Kisalföld, 1962. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
1962. március 1., csütörtök KISALFÖLD Kísérletező szakemberek Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár. Kísérleti üzem. Érdekes, értékes kísérleteket végeznek itt az üzem szakemberei, ők öntik formába azokat az elgondolásokat, ötleteket, újítási javaslatokat, melyeket a Vagongyár újítói szerkesztettek. Általában havonta kéthárom újítás kísérleteit végzik el. A kísérleti műhely szakmunkásainak idejét ez jórészt leköti, ez elsőrendű feladatuk. A másik: gyártmány- és technológia fejlesztés. Havonta egy technológiai feladatot és két gyártmány fejlesztési javaslatot dolgoznak ki, oldanak meg. A kísérleti üzem harmadik érdekessége, hogy itt állítják elő a szerkezeti acél gyártásához szükséges fedőport Az üzemrész szakmunkásainak tevékenysége teszi lehetővé, hogy fémszórós tmk-javítással a megkopott tengelyeket újra felhasználhassa az üzem. Hónap végén siettet a hajrá, az üzemrészeket szorítja a tervteljesítés, ilyenkor segítségért fordulnak a kísérleti üzemhez, melynek munkásai saját feladataik elvégzése mellett gyakran adnak segítséget Lényegében ebből áll a kísérleti műhely tevékenysége, munkaköre. Mostanában új, érdekes feladatkörrel bővül az üzemrész munkája. Eddig ugyanis csak az üzemrészben végeztek kísérleteket Ezután a kísérleti műhely szakemberei részt vesznek a kikísérletezett munkadarabok próbaútjain, személyesem is ellenőrzik, hogyan válik be a gyakorlatban, a műhelyben elvégzett kísérlet Néhány érdekes kísérlet A kísérleti műhelyben zúgnak a gépek, a szakmunkások olajfoltos ruhában hajolnak a munkadarab fölé. Az egyik csoport facsavarfejet polírozó kísérleti automatát készít. Az üzem vezetője megjegyzi a munkára: — Ez az automata nagyon értékes, hasznos dolog. Eddig ugyanis a facsavarfej polírozását kézzel végezték, és egy perc alatt egy, illetve két facsavarfejet políroztak. Az automata egy perc alatt százat képes elvégezni. Másik kísérlet: kísérleti ablakemelő készül. Ez a gyártmány a régebben gyártott ablakemelőkhöz képest egyszerűbb kivitelezésű, ugyanekkor pontos, jó munkát végez. Előnye, hogy a gyártása 40 százalékos anyagtakarékossággal jár. Védőgázas hegesztőpisztoly. A kísérlet eredményesen folyik. A gyártmánynak különös érdekessége, hogy eddig az ilyen típusú hegesztőpisztolyokat külföldről, nyugati államokból importálták, azok nagy része elkopott, és most a kísérleti műhely helyettük szándékozik saját gyártmányú hegesztőpisztolyokat kikísérletezni. Az üzemvezető irodájában két fényszóró áll az asztalon. A szakmunkások jelenleg a motorkocsi fényszóróinak módosítását végzik. A lengyel megrendelők kívánsága ugyanis az volt, hogy a motorkocsi fényszórója legalább 400 méterre ható fél lux fényerőséggű legyen. Eddig ilyen teljesítményű fényszórókat az üzemben nem gyártottak. A kísérlet megvalósítását a villamos csoport is segítette, egy parabola tükör elkészítésével. Előmelegítő és fűtőberendezés. Eddig a motorkocsit téli üzemelés előtt egy, egy és fél órát kellett előmelegíteni. Az új berendezés lehetővé teszi, hogy ezt az időt tíz percre csökkentsék. A hidropneumatikus vasúti kocsi forgóváz alkalmazása az utasok kényelmét szolgálja Minimálisra csökkenti a kocsi rázkódását, ütődését. Ez a forgóváz már elkészült, és jelenleg a Rába-Balaton I motorvonatba szerelten fut. Két hónap alatt 14 ezer kilométert tett meg, és a tapasztalatok szerint kitűnően bírja a próbát. Festékkeverő gép. Az üzem szakemberei a Ganzgyárban jártak, tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt, és az ott látottak alapján elhatározták, hogy festékkeverő gépet készítenek a Vagongyár számára. A gép elkészült, jelenleg a festőüzemben működik. Figyelemre méltó előnye, hogy nehéz fizikai munkától szabadította meg a festőüzem munkásait. A kísérleti üzem kapott megrendelést, a 80 tonnás pőrekocsik ütközőinek gyártására. A hatalmas befogadóképességű vasúti teherkocsikat a MÁV számára gyártja a Vagongyár. Az üzem 150 kocsira kapott megrendelést, és ebből 100 kocsinak 400 ütközőjét a kísérleti üzem még ebben az évben elkészíti. Még egy gyártmány: A háromezer kilogrammos kísérleti gyűrűrugó ütközőből az üzemrész 4 