Kisalföld, 1963. április (8. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

7 Angol hadihajó indult el a kubai ellenforradalmárok „ellenőrzésére“ MIAMI (APP REUTER) Az angol admiralitás hét­főn közölte, hogy a Bermu­dákról karibi „rutin”-útra kelt a Londonderry nevű brit csatahajó. Kormánykö­rök nyomban hozzáfűzték, hogy a fregatt „titkos őrjá­ratra” ment azzal a céllal, hogy megakadályozza, ha a Bahama szigetek egyikéről kubai ellenforradalmárok kalózhajókat indítanának kubai célpont, vagy szovjet hajók újabb rajtaütésszerű megtámadására. Az Egyesült Államok kormánya „semle­gességét bizonyítandó erre ugyanis felkérte Angliát. A haditengerészet azonban nem csinál titkot belőle, hogy egyetlen hajó képtelen megbirkózni ezzel a feladat­tal. Az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott sajtó­jelentések szerint az Ameri­kában élő kubai ellenforra­dalmárok sértődötten fogad­ták, hogy Washington, ha inkább látszólagosan is, de bizonyos korlátozó intézke­déseket tesz a szovjet hajók ellen irányuló banditatáma­dások megelőzésére. Az Alpha—66 nevű akciócso­port szóvivője nyomban kö­zölte, hogy társai „folytat­ják a harcot”. Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség egyik kom­mentárjából kiderül, a CIA amerikai kémszolgálat wa­shingtoni értesülések szerint az amerikai kormány kép­mutató intézkedése ellenére is támogatta, s a jövőben is támogatni fogja a kubai el­lenforradalmárok rajtaütés­­szerű támadásait. Időközben Miamiban (Flo­rida, állam, Egyesült Álla­mok) bejelentették egy újabb kubai földalatti szer­vezet, a „szabadságharcos kommandó” létezését. Az új szervezet állítólag mexikó­iján ütötte fel tanyáját, s első nyilatkozatában „hadat üzent” minden szocialista országból származó hajónak, amely Kubába tart, vagy Kubából tér vissza. Megjelentek a New York-i napilapok New York (Reuters AP) New Yorkban a közönség nagy ünnepléssel fogadta a közel háromhónapos szünet után megjelenő napilapokat. Miután vasárnap délután a klisékészítők szakszervezete is elfogadta az új munka­­szerződési javaslatokat, vég­leg befejeződött a nyomdá­szok 114 napos sztrájkja. Jack Benny New York-i színész indította el ünnepé­lyesen a nyomdagépeket és Natalie Wood filmsztár pezs­gővel bocsátotta útjára a napilapokat kiszállító első teherautót. Vasárnap este 21 ágyúlövés és tűzijáték üd­vözölte a sajtótermékek új­bóli megjelenését. Elsőnek a Daily Mirror került ki az újságárusokhoz. A Reuter egyik kommen­tárjában megjegyzi, hogy a a New Y­ork-i lapok törté­netének leghosszabb sztrájk­ja a sajtónak és a reklámot igénylő vállalatoknak több mint 200 millió dollár vesz­teséget okozott. Chicago választ Chicago az a város, amely­ben Al Capone és a többi hírhedt nagy gengszter an­nak idején nemcsak üzleti, hanem politikai okokból is gyilkolt, ismét hallat ma­gáról. A banditáknak és a vágó­­hidaknak ez az amerikai metropolisa most helyi vá­lasztásokra készül. A kam­pány hamisítatlan chicagói eszközökkel folyik. Néhány nappal ezelőtt a XXIV. kerület tanácsának egyik népszerű néger politi­kusa, Lewis este 10 óráig dolgozott hivatalában, leg­alább is a járókelők addig láttak világosságot irodájá­nak ablakán. Másnap, haj­nalban a takarítónő felsikol­­tott: az ötvenhárom éves néger, akinek újraválasztá­sát egy közvéleménykutatás