Kisalföld, 1961. március (6. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

Egy fiatalember hazatalált "Ti adomám, fa technika _____________________________________ . Láttuk, hallottuk Radnóti-emlékünnepély volt Abdán Vasárnap délután az ab­­­dai művelődési házban a­­ Hazafias Népfront járási és községi bizottsága Radnóti-­ emlékünnepélyt rendezett.­­. A nagy magyar költőről­ dr. Szólás Rezső, a győri Felsőfokú Tanítóképző In­tézet irodalomtanára mon­dott ünnepi emlékeztetést. A győri Ifjúsági Irodalmi Színpad két tagja a költő legjellemzőbb, három költe­ményét szavalta. Osztovics Cecília „LEVÉL A HITVES­HEZ” című versét, Kele­men György pedig a ..23 ÉV” és a „TAJTÉKOS ÉG” című verseit adta elő. A zeneszámok is az előadás hangulatát szolgálták. Barsi Ernő zenetanár Bach Ada­­lfió-ját, a Felsőfokú Taní­tóképző Intézet vonósnégye­se pedig Csajkovszkij An­dante cherzó-ját játszotta. A község általános iskolá­jának énekkara és a falusi felnőtt vegyeskar is szépen szerepelt.­­ A kultúrház falán, elhe­lyezett Radnóti Miklós-em­­léktáblát az abdai tömeg­­­­szervezetek nevében dr.­­ Ábrahám György, a Haza­fias Népfront községi tit­kára, a Hazafias Népfront járási bizottsága­­ nevében pedig Bieder Géza koszo­­rúzta meg. Hétszáz televízió a megye falvaiban A legutóbbi statisztika szerint tavaly az év végén 45 637 rádió-előfizető, 210 mozi és 641 televízió-előfi­zető volt Győr-Sopron me­gye falvaiban. A termelő­szövetkezeti­ zárszámadások után azonban sok szövet­kezet és szövetkezeti paraszt vásárolt rádiót és televíziós készüléket, így­ a megye falvaiban, (tehát a három város kivételével) jelenleg mintegy 700 televíziós ve­vőkészülék működik már. Új töltőgépek • Nagy teljesítményű söpörtyű-cstycsprés a Soproni Húsipari Vállalatnál Az egész országban és­­ külföldön is keresettek a­­ Soproni Húsipari Vállalat ízletes és kiváló­­ minőségű­­ hentesárui. A vállalatnál­­ 60—65-féle húskészítményt­ tartanak számon, közülük­­ is a legjobbak: a gépsonkák, a füstölt-főtt áruk, vala­mint az egyedülálló soproni kenőmájas. A megnövekedett rende­lések zavartalan teljesítésé­re a Soproni Húsipari Vál­lalat régi berendezéseit fo­lyamatosan kicserélik kor­szerű húsipari gépekre. A múlt év utolsó heteiben fe­jeződött be a gépterem fel­újítása. Azelőtt a húsdará­lás, a keverés és a pépkészí­tés külön-külön üzemré­szekben történt, ez egész­ségügyi szempontból nem volt kielégítő. A húst üzem­részeken és az udvaron ke­resztül kellett a feldolgo­zás helyére szállítani. Ugyanakkor a technológiai folyamat is megszakadt. Ezt küszöbölték ki azzal, hogy üzembe állítottak három nagy teljesítményű darálót, két gyors vágógépet, vá­­­kuumos keverőgépet és két , egyenként kilencven lite­­­­res olajnyomású töltőgépet. A bélelőkészítőben eltűn­tek a tég­ fahordók. Helyet­tük ma már fehércsempés cementkádakban tárolják a különféle állati belet, ame­lyeket aztán jobbnál-jobb húskészítménnyel töltenek meg a hentesek. A bélelő­készítőt a karbantartó­ mű­hely dolgozói alakították át. Leáldozott az úgynevezett „rudas főző-füstölő” napja is. A hagyományos füstölés alkalmával a hentesárut botokra akasztva rakták a füstölőkamrába. Utána ha­sonlóképpen főzték. A nem­sokára üzembe helyezendő három füstölő-főző szek­rénybe az árut kerekeken guruló állványon tolják majd a légmentesen záró szekrénybe. Ugyancsak a szekrényben, forró gőzben főzik meg a kolbászt, sza­lámit. A mintegy félmillió forintos beruházás haszna lesz, hogy, az eddig kül­földről beszerzett drága fa helyett