Kisalföld, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

KÉSZÜLŐDÉS A SZILI TSZ-SP­ORTKÖRBEN Edzőpálya, futópálya, kézilabda- és röplabda-pálya készül Ezek után nem csoda, ha a labdarúgó-szakosztály mel­lett a kézilabda, a röplabda is otthonra talált a község­ben. — Hogyan csinálták? — Semmi ördöngösség nincs abban, hogy közsé­günk fiataljai szeretik a sportot — mondja a sport­kör egyik vezetőségi tagja. — A fiatalok mindenütt sze­retik a sportot, csak közé­jük kell menni, meg kell kedveltetni velük, és nincs olyan fiatal, aki ne szíve­sen töltené szabad idejét a friss levegőn, ne szórakoz­na szívesen abban a sport­ágban, amelyet megkedvelt. —­ így is van — toldja meg Kiss Ernő az elhang­zottakat. — Mi labdarúgók is már három hete rendsze­resen edzünk. Örömmel és szívesen járnak az edzések­re a fiúk. Most éppen azon gondolkodtunk, hogy jó len­ne vasárnapra összehozni egy edzőmérkőzést. Mit gon­dol, a Vasas ETO ifjúsági csapata eljönne hozzánk? — kérdezi. — Gondolom, ha kérik a labdarúgó-szakosztálytól, hogy küldje el ifjúsági csa­patát Szilba, minden bi­zonnyal örömmel fognak ide jönni a győriek. Meg is fogjuk írni a leve­let, és gondoskodunk arról, hogy jól érezzék magukat nálunk a Vasas ETO ifjú­sági labdarúgói. Az biztos, hogyha létrejön ez a talál­kozó, akkor nagyon sokan lesznek a pályánkon. — Mindenki kijön a falu­ból erre a meccsre — bi­zonygatják a társai. Később újra visszakanya­rodtunk a fiatalokhoz. Veszprémi Sándorról, Ke­resztes Istvánról, Boda Ti­borról, Domonkos Zoltánról, Perlaki Gyuláról és Ruzsits Jenőről úgy beszéltek a ve­zetők, mint akik Szilban példaképei a sportolóknak. Minden dicséretet megérde­melnek szorgalmukért, lel­kesedésükért, sportszerű vi­selkedésükért — mondja Kiss Ernő, a labdarúgó­csa­pat edzője. Az előtérből fűrész zaja hallatszott. — Mi készül ott kinn? — Az egyik sportolónk javítja a pingpongasztalt. Nálunk az már régi szokás, hogy ha valami elromlik a sportkörnél, azt maguk a sportolók javítják meg.­Fel­szerelés dolgában is jól ál­lunk. Legalább 30 ezer fo­rint értékű felszerelésünk van. S ezt másfél év alatt gyűjtöttük össze. Persze, meg is becsüljük, nálunk nem fordulhat elő olyan eset, hogy valaki a melegí­tőt otthon is használja. Kissé hosszúra nyúlt a be­szélgetés, és gondoltam, nem illik megzavarni egy ilyen kora esti ultipartit. De a szili sportkör eredményei­ről beszélgetvén, érdemes volt. Pintér István — Negyvenszázhetest — Kontra negyvenszáz, kontra hetes! Ugye, érthető, hogy ezek­­után meg kellett várnom a játék végét. Azon sem cso­dálkoztam később sem, hogy nem volt túlzottan nagy a lelkesedés, mert mégiscsak megzavartam egy kellemes, késődélutáni szórakozást. Pe­dig amit elmondtak nekem a szili sportvezetők, nagyon fellelkesítettek engem. Jelenleg a körzeti téli spartakiád-versenyre készül­nek, amelyet Szanyban ren­deznek majd meg vásár­nak. Asztaliteniszben és sakkban is rajthoz állnak a­­sziliek. Hogy mi lesz az eredmény? Mi bízunk a jó szereplés­ben — m mondja a labdarúgók edzője, Kiss Ernő. Aztán a tsz-sportkörre te­relődik a szó. Nem kis büsz­keséggel mondják, hogy ők már régen megbeszélték a