Kisalföld, 1962. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL­ETEK­­ Ára: 50 f­ifiér-GYŐR, 1962. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM A mezőgazdaság tap­asz­tal­at­cser­éj­e Régen hagyománnyá vált hazánkban az Országos Me­zőgazdasági Kiállítás és Vá­sár megrendezése. A kiállí­tás mindenkor seregszemle volt: a növénytermesztés, az állattenyésztés, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek fejlődését bemutató sereg­szemle, amely új módszerek ismertetésével­ vitte előbbre a mezőgazdaságot. A kiállítás jellege, célja mindig más és más volt. A felszabadulás előtt a feudál­­kapitalista mezőgazdaság aránytalan versenye fejlő­dött ki a kiállításokon. A fel­­szabadulás utáni első évek­ben a háború ütötte sebek­ből való kilábolás, majd a magáratalálás dokumentu­mai voltak a mezőgazdasági seregszemlék. Ahogy alakult, formálódott a mezőgazdaság, úgy egyre nagyobb súllyal kapott teret a szocialista jel­leg. A kiállítás most már az agitáció fontos fegyveré­vé vált, a verseny kifejező­jévé, ami a nagyüzemi és a kisparaszti termelési mód között kialakult. A kiállítá­sok feladata volt: megmutat­ni, bebizonyítani a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás létjogosultságát, jövőjét, fel­hívni a figyelmet a fejlődés egyedüli járható útjára. A legjobb mezőgazdasági nagy­üzemek termelési, tenyésztési eredményeikkel agitáltak a kollektív mezőgazdaság mel­lett. De ott voltak még a kis magángazdaságok időle­ges eredményeikkel, melyek­ben azonban szembetűnően kifejeződött a további fejlő­dés gátja, a kisüzem szűk lehetősége. A ma megnyíló 64. Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás tartalmát, jellegét és felada­tait már az a forradalmi je­lentőségű változás határozza meg, amelynek eredménye­ként az egész mezőgazdaság­ban végérvényesen uralkodó­vá vált a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás. Ennek a szocialista mezőgazdaságnak már megvannak az eredmé­nyei, tapasztalatai, s most ott a kiállításon összegeződ­­nek ezek az eredmények, ki­cserélődnek a tapasztalatok. Éppen ezért az idei kiállí­tás már túlnő a seregszemlék határain. A seregszemle most már országos, sőt nemzet­közi tapasztalatcsere. Az idei kiállítás különböző bemuta­tói az eddig legjobban be-­­­vált és a fejlődést leginkább­­ elősegítő termelési, tenyész-­­ tési és üzemszervezési mód-­­szereinek tapasztalatairól tá­jékoztatják a mezőgazdaság szakembereit, a kiállítás lá­togatóit. A 64. Országos Mezőgazda­­sági Kiállítás szimbólum. A szocialista mezőgazdaság szimbóluma, a falu népe ösz­­szefogásának, kollektív mun­kájának meggyőző bizonyí­téka. Új út kezdetének ered­ménye, melyen a magyar mezőgazdaság elindult. To­vábbi útmutató is ez a kiál­lítás, új küzdelmekre, jobb eredmények elérésére ser­kentő.­­ P. I. Ma nyílik az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A képen a budapesti Kádár Kisipari Term­é­­kszövetkezet óriás hordója, melynek befogadóképes­sége 20 320 liter Beszélgetések, találkozók a kongresszusi irányelvekről A városok és a falvak népfrontbizottságai is jelen­tős részt vállalnak a kong­resszusi irányelvek ismerte­téséből, népszerűsítéséből. Jelenleg a különböző szintű irányító testületek, a me­gyei, a járási, a városi bi­zottságok, elnökségek és tit­kári értekezletek fórumán tanácskoznak a nagy jelen­tőségű dokumentumról. Az első ilyen összejövete­leken, így például Somogy, Komárom és Hajdú-Bihar megyében arról számolnak be a részv­­­vők, hogy a pár­­tonkívülie­k körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a kongresszusi irányelvek iránt. Az őszi hónapokban sok­féle összejövetelt, találkozót stb. rendeznek majd a nép­frontbizottságok. Csoportos beszélgetések ezrein hallgat­ják meg a lakosság, a pár­­tonkívüliek véleményét és észrevételeit, s több ezer aktivista válaszol a