Kisalföld, 1962. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

1962. március 1., csütörtök KISALFÖLD Kísérletező szakemberek Győri Wilhelm Pieck Va­gon- és Gépgyár. Kísérleti üzem. Érdekes, értékes kí­sérleteket végeznek itt az üzem szakemberei, ők öntik formába azokat az elgondo­lásokat,­ ötleteket, újítási ja­vaslatokat, melyeket a Va­gongyár újítói szerkesztet­tek. Általában havonta két­­három újítás kísérleteit vég­zik el. A kísérleti műhely szakmunkásainak idejét ez jórészt leköti, ez elsőrendű feladatuk. A másik: gyártmány- és technológia fejlesztés.­ Ha­vonta egy technológiai fel­adatot és két gyártmány fej­lesztési javaslatot dolgoznak ki, oldanak meg. A kísérleti üzem harma­dik érdekessége, hogy itt ál­lítják elő a szerkezeti acél gyártásához szükséges fedő­port Az üzemrész szakmun­kásainak tevékenysége teszi lehetővé, hogy fémszórós tmk-javítással a megkopott tengelyeket újra felhasznál­hassa az üzem. Hónap végén siettet a hajrá, az üzemrészeket szo­rítja a tervteljesítés, ilyen­kor segítségért fordulnak a kísérleti üzemhez, melynek munkásai saját feladataik elvégzése mellett gyakran adnak segítséget Lényegé­ben ebből áll a kísérleti műhely tevékenysége, mun­kaköre. Mostanában új, érdekes feladatkörrel bővül az üzemrész munkája. Eddig ugyanis csak az üzemrész­ben végeztek kísérleteket Ezután a kísérleti műhely szakemberei részt vesznek a kikísérletezett munkadara­bok próbaútjain, személye­sem is ellenőrzik, hogyan válik be a gyakorlatban, a műhelyben elvégzett kísér­let Néhány érdekes kísérlet A kísérleti műhelyben zúgnak a gépek, a szakmun­kások olajfoltos ruhában ha­jolnak a munkadarab fölé. Az egyik csoport facsavar­fejet polírozó kísérleti auto­matát készít. Az üzem vezetője meg­jegyzi a munkára­: — Ez az automata nagyon értékes, hasznos dolog. Ed­dig ugyanis a facsavarfej polírozását kézzel végezték, és egy perc alatt egy, illet­ve két facsavarfejet polí­roztak. Az automata egy perc alatt százat képes elvé­gezni. Másik kísérlet: kísérleti ablakemelő készül. Ez a gyártmány a régebben gyártott ablakemelőkhöz ké­pest egyszerűbb kivitelezé­sű, ugyanekkor pontos, jó munkát végez. Előnye, hogy a gyártása 40 százalékos anyagtakarékossággal jár. Védőgázas hegesztőpisz­toly. A kísérlet eredménye­sen folyik. A gyártmánynak különös érdekessége, hogy eddig az ilyen típusú hegesz­tőpisztolyokat külföldről, nyugati államokból impor­tálták, azok nagy része elko­pott, és most a kísérleti mű­hely helyettük szándékozik saját gyártmányú hegesztő­pisztolyokat kikísérletezni. Az üzemvezető irodájában két fényszóró áll az aszta­lon. A szakmunkások jelen­leg a motorkocsi fényszóró­i­­nak módosítását végzik. A lengyel megrendelők kíván­sága ugyanis az volt, hogy a motorkocsi fényszórója leg­alább 400 méterre ható fél lux fényerőséggű legyen. Ed­dig ilyen teljesítményű fény­szórókat az üzemben nem gyártottak. A kísérlet meg­valósítását a villamos cso­port is segítette, egy para­bola tükör elkészítésével. Előmelegítő és fűtőberen­dezés. Eddig a motorkocsit téli üzemelés előtt egy, egy és fél órát kellett előmele­gíteni. Az új berendezés le­hetővé teszi, hogy ezt az időt tíz percre csökkentsék. A hidropneumatikus