tsz vezetőivel a község sportjának ügyét, és Földes Sándor, a tsz elnöke törődik legtöbbet a sportoló fiata­lokkal, de Németh Géza al­­elnök és Bukovics István ügyintéző is szívén viseli a sport ügyét. Ötvenöt fiatal sportol rendszeresen Szilban. Kor­szerű létesítményük van. Az öltöző, az edzőpálya, a futó­pálya, a kézilabda- és röp­labda-pálya ma már termé­szetes igény a községben. Vasas ETO-Gy. Szerszámgépgyár 7:2 (3:0) Szomorúan vették tudo­másul a Vasas ETO labdarú­gói, hogy Keglovics László, a csapat kitűnő játékosa vasárnap súlyosan megsé­rült Budapesten. Ismét sú­lyos vérömleny keletkezett a térdében, amelyet lecsa­poltak ugyan, de az orvosi vélemény szerint ismét hu­zamosabb időt kell pihenés­sel töltenie a fiatal játékos­nak. A Szerszámgépgyár elleni edzőmérkőzésen a követke­ző összeállításban játszott az ETO: Pesti (Kovács) —■ Borbély, Kalmár, Tamás — Palotai, Orbán — Pió, Hor­váth, Vári, Raffai (Orosz) Pálfi. Ez az utolsó edzőmérkő­zés a bajnokság előtt csak a formábantartást szolgálta, és a könnyű mozgáson volt a hangsúly. A Vasas ETO csapata a második félidőben ötletesen és gólratörően ját­szott. A gólokon Vári, Palo­tai és Pálfi osztozott úgy, hogy Vári és Palotai 3—3, Pálfi pedig egy gólt lőtt. A Szerszámgépgyár csapata jó edzőtársnak bizonyult. A Vasas ETO csapata va­sárnap délelőtt 11 órakor autóbuszon indul el Dorog­ra a délután sorra kerülő első tavaszi bannoki mérkő­zésre. Totó-tanácsadó a 9. számú szelvényhez 1. Ferencváros — Salgótar­ján 1, x. 2. Debrecen — Vasas x, 2. 3. Dorog — Győr 1, x, 2. 4. Pécs — Tatabánya x, 1. 5. Ózd — Szolnok. 1. 6. Bp. Spart. —Kecskemét 1, x. 7. Borsodi Bányász — Sze­gedi VSE 1. 8. K. Lombik — Szombat­hely 2, x. 9. Vác — Mosonmagyar­óvár 1, x. 10. B. Spartacus — Székes­­fehérvár x, 2. 11. Catania — Juventus 1, x, 2. 12. Lanerossi — Interna­­zionale x, 2. Pótmérközések: ZTE — Oroszlány 1, x. Sztálinváros — BVTK 1, x. Cegléd — Diósgyőri B. 1. Miskolc — Jászberény 1. A Győri Textil labdarúgó­csapata vissza akar kerülni a megyei I. osztályba Nem kis meglepetést oko­zott Győrött az, hogy a Győri Textil labdarúgó­­csapata a múlt bajnoki év­ben kiesett a megyei I. osz­tályból. A sportkör vezetői és a labdarúgó-szakosztály tagjai megvizsgálták a rossz szereplés okait és megálla­podtak abban, hogy újjá kell szervezni a labdarúgó­csapatot. — Vissza kell kerülnünk a megyei I. osztályba — mondotta Fekete Ferenc, a labdarúgó-szakosztály veze­tőségi tagja. Ez a cél vezette a csapat munkáját is az őszi bajnoki küzdelmekbe. Egy-két kisik­lás ugyan akadt még az ősz­szel, de így is két ponttal 44:11-es gólaránnyal első helyen állnak a Győri Tex­til labdarúgói a járási I. osztályban. A bajnoki rajtra január végén kezdték el a felké­szülést a labdarúgók. Tóth Pál, a Győri Dózsa volt ed­zője került a Győri Textil­hez. A második csapat játé­kosaival pedig Hegedűs Miklós, a Vasas ETO egyko­ri játékosa foglalkozik. Húsz-huszonkét játékos he­tenként két-három alkalom­mal végzi az edzéseket. Mind a játékosok, mind a szakosztály vezetői sokat várnak Tóth Páltól. Bíznak abban, hogy a többségében fiatal játékosokból álló csa­pat visszajut