Kisalföld, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! GYŐR, 1961. FEBRU­ÁR 1., SZERDA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ala: 50 fillér Tizenöt éves a magyar köztársasági államforma Ma tizenöt esztendeje ik­­tattatott törvénybe, hogy a felszabadult Magyarország államformája: köztársaság. A köztársasági államforma elfogadásával sorsdöntő lé­pés tett előre a társadalmi ha­­ladás útján hazánk népe. Az 1946. évi I. törvénycikk rög­zíti törvényesen és végérvé­nyesen is a szabadságon alapuló demokrácia útjára lépett magyar népnek ál­lamformájában is új életét A feudális kötöttségeknek törvénybe iktatott felszámo­lása a köztársasági államfor­ma. Rögzíti mindazokat a szabadságjogokat, amelye­kért hosszú évszázadokon át annyit harcoltak a magyar nép legjobb fiai: a szólás­, a gyülekezés, a sajtószabad­ságot A magyar nép, mint az államhatalom kizárólagos alapja s egyben birtokosa a köztársasági államforma tör­vénybe iktatásával lezárta történetének egy szakaszát, hogy szélesre tárja a kaput az útnak. Megnyitotta a né­pi demokratikus fejlődést biztosító utat A köztársasági államfor­ma lényegét adja s egyben biztosítja is, hogy a magyar törvényhozás legfőbb házá­ban, a parlamentbe, ahol a múlt rendszerben a kivált­ságos osztályok képviselői ültek és a nép érdekei el­len hozták törvényeiket, a dolgozó nép fiai kerültek. A nép bizalma küldi őket oda, hogy a nép érdekében hozzanak törvényeket. Ti­zenöt esztendő bizonyítja, hogy a dolgozó magyar nép fiai képesek az országot böl­csen kormányozni s a tör­vényhozó és végrehajtó ha­talom egysége folytán szi­lárdítani a népi egységet. Ezer évig az elnyomás, a szolgaság volt a rend ebben az országban. A nép szen­vedett, az urak a nép ve­rejtékéből élték benye éle­tüket A magyar nép törté­netében alig-alig ragyogott napsugár 1945-ig. A köztársaság munkára, harcra hívta a dolgozó ma­gyar népet, s mert a nép bízott benne, mert értette, tapasztalta, hogy ez az ál­lamforma nemcsak a tör­vény holt betűiben, hanem a valóságban is az övé, tud­ta erősíteni, és továbbfej­leszteni ezt az államfor­mát. Ezer jogász válaszol a tsz-tagok kérdéseire összefoglalták és értékel­ték a népfront jogász-ak­­cióbizottságának eddigi munkáját, s a tapasztalatok alapján meghatározták a­ tennivalókat. A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál elmondották az MTI munkatársának, hogy nap­jainkban több mint ezer jo­gász — ügyész, bíró, ügy­véd, vállalati, tanácsi jog­tanácsos — keresi fel rend­szeresen a termelőszövetke­zeteket. Az újonnan alakult közös gazdaságokban be­szélnek a tagok jogairól, kötelességeiről, megmagya­rázzák, mit jelent a terme­lőszövetkezeti demokrácia, milyen helyet foglal el a tsz életében a munkacsapat, a munkabrigád, ismertetik az ellenőrző, a szociális, vala­mint a fegyelmi bizottsá­gok hatáskörét, tevékenysé­gét. Szólnak a vezetők és a tsz-tagok felelősségéről, a rájuk bízott javakért, s azért, hogyan teljesítik szer­ződéseiket, kötelezettségei­ket az ország, a társadalom iránt. A múlt év telén mint­egy kétezer előadást tartot­tak, most pedig, ősztől ta­­­vaszig mintegy háromezer­re kerül sor. Ezek a tájé­koztatók országszerte na­gyon népszerűek, az egé­szen kis falvakban