Kisalföld, 1963. június (8. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
1963. Június L, szombat Mi az a KETI ? Győrött a Dimitrov sétány 18. szám alatt olvasható a táblára írt négy betű: KETI. A szó a szemnek idegen, a fülnek is ismeretlen. Mit jelent ez? Az irodában Ferenczy Ferdinand, a kirendeltség vezetője adja meg a kérdésre a választ. — Budapesten 1955-ben alakult meg a KETI, illetve a Kisipari Exportra Termeltető Iroda. Célja, hogy kibontsa szárnyát a kisiparosok százainak, akik ma már olyan cikkeket gyártanak, amelyeknek készítése nagyüzemekben nem kifizetődő, de a külföld devizát ad értel, másrészt gyártmányaikkal részben pótolják az importot, és sok millió devizaforintot takarítanak meg évente a népgazdaságnak. A KETI közvetítésével például az elmúlt évben ötvenmillió forint értékű árut exportáltak és 150 millió forint értékű gyártmányt készítettek, amelyet eddig importból kellett fedezni. A Győrött mióta működik a KETI? — Az elmúlt év őszén hozta létre a KETI budapesti központja az ország négy nagy városában: Szegeden, Pécsett, Miskolcon és Győrött a KETI kirendeltségeket. Az elmúlt év még nagyjában szervezéssel telt el. A győri kirendeltséghez három megye: Győr-Sopron, Vas és Veszprém kisiparosai tartoznak. A kisiparosok negyedév alatt kivívták az elismerést. Szombathelyen Diesel-erőgép alkatrészeinek felújítására szakosította magát két kisiparos, és ez évben már 14 gépállomás kötött velük szerződést Munkájukkal elégedettek, mert gyorsak. Kísérletező kisiparosok — Növekvő bizalom — Évente több mint egy tucat szabadalom és újítás megbízhatóak és pontosak. Keszthelyen két villanyszerelő kisiparos nagy áramátalakító berendezések gyártására rendezkedett be egy fővárosi exportvállalat részére. Az exportvagonok légkondicionáló berendezéséhez szükséges rugalmas csőmembrámot egy hajmáskéri kisiparos gyártja. A csőrhemibrám plusz negyven fok melegben és mínusz negyven fok hidegben egyaránt megbízhatóan működik. A Célgépgyár számára győri kisiparos készíti a nyomómágneseket — és még a nehezen beszerezhető, vagy gyártható készítmények egész sorát említhetnénk. — Mi csak egyedi darabok gyártását végezzük — folytatja Ferenczy Ferdinand —, amelyek gyártására az iparnak — kis számánál fogva — nem érdemes, ráállni. Általában ott segítünk, ahová sürgősen kell egyedi vagy csak kis szériában készülő darabot előállítani. — A kisiparosok hogyan fogadták a KETI működését? — Bizalommal. Egy-egy kisiparos bátran berendezkedik egyes gyártmányok készítésére, mert megtalálja számítását. Kisiparosaink ismerve egyes alkatrészek készítésének nehézségeit, gépállomások, ■ tsz-ek problémáit, állandóan kísérleteznek, újítanak. A múlt évben is több mint egy tucat szabadalom és újítás érkezett be a központhoz, melynek nagy részét már gyártják is. Egy példa a sok közül: Több mint százezer személygépkocsi fut ma már az országban, és a gumikat még mindig pumpálni kell Egy tapolcai kisiparos most készíti a prototípusát egy gépkocsira szerelhető légkompresszornak, amely mentesíti majd a gépkocsik vezetőit a fáradságos pumpálástól. Az asztalon újságok, melyeknek egyes hasábjain egyes részeket bekereteztek. — Talán már sajtófigyelő szolgálata is van a KETI- nek? — Bizonyos értelemben igen. Figyeljük a lapokat, és ha egy üzem vagy gépállomás vezetője arról nyilatkozik, hogy alkatrészhiány vagy egyéb dolog gátolja a mezőgazdasági munkákat, akkor mi rögtön azt nézzük, mit tudnánk segíteni. Ha megtaláltuk a megoldást, értesítjük őket, hogy mi a kisiparosokkal a legrövidebb időn belül készet vagyunk