Kisalföld, 1962. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

ILÁG PROLETÁRJAI, EGY ES C L JET L.R.­ GYŐR, 1962. augusztus 1., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa xvra. évfolyam, ns. szám A második félidőben Egy hónap a második fél­­évből is eltelt már. Elké­szültek a vállalatok pénz­ügyi mérlegei arról, hogyan dolgoztak, mennyit és meny­nyiért termeltek. Sokat mon­dok, sokat mutatók ezek a mérlegek azok számára, akik tudnak és akarnak e szá­mokból olvasni s tanulni. A mérlegek adataival terme­lési tanácskozásokon ismer­kednek meg a dolgozók. Ha a vállalatok vezetői akar­ják, igénylik, hogy a dolgo­zók a mérlegből levonják a maguk munkájának, javítá­sához szükséges tanulságo­kat, akkor ne zúdítsák rá­juk a számok tömkelegét! A legszükségesebb, a leg­jellemzőbb adatok ismerete, áttekintése ellenben serken­tőleg hat. Azok, amelyek megmutatják az egyes em­ber számára munkálkodásá­nak értelmét, hasznát. A le­zárt termelési időszak ter­melési feladatát, a végrehaj­tás mikéntjét, a termelési költségek alakulását, s mind­ezek eredményeként a nye­reségrészesedés kilátásait. A legtöbb helyen ez utóbbiról szemérmesen hallgatnak, korainak tartják róla beszél­ni, holott teljesen indokolat­lan álszemérem ez. A dolgo­zók számolnak a nyereség­részesedéssel, s azt is tudják, hogy a dolog nem a nyere­­ségrészesedéssel kezdődik, hanem a többletnyereség megtermelésével. Épp ezért év közben is tájékozódni kívánnak a nyereség alaku­lásáról. Helytelen tehát er­ről, bármilyen meggondolás alapján is hallgatni a mér­legbeszámolókon. Győr-Sopron­ megye leg­több üzemében sikerekről adhatnak számot a mérleg­­beszámolókon. Megyénk mi­nisztériumi ipara 8,7 száza­lékkal haladta túl a múlt év azonos időszakának eredmé­nyét, s 14,3 százalékkal több áru került kivitelre a Győr- Sopron megyei gyárakból, mint 1961 első felében. A Győri Wilhelm Pieck Va­gon- és Gépgyár 101,2 szá­zalékra, a MOFÉM 106,6 szá­zalékra teljesítette export­tervét. A MOFÉM-ben a ter­melésemelkedést csaknem teljes egészében az egy főre jutó termelési érték növelé­sével érték el. Szépen emelte a termelékenységet a Győr- Sopron megyei Mezőgazda­­sági Gép­­artó Vállalat együt­tese. Alacsony azonban az egy főre jutó termelési ér­ték a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár­­ban, a Gardénia Csipkefüg­gönygyárban és még egy sor üzemben. Főleg a textilüze­mekben mutatkozik lényeges eltolódás a kétharmad—egy­­harm­ad arányában az előbbi hátrányára. Azaz: a terme­lés növekedést tetemes rész­ben létszámemeléssel érték el. Örvendetes, hogy üze­meinkben háromezernél több új munkák került, gyarapít­va a keresők s a munkás­­osztály számát. Erőtelejesen törekedni kell azonban, hogy ezek az új munkások mi­előbb elsajátítsák mindama szakmai ismereteket, melyek­nek birtokában a közösség­nek, a népgazdaságnak is hasznot hajtanak. Mert az egy főre jutó termelési érték növelése a legbiztosabb, leg­szilárdabb alapja a népjólét növelésének. Az új munká­sok szakmai képzése a régi szakmunkások, a törzsgárda megtisztelő feladata. Helyes, üdvözölni való, hogy a leg­több helyen a régi szakmun­kások kongresszusi verseny­felajánlásában helyet kapott az új dolgozók segítése, gyá­­molítása. Az első félév tapasztala­taiból okulva, most határo­zott intézkedéseket kell ten­ni a folyamatos, zökkenő­mentes termelés feltételei­nek biztosítására. Ennek akadályai között sokszor ,és nem indokolatlanul emlege­tik a bizonylaton, akadozó anyagellátást. Ez valódi ne­hézség, az ipari nyersanya­gok jó részében csakugyan szegények vagyunk. Azonban az is tény, hogy mihelyt körmünkre ég a dolog, az exportterv teljesítése forog kockán, vállalati anyagbe­szerzők, iparági, miniszté­riumi „illetékesek” meg tud­nak mozdulni, s ha a ,,föld alól is”, előteremtik a szük­séges anyagot, alkatrészt. De miért csak az utolsó perc­ben, miért nem idejében? A Vagongyár vezetői és mun­kásai a megmondhatói, mennyi őrlődésbe, izgalom­ba került exporttervük tel­jesítése, amiért tisztelet, be­csület s köszönet mindazok­nak, akiknek nagyszerű helytállása ezt eredményez­te. Nem árt azonban figyel­meztetni: az éves terv tel­jesítése nem év végén, ha­nem év közben történik! A párt, az ország életében oly fontos esemény, a VIII. pártkongresszus nagy lendí­­tője lesz a szocialista építő munkának. Hiszen az embe­rek egyre inkább tudják, ér­tik, hogy a szocializmus nem a szólamoktól, hanem a jól szervezett, egyre maga­sabb színvonalon végzett te­remtő, alkotó munkától vá­lik valósággá. Ezért is ké­szülnek még jobb munkával, a munka megjavítására tett vállalásaikkal a kongresz­­szusra. Amikor a párt Köz­ponti Bizottsága állást fog­lalt a kongresszusi verseny dolgában, hangoztatta: he­lyesli, támogatja a dolgozók kezdeményezését arra, hogy a pártkongreszsust több s jobb munkával köszöntsék. Ám, mértéktartásra intett, óvott a látványos felszínes kihívásoktól, látszateredmé­nyekre törekvéseiktől, nagy nekirugaszkodásoktól. S amennyire ellene van a párt a látszateredmények hajszo­lásának épp úgy szót emel az ellen, hogy megpróbálják a dolgozók lelkesedését, a párt iránti szeretetét „hézag­pótlónak” használni. A szer­vezettséget, az előrelátó ve­zetést nem lehet a dolgozók lelkesedésével, áldozatkész­ségével helyettesíteni! E ket­tő párosításával, egyesítésé­vel lehet csak tartós ered­ményeket elérni, a kongresz­­szusi versenyt az évi terv teljesítésének szolgálatába állítani. Miként az ország politikai életét a nyugalom, a bizton­ság jellemzi, a párt a gaz­dasági életben is erre törek­szik. Alkotni igazán mara­dandót, értékeset leginkább egyenletes, normális munka­ritmusban, nyugodt légkör­ben lehet. A kapkodásnak, fejetlenségnek, zűrzavarnak drága az ára, fecsérlődik az amúgy is kevés anyag, a megengedettnél több energia használódik. S legtöbb kárát látja a hamari, zaklatott munkának az ember: a fe­leslegesen sok izgalom paza­rolja a munkabírását, rontja egészségét, veszélyezteti testi épségét. Egészséges, normális fejlő­dést mutat a megye ipará­nak első félévi eredménye. Ebből egy-egy üzem kollek­tívája a sajátos körülmé­nyeihez mérten különböző­képpen vette ki részét. Na­gyon fontos, hogy vezetők és beosztottak önkritikusan vizsgálják munkájukat, s az első félév eredményei való­ban tanulságul, okulásul szolgáljanak ahhoz, hogy egész évi tervfeladataikat, becsülettel, maradéktalanul, minden részletében teljesít­sék. Jakus Lajosné Szufanuvong levele Kádár Jánoshoz Szufanuvong herceg, a laoszi nemzeti egységkor­mány miniszterelnökhelyet­tese — aki Souvanna Phou­­ma miniszterelnök távollété­­ben ideiglenesen ellátja a miniszterelnöki teendőket — levélben mondott köszönetet Kádár Jánosnak, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökének üdvözlő táviratá­ért, amelyben szerencsekívá­­natait fejezte ki a laoszi nemzeti egységkormány megalakulása alkalmából. Szufanuvong ideiglenes mi­niszterelnök levelében han­goztatja: „Megtiszteltetésnek tartanánk, ha mielőbb létre jönnének az állandó diplo­máciai kapcsolatok az Önök országával is minden téren együttműködhetnénk közös ügyünk, a béke megerősítése érdekében”. Szufanuvong annak a reményének ad ki­fejezést, hogy mindkét nép javára hamarosan kialakul­nak a két ország közvetlen kapcsolatai. (MTI.)