a megyei I. osztályba. Két edzőmérkőzést is ját­szottak már a Győri Textil labdarúgói. A bajnoks­ág kezdetére legjobb form­á­ba akarnak kerülni, mert csak így biztosíthatják cso­portjukban az elsőséget. Vasárnap Csornára láto­gatnak el a Textiles labda­rúgók, és utána már kiala­kul a végleges csapat is. Fekete Ferenc elmondot­ta, hogy teljesen nyílt a bajnokság kimenetele. Sok nehéz mérkőzése van a Győri Textilnek vidéken, így Ménfőcsanakon és Téten is. De bíznak a vezetők a játékosokban, hogy megtart­ják őszi előnyüket, és a baj­nokság befejezésével visz­­szakerülhetnek a megyei I. osztályba, ahol sok éven ke­resztül szerepeltek sikerrel. Agyagosszergény és Kisfalud csapata szerepelt legjobban a kapuvári járási spartakiádon Kapuvárott a járási téli spartakiád döntőjén sakk- és asztalitenisz sportágban mérték össze erejüket a ka­puvári járás legjobbjai. Az asztalitenisz női csa­patversenyt Kapuvár csa­pata nyerte, második a kapuvári MEDOSZ együt­tese lett, harmadik pedig Agyagosszergény csapata. A női egyéni verseny első he­lyére Papp Lászlóné ke­rült, második Horváth Ist­vánná lett. Rendkívül izgalmas ver­senyt vívtak a férfi csapatok a győzelemért. Itt is Kapu­vár csapata vitte el a pál­mát, második helyre Himod, harmadikra pedig Kisfalud csapata került. Az agyagosszergényi lá­nyok és a kisfaludi férfiak sikere önmagáért beszél. A férfi egyéni asztalite­nisz-bajnokság Himodra ke­rült, Szalai Gergely, a hi­­modiak versenyzője kitű­nően szerepelt. Második Kursics István (Kapuvár). Nagy küzdelem folyt a sakkversenyen. Harmincöt versenyző küzdelméből a fertőszentmiklósiak kerül­tek ki győztesen. Második Kapuvár, 3. Beled csapata. De dicséret illeti Mihályi község sportolóit is, akik két csapattal vettek részt a versenyen. A járási téli spartakiád-versenyről el­mondhatjuk, hogy kitűnő hírverése volt az asztalite­nisznek és a sakknak. A népművelés színvonalá­nak állandó emelése szük­ségessé tette, hogy módszer­tani füzeteket adjanak ki, amelyekben fontos tanácso­kat, rendszeres útmutatáso­kat tudnak nyújtani a me­gye népművelőinek. Az első útmutató címe: „A giccsről és az ellene folytatott küz­delemről”. A másodiké: „A szórakozás, a szabad idő helyes eltöltése”. És sorban következik a többi fontos útmutatás is, a legkülönfé­lébb témák szerint. Az első útmutatók még erősen tá­maszkodnak a­­ Művelődés­ügyi Minisztérium közmű­velődési főosztályának fon­tos instrukcióira. Az ezután következők már jobban i­­gyelembe veszik Győr-Sop­­ron megye sajátosságait is. Mit találhatunk a kiadott két útmutatóban? Az első választ ad arra a kérdésre, mi a giccs. Na­gyon kevesen mondták még ezt el olyan alaposan, hogy közérthető legyen. Ez sem teljesen közérthető, de akik­nek szól, azok gondosan el­olvasgatva megérthetik, s ez a fontos; ők talán majd kicsinyenkint „lefordítják” a giccs ábrázatának hiteles megvilágítását még egysze­rűbb nyelvre; ez nagyon időszerű feladat. Ennek az útmutatónak — természete­sen — akkor vehetjük igazi hasznát, ha, kellő körülte­kintéssel és hosszasan, vagy­is többszöri előadással is­mertetjük, példák, létező giccsek és művészi alkotá­sok bemutatásával; ezt