Kisalföld, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-26 / 123. szám
1960 május 16 é- es Sttöpt Slt A brazíliai vendég A hír gyorsan elterjedt, hogy családjával együtt harminc év után hazalátogatott Sopronnak egy messze idegenbe szakadt szülötte, annak idején jónevű futballista, Strausz Pál. Amikor az SVSE pályát felavatták, ő is játszott a csapatban. Rég volt ez már... Érdekelt, hogy mi hozta vissza hozzánk. Amikor megkérdeztem tőle, csodálkozva nézett rám, s a nézésében benne volt a válasz: a honvágy. A szülőföld iránti soha el nem múló szeretet. Még egyszer látni szülei sírját, a házat, ahol született, megölelni a gyermekkori játszótársakat, elbeszélgetni ifjúsága barátaival. — Csak az tudja megérteni, mit jelentett meglátni a zöldsisakos tűztornyot — mondja csendesen, ellágyultan — aki harminc év után újra megpillantja szülővárosát. Édes is volt ez, meg fájó is. Fájó, mert még megvannak a szenvedések nyomai, amelyeket a város a második világháború alatt átélt. — Mennyi minden és mennyi mindenki elpusztult — sóhajtja és szemüvege mögül a távolba néz. S azt vajon meglátta-e, hogy mennyi minden épült? Meglátta. Mert rövid beszélgetésünk során egyaránt bemutatkozott a szülővárosát szerető soproni és a brazíliai üzletember is. — Alighogy megérkeztünk — mondja — a temetőben tett látogatás után első utunk az erdőbe vezetett. Micsoda kincse ez a városnak! Csak egy nagy szálloda kellene hozzá. Ha a tengerparti kis szállodák zsúfolásig megtelnek, ilyen környékre özönlenének a turisták. Világhírű lehetne Sopron! Csak a szomszéd asztalokhoz kellett pillantania és láthatta, hogy turistákban most sem szűkölködik Sopron. A fogadtatással nem tudott betelni. — El sem tudom mondani, milyen jól esett a szeretetteljes fogadtatás. Mennyi ismerőssel találkoztam már! Régi barátokkal, sportolókkal, akikkel együtt rúgtam a labdát hajdanában. Egyik nap a vasutasokkal beszélgetett el Strausz Pál, aki nemcsak jó futballista, hanem műbútorasztalos is volt, a GYSEV javítóműhelyében dolgozott. A gazdasági válság, az elhelyezkedési nehézségek okozták, hogy 1933-ban kivándorolt. Strausz Pál felesége, aki magyar nő, s hibátlanul beszél magyarul, megjegyezte, hogy brazil barátaik nagyon elcsodálkoztak, amikor megtudták, hogy Magyarországra, a „vasfüggöny’ mögé készülődnek. — Nem féltek? — kérdezgették tőlük. — Megmondtam nekik — mondotta Strausz Pál —, hogy nincs mitől félnünk. Mi nem vétettünk semmit a hazánk ellen, miért bántanának? S ha volt is bennük némi aggodalom, már a határon szertefoszlott, mert szívélyesen, szeretettel fogadták a vámőrök a látogatókat. Strausz Pál háromhónapos európai körúton van. Szülővárosából Budapestre ment. — Megnézzük az ipari vásárt, de ha lehet, mielőtt végleg visszaindulnánk Sao Paoloba, még egyszer szeretnénk Sopronba ellátogatni. Nem mondja ki, de arcán tükröződik az érzés: „Ki tudja, láthatom-e még?.. Kabátja hajtókáján egy kis jelvényt pillantottam meg. Közelebb hajoltam, hogy jobban lássam. SVSE jelvény volt... Kölkedi István Felvételi vizsgák, beiratások a Győri Altati Liszt Ferenc Zeneiskolában A győri Zeneiskoláiban már a jövő tanév előkészítésén is munkálkodnak a nevelőtestület tagjai. Szombaton, május 21-én megtartották az előképzés növendékek felvételi vizsgáit, szép sikerrel. A jelentkezett tanulók zöme jó zenei hallású és nagy többségük munkásszülők gyermeke. Az iskolát sok olyan szülő kereste fel, akinek gyermeke e napon tanulmányi kiránduláson volt, vagy egyéb ok miatt nem tudott a meghallgatáson