száz százalékosnak tartotta, vérében hevert az iroda padlóján. Hátulról gyilkol­ták meg, három pisztolylö­véssel. Folyik a chicagói kam­pány, és a megfigyelők biz­tosra veszik: április 2-ig, a tanácsválasztások napjáig a kortesbeszédek hangjába még néhányszor bele fog dördülni a kortesrevolverek hangja is. (.hu) Premier ! A Magyar Állami Operaház bemutatta Kozma József: „Elektronikus szere­lem” című operáját, Sugár Rezső: „A ten­ger lánya” és Sztra­vinszkij: „Le Sacre du Printemps” című balettjeit. A képen: Sugár Rezső, a „Tenger lá­nya” zeneszerzője a mű előadóművészei­vel. (MTI Fotó : Keleti Éva felvétele) Műsorok GYŐRI RÁDIÓ (Hullámhossz: 223.88 mm., 1340 kc.) 1­9.00—20.00 (ve­zeté­kes: 16.00— 19.00): Nyugat-Osmán-tűz m­é­retéből — híreik, riportok, tüinsitas­ók. Tánczene — n­auflflaissunik víxi­­len­det. Falusi képcsarnok. Népi zem­­elkiari muzsika. Válaszolnak az illetékesek. Dan­bor Brazila zenekar­a ját­szik. BUDAPESTI TV 17.35: Hírek. 17.40: A Magyar Hirdető mű­sora . 17.50: Iskolások műsora. 1. Száz kérdés — száz felelet. 2. Kedves ismerősünk, d­r. Amgidy Csaba. 18.50: Falud­ázó kamera. 19.10: Az em­ber éle a gép — modern francia rajzfilm — fel­nőttek részére. 19.30: TV-hiradó. 19.45: A TV mesekönyve. 19.50: Münch­hausen báró — ma­gyarul beszélő csehszlovák film. 21.15: Amiről beszélnek — kül­politikai műsor. 21.35: Zeneművészek­­a kamera előtt. — Szerbenyi János fuvolá­­zsik, Mező László gordon­kázik.­­ 21.55: Híreik. TV-híradó (ism.). BRATISLAVAI TV 9.00: J. Wer­ich: A brüsszeli nagynéni — színiházi közvetítés Brunóból. 17.00: Ifjúsági műsor. 19.30: TV-híradió. 20.00: Kíváncsi kamera. 20.45: Mező­gazdasági híradó. 21.­00: Tarka film-összeállítás. 21.45: TV-híradó. 22.00: Orosz nyelvlecke. Csorna: Feltámadás I.—II. (szovjet), 14 éven alul nem aján­lott. (Dupla helyér!) Kapuvár, Petőfi: Keserű sze­relem (francia), 6, 8 órakor, 18 éven felülieknek! Gönyü: Szerelem és a másod­pilóta (NDK), 7 órakor, korhatár nélkül. Győrszentiván: A nap­­ szerel­mese (Van­­Gogh), széles (ameri­kai), 7 órakor, korhatár nélkül. ■ Hegyes­halom :° Csudás Deás'''(ír ma­­gyar), 7 órakor, korhatár nélkül. Mosonszentjános: Ez is sze­relem (angol), 7 órakor, 16 éven felülieknek! Rajka: Fagyosszientek (magyar), 8 órakor­, korhatár nélkül. Ásványráró: A francia nő és a szerelem, széles (francia), 7 óra­kor, 18 éven felülieknek! Beled: Csak ketten játszhatják (angol), 7 órakor, 18 éven felü­lieknek ! Bősárkány: Utazás a léggöm­bön, széles (francia), 7 órakor, korhatár nélkül. Fertőd, Dózsa: A pokol szol­gálatában, széles (NDK), 7 óra­kor, 10 éven alul nem ajánlott. Fertőszentmiklós: A piros autó utasai (román), korhatár nélkül. Győrszentmárton: Mindenki ár­tatlan?, széles (magyar), korhatár­­nélkül. Öt te­vény: Az­­éjszakai vonat '(lengyel)’, féli 8 órakor, 14 éven alul nem * ajánlott'. ■ Rábapatona: Folytassa, admi­rális, széles (angol), 7 órakor, korhatár nélkül. Szany: Münchhausen báró (csehszlovák), 7 órakor, korha­tár nélkül. Szál: Halászlegény frakkban (amerikai), 7 órakor, korhatár nélkül. Tét: Az édes élet, széles (olasz), 18 éven felülieknek! (Dupla helyár!) Levél: Kés a vízben (lengyel), 18 éven felülieknek! AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. V, 3 órakor. Hol szórakozzunk? Győr, Rába Filmszínház: Az élet újra kezdődik (szovjet), fél 4, háromnegyed 6­, 8 órakor, kor­határ nélkül. Győr, Vörös Csillag, délelőtt: Félúton, széles (magyar), 9, 11 óra­kor, korhatár nélkül. Győr, Vörös Csillag, délután: Félúton, széles (magyar), 3, ne­gyed 6, fél 8 órakor, korhatár nélkül. Sopron, Vörös Csillag: A má­sodik vágány (NDK), féli 4, há­romnegyed 6, 8 órakor, korhatár nélkül. Sopron, Szabadság: Mici néni két élete, széles (magyar), 3, ne­gyed 6, fél 8 órakor, 14 éven alul nem ajánlott. Mosonmagyaróvár, Kossuth: Egy­­pohár víz, széles (nyugatné­met), fél 5, fél 7, fé­l 9 órakor, korhatár nélkül. Mosonmagyaróvár, Dózsa, Isten őszi csillaga, széles (magyar), 6, 8 órakor, 14 éven alul nem­­aján­lott. KISALFÖLD Francia válasz a Szovjetunió február 5-i jegyzékére Párizsban hétfőn nyilvá­nosságra hozták a francia kormány válaszát a Szov­jetunió ez év február 5-i jegyzékére. A szovjet jegyzék — mint ismeretes — meg­állapította, hogy De Gaulle és Adenauer ál­tal aláírt francia—német együttműködés faltörő kos, amely az európai béke amúgy sem szilárd épülete ellen irányul. A francia válasz elutasítja a szerződés elleni szovjet tiltakozást, s kijelenti, hogy az „egyezmény nem ütközik a négy szövetséges hatalom által a második világháború végén vállalt kötelezettsé­gekbe, s Nyugat-Berlinre való kiterjesztéséhez hozzá­járulnak a szövetséges ható­ságok”. A jegyzék a szovjet til­takozás elhárítására azt ál­lítja, hogy „a szerződés megkötése Franciaország és Németország népének he­lyeslésével találkozott”. Vi­lágos azonban, hogy a német és a francia nép barátsága nem ala­pulhat a fegyverkezési hajszán, a monopóliumok és a militaristák szövet­ségén, az európai szo­cialista országok ellen irányuló katonai szövet­ségen. (MTI) Konzultáció AZ INTEGR­ÁCIÓ Az EGK és az ÉSZT A kapitalista integrációra való rövid történelmi vis­­­szapillantást követően két tőkés csoportosulással, a „hatok”-kal, vagyis az Euró­pai Közös Piaccal és a „hetek”-kel, az ÉSZT-el külön is szükséges foglal­kozni. E két európai tőkés integráció szerepel a legtöb­bet. Az Európai Közös Piac (hivatalos elnevezése Euró­­pai Gazdasági Közösség) mint már az írás első ré­szében utaltam rá, előbb alakult, mint a Szabad Ke­reskedelmi Társulás, és hat ország unióját teremtette meg. E szervezet megalaku­lása alkalmából elhatározta, és a szerződésben is rögzí­tette, hogy „az európai né­pek közötti mind szorosabb unió alapjának a megtere­­lése” a cél. Franciaország, Olaszország, a Német Szö­vetségi Köztársaság, Bel­gium, Hollandia és Luxem­burg megállapodtak abban, hogy a legszorosabb uniót háromszor négyéves sza­kaszban valósítják meg. Az■ első szakasz 1958-ban, a megalakulással kezdődött és 1961-ig tartott. A szerződés­nek megfelelően 1958—1961- ig az Európai Közös Piac megalapította irányító szer­veit, a brüsszeli végrehajtó bizottságot, a beruházási bankot, a szociális alapot stb. és hozzákezdett a gya­korlati teendők végzéséhez. A Közös Piac létrehozásá­nak legfontosabb része a tagállamok közötti kereske­delmi vám csökkentése, majd teljes megszüntetése. Az első szakaszban a tag­államok közötti vámot a a megálapodás szerint 30 százalékkal kellett csökken­teni. De a Rómában kötött szerződést túlteljesítve 1961- ig 40 százalékkal csökken­tették a tagállamok közötti kereskedelmi