Kisalföld, 1963. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér Györi, 1963. FEBRUÁR­ 1., PÉNTEK AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 26. SZÁM A gyenge termelőszövetkezetek segítése állami­ feladat IS megyei tanács végreh­ajtó bizottságának ülése A megyei tanács végre­hajtó bizottsága tegnap dél­előtt 9 órakor ülést tartott, melynek első pontjaként több közérdekű ügyet vita­tott meg. Megvizsgálta a dol­gozók által a tanácshoz jut­tatott beadványok elintézési módját, különös tekintettel a törvényesség és az embe­riesség betartására. Ezt kö­vetően határozatot hozott a végrehajtó bizottság Győr­­szemere—Koroncó között közlekedő gazdasági vasút felszámolására. A napi két­százat kitevő személyforgal­mat autóbuszjárat beállítá­sával oldják meg, amely Ká­rászt településig közlekedik majd. A lakosság bőségesebb ivóvíz ellátása tette szüksé­gessé, hogy a megyei válla­latokká szervezzék át a győ­ri, illetve soproni Víz- és Csatornamű Vállalatokat. A megye gyengén működő termelőszövetkezeteinek új­­rendszerű patronálásával foglalkozott a végrehajtó bi­zottság, a napirend második pontjaként. Megállapította, hogy a személyekre korlá­tozott tanácsadási és segítési munka sok helyütt 7—8 he­tenként történt látogatások­ra szűkült. Ez a módszer nem alkalmas arra, hogy akár a legjobban képzett szakember is alaposan meg­­ismerkedhessék a termelő­­szövetkezet adottságaival. A legfontosabb és legsürgősebb feladata a patronálóknak — mondotta dr. Katona Lajos —, hogy a helyi adottságok alapos ismeretében, és en­nek alapján a távlati lehető­ségeket figyelembe véve se­gítsenek az üzemszervezés és a tájkultúra kialakításá­ban. Vándor Ferenc a patro­­nálásnak azt a már túlhala­dott módszerét kifogásolta, amely panaszok kivizsgálásá­ra és továbbítására korláto­zódik. Poznan András az üzemek és termelőszövetke­zetek között kialakuló szo­cialista viszony jó példáit hangsúlyozta. Néha ebben is vannak túlkapások, amikor zárolt készletek ismeretségi alapon történő beszerzésére használják fel a jóviszonyt. A tapasztalatok kiszélesítése miatt szükséges, hogy a pat­ronáló szakemberek ne csak a járási tanácsoknak számol­janak be tapasztalataikról, hanem a megyei tanács me­g­azdasági osztályának is. A tanácsok könyvtári munkával kapcsolatos tevé­kenységét értékelte a végre­hajtó bizottság a napirend harmadik pontjaként. Meg­állapította, hogy a könyvtá­rak társadalmi hatóköre, amióta a tanácsok közvetlen segítsége és irányítása is ér­vényesül, jelentősen megnö­vekedett. Ez a segítség jól párosult a Megyei Könyvtár, a­ Hazafias Népfront, a nő­bizottság, és a földművesszö­­v­etkezetek hasonló célú mun­kájával, ennek köszönhető, hogy megyénkben ezer la­kosra 732 könyvtárból köl­csönzött és olvasott könyv­eit, és a lakosság 14,2 száza­léka rendszeres olvasója a könyvtáraknak. A hozzászólások többsége a továbbfejlődés lehetőségei­vel foglalkozott. Szaló Lajos arról beszélt, hogy különö­sen két területen fontos a tanácsok és a könyvtárosok irányítása. Falun a mező­gazdasági szakemberek be­vonásával intézték az új szakmai könyvek beszerzé­sét, akik nemcsak az igényt tudják megállapítani, hanem azt■ is, milyen színvonalú könyv szükséges. A férfi fel­nőtt olvasók száma még mindig kevés. A könyvtárak szervezeti és tartalmi mun­kájának megjavítása tud se­gíteni ebben a hiányosság­ban. Dr. Révay Zoltán a könyvtárak korszerű mód­szereit, a szabadpolcos válo­gatás előnyeit hangsúlyozta. A tanácsadás hiányosságait mutatja ugyanakkor, hogy mai írók mai problémákkal foglalkozó írásait azért nem olvassák, mert a könyvtárlá­togatók jó része nem is is­meri ezeket az írókat. Pedig éppen a tudatformálás tenné szükségessé, hogy „divatossá tegyük” őket, mint ahogy azért voltak, keresettek a klasszikusok a maguk idejé­ben is, mert a legégetőbb társadalmi problémákat bon­colgatták. Dr. Arady Gyula a községi tanácsok és községi könyvtárosok szerepét hang­súlyozta az egyéni könyv­­vásárlás növekedésének elő­mozdítására. Dr. Hajós Vil­mos az író-olvasó találkozók még nagyobb sikere érdeké­ben javasolta, hogy ismert és népszerű írókat fogadjon a megye a könynapok al­kalmából. Az ülés dr. Kato­na Lajos zárszavával ért vé­get. 