nullszériát készít. Issh— Neveljük a fiatalokat vívmányaink megbecsülésére! Ülést tartott Mosonmagyaróvár Város Tanácsa Mosonmagyaróvár Város Tanácsa február 28-án, szerdán reggel 9 órai kezdettel a tanácsháza nagytermében Németh János iskolaigazgató, tanácstag elnökletével ülést tartott. A tanácsülésen a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság munkájáról készített beszámolót vitatták meg. E napirendi ponttal kapcsolatban nagy érdeklődés mutatkozott: nemcsak a tanácstagok, hanem számos pedagógus is részt vett a kérdések megvitatásában. Számos hozzászólásból is kicsendült a felelősségérzet ifjúságunkért, így Márkus Gyula iskolaigazgató, Galambos József tanácstag, Drahos László, a végrehajtó bizottság tagja és még sokan mások azon meggyőződésüknek aeítják kifejezést, hogy a mi ifjúságunk derekasan kiveszi részét új társadalmunk építéséből. Magatartására Mosonmagyaróvárott is ez a jellemző. De akadnak még olyan jelenségek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy nem ismerve az átkos múlt küzdelmeit, szenvedéseit, ifjúságunk gyakran nem tudja kellően értékelni és megbecsülni a mai eredményeket, sok esetben éppen a szülők helytelen magatartása okozza a mutatkozó negatív jelenségeket. A néhol még mutatkozó, helytelen magatartás, és egyes esetekbena fiatalkorúak bűncselekményei nem szociális és anyagi okok, hanem legtöbbször a szülők szigorúságára, sokszor kényeztetésére és családi konfliktusainkra vezethetők vissza. A tanácsülés is azt igazolja, hogy a problémát sikerült társadalmi üggyé tenni, és az albizottság erőfeszítései e munkában fokozott eredményeket hoznak. A tanácsülés ez alkalommal megállapította még a városfejlesztési hozzájárulás 1962. évi kivetési módját, a végrehajtó bizottság javaslatának megfelelően. E határozat értelmében a szabadfoglalkozásúak jövedelemadójuk 20 százalékát fizetik e címen. A házadó fizetésre kötelezettek pedig házadójuk 30 százalékát — azonban az így fizetendő összeg 50 forintnál kevesebb nem lehet. A mezőgazdasággal foglalkozókat a múlt évinek megfelelően katasztrális holdanként 300 forintos átlag fizetésére kötelezte a város tanácsa. A tanácsülés délután 14 órakor ért véget. A jövő rádiósai Február másodikán kezdődött meg a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár novákpusztai üdülőjében a Magyar Honvédelmi Sportszövetség felhívására az önkéntes lokátor- és rádiótanfolyam. A fiatalok közül, akik 1942-ben születtek, és ősszel sorkötelesek lesznek, sokan jelentkeztek a tanfolyamra. Egy-egy csoport öt napig tartózkodik a kastélyban, s a fiatalok naponta tíz órán keresztül ismerkednek a rádióval, lokátorkezeléssel. Az országban elsőnek alakult meg ez az önkéntes, összevont tanfolyam. Célja, hogy műszaki képzettséggel rendelkező fiatalok kerüljenek be a néphadseregbe. A tanfolyamon az MHS előadói oktatják a fiatalokat. Gyakorlati foglalkozásokon bevonulnak a környező erdőkbe, s innen teremtenek kapcsolatot a központtal, a „parancsnoksággal”. Ügyesen alkalmazzák Füst Endre előadó elméleti oktatásait. A foglalkozások után szórakozással töltik idejüket. Munkamódszer-javítás a sertéstenyésztésben A Győri Állami Gazdaság vezetősége elhatározta, hogy az 1962-es gazdasági évben megszünteti a sertéstelepek „vegyesikereskedés” jellegét. Szakosítja a sertéstenyésztő telepeket úgy, hogy egy-egy telep vagy tenyésztéssel, vagy malac- vagy süldőneveléssel, vagy hizlalással foglalkozik. A telepek szakosítása megkönnyíti a gondozók munkáját is, de főleg a telep vezetőinek ad lehetőséget az alapos ellenőrzésre, a munka szakszerű végzésére. Ezért az 1962. gazdasági évben a sertéstenyésztőknek járó jutalmat nem a múlt évi értékelési elv alapján fizeti a gazdaság vezetősége. A tenyésztőik megkapják az éves tervet ésa munka értékelésekor a gazdaság vezetősége figyelembe veszi a terv alapján a választott malacok számát és a választási átlagsúlyt is. Tenyésztési célprémiumot csak akkor fizet a gazdaság, ha a telepen minden hónapban arányos a malacszaporulat. Ha az egyik hónapban nagy a malacszaporulat a telepen, de az éves tervet figyelembe véve lemaradás van, nem kaphatják meg a telep dolgozói a tenyésztési célprémiumot. Mivel szakosítva