vámot. A második szakasz 1962. január 1-én kezdődött. En­nek a szakasznak két na­gyon lényeges új vonása van. Az egyik: a tagállamok a mezőgazdaságra is kiter­jesztik a közös gazdasági politikát. A másik: az Euró­pai Közös Piac vezetői szer­veiben megszűnik a határo­zatokhoz szükséges egységes állásfoglalás. Az első sza­kaszban ugyanis az intézke­dések megtételéhez a tag­államok teljes egységére volt szükség. A második szakaszban hat helyett négy állam akarata­­ is elegendő­­ a határozatok meghozatalá­hoz. Ilyen módon a közös piacban megszűnik az úgy­nevezett vétó­jog. Az új vonások mellett a második szakaszban a tagállamok további 30 százalékkal csök­kentik az egymás közötti vámot, és vele egy időben megszigorítják a kívül álló országokból a behozatali feltételeket. 1970-ig teljesen megszűnik a tagországok közötti vám. A szoros unió teljessé tétele céljából a „hatok” országai között tel­jesen szabadon áramolhat a tőke és a munkaerő. A tizenkét év alatt a kö­zös ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési politikával, valamint azzal, hogy a tőke és a munkaerő szabadon áramolhat, teljes­sé válik a már említett hat ország uniója. Az Európai Közös Piac Brüsszelben székelő köz­pontja az első szakasz fel­adatát megval­ósította. A je­lenlegi, második szakaszban is csak a közös mezőgazda­sági politika, illetve a kö­zös agrárpiac megteremtésé­ben mutatkoznak nehézsé­gek. A lényeg azonban min­denképpen az, hogy a hat ország a tőkéjének koncent­rálásával a kapitalista kon­kurenciában jelentős ered­ményeket ér el. Az Európai Közös Piacnak nagy szerepe van abban, hogy a nyugat­európai országok termelésé­nek üteme 1959 óta az Amerikai Egyesült Államo­kkat is lényegesen vituilli­­l adja, 1953-at száz százalé­kosnak véve az USA 1959-ig 116, és 1960-ig 119 százalékra növelte termelé­sét, a nyugat-európai orszá­gok pedig 142, illetve 155 százalékos termelési szintet értek el. Ha az Európai Közös Piac országainak ter­melési növekedésére tekin­tünk, 1953-hoz képest 1959- ben 156 és 1960-ban 172 szá­zalékos a termelésnöveke­dési eredmény. Az Euró­pai Szabad Kereskedel­mi Társulás államait et­től lényegesen elmarad­nak. Anglia, 1953-hoz ké­pest 1960-ban 128 százalék­nál tartott, Svédország ipari termelésében 134 százalékos eredményt ért el. Az Euró­pai Közös Piac országai az egymás közötti vámkedvez­ményben gyorsan növelték a külkereskedelmet is. 1959- ben 17, 1960-ban 25 és 1961- ben 16 százalékos fejlődést értek el. A vámkedvezmények és a tőke szabad áramlása, a vé­tójog megszűnése nem egyenlően érinti a tagorszá­gokat. A tőkében legerősebb kapitalista országnak nyújt­ja a legnagyobb előnyöket. És hogy kinek mennyire előnyös az Európai Közös Piacban való részvétel, an­nak illusztrálására érdemes a következő táblázatot meg­tekinteni. ii. Gazdasági erőviszonyok a közös piacon belül 1980-ban: eg­ység NSZK Francia- Olasz- Hollandia Belgium és ország ország Luxemburg Lakosság millió S3 45 49 11 9 Ipari term. 1953 indexe 100-hoz 180 171 182 156 127 viszony. ACIHenri. mill. to. 34 17 8 2 It Export milliárd 11 7 4 4 4 dol­árbífen 1993. április 2., kedd Befejeződött a megyében az amnesztiarendelet végrehajtása Március 22-én életbe lépett a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának amnesztia­­rendelete. A