222 vagon baromfi és 41 millió tojás Január elsejétől a Győri Baromfifeldolgozó Vállalat az Élelmezésügyi Miniszté­rium Baromfiipari Trösztjén hez tartozik, amely ugyan­csak január elsején alakult és az ország tizenegy ba­romfifeldolgozó üzemének felettes szerve lett. A győri vállalat dolgozói múlt évi felvásárlási és ter­melési tervüket is túltelje­sítették, az előbbit 148, az utóbbit pedig 122 százalék­ra. Idén a tervek szerint 301 vagon élő baromfit vásárol­nak fel, amelyből 222 vagon tisztított baromfit­ nyernek, tojást pedig előreláthatóan 41 milliót vásárolnak fel. Fürdő épül Beleden A beledi községi tanács a falu lakóinak javaslata alapján elhatározta, hogy az idén fürdőt épít, az iskolás gyerekeknek. A községfej­lesztési alapból 120 000 fo­rintot fordítanak az építke­zésre. Az egészségházhoz toldott épületben 6 kád és egy női, illetve egy férfi zuhanyozó rész készül. A tanulók a politechnikai fog­lalkozás után használják majd a zuhanyozót, utánuk pedig a község lakói hasz­nálhatják­ a kádakat és zu­hanyozókat. Csaknem 80 000 forintért folytatják 3 utcában 1—1 kilométeres szakaszon a be­tongyalogjárda építését, s befejezik a Kis-Rábán át­vezető gyaloghíd építését, melyre 100 000 forintot for­dítanak. Még a tavasszal sor kerül a Fő utca árká­nak javítására, mely szin­tén 100 000 forintba kerül. Tájékoztató a szénszünetről A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az országosan elren­delt rendkívüli iskola-szén­szünet február 3-án véget ér. Ott, ahol — szénhiány miatt — a tanítást nem tudják el­kezdeni, a megyei, a megyei jogú városi tanács művelő­dési osztálya, Budapesten a fővárosi tanács oktatási osz­tálya — saját hatáskörében — további szünetet engedé­lyezhet, ezekben az iskolák­ban azonban a tanévet meg kell hosszabbítani. (MTI.) Megkezdték a Vagongyár acélöntödéjének korszerűsítését­­ A győri Wilhelm Pieck Vagon- és­ Gépgyárban meg­kezdték az acélöntöde felújí­tását, korszerűsítését. Az or­szágban elsőnek 1948-ban gé­pesített öntöde berendezése ugyanis részben már elavult. A rekonstrukciót úgy hajt­ják végre, hogy területbőví­tés nélkül növelhessék az üzem teljesítőképességét. Az ötéves terv végére évi 900 tonnával több acélöntvényt kell termelnie a Wilhelm Pieck-gyár öntödéjének az eddiginél, korszerűbb szín­vonalon. A termelékenysé­get további gépesítéssel nö­velik. Bővítik a homokelő­­készítő művet és teljesen át­térnek a nyersformázásra. Az anyagmozgatáshoz össze­kötő sz­alaghidat építenek és 60 méter hosszú szállítósza­­lag viszi majd a homokot az öntöde és a homokmű kö­zött. Nagy teljesítményű programvezérlésű új formá­­zógépek a jelenleginél méret­­pontosabb öntvények gyártá­sát teszik lehetővé. A mag­készítéshez a legfejlettebb maglévő gépeket szerzik be. Az új létesítményeket kor­szerű munkásvédelmi beren­dezésekkel is ellátják, ami nagymértékben javítja majd a dolgozók munkakörülmé­nyeit. A rekonstrukció vég­rehajtása 16 millió forintba kerül. (MTI.) -­ HÓFÚVÁSBAN .­ Csütörtök délelőtt. Három szán siklik Csorna és Bősárkány között az úton. Két kocsi zötyög a nyomukban. A kocsisok me­leg pufajkákban gubbaszta­nak az ülésekben. Hordja a havat. Úgy hordja a lovak szemébe, hogy még az ostoros biztatására se hajlandók nekiiramodni. Az úton egy domb mögött már hóbuckákat munkált a szél. A kocsik lassan lema­radnak. Elül a hóban a ke­rék. Csak szánnak való ez az út. Egy tehergépkocsi közeledik Mosonszentjános felől. A domb mögötti út­szakaszon megfogja. A so­főr kiszáll, lapátolja a ha­vat a kerekek elől. Alig ha­lad tíz-húsz métert a gép­kocsi, ismét befullad. A közeledő szánok mögül egy Zetor bukkan elő. Kukori­cát visz. Csúszik a kereke, de megbirkózik a hóbuc­kákkal. A gépkocsi vezetője már tehetetlen a hóval. Alig emel fel a kerekek elől egy lapáttal, máris befújja az eltisztított helyet a szél. A Zetor megáll, a vezető ki­száll az ülésből, és a baj­ban maradt kollégájához fából a hóban. Váltanak néhány szót, s pár perc múlva már a Zetor von­tatja ki a veszélyes útsza­kaszról a tehergépkocsit. Merész ember is akad ebben a hóviharban. Ma® torkerékpáros. Bősárkányból indult Csorna felé. Lábával támasztja, irányítja a meg­csúszó motorkerékpárt. De