Kisalföld, 1960. április (5/16. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-12 / 86. szám
6 (Tudósítóinktól.) A MOFÉM számgáibszóvnak a Szélmhar bemutatásával elért sikere után most a Mezőgazdasági Akadémia és a Mezőgépgyár színjátszói Kállai István: Kötéltánc című háromfelvonásos színművének bemutatására készültek fel Április 10-én, vasárnap este fél 8 órai kezdettel a Járási Kultúrházban került sor a bemutatóra. Azt megelőzte egy beledi bemutató, majd március 21-én, a Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulóján tartott emlékünnepély alkalmával a színmű egy jelenetének bemutatása. A színjátszók e színművel vettek részt a főiskolások soproni versenyén április 4-én, és szereplésükkel első helyezést értek el. A színjátszók dicséretes munkát végeztek. Szépvölgyi Elemér, a Mezőgépgyár gyakorlott munkás-színjátszója Völgyesi intézetigazgató szerepében ismét bebizonyította rátermettségét, azonban szerepét még jobban meg kell tanulnia és kevesebbet támaszkodni a súgóra. Szép József, ugyancsak a Mezőgépgyár dolgozója, alakította Zalai Sándor kutatót nagy átéléssel. Egyébként ő rendezte a színművet — fűzzük hozzá: teljes sikerrel. Gajzágó Katalint, az akadémia hallgatóját Völgyesi intézeti igazgató feleségének szerepében, Steinhardt László hallgatót pedig Benkő Zoltán mérnök szerepében tehetséges színjátszóknak ismertük meg. Perjámosi Mártja ugyancsak akadémiai hallgató, Benkö mérnök feleségének alakításában képességeinek megfelelően igyekezett bemutatni a minden körülmények között, elsősorban saját érdekeit szem előtt tartó, önző, fiatal feleség típusát. A lelkes színjátszók a színművet még egy alkalommal Mosonmagyaróváron, majd vidéken szándékoznak előadni. A Kötéltánc Mosonma iyaróvézott Nagyszabású nemzetközi ünnepség Buchenwaldban Vasárnap volt 15 éve, hogy felszabadult Buchenwaldban a fasiszta haláltábor többezer foglya. A Weimar melletti koncentrációs táborban tizennyolc európai ország ötvenhatezer polgárát pusztították el a német fasiszták. Vasárnap Buchenwaldba, a tábor helyén létesített emlékműhöz érkeztek a fasizmus üldözötteinek és az ellenállási harcosoknak, továbbá a lengyel, a csehszlovák, a magyar, az osztrák, a szovjet ellenállóknak és több más ország dolgozóinak küldöttei. Délelőtt ünnepélyesen megkoszorúzták Ernst Thaelmann emlékművét, majd a tábor helyén megkezdődött az ünnepség, amelyen Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottságának tagja mondott beszédet. iUi.Ai.FOLX» Az irodalmi színpadok fesztiválja utolsó két napjáról A műkedvelő Irodalmi színpadok első fesztiváljának előadásait három hét szombat-vasárnapján tartották Győrött. Április 9-én és 10-én négy város színpadának bemutatkozására került sor: szombaton láthattuk a győri Jókai Művelődési Ház színpadán a szekszárdi Garay János Gimnázium együttesét; vasárnap délelőtt a balassagyarmati Madách Imre, majd a pápai, végül vasárnap este a pécsi irodalmi színpadot és a közös záróműsort. A szekszárdi Garay János Gimnázium irodalmi színpada Virágom, virágom címmel mutatta be verses összeállítását. A csaknem száz tagú, jórészt az iskola növendékeiből, kis számban volt növendékeiből álló együttest Kaszás Imre és Szalay Tibor — az iskola tanárai vezetik. Műsoruk összeállítása, a versekhez a szavalok kiválogatása elhibázott volt. Borongós, fájdalmas, komor hangulatú verseket válogattak és adtak oda viruló, kicsattanó kedvű 17—18 éves lányoknak előadásra. Ezt a diszszonánsságot betetőzte a keretjáték szereplője, egyben a műsor összeállítója, Szalay Tibor. A keretjáték szerelmes párjának férfi szerepében érzelgős, mármár giccsbe hajlóan bántó volt; versfölbontásai és összekapcsolásai pedig azt mutatják: rossz irányba, tévutakra visz a zavaros eszmei mondanivalójú műsorszerkesztés. Ami jó volt a műsorukban, az osztatlan elismerést aratott: két tiszta hangú, frissen, kedvesen éneklő szereplőjük: Bessenyő Hedvig és Szakály Ilona; ezenkívül jó szavalóik, így elsősorban a szép hangszínű, szívvel szavaló Rácz Erzsébet. Vasárnap délelőtt lépett színpadra a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad. Bemutatkozásuk érdekes ellentéte volt az előző este látottaknak. Ez az együttes ugyanis alig több mint húsz tagból áll, de változatos és nagyon igényesen összeállított műsort adott, amely az egyik legsikeresebb, legélvezetesebb előadása volt a