jelen lenni. Ezek a szülők a pótfelvételek iránt érdeklődtek. Az igazgatóság úgy határozott, hogy június 2-án, csütörtökön délelőtt 9—12-ig, és délután 3—6 óráig pótfelvételit tart. Valamennyi szülő kísérje el a felvételizni szándékozó tanulókat, mert így bátrabban viselkednek a bizottság előtt. Zenei előképzőbe csak olyan tanuló nyerhet felvételt, akinek jó zenei hallása van, és az általános iskola I. osztályát elvégezte, illetve ez évben végzi el. Zongora, hegedű, gordonka tanszakokra június 20-án, délelőtt 9—12-ig tartanak felvételi vizsgát. A jövő tanévtől két új tanszak szervezését engedélyezte a Művelődésügyi Minisztérium. A szólóének-tanszakkal a KISZ kulturális szemle során felmerült problémán, a szép hangú fiatalok szakszerű oktatásával igyekeznek segíteni. E szakok felvételi vizsgáit szeptember 6-án tartják meg. Elsősorban a mutáláson túljutott üzemi és diákfiatalok jelentkezzenek. A behatásokat június 23—24-én délelőtt 9—12-ig tartják meg. Kéri az iskola igazgatója, hogy az időpontokat mindenki tartsa meg, s a behatáson is vegyen lehetőleg részt a tanuló gondviselője, hogy gyors és pontos adatszolgáltatással segítse a munka folyamatosságát. KISALFÖLD Érdekes könyvheti programok Kapuvárott és Csornán A könyvhét alkalmából Csornán és a járás nagyobb községeiben ankéttal egybekötött könyvkiállításokat rendeznek. Ez ankétokon TIT előadók tartanak majd rövid ismertetéseket, beszámolókat a könyvhét könyveiről. A könyvhét programjainak előkészítését bizottság intézi: ez a földművesszövetkezet, a járási könyvtár, a járási népművelési felügyelő és a TIT képviselőiből áll Csornán a könyvhetet 29-én, a csornai dalostalálkozó napján nyitják meg. Huszonkilencedike után kerül sor az ankétokra. Kapuvárott a könyvhét eseménye lesz a Pesti emberek előadása. Az előadásra meghívták Mesterházi Lajos írót. A kapuvári járásban is sor kerül ankétokra, nemcsak a községekben, hanem az üzemekben is. A járási népművelési felügyelő tervbe vette irodalmi estek megrendezését is, június elsején pedig szavalóversenyre kerül sor Kapuvárott, Fertőszentmiklóson, Mihályiban, Beleden és Fertődön. Május 29-én nyílnak az első motelek Bővítették, kicsinosították a balatoni vendéglátó helyeket, az idén már zavartalan lesz az áruellátás a Balaton partján Ezen a nyáron javul az ellátás a nyaralóhelyeken. Újabb vendéglőkkel, éttermekkel, szórakozóhelyekkel nem bővült a Balaton-part vendéglátóhálózata a meglévőket azonban korszerűsítették, technikailag jobban felszerelték, gépekkel látták el, és ahol lehetett, kerthelyiséggel egészítették ki. A földvári, tihanyi, siófoki és keszthelyi moteleket kicsinosították. Az idén a vendégeket már jobban felszerelt szobák várják. Elrendelték, hogy a kibérelt szobákhoz a motel köteles adni szappant, tisztálkodó szereket, törülközőt, írószert, levélpapírt stb. A vendégek tavaly ugyanis ezeket hiányolták. Az idén a motelekben a gépkocsi-megőrzésen kívül kocsimosást is vállalnak. A vendégek helyben bérelhetnek majd nyugágyat, gumimatracot és szobai ventillátort is. A tihanyi motel 48 férőhellyel bővült. A tervek szerint a földvári és a keszthelyi motel már május 29-én megnyílik. A tihanyi június elsejétől, a siófoki pedig június 3-tól fogad vendégeket. Az eszpresszók, éttermek, zenés szórakozóhelyek május elsejétől fokozatosan június 15-ig megnyílnak. Az idegenforgalmi vállalat üzemeiben 800 ezer forint értékű gépet szereltek fel, főleg hűtőszekrényeket, hidessultokat, gyorssütőket és szeletelőket. A hévízi