lesznek a telepek, a jutalomosztáskor nem együtt, hanem külön értékeli a gazdaság vezetősége a hízó sertések éskülön a süldők súlygyarapodását. Az állami gazdaság szakembereinek az a véleménye, hogy a sertéstenyésztésben a súlygyarapodás még mindig nem kiegyensúlyozott, hanem hullámzó. Különösen a téli hónapokban csökken a sertések súlyfelvevő képessége. Ennek oka pedig, hogy nem kellő gonddal készülnek fel a sertéstenyésztő telepek dolgozói az állatok átteleltetésére, nem használják ki még az adott lehetőségeket sem. A szakemberek és a gondozók véleménye, hogy a telepek szakosításával javítani lehet a sertéstenyésztés munkamódszerén. Egy intézkedés margójára Panaszos levelet kapott a szerkesztőség Tétről, de ilyen levelet kapott a földművesszövetkezetek járási központja is. A levél írói kérik az illetékeseket, hogy a téti 10-es számú vegyes bolt vezetőjét helyezzék át, vagy váltsák le. Az üzlet piszkos, a vezetője goromba a vásárlókhoz, nem mér pontosan, pénzvisszaadáskor ha tud, csal, így írják a levélben: „Ez többször is bebizonyosodott, tud róla a Téti Földművesszövetkezet vezetősége, és mégsem tesz semmit, hogy megszüntesse a szabálytalanságokat.’’ Mi igaz a levélből? A Téti Földművesszövetkezeti központ vezetője elmondotta, hogy két nappal ezelőtt váltották le a 10-es számú bolt vezetőjét, mert „Egy sereg aszszonynak nem tetszett.” A földművesszövetkezet megtárgyalta ezt a községi MSZMP szervezettel, a földművesszövetkezet járási központjával, és úgy döntött, hogy a boltvezetőt más munkakörbe helyezi át, ugyancsak Tétre, de egy 3 kilométerre lévő boltba. A döntést azzal indokolta a földművesszövetkezet, hogy négy-öt hónap múlva a boltvezető már nyugdíjas lesz, nem akarják, mint idős embert, tönkretenni. Ezzel egyet is lehet érteni, emberséges intézkedés volt. Mindössze csak annyi kifogásolni való lenne, hogy a földművesszövetkezet téti központja ne azzal indokolja meg az áthelyezést: „Egy sereg asszonynak nem tetszett a boltvezető.” Ezért valakit büntetni igazságtalan. Ha a levélben írott panaszok igazak, akkor, mondja ki ezt a földművesszövetkezet, és ne azért helyezzen el egy dolgozóját 3 kilométerre a falutól, mert nem szimpatikus az asszonyoknak. 3 Műszaki ankét Sopronban a társadalmi munka tervszerűségéről A Hazafias Népfront soproni bizottságának kezdeményezésére kedden délelőtt ankéton vettek részt Sopron város és a soproni járás, a megyei tanács, Győr város, a kapuvári, a csornai és a győri járás műszaki vezetői, továbbá mindazok, akik társadalmi munka irányításában közreműködnek. Ott voltak a Közúti Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság, a tervező irodák, a Tanulmányi Erdőgazdaság, a KPM Közúti Igazgatóságának, az ingatlankezelő vállalatoknak és különböző építőipari vállalatoknak vezetői, mérnökei, technikusai. Bevezetőben Haring István, a járási tanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront járási bizottságának nevében ismertette a társadalmi munka múlt évi eredményeit és leggyakoribb nehézségeit. Nem egyszer előfordult, hogy a társadalmi munkát nem tervezték meg műszakilag, ezért eredménytelenül zárult a sok jóakarattal megkezdett munka. Éppen ezért fontos, hogy a jövőben a községfejlesztések során tervezett társadalmi munkákat alaposan előkészítsék. A műszaki értelmiség igen sok segítséget adhat a tervezésben és az elvégzett társadalmi munka felmérésében is. A vitában elhangzott hozzászólások azt bizonyították, hogy a társadalmi munka műszaki megtervezése nem közömbös, sem a községek fejlesztése, sem az elvégzendő munka tervszerűsége szempontjából. A vitán résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy a társadalmi munkát műszakilag fejleszteni kell, és ebből a célból az összes érdekelt szervek szívesen vállalnak tervezési feladatokat, ugyancsak társadalmi munkában. Az értekezlet végül elhatározta, hogy létrehozzák a soproni járásban a műszaki akcióbizottságot, mely a jövőben minden községben megtervezi és műszakilag irányítja a társadalmi munkákat. A soproni járásnak ez a kezdeményezése előreláthatólag kiterjed majd a megye többi járására is, az onnan jött műszaki vezetők felszólalásaikban rámutattak ennek fontosságára..