segíteni. Ez már sok üzletet hozott számunkra. — Hogyan tudják biztosítani az anyagot a kisiparosok munkájához? — Sok vállalat és üzem bérmunkában dolgoztat, tehát anyagot is ad a munkához. Az olyan gyártmányokhoz, amelyekhez nem adnak a vállalatok anyagot, a KETI biztosítja az anyagellátást. R. 3. Nagy az érdeklődés a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt helyi idegenforgalmi hivatalnál. Csaknem minden európai országból jelentkeztek már egyéni tristák, sőt az Amerikai Egyesült Államokból is kérték már, hogy biztosítsanak számukra szállást a szegedi ünnepi játékokra. ■ A párizsiFrancia— Magyar Baráti Társaság ezt jelentette, hogy négy-öt autóbusszal mindegy háromszáz vendéget hoz majd az egyes előadásokra. A poznani Lengyel—Magyar Baráti Társaság szervezésében szintén háromszáz turista érkezik a játékok időszakában Szegedre. A poznaniak többsége szabadsága egy részét is Szegeden tölti. A bejelentés szerint általában hét-nyolc napig maradnak majd a városban. Részükre gazdag szórakoztató programot állítanak össze. Nagyobb turistacsoport érkezését várják Csehszlovákiából, Bulgáriából és az NDK-ból is. A hazai érdeklődés szintén számottevő. Eddig 22 800 vendégnapra foglaltak szállást nagy ipari üzemeink, Miskolc, Tatabánya és Salgótarján munkásai. A rendelkezésre álló mintegy százezer jegy közül eddig több mint tízezret juttattak el a szegedi megrendelőknek és harmincezret az ország különböző IBUSZ-irodáinak. (MTI) A Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadásai iránt már most, csaknem két hónappal a július 20-i megnyitó előtt nagy az érdeklődés a Megszépült a győri Akác utcai óvoda udvara, az óvodások szüleinek, a szülők munkatársainak jóvoltából. Néhány hónappal ezelőtt a hepehupás udvaron nemhogy játszani, de járni is alig tudtak a gyerekek. Most meseudvart varázsoltak ide. A sima udvaron babaház, „cukrászda”, „villamos”, úszómedence, homokozó és még sok más gyermekálom vált valóra. A valóraváltók: az ÉPFÜ, a Keksz- és Ostyagyár, az Ingatlankezelő Vállalat, a Lakatosipari Ktsz szocialista brigádjai, Fekete Imre asztalos és még sok más felnőtt, akiknek öröm, hogy a gyermekeket szép környezetben boldognak láttak. KISALFÖLD Évenként mintegy nyolcvan—százmillió forintot ment meg a növényvédelem Győr- Sopron megye termelőszövetkezeteinek. De még mindig rengeteg a veszteség is, amit a különböző rovarkártevők és növényi betegségek okoznak: ötven—hatvanmillió forintnyi érték megy veszendőbe egy év alatt. Munkaegységenként 4—5 forint jutna ebből a megye valamennyi szövetkezetének. Túri Demeterrel, a Megyei Növényvédő Állomás főagronómusával egy kis körutat tettünk a csornai járásban. Megnéztük, hogyan dolgozik a szövetkezeti növényvédelem két faluban, ahol már nincs szükség az állomás munkájára. Utána megkerestük a Növényvédő Állomás csornai brigádját Faradon két nagy teljesítményű, stapidtoxil-es gép porozza a magnak hagyott lucernát. Mindkettő a szövetkezeté. Az ötezer holdas gazdaságban minden növényvédelmi munkát elvégeznek Nagy Istvánék. Ő a szövetkezet növényvédelmi szakmunkása, négyhetes, tanfolyamon tanult a télen Vasadon. Az idén már bejárták több mint 800 hold szántóföldet, és kétszer megpermetezték a 100 hold szilváskertet. A gabonák dikonlitozását 700 holdon végezték el Igen jól dolgoznak, lelkiismeretesen és szakszerűen. Nagy István kevesli a napi munkáért járó 1,75 munkaegységet. Azt mondja, szívesebben kaszálna, mert sokszor még étvágya sincs a vegyszerek hatása miatt. A traktorosok sem szívesen hozatják napokig a permetező és porozó gépet. A szövetkezet