Gyöngyvirág-cukrászdát 400 személy befogadására alkalmas kerthelyiséggel bővítették. Badacsonyban a nyaralók új bisztrót találnak, Szántódon és Tihanyban pedig korszerű büfé pavilont. A tihanyi szálló is bővült. A volt külügyminisztériumi üdülőt húsz új szobával egészítették ki. Ez az új szálloda az idén már vendégeket fogad. Balatonalmádiban és Keszthelyen cukrász, Balatonbogláron pedig hidegkonyhai üzemet létesített a vendéglátóipari főigazgatóság. Balatonfüreden az Aranycsillag és a Balaton éttermet újították fel nagy beruházással. Az idén javul a Balaton-part áruellátása is. A kereskedelem szerződést kötött a környékbeli termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal, amelyek vállalták, hogy naponta friss áruval látják el az üdülőhelyek piacait, élelmiszerüzleteit. A fővárosból ingajáratban közlekedő autóbuszkaraván szállítja majd az utasokkal együtt az élelmiszert is a Balaton-part boltjaiba. Megoldották a kenyérellátást is. Vasárnaponként is lesz mindenütt friss kenyér és péksütemény, mivel a sütőipari vállalatok szombaton éjjel is sütnek. Ital mindenütt elegendő lesz. Tára álacdtat két könyv a színészekről, színházakról A színházlátogatónak mindig egy kissé megvalósíthatatlan álma, hogy a nézőtérről óvatos, halk léptekkel belopózhasson a kuliszszák mögé, s tanúja, megértője lehessen a „titkoknak”. Csak kevésnek adatik meg, hogy jelen lehessen valamely nagy művész öltözőjében egy perccel színpadra lépés előtt. Talán még kevesebbnek az, hogy elleshesse a színész színpadi metamorfózisának megelőző elemeit, a hosszú alkotó folyamat meghatározó pillanatait.. Érthető tehát, hogy a közönség nagy érdeklődéssel fogad minden olyan könyvet, amely bepillantást enged Thália papjainak alkotóműhelyébe, s biztos kalauzként vezetget a színház világának labirintusában. A múlt évben Somló István: Színészek, szerepek című könyve volt az egyik legjelentősebb kötet, amely színészi memoárok, szereptanulmányok és egyéb színházi műhelytitkok megidézésével bővítette az olvasók (sőt, szakemberek!) ismereteit. Az idei könyvnap előtt két, színészekkel és színházakkal foglalkozó könyv jelent meg... Helyesebben az egyik (Ignácz Rózsa: Prospero szigetén) csak színészekről, a másik (Magyar színházművészet 1949—1939) csak színházakról szól. Prospero szigetén Ignácz Rózsa maga is színész volt: nagy művészek ismerője, tanítványa és pályatársa. Ugyanakkor kitűnő tollú író, aki megfigyeléseit (egy-egy színész emberi és művészi karakterét, művészi erejének forrásait, az alkotás mozzanatait, a belső átlényegülés finomságait) aszínházi élmény izgalmasságával képes elénk vetíteni. Régi nagy művészek portréit rajzolja meg Ignácz Rózsa e könyvében, többek között Ódry Árpádét, Sugár Károlyét, Kiss Irénét, Hevesi Sándorét, Vízvári Mariskáét, Bajor Giziét. Rajzolja? Nem, túlságosan szegényesnek tűnik ez a kifejezés. Hiszen sokkal többet tesz. Láttató erővel varázsolja elénk őket, a színpad nagyjait, mint magánembereket és szerepalkotókat. Magánemberi mivoltukat nem holmi titkocskák tudójaként tárja fel, hanem a személyi magatartás és jellem lényeges vonásaiban kutatja a színész belső erőit, kifejezési módszereinek lelki emócióból fakadó elemeit. „Szeretném, főként a fiatalok kedvéért, akik közelmúltunk nagy színészeit már nem láthatták játszani, nemcsak leírni, hanem lehetőleg megeleveníteni ezeknek a nagy aktoroknak színjátszó módszereit’ — írja könyvéről szólva Ignácz Rózsa. S ha végigolvassuk a könyvet, ráébredünk, hogy a szerző többet és főleg többeknek