a munkát feltétlenül érdemes elkezdeni a munkások és parasztok körében is, mert — mi tagadás — ma még ritka az olyan munkás- és parasztház, amelyben nem honos a giccsnek ez vagy az a formája. Mivel a dolgo­zók keresete szépen növek­szik, kulturális igényük is nő, s sokféle képet, lakbe­rendezési tárgyat, könyvet, stb. vesznek, köztük sok giccset is. Sajnos, nem tűn­tek el még megyénk pia­cairól a giccs-falvédőket és képeket áruló „maszek”-ok, a pult alatt árulják rossz portékáikat, a legotrom­bábbakat is­ elsózzák, nem is nehezen. Sopronban ren­geteg a giccsfestő, és a kü­lönféle giccses párnákat, szőnyegeket, térítőket stb. készítő kisiparos; nem rit­ka míg most sem a giccses népszínművek előadása. A giccs olyan, mint a hétfejű sárkány; bizonyos, hogy csu­pán adminisztratív eszkö­zökkel, türelmetlenül nem sokra mennénk ellene. A népművelés adhatja meg ki­csinyenkint a kegyelemdö­fést ennek a hétfejű sár­kánynak. A második útmutató a szórakozásnak és a szóra­koztatásnak nagyon alapos, sokoldalú ismertetését adja, természetesen a helyes szó­rakozásról szól elsősorban, de mint károsakat, megem­líti a helytelenségeket is. A megyei népművelési tanács­adó testület létrejöttekor sokan úgy vélekedtek: „Mit tud tenni egy ilyen szerv, amelynek úgyszólván csak tanácsadási joga van?” Most kiderül, hogy nagyon sok mindent tehet a megyei Tanács művelődési osztályá­val együttesen. Nem egy­ népművelési felügyelő, kul­­túrotthon-igazgató kért és kapott már fontos tanácso­kat, s akik az itt írt „mód­szertani füzeteket” akár csak futólag is látták, elis­meréssel szólnak róluk. Remélhetőleg helyes és alapos útmutatásokat tartal­maz a többi is. Az feltétle­nül szükséges, hogy a me­gye sajátos viszonyait is alaposan figyelembe ve­gyék az útmutatók készítői. AKADÉMIAI KÖNYVTÁR A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában több mint félmillió köny­v, százhúszezer évfolyam folyóirat, több ezer mikrofilm-mű, kétszázezer kéz­irat és régi könyv áll az olvasók rendelkezésére Márciusban kezdődnek a soproni járás kulturális szemléi A soproni járás kultúr­­s­­­portjai javában készül­nek a körzeti kulturális be­mutatókra. Az elmúlt évek­ben egy-két csoport szép si­kereket ért el. Elsősorban a sopronkőhidai színjátszókra, a magyarfalvi táncosokra, a sopronhorpácsi és ágfalvi fúvószenekarokra gondo­lunk. Ebben az esztendőben bővült­ a kulturális szemlén résztvevő csoportok száma. A körzeti bemutatók március 26-án Fertőhomo­kon kezdődnek. Ott talál­koznak Fertőhomok, Hideg­ség, Balf, Hegykő és Piny­­nye kultúrcsoportjai. A nagycenki körzeti bemutató április 16-án lesz, Sopron­­kövesd, Kópháza, Pereszteg, Ágfalva, Fertőrákos, Sop­ronkőhida, Magyarfalva és a vendéglátó község cso­portjai részvételével. A sop­ronhorpácsi körzet bemuta­tójára április 9-én kerül sor. Horpácson kívül Und, Lö-ö­vő, Röjtökmuzsaj, Egyházas­­i­falu, Zsira és Szakony kul­­t­­úrgárdái versengenek ott. A körzeti bemutatókat megelőzően minden község kultúrcsoportja saját közsé­gében mutatja be műsorát, és csak azután vehet részt a körzeti bemutatón. A leg­jobb csoportok május 14-én Sopronban vetélkednek az