kérdé­sekre. Ezzel egyidejűleg ösz­­szegyű­j­tik a munkások, dol­gozó parasztok, értelmisé­giek javaslatait, kezdemé­nyezéseit, kérdéseit, s ezeket a párt illetékes szerveihez továbbítják. (MTI.) Fél év baleset nélkül • Vállalások a kongresszus tiszteletére A szocialista brigádok vezetőinek értekezlete a győri vasútállomáson A győri vasúti csomópont pártbizottsága és szakszerve­zeti bizottsága tegnap dél­előtt értekezletet hívott ösz­­sze a szocialista brigádok vezetői részére. Dömötör Ferenc, a csomó­pont párttitkára tartott be­számolót a szocialista brigá­dok eddigi munkájáról. Beszéde első részében is­mertette a mozgalom meg­alakulásának körülményeit, és értékelte a szocia­lista brigádok tevé­kenységét. A kocsijavítók el­sők között megtették vállalásaikat a Vili. pártkongresszus tisz­teletére. Hatszáz­­nyolcvan­hét kocsin rakott állapotban is elvégezték a javítást, és ezzel 61 000 forint megtakarítást értek el. Börzsei Imre ko­csivizsgáló brigádja négy újítást ajánlott fel a kongresszus tiszteletére. Ebből már kettőt benyúj­tottak és megvalósí­tottak. A megtakarí­tás 17 700 forint — mondotta Dömötör elvtárs, majd így folytatta: — Legfontosabb munkánk az őszi for­galom zavartalan le­bonyolítása. Ebből a feladatból a szocia­lista brigádok mind nagyobb részt vállalnak — fejezte be beszámolóját Dö­mötör elvtárs. Stepkovics Márton raktá­ros ismertette brigádjának, a Béke-brigádnak vállalá­sait. Elhatározták, hogy nö­velik a kocsi kihasználását 3,5 tonnáról 4,4 tonnára. Misik Ernő, az Utasellátó dolgozója elmondotta, hogy nyugodt munkakörülmények között 100 százalékra telje­sítették a tervet. Szeretnének rövidesen a szocialista üzem­rész címért harcba indulni. Növelik ismereteiket, hogy minél műveltebb szakembe­rek álljanak az utazóközön­ség szolgálatába. Móczár Ferenc kocsivizs­gáló a kulturális nevelő munkát kevesellte. A vas­úton sok a bejáró dolgozó, nehéz a brigádokat össze­hívni közös rendezvényre. A dolgozók egyelőre a napi sajtó olvasásával bővítik po­litikai ismereteiket. Ennél többre lenne szükség. Java­so­lta, hogy közvetlenül , a munka után a munkahelyen tartsanak TXT előadásokat Iványi Ede állomásfőnök mondotta: — Ha tavaly ilyenkor ösz­­szehívtunk volna egy szo­cialista brigád értekezletet csak négyen ültünk volna itt. Most 39 brigád küzd a győri állomáson a szocialista címért,, és száztízen jöttünk össze. .— Az első fél évben egyetlen baleset sem történt az állomáson. Az állomás történetében ez az első bal­esetmentes fél év, és ez nagy részben a szocialista brigádok jó munkájának kö­szönhető. Az idén kétszer annyian tették le szakmai vizsgájukat, mint a múlt évben. A jegyvizsgálók ké­rik, hogy nyelvtanfolyamon vehessenek részt. Mostaná­ban egyre több külföldi vendég utazik a magyar vas­úton. A magyar vasutas te­kintélyét növelné, ha a vendég nyelvén beszélne — fejezte be hozzászólását Ivá­nyi elvtárs. Tóth István térfőnök kér­te az állomás műszaki és gazdasági vezetőit, hogy jobban bízzanak a szocia­lista brigádok erejében. Tóth István hozzászólását még tizenhat felszólalás kö­vette. . Mindegyik tartalma­zott útmutatást, választ a „hogyan tovább”-ra. K. T. Stepkovics Márton brigádja életéről beszélt Szenvedések árán - jólét felé Jancso Georgiev nagykövet sajtótájékoztatója Bulgária felszabadulásának közelgő 18. évfordulója al­kalmából a budapesti bolgár nagykövetség és a MÚOSZ elnöksége pénteken sajtófo­gadást rendezett a magyar sajtó házában. Jancso Geor­giev bolgár nagykövet tájé­koztatta az újságírókat ha­zája felszabadításáért vívott hősi harcokról s a szocializ­must építő bolgár nép ered­ményeiről. Emlékeztetett az 1944. évi szeptemberi fegyveres fel­te­­lésre, amely a bolgár nép történelmi jelentőségű ak­ciója volt a szabadságért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért vívott harcában. Az áldozat nem volt hiába­való: a súlyos szenvedések árán megteremtett népi ha­talom a győzedelmeskedő szocializmus széles és egye­nes útjára vezette a bolgár népet, amely a testvéri or­szágokkal szorosan együtt­működve igen jelentős ered­ményeket ért el hazája fel­virágoztatásában. — Jelenleg 1965-ig terjedő, negyedik ötéves tervének végrehajtásán dolgozik a bolgár nép. A vaskohászat termelése 1965-ben már öt­­szöröse-hatszorosa lesz az 1960. évinek. Új fejlődési szakaszhoz érkezik a bolgár vegyipar is.