fűrészporral is lehet jó füstöt előállítani, amit generátor fúj a szekrények­­­be. A Sopron­ Húsipari Vál­lalat vágóhídján a napok­ban kezdi meg működését a korszerű töpörtyű-csiga­­prés. Az állatok takarmá­nyozására használt ipar: töpörtyű zsírtartalma 19— 20 százalék. Ezáltal havon­ta legalább húszezer forint értékű zsír ment veszendő­re. Az új, 115 ezer forntos szélgép a töpörtyű zsírtar­­talmát hat százalékra­­ csök­kenti. Ez havonta nyolc mázsa zsírral jelent többet a vállalatnak. Szovjet házaspár látogatása Esztergomban Hősi halált halt fiúk sírjánál Kedves, idős szovjet há­zaspárt látnak vendégül az esztergomiak. I. P. Kovtu­­novics szovjet orvos és fe­lesége a Kijev melletti Ka­­natop városkából azért jött hazánkba, hogy felkeressék egyetlen gyermekük sírját. Fiúk, Vjacseszláv 1944-ben, 18 éves korában halt hősi halált a város felszabadítá­sakor. Hős bajtársaival együtt az esztergomi teme­tőben nyugszik. A szovjet házaspárt nagy szeretettel veszik körül az esztergom­­­miak. Az asszonyok díszes­­ dobozt ajándékoztak az­­ édesanyának, Valentina­­ Ivanovának, amelyben föl­det visz haza fia sírjáról. A városi pártbizottság a fel-­ szabadító harcokat és a vá­ros fejlődését bemutató em­­lékalbumot adott át a há­zaspárnak. (MTI) Vetnek, melegágyat készítenek, építkeznek a szövetkezetek Falun már nemcsak az enyhe időjárás emlékeztet a tavaszra, hanem a munka is. Megkezdték a mezei munkát a termelőszövetke­zetek. Előkészítik a földet a vetésre, vetnek, melegágyat készítenek. PALÁNTÁK, NAPOSCSIBÉK A dunaszegi Úttörő Ter­melőszövetkezetben még hordják a trágyát, de a trá­gyázott földek egy részét már megszántották, és most vetik a tavaszi árpát. A bor­sót is szeretnék még a hé­ten elvetni. Tíz ember melegágyat épít. Sok palántára van szüksége a szövetkezetnek, mert tíz hold káposztát, há­rom hold paprikát és egy hold paradicsomot akar ül­tetni. Készülnek a napos­csibék fogadására is. Nádte­tőt csinálnak a baromfiólra, hogy minél melegebb le­gyen. Megkedvelték a ba­romfitenyésztést az Úttörő Tsz tagjai. .Különösen ja­nuár óta látják nagy hasz­nát a baromfitartásnak. A kacsa-törzsállomány már 500 tojást­ tett, amiért kétezer forintot kapott a tsz, a tyú­kok haszna pedig 6 ezer 240 forint volt egy hónap alatt. Nagyon igyekeznek az em­berek a nádazással, hogy minél előbb elvihesse a tsz a naposcsibéit a győri kelte­tőállomásról. Az is tavaszt mutat a du­­naszegyi Úttörő Tsz-ben, hogy minden tag dolgozik. Mindenki talál munkát. Harmincan az erdőre jár­nak tűzifát vágni, a kocsi­sok hazahordják a fát. Tíz férfi a téglaégetőben földet termel­ ki a nyerstéglához. Egy 70 férőhelyes növen­­dékistálló felújításán is tí­zen dolgoznak. • A többiek trágyát teregetnek, illetve rakodnak­ a vontatókra, költözhet az a háromezer naposcsibe, amit várnak. SIMA A MÁKFÖLD, SIMA AZ UTCA Péren nem vet tavaszi ár­pát egyik tsz sem. Az őszi árpa elegendőnek bizonyul a Micsurinban is és az Új Életben is. Famunkára jár­nak az emberek és trágyát hordanak. Az Új Élet Tsz­­ben mákot vetnek majd a hét közepén, már simitozzák a földjét. Harminc hold má­kot akar vetni a szövetke­zet. Közös simitozás, föld­­egyengetés is volt Péren, va­sárnap délelőtt az utcán. Valamennyi utcát végigjár­ta három traktor, széttörte a göröngyöket, elegyengette és elgereblyézte az utakat. Az első traktor, a gépállo­másé, disztillert húzott. A Micsurin Tsz traktora járt a nyomában simítóval, azt pedig az Új Élet Tsz trak­tora követte fogassal.. A pé­ri utcák földje könnyen be­itta