első helyekért. A csoportok­nak a bemutatók előtt a járási KISZ bizottság és a soproni Liszt Ferenc Kultúr­­­ház ad szakmai tanácsokat. Tanácstagok fogadóórái Győrött Február 23-án. Czigány Béla a Bajcsy-Zslinszky út 1. szám alatti lakásán délután 5 órától 6 óráig. Magyar József a Zalka Máté út 38. szám alatti lakásán délután 5 órától 6 óráig. Csen­­teri Ferenc a Kertész utca 10. szám alatti lakásán este 6 órá­tól 7 óráig. Kurtts Magda a Vörös Hadsereg úti iskolában 5 órától 6 óráig. Akaró Gézáné a Mártírok útja 22­­. szám alatti lakásán délután 5 órától 6 óráig. Horváth Ferenc a Bajza utca 12. szám alatti lakásán dél­után 5 órától 6 óráig. Domon­­j­kos Lajosné a Liszt Ferenc ut­cai iskolában délután 5 órától 6 óráig. Izsáki István a Rövid utca 2. szám alatti lakásán délután 5 órától 6 óráig. Tóth Kálmán a Lenin út 43. szám alatti lakásán délután 5 órától 6 óráig. Halmai István a Nagy Jenő utca 5. szám alatti laká­sán délután 5 órától 6 óráig. Makra Imre az Ady Endre Kul­túrotthon helyiségében. Gorkij utca 38. szám, délután 5 órától 6 óráig. Polesinszky Béla a .,Zrínyi Ilona­ Gimnázium igazgatói, iroda helyiségében, Rózsa Ferenc utca 41. szám siata, este 6 órától 7 óráig. SÁNDOR JUDIT ÉS SUHAYDA MÁRIA HANGVERSENYE Február 20-án, hétfőn este Sándor Judit, az Ope­raház művésznője és Su­­hayda Mária, a Győri Ze­neművészeti Szakiskola művésztanára adtak hang­versenyt a Kamaraszínház­ban. Műsoruk a zeneiroda­lom ritkán hallható kincseit tárta a hallgatók elé. Mozart hatalmas Esz-dúr koncert-áriája vezette be a műsort. Pompásan érvénye­sült a mű Sándor Judit ki­tűnő előadásában.­ Egyéni­sége elsősorban a drámai zene tolmácsolására ter­mett, így műsorából külö­nösen azok a számok emel­kedtek ki, melyekben a drámai vonások erőteljesek. Schubert: Margit a rokká­nál, Muszorgszkij: Gyer­mekszoba ciklusa méltán aratott nagy tetszést. Szé­pen érvényesült a Brahms­­dalok pátosza is. Schumann C-dúr fantá­ziájával kezdte műsorát Suhajda Mária. Szép fel­adat a zongoristák számára Schumann zenéjének elő­adása. A hatalmas érzelmi skála visszaadására azon­­ban megfelelő hangszer el­engedhetetlen követel­mény. Kár, hogy Suhajda­i Mária szép színes zongora-­ játékának az alkalmatlan, s még hozzá lecsukott fe­delű hangszer nehézségei­vel is meg kellett küzdenie. Műsora további részében sok meglepetést nyújtott. Kodály Debussy témára írott Meditációja rendkívül­­ szép volt. Nagyon örültünk ! Vilec: Négy kis zongorada­rabja bemutatójának. Mi­hal Vilecet, a pozsonyi Ze­neművészeti Szakiskola je­lenlegi igazgatóját sok szál fűzi hozzánk. Az 1902-ben született mester tanulmá­nyait annak idején Buda­pesten végezte. Zongorából Thoman István, zeneszer­zésben pedig Kodály Zol­tán növendéke volt. Négy zongoradarabján, melyet 1935—36 körül írt, minde­nekelőtt a néphez való kö­zelség érződik. Suhajda Mária meggyőző előadása is nagyban hozzájárult a ki­tűnő zongoradarabok lelkes fogadtatásához. Szívesen hallottuk Smetana: Tenger című koncertetüdjét is. ’ Elismeréssel kell szólnunk Pücs Lóránd ragyogó tor­­nakíséretéről, élvezettel ’igattuk meggyőző, élet-­­ teljes muzsikálását. Barsi Ernő

Next