vas­úti kocsi forgóváz alkalmazása az utasok kényelmét szolgálja Minimálisra csökkenti a ko­csi rázkódását, ütődését. Ez a forgóváz már elkészült, és jelenleg a Rába-Balaton I motorvonatba szerelten fut. Két hónap alatt 14 ezer ki­lométert tett meg, és a ta­pasztalatok szerint kitűnően bírja a próbát. Festékkeverő gép. Az üzem szakemberei a Ganz­­gyárban jártak, tapasztalat­csere-látogatáson vettek részt, és az ott látottak alap­ján elhatározták, hogy fes­tékkeverő gépet készítenek a Vagongyár számára. A gép elkészült, jelenleg a festő­üzemben működik. Figyelem­re méltó előnye, hogy nehéz fizikai munkától szabadította meg a festőüzem munkásait. A kísérleti üzem kapott megrendelést, a 80 tonnás pőrekocsik ütközőinek gyár­tására. A hatalmas befogadó­­képességű vasúti teherkocsi­kat a MÁV számára gyártja a Vagongyár. Az üzem 150 kocsira kapott megrendelést, és ebből 100 kocsinak 400 ütközőjét a kísérleti üzem még ebben az évben elké­szíti. Még egy gyártm­ány: A háromezer kilogrammos kí­sérleti gyűrűrugó ütközőből az üzemrész 4 nullszériát ké­szít. I­ss­­h— Neveljük a fiatalokat vívmányaink megbecsülésére! Ülést tartott Mosonmagyaróvár Város Tanácsa Mosonmagyaróvár Város Tanácsa február 28-án, szer­dán reggel 9 órai kezdettel a tanácsháza nagytermében Németh János iskolaigazgató, tanácstag elnökletével ülést­­ tartott. A tanácsülésen a gyermek- és ifjúságvédelmi albizott­ság munkájáról készített be­számolót vitatták meg. E napirendi ponttal kapcsolat­ban nagy érdeklődés mutat­kozott: nemcsak a tanács­tagok, hanem számos peda­gógus is részt vett a kérdé­sek megvitatásában. Számos hozzászólásból is kicsendült a felelősségérzet ifjúsá­gunkért, így Márkus Gyula iskolaigazgató, Galambos Jó­zsef tanácstag, Drahos László, a végrehajtó bizottság tagja és még sokan mások azon meggyőződésüknek aeítják ki­fejezést, hogy a mi ifjúsá­gunk derekasan kiveszi ré­szét új társadalmunk építé­séből. Magatartására Moson­­magyaróvárott is ez a jel­lemző. De akadnak még olyan jelenségek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy nem ismerve az átkos múlt küzdelmeit, szenvedéseit, if­júságunk gyakran nem tudja kellően értékelni és megbe­csülni a mai eredményeket, sok esetben éppen­ a szülők helytelen magatartása okoz­za a mutatkozó negatív je­lenségeket. A néhol még mutatkozó, helytelen maga­tartás, és egyes esetekben­­a fiatalkorúak bűncselekmé­nyei nem szociális és anyagi okok, hanem legtöbbször a szülők szigorúságára, sokszor kényeztetésére és családi konfliktusainkra vezethetők vissza. A tanácsülés is azt iga­zolja, hogy a problémát si­került társadalmi üggyé ten­ni, és az albizottság erőfe­szítései e munkában foko­zott eredményeket hoznak. A tanácsülés ez alkalom­mal megállapította még a városfejlesztési hozzájárulás 1962. évi kivetési módját, a végrehajtó bizottság javasla­tának megfelelően. E hatá­rozat értelmében a szabad­foglalkozásúak jövedelem­­adójuk 20 százalékát fizetik e címen. A házadó fizetésre kötelezettek pedig házad­ójuk 30 százalékát — azonban az így fizetendő összeg 50 forint­nál kevesebb nem lehet. A mezőgazdasággal foglalkozó­kat a múlt évinek megfele­lően katasztrális holdanként 300 forintos átlag