halad. Egészen a hófúvásig. Percekig birkózik még az ember a hóval, azután visz­­szafordul. Mosonszentjánostól egy személygépkocsi Mosonma­gyaróvárnak veszi az irányt. A falu végén átjut az első hóbuckákon. Fehéren por­zik az út. Száz méternél­ tovább nem látni. Csak ak­kor veszi észre már a gép­kocsivezető a hófúvást, mi­kor a motor felnyög, s a kerekek üresen forogni kez­denek. A gépkocsi felcsú­szott a hóra. Rövidnyelű la­pát kerül elő a csomagtar­tóból, utas és gépkocsive­zető felváltva lapátolja a gépkocsi alól a havat. Egy órába telik, míg megszaba­dulnak a hófúvástól. — pi — —­4 tartalomból-Jóslatok Jöved­elem­elosztás és premizálás Tessék feleltetni a mamát Újabb vonatokat állított le a MÁV Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége csütörtökön a mozgalom székházában ülést tartott. Kállai Gyula elnöki meg­nyitója után az elnökség meghallgatta Harmati Sán­dornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának tájékoztatóját a választási előkészületek eddigi szaka­száról és a jelölő gyűlések ta­pasztalatairól, majd megtár­gyalta, a főváros és a 19 me­gyei választókerület képvise­lő- és pótképviselőjelöltjeinek az illetékes népfrontbizottsá­gok által elfogadott és felter­jesztett lajstromát. A vitá­ban felszólalt: Danovits La­jos, Darvas József, Dobi Ist­ván, Göncz Ilona, Kádár Já­nos, Ortutay Gyula és Sza­­kasits Árpád. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge a választókerületi lajstro­mokat elfogadta és a válasz­tási törvénynek megfelelően megküldte az országos vá­lasztási elnökségnek. (MTI.) Magyar küldöttség utazott Genfbe Dr. Bognár Józsefnek, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete elnökének vezetésével magyar küldöttség utazott Genf­be, ahol részt vesz" „A tudomány és a technika fel­­használása a gazdaságilag kevésbé fejlett területek ér­dekében” címmel február 4-től 20-ig rendezendő ENSZ konferencián. (MTI.) Európaszerte dühöng a tél 438 halálos áldozat Európában ismét támadás­ba ment át a tél: szerdán hóviharok temették el az enyhüléshez fűzött reménye­ket. A hideghullám fehér taka­rót borított Rómára, a Ri­viérára, Szicíliára és Szardí­niára. Olaszországban a hó súlya alatt sok gazdasági épület beomlott. A kárt két­százötvenezer dollárra be­csülik. Az iskolákat három napra bezárták. A két Németországban mí­nusz 20 fokos hideg der­­meszti meg a tájat, de a Raj­nán sikerült fenntartani a hajózást. Jugoszláviában az újabb havazás nagy közlekedési zavarokat okozott, annál is inkább, mivel számos faluval már az előző hideghullám idején megszakadt a kapcso­lat. Vannak falvak, ahová több mint két hete nem le­het eljutni. Az iskolai szén­szünetet újabb két héttel meghosszabbították. Ausztriában lavina teme­tett el két egyetemi hallga­tót, a meteorológusok jelen­tése sem biztató: mínusz 22 fokot jósoltak csütörtökre. A becslések szerint a tél offenzívájának eddig 438 ál­dozata van Európában. Olaszország mérlege a legsú­lyosabb: 114, majd Anglia következik 113, Jugoszlávia 44, Nyugat-Németország 32, Spanyolország 30, Hollandia 26 halottal. Jeges vihar, zúdult szerdán az Egyesült Államokra is. A forgalom az ország közép­keleti részén sok helyen megszakadt. Hó és ólmos eső akadályozta a közlekedést Arkansastól Észak- Karoli­náig. Számos iskolát bezár­tak. Kaliforniában a hosszú szárazság hóviharokkal és esővel ért véget. Murray Mitchell amerikai meteorológus szerint — mint az AP jelenti — századunk időjárása mind hidegebbé válik. A tudós kiszámította, hogy­ 1885. és 1940. között földgolyónk átlaghőmérsék­­lete egy fokkal emelkedett, 1940 óta azonban az irány­zat a jelek szerint megfor­dult, az átlaghőmérséklet egyharmad fokkal csökkent és időjárásban most körül­belül a huszas évek színvo­nalán tartunk. Mitchell ezt a változást egyrészt az óceánok hőház­tartásának változásával,­­va­lamint a napfoltok hatásával magyarázza. Az atomrobban­­tások a tudós szerint nem játszanak szerepet az időjá­rás változásában, mivel ah­hoz, hogy a Föld hőmérsék­lete egy fokkal melegebb le­gyen, 15 000 darab 50 mega­tonna nagyságú bombát kel­lene felrobbantani, de hatá­suk még ekkor is kétes len­ne, mert az általuk termelt hő az űrbe távozna.

Next