke­zetek munkamódszereiről, a szö­vetkezeti parasztok előtt álló fel­adatokról. Győr megye a rostocki kerülettel, Szolnok a postdami­­val, Fejér a frankfurtival, Veszp­rém a weisbrandenburgival, Ko­márom a lipcseivel, Békés a mag­deburgival, Somogy a schwerini­­vel, Heves a cottbusival vette fe a kapcsolatot. A baráti találkozót részvevő szövetkezeti elnökök és a Hazafias Népfront megyei ve­zetői hosszasan elbeszélgettek a­ nagykövetség munkatársaival termelőszövetkezeti községek éle­téről.

Next