Kisalföld, 1963. június (8. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

1963. Június L, szombat Mi az a KETI ? Győrött a Dimitrov sétány 18. szám alatt olvasható a táblára írt négy betű: KETI. A szó a szemnek idegen, a fülnek is ismeretlen. Mit je­lent ez? Az irodában Feren­­czy Ferdinand, a kirendelt­ség vezetője adja meg a kérdésre a választ. — Budapesten 1955-ben alakult meg a KETI, illetve a Kisipari Exportra Termel­tető Iroda. Célja, hogy ki­bontsa szárnyát a kisiparo­sok százainak, akik ma már olyan cikkeket gyártanak, amelyeknek készítése nagy­üzemekben nem kifizetődő, de a külföld devizát ad ér­­tel, másrészt gyártmányaik­kal részben pótolják az im­portot, és sok millió deviza­forintot takarítanak meg évente a népgazdaságnak. A KETI közvetítésével például az elmúlt évben ötvenmillió forint értékű árut exportál­tak és 150 millió forint ér­tékű gyártmányt készítet­tek, amelyet eddig import­ból kellett fedezni. A Győrött mióta működik a KETI? — Az elmúlt év őszén hozta létre a KETI buda­pesti központja az ország négy nagy városában: Sze­geden, Pécsett, Miskolcon és Győrött a KETI kirendeltsé­geket. Az elmúlt év még nagyjában szervezéssel telt el. A győri kirendeltséghez három megye: Győr-Sopron, Vas és Veszprém kisiparosai tartoznak. A kisiparosok negyedév alatt kivívták az elismerést. Szombathelyen Diesel-erő­gép alkatrészeinek felújítá­sára szakosította magát két kisiparos, és ez évben már 14­ gépállomás kötött velük szerződést Munkájukkal elégedettek, mert gyorsak. Kísérletező kisiparosok — Növekvő bizalom — Évente több mint egy tucat szabadalom és újítás megbízhatóak és pontosak. Keszthelyen két villanysze­relő kisiparos nagy áramát­alakító berendezések gyártá­sára rendezkedett be egy fő­városi exportvállalat részé­re. Az exportvagonok lég­kondicionáló berendezésé­hez szükséges rugalmas cső­­membrámot egy hajmáskéri kisiparos gyártja. A cső­­rhemibrám plusz negyven fok melegben és mínusz negy­ven fok hidegben egyaránt megbízhatóan működik. A Célgépgyár számára győri kisiparos készíti a nyomó­­mágneseket — és még a ne­hezen beszerezhető, vagy gyártható készítmények egész sorát említhetnénk. — Mi csak egyedi dara­­bok gyártását végezzük — folytatja Ferenczy Ferdi­nand —, amelyek gyártására az iparnak — kis számánál fogva — nem érdemes, rá­állni. Általában ott segítünk­, ahová sürgősen kell egyedi vagy csa­k kis szériában ké­szülő darabot előállítani. — A kisiparosok hogyan fogadták a KETI működé­sét? — Bizalommal. Egy-egy kisiparos bátran berendez­kedik egyes gyártmányok készítésére, mert megtalálja számítását. Kisiparosaink ismerve egyes alkatrészek készítésének nehézségeit, gépállomások, ■ tsz-ek prob­lémáit, állandóan kísérletez­nek, újítanak. A múlt év­ben is több mint egy tucat szabadalom és újítás érke­zett be a központhoz, mely­nek nagy részét már gyárt­ják is. Egy példa a sok közül: Több mint százezer sze­mélygépkocsi fut ma már az országban, és a gumikat még mindig pumpálni kell Egy tapolcai kisiparos most készíti a prototípusát egy gépkocsira szerelhető lég­­kompresszornak, amely men­tesíti majd a gépkocsik ve­zetőit a fáradságos pumpá­lástól. Az asztalon újságok, me­lyeknek egyes hasábjain egyes részeket bekereteztek. — Talán már sajtófigyelő szolgálata is van a KETI- nek? — Bizonyos értelemben ig­en. Figyeljük a lapokat, és ha egy üzem vagy gép­állomás vezetője arról nyi­latkozik, hogy alkatrész­hiány vagy egyéb dolog gá­tolja a mezőgazdasági mun­kákat, akkor mi rögtön azt nézzük, mit tudnánk segí­teni. Ha megtaláltuk a meg­oldást, értesítjük őket, hogy mi a kisiparosokkal a leg­rövidebb időn belül készet­ vagyunk segíteni. Ez már sok üzletet hozott számunk­ra. — Hogyan tudják biztosí­tani az anyagot a kisiparo­sok munkájához? — Sok vállalat és üzem bérmunkában dolgoztat, te­hát anyagot is ad a mun­kához. Az olyan gyártmá­nyokhoz, amelyekhez nem adnak a vállalatok anyagot, a KETI biztosítja az anyag­­ellátást. R. 3. Nagy az érdeklődés