­­ A szocialista építés évei alatt Bulgáriában megoldó­dott a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének nagy­­fontosságú feladata is. A pa­rasztság életszínvonalának emelkedésével hatalmas la­kóházépítkezés bontakozott ki. A múlt évben körülbelül 470 000 modern, kényelmes lakás épült, ez­­ annyit je­lent, hogy a falvakban min­den második ház új. 1957 óta minden idős termelőszö­vetkezeti tag öregségi segélyt kap. (MTI) Lapunk tartalmából: Általános sztrájk Algírban * A Thant sajtóértekezlete * Tanévkezdő értekezlet Győrött * Új rendszerű autóbusz-hetijegy Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából Révész Géza rendkívüli és meghatalmazott nagykövet­nek, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövetének a Munka Vörös Zászló ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke nyújtotta át. A kitünte­tés átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Péter János külügymi­niszter és Heltai Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes tevékenysége, valamint ki­váló művészi munkássága elismeréséül 60. születésnap­ja alkalmából Ék Sándor Kossuth-díjas festőművész­nek a Magyar Népköztársa­ság érdemes művészének, a Munka Érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitün­tetést Dobi István, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Ilku Pál művelődésügyi miniszter és Szecsődi László, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető he­lyettese. (MTI) A harmadik ötéves tervben kilencszeresére bővül a hazai műanyaggyártás Pénteken délelőtt bemutat­ták a sajtónak a Budapesti Ipari Vásár nehézipari pavi­­­ionjaiban az országos tárca­közi műanyagbizottság és a különböző ipari tárcák által rendezett műanyag-kiállítást, amely az egész iparágnak első nagyszabású országos seregszemléje. Purman Jenő, a Nehézipa­ri Minisztérium szervesvegy­ipari főosztályának vezetője elmondotta, hogy a nagy se­regszemlét műanyagiparunk fejlesztésének eddigi ered­ményei és jövőbeli hatalmas feladatai tették időszerűvé. Célja az ipari üzemek és a szakemberek tájékoztatása arról, hogy mi mindenre le­het ma már felhasználni a hazai gyártású műanyagokat. I tervre. A harmadik ötéves Műanyagiparunk jelenleg ott tart, hogy a legkülönfélébb ipari termékekhez, szerszám­gépekhez, rádiókhoz, tv-ké­­szülékekhez, autóbuszokhoz, hajókhoz, vasúti kocsikhoz, épületalkatrészekhez sikhet igényelni termékeit fémek helyett. A fejlődés a második ötéves terv végén meggyor­sul. 1963-ban üzembe lép a Berentei Vegyiművek évi 6000 tonna kapacitású pvc­­üzeme. A tervidőszak végéig ezt 30 000 tonna teljesítőké­pességűvé fejlesztik. Meg­kezdi a termelést a Tiszai Vegyikombinát 10 000 tonna kapacitású polietilén üzeme is, amelynek beruházása át­húzódik a harmadik ötéves­ tervben ismét nagy léptek­kel közeledünk ahhoz, hogy mennyiségi és minőségi te­kintetben is elérjük a leg­fejlettebb műanyagiparú or­szágokat. Ebben az időszak­ban Szeged és Sándorfalva határában új, nagy műtrá­gya-, műanyagüzem épül a legmodernebb technológiával. Ezzel műanyaggyártásunk kilencszeresére bővül. A pvc-n és a polietilénen kí­vül erősen fejlesztjük a szintetikus szálak, köztük a poliamid és a polipropilén termelését, ami lehetővé te­szi a poliamid selyem és a tekilénszál előállítását. A kiállítás szeptember 14-ig lesz nyitva (MTI)

Next