fizetésére kötelezte a város tanácsa. A tanácsülés délután 1­4 órakor ért véget. A jövő rádiósai Február másodikán kezdődött meg a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár novákpusztai üdülőjében a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség felhívására az ön­kéntes lokátor- és rádiótanfolyam. A fia­talok közül, akik 1942-ben születtek, és ősszel sorkötelesek lesznek, sokan jelent­keztek a tanfolyamra. Egy-egy csoport öt napig tartózkodik a kastélyban, s a fiata­lok naponta tíz órán keresztül ismerked­nek a rádióval, lokátorkezeléssel. Az országban elsőnek alakult meg ez az önkéntes, összevont tanfolyam. Célja, hogy műszaki képzettséggel rendelkező fiatalok kerüljenek be a néphadseregbe. A tanfo­lyamon az MHS előadói oktatják a fiata­lokat. Gyakorlati foglalkozásokon bevo­nulnak a környező erdőkbe, s innen te­remtenek kapcsolatot a központtal, a „pa­rancsnoksággal”. Ügyesen alkalmazzák Füst Endre előadó elméleti oktatásait. A foglalkozások után szórakozással töltik idejüket. Munkamódszer-javítás a sertéstenyésztésben A Győri Állami Gazdaság vezetősége elhatározta, hogy az 1962-es gazdasági évben megszünteti a sertéstelepek „vegyesikereskedés” jellegét. Szakosítja a sertéstenyésztő telepeket úgy, hogy egy-egy telep vagy tenyésztéssel, vagy malac- vagy süldőne­veléssel, vagy hizlalással fog­lalkozik. A telepek szakosí­tása megkönnyíti a gondo­zók munkáját is, de főleg a telep vezetőinek ad lehetősé­get az alapos ellenőrzésre, a munka szakszerű végzésére. Ezért az 1962. gazdasági évben a sertéstenyésztőknek járó jutalmat nem a múlt évi értékelési elv alapján fi­zeti a gazdaság vezetősége. A tenyésztőik megkapják az éves tervet és­­a munka érté­kelésekor a gazdaság veze­tősége figyelembe veszi a terv alapján a választott ma­lacok számát és a választási átlagsúlyt is. Tenyésztési cél­prémiumot csak akkor fizet a gazdaság, ha a telepen minden hónapban arányos a malacszaporulat. Ha az egyik hónapban nagy a malacsza­­porulat a telepen, de az éves tervet figyelembe véve lema­radás van, nem kaphatják meg a telep dolgozói a te­nyésztési célprémiumot. Mivel szakosítva lesznek a telepek, a jutalomosztáskor nem együtt, hanem külön ér­tékeli a gazdaság vezetősége a hízó sertések és­­külön a süldők súlygyarapodását. Az állami gazdaság szak­embereinek az a véleménye, hogy a sertéstenyésztésben a súlygyarapodás még mindig nem kiegyensúlyozott, ha­nem hullámzó. Különösen a téli hónapokban csökken a sertések súlyfelvevő képes­sége. Ennek oka pedig, hogy nem kellő gonddal készülnek fel a sertéstenyésztő telepek dolgozói az állatok áttelelte­­tésére, nem használják ki még az adott lehetőségeket sem. A szakemberek és a gon­dozók véleménye, hogy a telepek szakosításával javí­tani lehet a sertéstenyésztés munkamódszerén. Egy intézkedés margójára Panaszos levelet­­ kapott a szerkesztőség Tétről, de ilyen levelet kapott a föld­művesszövetkezetek járási központja is. A levél írói kérik az illetékeseket, hogy a téti 10-es számú vegyes bolt vezetőjét helyezzék át, vagy váltsák le. Az üzlet piszkos, a vezetője goromba a vásárlókhoz, nem mér pontosan, pénz­visszaadáskor ha tud, csal, így írják a levélben: „Ez többször is bebizonyoso­dott, tud róla a Téti Föld­művesszövetkezet vezető­sége, és mégsem tesz sem­mit, hogy megszüntesse a szabálytalanságokat.’’ Mi igaz a levélből? A Téti Földművesszö­vetkezeti központ vezetője elmondotta, hogy két nap­pal ezelőtt váltották le a 10-es számú bolt vezető­jét, mert „Egy sereg asz­­szonynak nem tetszett.” A földművesszövetkezet meg­tárgyalta ezt a községi MSZMP szervezettel, a földművesszövetkezet járá­si központjával, és úgy döntött, hogy a boltveze­tőt más munkakörbe he­lyezi át, ugyancsak Tétre, de egy 3 kilométerre lévő boltba. A döntést azzal in­dokolta a földművesszövet­kezet, hogy négy-öt hónap múlva a boltvezető már nyugdíjas lesz, nem akar­ják, mint idős embert, tönkretenni. Ezzel egyet is lehet érteni, emberséges intézkedés volt. Mindössze csak annyi kifogásolni való lenne, hogy a földmű­vesszövetkezet téti köz­pontja ne azzal indokolja meg az áthelyezést: „Egy sereg asszonynak nem tet­szett a boltvezető.” Ezért valakit büntetni igazságta­lan. Ha a levélben írott panaszok igazak, akkor, mondja ki ezt a földmű­vesszövetkezet, és ne azért helyezzen el egy dolgozó­ját 3 kilométerre a falu­tól, mert nem szimpatikus az asszonyoknak. 3 Műszaki ankét Sopronban a társadalmi munka tervszerűségéről A Hazafias Népfront sop­roni bizottságának kezdemé­nyezésére kedden délelőtt ankéton vettek részt Sopron város és a soproni járás, a megyei tanács, Győr város, a kapuvári, a csornai és a győri járás műszaki vezetői, továbbá mindazok, akik tár­sadalmi munka irányításá­ban közreműködnek. Ott voltak a Közúti Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság, a ter­vező irodák, a Tanulmányi Erdőgazdaság, a KPM Köz­úti Igazgatóságának, az in­gatlankezelő vállalatoknak és különböző építőipari vállala­toknak vezetői, mérnökei, technikusai. Bevezetőben Haring Ist­ván, a járási tanács elnök­­helyettese, a Hazafias Nép­front járási bizottságának nevében ismertette a társa­dalmi munka múlt évi ered­ményeit és leggyakoribb ne­hézségeit. Nem egyszer elő­fordult, hogy a társadalmi munkát nem tervezték meg műszakilag, ezért eredmény­telenül zárult a sok jóakarat­tal megkezdett munka. Ép­pen ezért fontos, hogy a jö­vőben a községfejlesztések során tervezett társadalmi munkákat alaposan előkészítsék. A műszaki értelmiség igen sok segítséget adhat a terve­zésben és az elvégzett társa­dalmi munka felmérésében is. A vitában elhangzott hoz­zászólások azt bizonyították, hogy a társadalmi mun­ka műszaki megtervezése nem közömbös, sem a községek fejlesztése, sem az elvégzen­dő munka tervszerűsége szempontjából. A vitán részt­vevők egyöntetűen megálla­pították, hogy a társadalmi munkát műszakilag fejlesz­teni kell, és ebből a célból az összes érdekelt szervek szívese­n vállalnak tervezési feladatokat, ugyancsak tár­sadalmi munkában. Az értekezlet végül elha­tározta, hogy létrehozzák a soproni járásban a műszaki akcióbizottságot, mely a jö­vőben minden községben megtervezi és műszakilag irányítja a társadalmi munkákat. A soproni járásnak ez a kezdeményezése előrelátható­lag kiterjed majd a megye többi járására is, az onnan jött műszaki vezetők felszó­lalásaikban rámutattak en­nek fontosságára.­­.

Next