az első tavaszi napsu­garakat. Sz. J. PÉTISÓ A BÚZÁNAK, SZUPERFOSZFÁT A PILLANGÓSOKNAK A győrújfalui Petőfi Tsz­­ben fejtrágyázzák az őszi búzát, meg a pillangós ta­karmánynövényeket. Mind a 293 hold őszi búzát meg­hintik pétisóval, holdanként 50 kilóval. Tíz férfi járja a búzaföldeket. A lucerna és a vörösbere földjén gép hinti el a fejtárgyát, holdan­ként ezer mázsa szuperfosz­fátot. Hatvan hold lucerná­ja és 113 hold vörösheréje van a szövetkezetnek, s az egészet fej tárgy­azza. A tagság nagy része, mintegy 100 férfi, famunká­ra jár, és 15 kocsis hordja haza a kitermelt tűzifát. Istállótrágyát is hordanak még a szövetkezetben, öt laposkocsival. Úgy tervezi a tsz vezetősége, hogy a tava­szi árpát elveti a héten. Hatvanegy holdat akar venni. A Petőfi Tsz-ben még csak az alapját ássák a csi- i beszállásnak, de azt mond­ t­­ák, hogy március 16-án be A tervezettnél sokkal több húst, tejet, növényi terméket értékesítettek a Győr-Sopron és a Vas megyei állami gazdaságok A Győr-Sopron-Vas me­gyei állami gazdaságok köz­pontjában összesítették az igazgatóság alá tartozó 15 állami gazdaság 1960. évi termelési eredményeit. A számok azt mutatják, hogy a gazdaságok mind a nö­vénytermesztésben, mind az állattenyésztésben kiváló eredményekkel teljesítették túl tervüket. Kenyérgaboná­ból holdanként 2,4 mázsá­val termeltek többet a ter­vezettnél, így 25 536 mázsá­val több gabonát adhattak el az államnak. Nagyszerű eredmények születtek a ku­koricatermesztésben. Ki­lencezer holdon a tervezett holdanként, 18,1 mázsával, szemben 25,12 mázsa átlag­termést takarítottak be má­jusi morzsok­ba számítva, ami országosan kiváló ered­mény. Cukorrépából 140 mázsát terveztek megter­melni kát, holdanként, s átlag 204 mázsát takarítot­tak be. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságokból 175 ezer 763 mázsa terven felül ter­melt cukorrépát szállíthat­tak a gyáraknak feldolgo­zásra. A gazdaságok 3990 mázsa marha- és 3348 mázsa ser­téshússal többet értékesí­tettek, mint amennyit a terv számukra előírt. Félmillió literrel több tejet adtak el közfogyasztásra a tervezett­nél. Egy tehéntől a 15 gaz­daságban átlagosan 3342 li­ter tejet fejtek az elmúlt évben. A magas hozamok ered­ményeként jól alakultak a gazdaságokban az önkölt­ségi tényezők is. A terve­zettnél 12 forinttal termel­tek olcsóbban meg egy má­zsa cukorrépát, a tej lite­renkénti előállítását 22 fil­lérrel csökkentették, a ku­korica mázsánkénti terme­lési költsége 56 forinttal volt olcsóbb, a kenyérgabo­náé pedig 36 forinttal a ter­­vp’ZA+m­pl 1MTTI Áras 90 Sik­ér VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETTSPINI GTÖR, 1961. MÁRCIUS 1., SZERDA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM A viág ipari termelésének 36 százalékát a szocialista országok adják Az elmúlt évben a szo­cialista országokra a világ ipari termelésének 36 szá­zaléka, vagyis több mint egyharmada jutott. Előze­tes számítások szerint az 1959-től 1965-ig terjedő idő­szakban a szocialista orszá­gok ipari termelése az 1958. évihez viszonyítva 130 szá­zalékkal növekszik és 1965 végén túlszárnyalja a világ ipari termelésének 50 szá­zalékát. Ezt az eredményt a szocialista ipar növekedé­sének üteme biztosítja. A szocialista országok ipara a múlt évben csak­nem 700 százalékkal gyár­tott többet, mint amennyit a mai szocialista országok területén épült ipar ter­melt a háború előtt. A tőkés országok ipari termelése ugyanebben az időszakban nem egészen 150 százalékkal növekedett. (MTI) Kellemessé kell tenni az utazást, ez a legfőbb követelmény Tölgyes Lajos MÁV főigazgató előadása a korszerű vasúti kocsik gyártásáról „A korszerű vasúti jár-­­ művek gyártásának hazai­­ feltételei” címmel kedden­­ délután ankétot rendezett a­­ Gépipari Tudományos­­ Egyesület győri csoportja.