és a ta­nyaközpontokban 25-en, 30-an, 50-en vesznek részt egy-egy ilyen összejövete­len, a községekben pedig el­éri a kétszázat-háromszázat is a hallgatóság száma. A jogász-akcióbizottságok köré tömörült társadalmi segítők ebben az évben se­gítettek a termelőszövetke­zetek zárszámadásainak elő­készítésében, részt vettek és részt vesznek a közgyű­léseken, számos termelőszö­vetkezetben már mintegy külön napirendi pontként tartják számon a közgyű­lésnek azt a részét, amikor a jogászvendég válaszol a kérdésekre. Számos község­ben az a szokás honosodott meg, hogy a jogászok bizo­nyos időközönként rendsze­res fogadóórákat tartanak társadalmi munkában a kö­zös gazdaságok tagjainak. Már-már gyakorlattá vált, hogy a tsz-ek tagjai, veze­tői a munkahelyén is felke­resik a velük kapcsolatot tartó jogászt, és tanácsot kérnek ügyes-bajos dolga­ikban. A jövőben az ezüstkalá­szos gazdatanfolyamok, va­lamint a tsz-vezetők számá­ra rendezett különféle so­rozatok témakörében is he­lyet kapnak jogi kérdések­kel foglalkozó előadások. Tanácskozás a mezőgazdasági üzemi szakkörök feladatairól A Hazafias Népfront or­szágos tanácsának székházá­ban kedden ülést tartott a mezőgazdasági szakkörök munkájával foglalkozó ak­cióbizottság. A tanácskozást Nagy Dániel az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, a bi­zottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Bélák Sándor, a keszthelyi mezőgazdasági akadémia igazgatója is­mertette az új típusú mező­­gazdasági szakkörök mun­kájával kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és megvaló­sítandó célokat. Elmondotta, hogy a Ha­zafias Népfront a Földmű­velésügyi Minisztériummal egyetértésben új jellegű szakkörök létrehozását hatá­rozta el. Ezek leginkább ab­ban különböznek a koráb­ban működő szakköröktől, hogy nem községenként, ha­nem egy-egy mezőgazdasági üzemhez kapcsolódva fejtik ki tevékenységüket. ír magyar búzafajta A búzatermesztés hazai problémája nem oldható meg véglegesen szovjet és olasz búza-vetőmag behoza­talával. Bár ezek a fajták kedvező időjárás mellett 28—30 mázsás átlagtermést is adnak, mégis szükség van bő termőképességű, szilárd szalmájú, fagyálló, a rozs­dának ellenálló új magyar búzafajtára. A­­ Fertődi Kutató Intézet­ben született meg az eddigi legjobb búzafajta, az E— 293-as, amelyet a múlt év­ben ismertek el. Bő termő­­képességét igazolja, hogy a Sopronhorpácsi Kísérleti Intézet gazdaságában 26 má­zsa átlagtermést takarítot­tak be belőle nagy terület­ről. Beke Ferenc Kossuth­­díjas kutató, az F—293-as nemesítője újabb biztató eredményekről adhat szá­mot. Orvosi rendelő — úttörőzenekar - útépítés Három falu tervei NAGYBAJCS. A község­­fejlesztési terv 1961-re elké­szült, összes kiadásként 145 ezer 240 forint szerepel benne. Ebben 17 ezer fo­rint értékű a társadalmi munka. A helyben található anyag 5 ezer forintot ér. Nagybajcson ebben az év­ben orvosi rendelő épül. Ehhez 118 ezer forintot irá­nyoz elő­ a terv. Még az idén sok új háztulajdonos kéré­sére a tanács 300 méteres szakaszon bővítteti a vil­lanyhálózatot. A fiatalokra is gondoltak a községfejlesz­tési tervet készítők, az egy­séges falusi sportkör két­ezer forintot kap, melyből kijavíttathatják, a sportpá­lyát. GYŐRSÁG: A kulturális ügyeket is intéző állandó bizottság nagy terv megva­lósításán fáradozik. Legyen zenekaruk az úttörőknek Győrságon — határozták el a napokban az állandó bi­zottsági tagok . Battyányi Ernő népművelési ügyveze­tővel. Már kiszemelték a ze­nekar vezetőjét is Nyőgér Klára úttörő-csapatvezető személyében. A télen és a tavasszal sorra kerülő ren­dezvények bevételét hang­szerek vásárlására fordítja az iskola. Vasárnap, február 5-én a szülői munkaközös­ség rendez vidám ismerke­dési estet. Február 14-én az úttörők karneválja, előtte egy nappal, házi torna ver­seny lesz az iskolában. Feb­ruár 19-én színdarab lesz: az úttörők bemutatják a próféta gyűrűje című há­­romfelvonásos mesejátékot. A kisdobosok sem akarnak elmaradni a nagyobbaktól: ők a Jancsi és Juliska me­sejátékot tanulják meg anyák napjára. MÉNFŐCSANAK: Végh Zoltán pedagógus, a Haza­fias Népfront titkára hétfőn mutatta be a népfront ne­gyedévi tervét Apró József tanácselnöknek. A terv első része szervezési feladatokat tartalmaz. A népfront hat­hetenként elnökségi ülést tart. A terv második részé­ben a társadalmi munka szervezéséről van szó. Két­száz óra társadalmi munkát igényel a Rákóczi téri föld­­egyengetés, az óvoda kör­nyékének rendezése, majd parkosítása és a salakterítés a Hámán Kató utcában. Ezekre mozgósítja majd a község lakosait a­ Hazafias Népfront. A terv harmadik részében kidolgozta a nép­front-bizottság, hogyan fűzi szorosabbá kapcsolatát a ta­náccsal. A népfront elnöke és titkára felkeresi otthoná­ban a tanácstagokat, és be­szélget velük közös felada­tokról. A népfront-bizottság aktivistái ismertetik a ta­nácstagi körzetekben a köz­ség árutermelési tervét. Megtárgyalják a szerződéses termelés előnyeit is. A taka­rékossági mozgalomnak Ménfőcsanakra való kiter­jesztéséről is­­ beszélgetnek a lakossággal. Mennyi vizet fogyasztanak Győr és Mosonmagyibvóvár lakói? Egy év alatt tízezer méter hosszú vezeték — Jégzajlás a Dunán — Jön a meleg hullám Tegnapi számunkban hírt adtunk Dégen Imre, az Or­szágos Vízügyi­­Főigazgató­ság főigazgatójának sajtó­tájékoztatójáról. A főigaz­gató érdekes országos ada­tokat mondott el az újság­íróknak a vízfogyasztás nö­vekedéséről. Ezek az adatok Győrött és Mosonmagyar­­óvárott is kedvezően alakul­tak az elmúlt években. Győr lakói­ 1960-ban négy­millió 350 ezer köbméter ivóvizet fogyasztottak. A termelt vízmennyiség meg­haladta az ötmillió köbmé­tert. 1959-hez képest a múlt évben a víztermelés 12, a vízfogyasztás pedig 10 száza­­­lékkal növekedett Győrött. 1959-ben 175, 1960-ban pe­dig 182 házba vezették be a vizet Győrött. Vízmérő órát 270 házban szereltek fel 1960-ban a Víz- és Csa­tornaművek szakemberei. A vízcsőhálózat-lefekteté­­si munkálatok is előrehalad­tak. Győrött 1960-ban csak­nem tízezer méter hosszú­ságban fektettek le vezeté­keket. Mosonmagyaróvárott 3700 méter hosszúságban történt hálózatbővítés. Győ­rött tavaly 470, Mosonma­gyaróvárott pedig 415 lakást kapcsoltak be a vízellá­tásba. Kedvezően alakultak a mosonmagyaróvári vízfo­gyasztási adatok is. A Lajta-parti város lakói ta­valy csaknem egymillió 967 ezer köbméter vizet fogyasz­tottak. A vízfogyasztás a nagyarányú hálózatbővítés által egy év alatt 21 száza­lékkal