fesztiválnak. Versek, spirituálék, egyfelvonásos, pró-zamondás és még egy pantomim ■ jelenet is belefért az egy óra öt perces műsorba. Legnagyobb sikert talán Qeneau: Stílusgyakorlatok című prózájának előadásával érték el, valamint a pantomim jelenettel. A műsorban többször szereplő Gellén Zoltán a sokoldalúságával tűnt ki, és talán a legtöbb tapsot kapta, de az együttesnek valamennyi tagja dicséretet érdemel egyszerű, átélt alakításaiért, elmélyedt munkájáért. A balassagyarmati irodalmi színpad közel áll az irodalmi színpadok céljának tökéletes betöltéséhez: tagjai kutatnak a modern külföldi és magyar irodalomban is, nem elcsépelt, hanem alig hallott műsorszámokat mutatnak be, és nem félnek — mint nagyon sokan a többiek közül — a humortól sem. Nem volt azonban szerencsés Sartre: A fal című színpadra alkalmazott művének bemutatása, mert különösen rendezés tekintetében gyenge volt. Vasárnap délelőtt lépett közönség elé a pápai irodalmi színpad is. Esti sugárkoszorú címmel a XX. század magyar irodalmából állította össze a műsorát. A közönség nem túl nagy örömmel állapította meg, hogy „ ez is szerelmes műsor”, amellyel nem azért van baj, mert a szerelemmel foglalkozik, hanem mert pesszimista, már-már dekadens módon foglalkozik vele. A színpad vezetője, a keretjáték szereplője, Csudás Bertalan olyan letargikus, csalódott, fájdalmas hangulatú verseket válogatott ki, s ráadásul versmondásuk olyan színtelen volt, hogy — mintha friss levegőt engedtek volna be a terembe — úgy fogadta a hallgatóság Nadányi Zoltán „Ilona” czímű kedves versét, amelyet a fiatal szavaló helyenként egészen jól, és végig élénken adott elő. A pápaiak nem túl jó szereplésének némiképpen magyarázatául szolgál, hogy a közbejött akadályoztatásuk miatt sok szereplőjük nem jelenhetett meg, és így csak hirtelenjében módosított műsorral tudtak fellépni. Vasárnap este a pécsi irodalmi színpadnak tapsolt a hallgatóság. Tajtékos ég című Radnóti Miklósemlékműsoruk valóban sok tapsot érdemelt és kapott is. A színpad vezetőjének, a műsort összeállító dr. Némethy Évának nagyon tiszteletre méltó szándéka volt bemutatni a nagy költő életútját, vívódásait, eszméit az alig egyórás műsorban. E szándékával azonosultak a színpad tagjai, és alapos felkészültséggel, mély átéltséggel és művészi finomsággal járultak hozzá a szándék megvalósulásához, az emlékműsor sikeréhez. Megrendítő egyszerűséggel, halksággal adták elő a költeményeket, a prózai részt a szereplők. A mindössze hat szavaló olyan emelkedett légkört, olyan szoros kapcsolatot tudott teremteni a közönséggel, ami csak nagyon kevésszer sikerült az irodalmi színpadok fesztiválja alatt. A szavalók előadásmódjában megfigyelhettünk egy jó értelmű pátoszt, a tartalommal, az előadott költemények eszmei mondanivalójával való teljes azonosulást. Varga János, Ohlmüller Miklós, Sugár Győző, Tasnády Ottó, Bérczes Lívia, Horváth Erzsébet szép bestsítúrájának megteremtésében nagy része van dr. Németh Antalnak, a pécsi Nemzeti Színház rendezőjének, aki a verseket betanította. Az önálló műsorral nem szereplő különféle irodalmi színpadok tagjainak közreműködésével tartották meg a záróműsort, a Himnusz az értelemhez című, mai magyar költők estjét. Ezzel véget ért az irodalmi színpadok alig kétéves munkáját bemutató fesztivál. Bebizonyosodott, hogy e mozgalom hasznos, eredményei már most jelentősek. A további munkához rendkívül tág tere van, és feladatai gyönyörűek. Szekszárdiak a győri irodalmi fesztiválon lagg ».prXii, 12, prétek Hatalmas sikere volt a megyei dalostalálkozó hangversenyeinek Sopronban Szombatom a délelőtti órákban érkeztek Sopronba azok a kórusok, amelyek részt vettek a megyei felszabadulási dalos találkozón. A Soproni Városi Tanács fúvószenekarának hangjai mellett vonultak végig a városon, majd délután 3 órakor újra felsorakoztak, hogy a szovjet hősi emlékmű elé vonuljanak Szaló Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese beszéde után mintegy ezer dalos ajkáról szólt a közös ének. A közös kórusokat Cser Gusztáv és Kalmár Márton vezényelték. A SOPRONI KÓRUSOK HANGVERSENYE Szombaton délután 4 órakor a vendégkórusok részére a soproni énekkarok ajándékhangversenyt rendeztek, melyen a Felsőfokú Óvónőképző énekkara Horváth Valéria, Törzsök Béla és Horváth Rezső vezénylésével, a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus Törzsök Béla vezénylésével, a Soproni Ruhagyár énekkara