vezetőségének gondoskodni kellene arról, hogy szívesen tegyék az emberek a kellemetlen, az egészségre ártalmas munkát. A tsz sokat nyer azzal, ha a növényvédelme kifogástalan. A gépi feltételeket biztosította ehhez, az emberek munkakedvét is tartani kellene, sőt fokozná Igen nagy munkába fogott a rábatamási szövetkezet két „permetezője”: Bella János traktoros és Gaál József, a gépkezelő. Hungazinoznak. Hosszadalmas munka, rengeteg víz kell hozzá: holdanként 600 liter. Már 100 hold kukoricaföldre kipermetezték a Hungazint. „Rettenetesen pörjés” az a föld, és szeretnék megtisztítani a sokáig ható vegyszerrel. Túri Demeter azt mondja, nincs még egy tsz a megyében, amelyik ilyen nagy területen Hungazint használna a saját erejéből. Nem győzik a tszek a vízhordást, mert most minden fogatra szükségük van a lucerna betakarításához. A rábatamásiak kétszer megpermetezték a gyümölcsösüket, és a hansági karámot fertőtlenítették DDT- vel, hogy a jószágnak nyugalma legyen a legyektől A Növényvédő Állomás járási brigádja két részben dolgozik. Az egyik fél brigád a csornai Új Élet Tsz árpaföldjét dikonirtozza, irtja belőle a repcét. Őszi árpa volt eredetileg, de annyira megritkította a fagy, hogy felülvetették tavaszi árpával. Annak még jókor jön a Dikonirt. A dülőúton áll a pótkocsira szerelt 3600 literes víztartály, és két Rapidtox „füstöli” a repcés árpát. Rövid időre kijön az akácfák alá mind az öt ember. Öreg permetezők vagy „bogarasok” mindnyájan (így hívják őket falun), bár korban még nem idősek. Kozma István, az egyik permetezőmester hetedik éve dolgozik a vegyszerekkel. Szinte az egész hetet távol töltik a családjuktól, gyakran csak pajtában alusznak, mert a ruhájuk beszívja a vegyszerek szagátők megszokták már, csupán a Metasistox nevű vegyszert tartják büdösnek. Mérgezést egyikük sem kapott soha. Erdőt is szoktak porozni a fenyődarázs álhernyója és a cserebogár ellen. Általában 2000 forintot kerestek havonta. Azt mondják, ha nincs baj a gépekkel, akkor ők nagyon jól érzik magukat, „virulnak” a jó mezei levegőn. A brigádvezető, Mészáros Sándor meséli, hogy délelőtt kiment hozzájuk egy öreg tsz-tag, s azt mondta, hogy valamikor az uraság idejében ezen a földön 30—10 ember nyűtte a repcét. Útközben többször megjegyezte Túri főagronómus, figyelve a földeket, hogy „ezt tavaly hungazinoztuk, nem kell kapálni”, vagy: „na, már itt sincs repce, két mázsát emelkedik az átlagtermés”, így ismeri az egész megyét, táblánként. Hazafelé jövet megálltunk egy burgonyaföldnél Csorna közelében. A levelek fonákján sárgállnak a Kolorádóbogár tojásai. Szinte minden bokron. Ha nem védekeznének a kikelő lárvák ellen, néhány nap alatt elpusztulna az összes krumpli. De elpusztulna a megyében mind a hétezer hold. (szj) Automata gépsor a Cardóban A győri Cardo Bútorgyárban befejezték a bútorlapmegmunkáló automata gépsor felszerelését. Hat gépegységet helyeztek el technológiai sorrendben a „géputcában”, ahol emberi kéz érintése nélkül görgősorok viszik tovább és adagolják a munkadarabot. Később még két egységgel egészítik ki a gépsort, melynek működését egyetlen ember irányítja a vezérlő berendezésnél. A műszaki fejlesztéssel a Cardo-gyárban is megtört a hagyományos hálószobabútor „egyeduralma”. Igaz, hogy az év végéig minden eddiginél nagyobb mennyiséget, 10 500 garnitúrát készítenek el, de 10 000 kisebb méretű, korszerű garnitúraasztalt is gyártanak. Ütemtervet dolgoztak arra, hogy a téli anyagszállítási zavarok miatt bekövetkezett 838 hálószobaelmaradást a félév végéig pótolják. A harmadik negyedévtől új