Győr-Soopron megyei Bírói­­ és a Megyei Ügyészség szakmai ülésen vi­tatta meg az amnesztiáiva kapcsolatos feladatokat. A bírák felülvizsgálták az el­ítéltek iratait, s a következő napokban akikre vonatkozik az amnesztia, kiengedték a börtönből. Ez a munka­­ megyében tegnap délután befejeződött. Az amnesztiarendelet vég­rehajtásában dr. Gyepes Ist­ván, a Megyei Bíróság elnöke is részt vett. — Miben különbözik a mostani amnesztiarendelet az előzőktől? — Az Elnöki Tanács a fel­szabadulás óta többször ho­zott már részleges közkegyel­mi rendeletet, de a mostani a felszabadulás óta egyedül­álló a maga nemében: ez az első teljes közkegyelem ha­zánkban, azaz politikai és köztörvényes ügyekre egy­aránt vonatkozik. A bünte­tési nemek szerint egységes vonatkozik a pénzbüntetés­re, a börtönbüntetésre, a ja­vító-nevelő munkára, sőt a szabálysértésekre is. — Mikor tudták meg a megyei börtönben az elítél­tek, hogy kegyelmet kaptak? — Március huszonharma­­dikán. A rendszeresen meg­jelenő „Börtönhíradó” teljes terjedelmében közölte az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét. A megyei börtön­ből minden fiatalkorú ki­szabadult. A javító-nevelő munkára ítéltek is mentesül­tek a büntetés letöltése alól, amennyiben az amnesztiát megelőző öt éven belül nem követtek el bűncselekményt. Vannak a megyei börtönben olyan elítéltek, akikre vonat­kozik ugyan az amnesztia de még nem szabadulhatnak Az egy és két évi szabadság­­vesztésre ítéltek büntetésé­nek felét, a két és hat év kö­zötti szabadságvesztésre ítél­tek büntetésének egyharma­­dát engedtük el. Az egy év­nél s­evesebb szabadságvesz­tésre ítéltek valamennyien kiszabadultak, ha előzőleg öt éven belül nem volt bünte­tésük. Azok, akiket hat év­nél hosszabb szabadságvesz­tésre ítéltek, egyáltalán nem részesültek kegyelemben. A törvény kimondja, hogy az amnesztia nem vonatkozik azokra, „akik rablást, gyúj­togatást, vagy emberölést kö­vettek el”. Ilyen vonatkozás­ban a nyilvánosság előtt is ismert bűnügy Hajdú Imréé aki megfojtotta a feleségét. — A börtönből szabadulók­­kal elbeszélgettünk. Igye­keztünk megértetni velük a kegyelmi rendelet célját. Különösen figyelmükbe aján­lottuk azt a pontot, amely kimondja, hogy amennyiben három éven belül a legcseké­lyebb bűncselekményt elkö­vetik, az amnesztia hatályát veszíti, és a hátralévő bör­tönbüntetést is le kell töl­teniük.­­ Az amnesztiarendelet csak a köztörvényes bűncse­lekményeknél, lopás, sik­kasztás stb-nél tesz megkü­lönböztetést, a büntetés idő­tartama szerint, a politikai ügyekben nem. Minden po­litikai bűnös kiszabadul, fel­téve, hogy előzőleg még nem ítélték jogerősen szabadság­­vesztésre. — A folyamatban lévő ügyek felülvizsgálását is megkezdtük. Amennyiben a vádlott ügyére vonatkozik az amnesztia, megszűnik a­­bí­rósági eljárás. A napokban szűnt meg Keserű József volt gyógyszerész bűnügyé­vel kapcsolatos orvos-ügy. A vádlottak kegyelmet kaptak, mert bűncselekményüket 1963. március 22-e előtt kö­vették el és­­ büntetlen elő­­életűek. . r'­ . KSA Kilenc embert eltemetett a lavina Innsbruck (AP) Tirolban kilenc síelőt be­temetett a lavina. A mentő­­osztagok négy holtestet meg­találtak. A másik öt élet­benmaradására nincs re­mény. La­vinaszerencse Ijed­ségekben az idei télen har­mincnégyen pusztultak el Tirolban.

Next