a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt helyi idegenforgalmi hiva­talnál. Csaknem minden európai országból jelentkez­tek már egyéni tristák, sőt az Amerikai Egyesült Álla­mokból is kérték már, hogy biztosítsanak számukra szál­lást a szegedi ünnepi játé­kokra. ■ A párizsi­­Francia— Magyar Baráti Társaság ezt jelentette, hogy négy-öt autó­busszal mindegy háromszáz vendéget hoz majd az egyes előadásokra. A poznani Len­gyel—Magyar Baráti Társa­ság szervezésében szintén há­romszáz turista érkezik a já­tékok időszakában Szegedre. A poznaniak többsége sza­badsága egy részét is Szege­den tölti. A bejelentés sze­rint általában hét-nyolc nap­ig maradnak majd a város­ban. Részükre gazdag szóra­koztató programot állítanak össze. Nagyobb turistacso­port érkezését várják Cseh­szlovákiából, Bulgáriából és az NDK-ból is. A hazai érdeklődés szintén számottevő. Eddig 22 800 ven­dégnapra foglaltak szállást nagy ipari üzemeink, Mis­kolc, Tatabánya és Salgótar­ján munkásai. A rendelke­zésre álló mintegy százezer jegy közül eddig több mint tízezret juttattak el a sze­gedi megrendelőknek és har­mincezret az ország külön­böző IBUSZ-irodáinak. (MTI) A Szegedi Szabadtéri Já­tékok idei előadásai iránt már most, csaknem két hó­nappal a július 20-i megnyitó előtt nagy az érdeklődés a Megszépült a győri Akác utcai óvoda udva­ra, az óvodások szülei­nek, a szülők munkatár­sainak jóvoltából. Né­hány hónappal ezelőtt a hepehupás udvaron nem­hogy játszani, de járni is alig tudtak a gyere­kek. Most meseudvart varázsoltak ide. A sima udvaron babaház, „cuk­rászda”, „villamos”, úszómedence, homokozó és még sok más gyer­mekálom vált valóra. A valóraváltók: az ÉPFÜ, a Keksz- és Ostyagyár, az Ingatlankezelő Válla­lat, a Lakatosipari Ktsz szocialista brigádjai, Fe­kete Imre asztalos és még sok más felnőtt, akiknek öröm, hogy a gyermekeket szép kör­nyezetben boldognak lát­tak. KISALFÖLD Évenként mintegy nyolc­van—százmillió forintot ment meg a növényvédelem Győr- Sopron megye termelőszövet­kezeteinek. De még mindig rengeteg a veszteség is, amit a különböző rovarkártevők és növényi betegségek okoz­nak: ötven—hatvanmillió fo­rintnyi érték megy veszendő­be egy év alatt. Munkaegy­ségenként 4—5 forint jutna ebből a megye valamennyi szövetkezetének. Túri Demeterrel, a Megyei Növényvédő Állomás főag­­ronómusával egy kis körutat tettünk a csornai járásban. Megnéztük, hogyan dolgozik a szövetkezeti növényvédelem két faluban, ahol már nincs szükség az állomás munká­jára. Utána megkerestük a Növényvédő Állomás csornai brigádját Faradon két nagy teljesít­ményű, stapidtox­il-es gép porozza a magnak hagyott lucernát. Mindkettő a szö­vetkezeté. Az ötezer holdas gazdaságban minden növény­­védelmi munkát elvégeznek Na­gy Istvánék. Ő a szövet­kezet növényvédelmi szak­munkása, négyhetes,­ tanfo­lyamon tanult a télen Vasa­don. Az idén már bejárták több mint 800 hold szántó­földet, és kétszer megperme­tezték a 100 hold szilvásker­tet. A gabonák dikonlitozá­­sát 700 holdon végezték el Igen jól dolgoznak, lelkiis­meretesen és szakszerűen. Nagy István kevesli a napi munkáért járó 1,75 munka­egységet. Azt mondja, szí­vesebben kaszálna, mert sok­szor még étvágya sincs a vegyszerek hatása miatt. A traktorosok sem szívesen ho­zatják napokig a permetező és porozó gépet. A szövetke­zet vezetőségének gondos­kodni kellene arról, hogy szí­vesen tegyék az emberek a kellemetlen, az egészségre ártalmas munkát. A tsz so­kat nyer azzal, ha a növény­­védelme kifogástalan. A gépi feltételeket biztosította eh­hez, az emberek munkaked­vét is tartani kellene, sőt fokozná Igen nagy munkába fogott a rábatamási szövetkezet két „permetezője”: Bella János traktoros és Gaál József, a gépkezelő. Hungazinoznak. Hosszadalmas munka, renge­teg víz kell hozzá: holdan­ként 600 liter. Már 100 hold kukoricaföldre kipermetez­ték a Hungazint. „Rettenete­sen pörjés” az a föld, és sze­retnék megtisztítani a sokáig ható vegyszerrel. Túri De­meter azt mondja, nincs még egy tsz a