típusú, modern kivitelű hálószoba-berendezés szerepel a tervben, egyelőre 580 garnitúra, a negyedik negyedévtől pedig elemekből összeállítható, variálható lakószobabútor gyártását is megkezdik a győri Cardo-gyárban. Háromszáz családért Beszélgetés egy új tanácstaggal A legutóbbi tanácsválasztások alkalmábl sok új tanácstagot választottak meg. Közöttük van Ray Béla is, a Győri Állami Áruház áruforgalmi osztályvezetője. Arról beszélgetünk, hogy mit végzett eddig, hogyan sikerült beilleszkedni a közügyek intézésébe. Ray Béla a 35-ös körzet tanácstagja. A Bástya, az Új kapu, Kis János utca környéke tartozik hozzá. Mintegy háromszáz család él itt. — Örömmel fogadtam a megbízatást — mondja az új tanácstag. — Egy kicsit a kereskedelmi szakma megbecsülését is láttam a jelölésemben és a megválasztásomban. A kezdet i Fogadóóráimat a Textilipari Technikumban tartom. Természetes a kérdés, hogy kik jelentek meg az első fogadóórákon és milyen ügyekkel, gondokkal ismertették meg az új tanácstagot. A felelet, sajnos, nem megnyugtató. — Itt ért az első kudarc — folytatta Ray Béla. — Két fogadóórám volt, de eddig még senki sem volt kiváncsi rám. Egyetlen választó, sem kopogott még be ezekben az órákban az iskol N — fia kapuján. — Nem keseredtem el. Lehet ez véletlen, és lehet, hogy más egyéb miatt nem tartották fontosnak. Bárhogy is van, tevékenyen kívánok dolgozni a 35-ös körzetben, mert van tennivaló. S ha a kezdet nem volt is tökéletes, a folytatás még lehet jó. Két beadvány Mi volt tehát akkor eddig a tényleges tanácsi munka? — Két beadványt intéztem az illetékes tanácsi szakigazgatási szervekhez. Egyik már el is intéződött, öt másik pedig folyamatban van. — A körzetben elterjedt az a hír, hogy a rakpartra a hólével egészségtelen anyagok rakódtak le. Beadványomra a városi tanács egészségügyi osztálya vizsgálatot tartott. Kiderült, hogy aggodalomra nincs ok . — Megtudtam, hogy a lakókat foglalkoztatja a rakpart rendezése. Erről szólt a másik beadvány. Az idén erre már nem kerül sor, jövőre azonban előreláthatólag igen. Mindenestre sürgetem ezt a végrehajtó bizottságnál. Minden családot megismerni Győr Belvárosában nincs egy valamire való játszótér. Sok alkalommal elhangzott már ez a panasz. Ray Bélát is foglalkoztatja ez. Nem kimondottan a panaszos oldalról: — Igazuk van azoknak, akik ezt szóvá teszik. De azzal, hogy elmondjuk, hogy állandóan panaszkodunk, még nem lesz játszótér. És nem kell mindent a tanácsra várni. Körzetemben van egy elhanyagolt park. Megfelel játszótérnek is. Tervem, hogy társadalmi munkával rendbehozzuk. Biztos vagyok benne, ha a végrehajtó bizottság azt látja, hogy a lakosság is hajlandó valamit tenni érte, akkor nem zárkózik el esetleges anyagi támogatástól. Hogyan akar közelebb kerülni választóihoz? — Elsőnek a lakóbizottságok elnökeivel és tagjaival kívánom a kapcsolatot felvenni. Ez már részben megtörtént. Az ő segítségükkel akarom szervezni a társadalmi munkát is. Tervem ezenkívül, hogy a négy év alatt valamennyi családot meglátogatom. A nyár elején már el is kezdem a családlátogatásokat, íme,ő ezt tette eddig és ezt kívánja tenni egy új tanácstag a jövőben. Bizalommal mehetnek a legközelebbi fogadóórára a győri 35-ös körzet lakói Cs. L 3 Expressz- tehervonat Varsóból a napokban elindult az első európai expressz tehervonat, amely minden rakodási időt beleszámítva óránként átlag 42 kilométeres sebességgel haladva 22 óra alatt érkezett Hannoverbe. A szakemberek szerint e járat rendszeres indítása megkönnyíti a kölcsönös áruszállítást az érdekelt országok között. (MTI)