növekedett. MOSONMAGYARÓVÁROTT SOK A VÍZ Mosonmagyaróvárott szin­te kimeríthetetlen víztarta­lékok vannak. A vízművek jelenlegi kapacitása is le­hetővé teszi az eddiginél jó­val több ivóvíz termelését. A bővizű mosonmagyaróvá­ri talaj ipartelepítés szem­pontjából nagyon előnyös. Győrött a vízművek je­lenleg 14 ezer köbméter vi­zet­­szolgáltat a lakosságnak. Még emellett is szükség van a takarékosságra, mert a téli időszakban váratlan hi­bák fordulhatnak elő, s ezek növelik a hálózati vesztesé­get. . ........ A 300 milliméter átmérő­jű gyárvárosi távvezeték el­készült.­ Csupán a vezeték fertőtlenítése van már hát­ra, amit az enyhe idő beáll­tával el is végeznek, s ak­kor nagyban megjavul Gyárváros ivóvízellátása. Az évek óta épülő 500-as táv­vezetéket öt és fél kilomé­ter hosszúságban — a rév­falui víztoronytól a Magyar utcáig — már bekapcsolták az ivóvízellátásba. A prágai rádiógyárban új típusú zenegé­peket készítenek KEDDEN DÉLBEN ÖT FOK MELEG VOLT GYŰRÖTT Mostanában sok meglepe­tést tartogatott az időjárás. Január 25-e táján az egész országban havazott és mí­nusz 5—10—15 fokra süly­­lyedt le a hőmérő higany­szála. Beigazolódott a nép­hit, hogy a Pál-fordulás télfordulást is jelent. Ez a Pál-napra vonatkozik. Ha addig enyhe az idő, akkor hidegre változik. Azokban a napokban a soproni he­gyekben tizennyolc fok hi­deget is mértek. A nagy hideggel ellentét­ben hétfőn délelőtt Sopron­ból öt fok melegről érkezett jelentés. Az enyhe légtöme­gek ezúttal az Alpok felől érkeztek hazánkba. Érde­kes, hogy Bécset megkerül­ték. Bécsben kedd reggel is három fok hideget mértek. Ezzel szemben a délebbre fekvő Regensburgban kilenc fok meleg volt. Az enyhe légtömegek el­érték Győrt is. Kedden dél­ben Győrött öt fok meleg volt. Délutánig a hőmérsék­let még emelkedett két-há­rom fokot. A folyókon, a Nagy-Duna szigetközi sza­kaszán és a Rábán megkez­dődött a jégzajlás. A Rábát már csak Vászkeszétől Mó­­richidáig borítja összefüggő jégtakaró. A Kis-Duna vize csak néhány helyen fagyott be a partok mentén. Ennek oka az, hogy a folyó vizét a rajkai zsilip segítségével szabályozni lehet. Hideg időben megemelik a víz­szintet és a beengedett víz elsodorja a kezdődő jeget. 1 . (esi) Szovjet tudós nagyjelentőségű felfedezése I. Orobinszkij szovjet mikrobiológus a Kraszno­­jarszki mezőgazdasági főis­kola professzora hosszas kísérletsorozattal eddig is­meretlen mikrobákat külö­nített el. Ezek a mikrobák nitrogén gyűjtő tulajdonsá­­gúak, s egyes takarmányok­ba juttatva növelik azok tápértékét. Burgonyába he­­lyezve például néhány óra alatt nyolc százalékra növe­lik a burgonyagumók fehér­je tartalmát. Ez a normá­lisnak körülbelül a nyolc­szorosa.. A mikroba-tenyé­szet ezenfelül különböző vitaminokat, antibiotikumo­kat, növekedés-serkentő ve­­gyületeket és tejsavat is tartalmaz. A mikrobák jól szaporodnak a burgonyán kívül több gabonafajta szemeiben is. Az ilyen mik­robákkal kezelt burgonyát jól fel lehet használni a ta­karmányozási célokra, mert az állatok szívesen fogyaszt­ják, szervezetük rendkívül jól hasznosítja azt. Az inté­zetben végzett kísérletek szerint például az ilyen ta­karmánnyal táplált malacok napi súlygyarapodása a szo­kásosnak csaknem kétsze­rese. *

Next