­­ Ezerrel nőtt a gázpalackkal ellátott háztartások száma Az idén nagyobb mennyi­ségben állítanak elő szovjet import és hazai kőolajból propán-bután gázt, úgyhogy a kormány terve szerint a harmadik negyedévtől or­szágszerte mintegy 20 000 új háztartást kapcsolnak be a fogyasztásba. A bővítés vég­rehajtását — elsők között — Győr-Sopron megyében már befejezték, összesen ezer új fogyasztó kapott gázpalac­kot a múlt hónapban, ami éppen kétszerese a múlt évi növekedésnek. A kereteket a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya bontotta fel a városokra és járásokra, a helyi tanácsok­nál pedig bizottságok osztot­ták el az engedélyeket az arra legjogosultabbak kö­zött. Az igazságos elosztás nem volt könnyű feladat, mert az igénylők száma a megyében megközelítette a tízezret. A városokban első­sorban a vezetékhálózattal nem rendelkező külső kerüle­tek, a falvak közül a mun­káslakta településeket vették figyelembe, azonban a pa­rasztság köréből is egyre többen jutnak propán-bután gázhoz. Az elosztás és a bekapcso­lás általában zökkenő nél­kül történt Az ÁFOR ren­delkezésre tudta bocsátani a szükséges gázpalackokat, és a felszerelésben sem mutat­kozott hiány. A kereskede­lem 500 háztartási, három­­lángú tűzhelyet, 200 gárzon tűzhelyet és több száz re­­zsót hozott forgalomba. Az­előtt a propán-butángázt fo­gyasztók inkább a rezsót vá­sárolták, most legtöbben az 1400 forintos háztartási tűz­helyet szerezték be. (MTI) ♦ Lapunk tartalmából: ♦ A következő nagy feladat­­ I Elsők voltak Műszaki újdonságok ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ *♦ X ♦ X Ára: 50 fillér Érik az imreenéz-n­elian­i megegyezés Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek megbízható — de nem hiva­talos — amerikai forrásra hivatkozva jelentik, hogy a Nyugat-Irián sorsáról folyó holland-indonéz tárgyaláso­kon „minden lényeges pont­ban” megegyezés jött létre. A megegyezés alapja lé­nyegében a Bunker-terv, amely a Nyugat-Irián fölött gyakorolt hatalom holland kézből Indonéziának történő átadására átmeneti időszakot javasol úgy, hogy meghatá­rozott ideig az ENSZ-szer­­vek ellenőriznék a hatalom gyakorlását. A tágyalásokon Indonéziá­nak sikerült elérnie a Bun­ker-tervben javasolt lépések meggyorsítását úgy, hogy In­donézia már 1963 májusától kezdve jelképes ellenőrzést gyakorolna Nyugat-Irián fö­­lö­tt. A TASZSZ jelentése sze­rint a holland gyarmatosí­tók egyre nagyobb számban hagyják el Nyugat-Iriánt. Számos holland vállalat be­zárt, és augusztus elsejétől Hollandiában (a fővárosban) megszűnik az egyetlen hol­land nyelvű újság is. Az algériai politikai helyzet fejleményei tomnáknak, hogy fegyverüket használják, őt magát és kí­séretének három tagját is­meretlen helyre szállították, egy katonának sikerült meg­szöknie és Tizi-Ouzou felé tart. Időközben visszaérkezett Algírba Khider államminisz­ter, Ben Bella megbízottja, hogy a Párizsban és Orán­­ban folytatott tanácskozásai után a fővárosban folytassák a megbékélést célzó tárgya­lásokat. Algírba készült a Tizi-Ouzou­ban alakított csoport két vezetője, Belka­­szem Krím és Budiaf is. Budiaf letartóztatásával kapcsolatban a Tizi-Ouzou­­ban alakult bizottság közle­ményt adott ki. A közle­mény éles hangon elítéli a letartóztatást, mint „a vál­ság megoldását hátráltató erőszakos tettet”. Az új helyzetben a közlemény is­mét ellenállásra hívja fel az algériai népet, a „diktató­­rikus kísérletekkel” szem­ben. Budiaf a legutóbbi idők­ben Belkaszem Kriminel együtt Ben Bella hajlítha­­tatlan ellenfelének mutatko­zott. Egyes megfigyelők sze­rint ütközőpontot jelenthe­tett a megbékélés létrejöt­tében. A tárgyalások elé torlódó újabb akadályok ellenére Mohamed Jazid tájékozta­tásügyi miniszter Genfbe utazott, hogy az ideiglenes kormány két miniszterét, Dahlabot, a volt külügymi­nisztert és Aid Ahmedet, a■ lemondott államminisztert rábírja a visszatérésre. (MTI) ALGÍR (MTI) Az algériai