­­ A győri gépipar, a Wilhelm­­ Pieck Vagongyár, valamint a vasút dolgozóinak élénk­­ érdeklődése mellett Tölgyes­i Lajos, a MÁV főigazgató,­­ a MÁV Vezérigazgatóság­­ gépészeti szakosztályának­­ vezetője tartott előadást a­­ Vasas Otthon nagytermé­ben. Beszámolt külföldön szer­zett tapasztalatairól és fel­tárta azokat a kívánságo­kat, amelyeknek teljesíté­sét elvárja a MÁV a ma­gyar ipartól. Elsősorban a vasúti személykocsik kor-­­­szerűsítésének követelmén­­­nyeivel foglalkozott, mivel­­ Győrött főleg kocsikat gyár­tanak. Megállapította, hogy­­ az új­­magyar vasúti koc­­­csik, akár Dunakeszin, akár Győrött készülnek, állják a nemzetközi összehasonlítást. A magyar étkezőkocsik és a hálókocsik sok tekintetben­­ jobbak a külföldieknél.­­ Van azonban még bőven tennivaló a kényelmi be-­­­rendezéseknél, mert a leg­főbb követelmény az, hogy­­ az utas a kocsiban jól érez­­­­ze magát. Havonta 30 mil­­­lió embert szállítanak a­­ magyar vasutak, ennyi em­ber számára kell az utazást kényelmessé tenni. A leg­nagyobb fárasztó hatást a zaj okozza. Mindent el kell követni a hangszigetelés ja­vítására. A tökéletlen gőz­fűtés helyettesítésével és a jobb szellőztetéssel is­­fog­lalkozni kell. További köve­telmények: az ülések moz­gathatósága, valamint ízlé­ses világítótestek alkalma­zása. Kívánnivaló van a külső csín, a lakkozás te­kintetében is, mivel a ta­pasztalat szerint ez nem elég tartós. Jobb festéket várnak a hazai festékgyá­raktól. Foglalkozott még az elő­adó a vasúti személykocsik súlycsökkentésével. Elisme­réssel szólt a Wilhelm Pieck Vagongyárban készült, a most Lipcsébe kiküldött alumínium kocsikról, de felhívta a figyelmet arra, hogy a súlycsökkentés más módozatairól sem szabad megfeledkezni. Beszélt a forgóváz elhagyásáról és a kéttengelyes, korszerű ko­csik tervezéséről, ami új irányt jelenthet a vasúti­­személykocsigyártás fejlődé­sében. Végül javasolta, hogy a különféle kísérleteket, ku­tatásokat ne külön-külön, hanem a vasúti gördülő­anyagipari üzemek és a MÁV együtt, közösen foly­tassák a jövőben. A hozzászólások során Szilágyi Ferenc, a Wilhelm Pieck Vagongyár főmérnöke örömét fejezte ki afelett, hogy az elhangzott értékes észrevételek világosabbá tették­­a gyár előtt álló fel­adatokat, és ígéretet tett a dolgozók nevében, hogy az észrevételek figyelembevé­telével igyekeznek eleget tenni a hazai és a nemzet­­­­közi követelményeknek. Felszólalt a vitában Jodál­z Sándor, a KGM Járműipari­­ Igazgatóságának főmérnöke­­ is. A jól sikerült ankétot Ferenczi Gábor mérnök, a GTE győri csoportjának tit­kára zárta be. N- J. MEGNYÍLT a KGST 14. ÜLÉSSZAKA A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben kedden megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 14. ülés­szaka, a tagállamok kor­mányküldöttsége­ részvéte­lével. A magyar delegációt Apró Antal,­ a Miniszter­­tanács első elnökhelyettese vezeti. A szovjet küldöttség vezetője Novikov minisz­­terelnökhelyettes, az Álla­mi Tervbizottság elnöke. Az ülésszak munkájában megfigyelőként részt vesz a Kínai Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttsége. Az ülésszak megnyitásán B. Leuschner, az NDK mi­niszterelnökhelyettese és Tervbizottságának elnöke mondott üdvözlő beszédet. (MTI)

Next