Kovács Sándor vezénylésével, a Kisipari Szövetkezetek énekkara Radó Ferenc vezetésével és az Orsolya téri általános iskola gyermekkara Kovács Sándor vezetésével adtak hangversenyt A megjelent hallgatóság nagy tetszésnyilvánítással fogadta a soproni kórusok előadását Különösen az úttörő egyenruhás Orsolya téri általános iskolás gyermekek kaptak dübörgő tapsot. A DEBRECENI KODÁLY-KÓRUS HANGVERSENYE Kétnapos ünnepségek kiemelkedő eseménye volt a debreceni Kodály kórus hangversenye. A kétszeres Világdíj nyertes énekkar a vártnál is nagyobb sikert aratott. Szinte , vastaps fogadta minden számukat és amikor a magyar szerzők számaira került a sor, többízben is ismételni , volt kénytelen a kórus. A hangverseny végén percekig ünnepelte a közönség a világhírű együttes kiváló vezetőjét, Gulyás Györgyöt. VASÁRNAP DÉLELŐTT TÍZ ÓRAKOR VETTE KEZDETÉT A MEGYEI DALOSTALÁLKOZÓ Tolnai Ferenc, a Sopron Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese köszöntötte a megjelent dalosokat, majd az alábbi sorrendben mutatták be műsoraikat a kórusok. A csornai Központi Énekkar Nagy Kálmán vezetésével, a Győri Textilmnűvek Központi Kórusa Kiss György vezetésével, a Kapuvári Népi Együttes énekkara, akiket Horváth István vezetett, a Székesfehérvári Vadásztölténygyár énekkara Kneifel Ferenc vezénylésével, a győri Richachs-gyár énekkara Halmos íjászlóval az élen, az öttevényi Földművesszövetkezet Éneklő Családja Csányi Miklós vezénylésével, a Hegykai Földművesszövetkezet énekkarát Konyós Zsuzsa vezette, a fertődi Haydn-kórus Somlai András vezénylésével, a győri Pedagógus Kórust Pethő Kálmán vezette, a Mosonmagyaróvári Városi Tanács énekkara Halmos László vezetésével, a Győr- Sopron Megyei Tanács énekkara Kőhalmi János vezénylésével, a Debreceni Kodély-kórus Gulyás Györggyel az élen. A hangversenyt követő megyei karnagyi klubi értékelő megbeszélésen, melyet Cseriki Imre, Kossuth-díjas vezetett, megállapítást nyert, hogy a Győr-Sopron megyei énekkarok rendkívül kultúráltan, magas színvonalon énekelnek, jó a műsorpolitikájuk, karnagyaik pedig hivatásuk tudatában a legjobbat nyújtják. Délután 5 órakor a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese férfikarának volt a hangversenye. Kiss István és Pödör Béla vezetésével a férfikari éneklés legmagasabb teljesítményét nyújtotta. Zsúfolt, nézőtér ünnepelte az együttes minden egyes számát. A termelőszövetkezeti megyék baráti üzenete az NDK termelőszövetkezeti kerületének A nyolc magyar termelőszövetkezeti megye dolgozó parasztjai nevében a megyei népfront-bizottságok levelet intéztek a Német Demokratikus Köztársaság nyolc szövetkezeti kerületéhez. A leveleket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában hétfőn délelőtt adták át a szövetkezeti megyék képviselői Walter Vespernek, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetének. A baráti találkozón részt vett Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Tisza József, a termelőszövetkezeti tanács titkára. Ortutay Gyula megnyitó szavaiban hangsúlyozta a most kiépülő kapcsolatok nagy jelentőségét. Walter Vesper nagykövet a Nemzeti Front Országos Tanácsának tagja ismertette a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságában végbement nagyarányú változásokat. Az elmúlt hetekben a Német Demokratikus Köztársaságban az új termelőszövetkezetek ezrei jöttek létre, ezer és ezer szövetkezet pedig megkétszerezte, illetve megháromszorozta földterületét. A köztársaság tizenöt kerülete közül tíz szövetkezeti kerület lett. A baráti találkozón felszólalt Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese és ismertette a magyar termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét. A termelőszövetkezeti megyék képviselői ezután átadták a német szövetkezeti kerülethez intézett leveleiket a nagykövetnek. E levelekben beszámolnak a megye termelési adottságairól, a legjobban működő termelőszövetkezetek munkamódszereiről, a szövetkezeti parasztok előtt álló feladatokról. Győr megye a rostocki kerülettel, Szolnok a postdamival, Fejér a frankfurtival, Veszprém a weisbrandenburgival, Komárom a lipcseivel, Békés a magdeburgival, Somogy a schwerinivel, Heves a cottbusival vette fe a kapcsolatot. A baráti találkozót részvevő szövetkezeti elnökök és a Hazafias Népfront megyei vezetői hosszasan elbeszélgettek a nagykövetség munkatársaival termelőszövetkezeti községek életéről.