politikai irány­zatok képviselői között ter­vezett és döntőnek ígérkező tárgyalásokat újabb ese­mény hátráltatja. Budiai helyettes miniszterelnök le­tartóztatása körülményeiről csak az ismeretes, hogy meg­tiltotta a kíséretében levő kat Egy hónap múlva nyílik szocialista mezőgazdaságunk nemzetközi szemléje Egy hónap múlva, szep­tember elsején újra meg­nyitja kapuját az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Ez lesz sorrendben a 64., a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének be­fejezése óta pedig az első országos, sőt számos voná­sában nemzetközi méretű mezőgazdasági seregszemle. A kiállításvárosban a pa­vilonok többségét korszerű­sítették. Kijelölték az egyes bemutatók helyét. A Szov­jetunió mezőgazdaságának eredményeit például 1400 négyzetméter alapterületi pavilonban és 2000 négyzet­­méter szabad területen is­mertetik. Új pavilonban kap helyet a lengyel bemutató, a bolgár kiállításhoz most épül egy 480 négyzetméteres csővázas csarnok. Hasonló területű pavilonjuk lesz a románoknak, önálló kiállí­tóként szerepel a Mongol Népköztársaság is . Most határozzák meg az ország különböző részeiből induló állatokat hozó irány­­vonatok útitervét. A jószá­gokat ugyanis legkésőbb augusztus 25-ig a kiállítás területére hozzák, hogy a megnyitás idejére már az állatbírálatokat is megtart­hassák. Az első állatszállít­mány egyébként már meg is érkezett. Kétezer fehér leg­horn fércét költöztettek be a már elkészült, teljesen gé­pesített tolatóházba. A pavilonok között a ker­tészek friss gyepszőnyeget telepítenek,­ és olyan virág­fajtákat ültetnek ki, ame­lyek szeptemberben nyílnak. Augusztus elsején kezdik meg a belépőjegyek és sors­jegyek elosztását. Az idén kétszeri belépésre jogosító elővételi jegyet is árusítanak tíz forintért, mert az a ta­pasztalat, hogy­ a vidéki láto­gatók többsége általában két napot tölt a kiállításon. Az idén az eddiginél több különvonatra, közösen érke­ző termelőszövetkezeti kirán­­dulócsoportra számítanak. Az egyéni utazásnál ugyanis 33 százalékos, 500 személy csoportos utazása esetén vi­szont 50 százalékos vasúti kedvezményt kapnak a kiál­lítás látogatói. A Földművelésügyi Mi­nisztérium kiállítási irodája a korábbi évekhez hasonlóan a városligeti Petőfi-csarnok­ban rendez be kényelmes és olcsó szállást, amelynek díja éjszakánként 10 forint. Emel­lett a kiállítás látogatói szá­mára tartják fenn a Cita­della szálláshelyeit, szükség esetén a Római-parti nya­ralókban is gondoskodnak szobáról, a Fővárosi Idegen­­forgalmi Hivatal pedig ezer fő elszállásolásáról a fizető­vendég-szolgálat keretében gondoskodik. (MTI) Új árpából készül a takarmánykeverék Győr-Sopron megye közös gazdaságaiban hamar népsze­rűvé vált a nagy tápértéket tartalmazó keveréktakar­mány. Szinte megszűnt az állatok egyoldalú takarmá­nyozása, vagyis, hogy aratás után az árpa, ősszel pedig csak a kukorica legyen az abraktakarmány. A megyé­ben öt keverőüzem egész éven át tápdús takarmány­­nyal látja el a termelőszö­vetkezeteket. A harmadik negyedévben 931 vagon ke­verék készül az öt üzemben. A termelőszövetkezetek már száz vagon idei árpát szállí­tottak be cserére. Az üze­mekben meg is kezdték az új árpából a tápkészítést. Az igény azonban egyre nő a keveréktakarmány iránt, főleg a mosonmagyar­óvári járásban. Ezért itt most egy újabb keverőüzemet sze­relnek fel, amelyben ősszel már meg is indul a munka. Új hajónk Kedden délután a Magyar Hajó- és Darugyár angyal­földi gyáregységében vízre bocsátották a Borsod nevű 1300 tonnás Duna-tengerjá­­rót, amely magyar színekkel járja majd a világtengere­ket. A hajót úgy képezték ki, hogy a hidak alatt is közlekedhessen, így a Du­nán is rendszeres forgalmat bonyolíthat le. (MTI)

Next