adott. Mert nemcsak a fiataloknak, hanem a gyakorlottabb, értőbb színházlátogatóknak és a szakembereknek is segít ezernyi színészi kifejezés (hangsúly, rebbenő pillantás, alig észlelhető mozdulat, sóhaj, testtartás stb., stb.) jelentőségének felismerésében. Ignácz nagy szeretettel idézi fel a hírneves művészeket. Hozzáértő és a nagyközönség számára is rendkívül élvezetes elemzései egyegy művész szerepfelfogásáról, szerepépítési módszereiről hiányt is pótolnak Látnivaló, hogy a szerző nemcsak ismerte alakjait, hanem értette és érezte leglényegesebb tulajdonságaikat. Ezekből a remek stílussal megformált, és derűs színházi históriákkal átszőtt portrékból mi is megismerjük kissé jobban színházkultúránk jeleseit, különösen és főként „Pitokból lett tündér Titániánkat, Bajor Gizit," Magyar színházművészet Ezt a pompás kiállítású könyvet a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából, a magyar színházak államosításának tizedik évfordulója alkalmából adta ki a Színháztudományi Intézet. Reprezentatív alkotás ez, amely számot ad színházaink, színház, kultúránk tízesztendős fejlődéséről, gyarapodásáról, az újjászületett magyar színművészet sikereiről A könyvhöz dr. Székely György írt rövid bevezetőt. Ebber vázolja, mily óriási erőforrások nyíltak meg azzal, hogy a dolgozó nép tulajdonába vette a színházakat. A könyv rövid áttekintést nyújt valamennyi fővárosi és vidéki színházunk tízesztendős történetéről, majd felsorolja az 1949—1959 között játszott darabokat, a bemutató napjának, a szerző és a rendező nevének megjelölésével. Több mint száz kitűnő fényképpel illusztrálták a könyvet a szerkesztők. Az utolsó oldalakon pedig megtaláljuk a Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művészek, valamint a Jászai-díjas művészek teljes névsorát. A könyv ízléses kiállítása a Révai-nyomda dolgozóit dícséri. H. J. E. 3 Nemzetközi diáklevelezés a Közgazdasági Technikumban Az idei tanévben nagy iramban és nagy lelkesedéssel fogtunk hozzá a levelezésnek. Az első és második osztály minden tanulója levelez orosz és német nyelven egyaránt. A levelezést úgy szerveztük meg, hogy mindenki más várossal tartja a kapcsolatot Első levelünkhöz győri képeslapokat mellékeltünk, s a válaszborítékban már mi is kaptunk szebbnél szebb képeslapokat. Kivétel nélkül örömmel válaszoltak levelezőink, s a jelek szerint igen kedves és meleg baráti kapcsolatok fognak kialakulni. Egy moszkvai levelező pénzérméket küldött partnerének. Van aki szovjet filmszínészek képeit gyűjti. Palermói német levelezőink szebbnél szebb színes képeslapokat küldenek. Az NDK-ból kapott levelekben kottákat és hanglemezeket kérnek. A kéréseknek szívesen eleget teszünk. Szép magyar prospektusokat is küldünk levelezőinknek. A moszkvai Inturist utazási irodától 1000 gyönyörű prospektust kaptunk, ezeket továbbküldjük levelezőinknek. Nyelvtanárunk levelezési mintamondatokat szerkesztett számunkra, melyeket külön füzetbe jegyzünk be. A füzet baloldalán vannak a magyar mondatok, a jobb oldalán pedig a megfelelő orosz, vagy német szöveg. A kapott levelekből állandóan bővítjük ezeket a mintamondatokat, s ha valaki nem tudja jól kifejezni magát, akkor nem kell hosszadalmasan szótároznia, mert a mintamondatok között mindig talál egy sereg olyat, amelyet a levelezésnél fel tud használni. Később természetesen a levelezés mindig egyénibb színt kap majd, mert már nem általánosságokat fogunk írni, hiszen minden levél megírása fejleszti nyelvtudásunkat. Radnóti Mária, Közgazdasági Technikum.