megyében, ame­lyik ilyen nagy területen Hungazint használna a saját erejéből. Nem győzik a tsz­­ek a vízhordást, mert most minden fogatra szükségük van a lucerna betakarításá­hoz. A rábatamásiak kétszer megpermetezték a gyümöl­csösüket, és a hansági kará­mot fertőtlenítették DDT- vel, hogy a jószágnak nyugalma legyen a legyektől A Növényvédő Állomás járási brigádja két részben dolgozik. Az egyik fél brigád a csornai Új Élet Tsz árpa­földjét dikon­irtozza, irtja belőle a repcét. Őszi árpa volt eredetileg, de annyira megritkította a fagy, hogy felülvetették tavaszi árpával. Annak még jókor jön a Di­­konirt. A dülőúton áll a pótkocsira szerelt 3600 literes víztar­tály, és két Rapidtox „füs­­­töli” a repcés árpát. Rövid időre kijön az akácfák alá mind az öt ember. Öreg per­metezők vagy „bogarasok” mindnyájan (így hívják őket falun), bár korban még nem idősek. Kozma István, az egyik permetezőmester hete­dik éve dolgozik a vegysze­rekkel. Szinte az egész he­tet távol töltik a családjuk­tól, gyakran csak pajtában alusznak, mert a ruhájuk be­szívja a vegyszerek szagát­­ők megszokták már, csupán a Metasistox nevű vegyszert tartják büdösnek. Mérgezést egyikük sem kapott soha. Er­dőt is szoktak porozni a fe­nyődarázs álhernyója és a cserebogár ellen. Általában 2000 forintot kerestek ha­vonta. Azt mondják, ha nincs baj a gépekkel, akkor ők nagyon jól érzik magukat, „virulnak” a jó mezei leve­gőn. A­ brigád­vezető, Mészáros Sándor meséli, hogy délelőtt kiment hozzájuk egy öreg tsz-tag, s azt mondta, hogy valamikor az uraság idejében ezen a földön 30—10 ember nyűtte a repcét. Útközben többször megje­gyezte Túri főagronómus, fi­gyelve a földeket, hogy „ezt tavaly hungazinoztuk, nem kell kapálni”, vagy: „na, már itt sincs repce, két mázsát emelkedik az­ átlagtermés”, így ismeri az egész megyét, táblánként. Hazafelé jövet megálltunk egy burgonyaföldnél Csorna közelében. A levelek fonák­ján sárgállnak a Kolorádó­­bogár tojásai. Szinte minden bokron. Ha nem védekezné­nek a kikelő lárvák ellen, néhány nap alatt elpusztul­na az összes krumpli. De el­pusztulna a megyében mind a hétezer hold. (szj) Automata gépsor a Cardóban A győri Cardo Bútorgyár­ban befejezték a bútorlap­megmunkáló automata gép­sor felszerelését. Hat gépegy­séget helyeztek el technoló­giai sorrendben a „géputcá­ban”, ahol emberi kéz érin­tése nélkül görgősorok viszik tovább és adagolják a mun­kadarabot. Később még két egységgel egészítik ki a gép­sort, melynek működését egyetlen ember irányítja a vezérlő berendezésnél. A műszaki fejlesztéssel a Cardo-gyárban is megtört a hagyományos hálószobabútor „egyeduralma”. Igaz, hogy az év végéig minden eddiginél nagyobb mennyiséget, 10 500 garnitúrát készítenek el, de 10 000 kisebb méretű, kor­szerű garnitúraasztalt is gyártanak. Ütemtervet dol­goztak arra, hogy a téli anyagszállítási zavarok miatt bekövetkezett 838 hálószoba­elmaradást a félév végéig pótolják. A harmadik negyedévtől új típusú, modern kivitelű há­lószoba-berendezés szerepel a tervben, egyelőre 580 gar­nitúra, a negyedik negyedév­től pedig elemekből összeál­lítható, variálható lakószoba­­bútor gyártását is megkez­dik a győri Cardo-gyárban. Háromszáz családért Beszélgetés egy új tanácstaggal A legutóbbi tanácsválasz­tások alkalmáb­­l sok új ta­nácstagot választottak meg. Közöttük van Ray Béla is, a Győri Állami Áruház áru­forgalmi osztályvezetője. Ar­ról beszélgetünk, hogy mit végzett eddig, hogyan sike­rült beilleszkedni a közügyek intézésébe. Ray Béla a 35-ös körzet tanácstagja. A Bástya, az Új­ kapu, Kis János utca kör­nyéke tartozik hozzá. Mint­egy háromszáz család él itt. — Örömmel fogadtam a megbízatást — mondja az új tanácstag. — Egy kicsit a kereskedelmi szakma meg­becsülését is láttam a jelö­lésemben és a megválasztá­somban. A kezdet­ i Fogadóóráimat a Textil­ipari Technikumban tartom. Természetes a kérdés, hogy kik jelentek meg az első fo­gadóórákon és milyen ügyek­kel, gondokkal ismertették meg az új tanácstagot. A fe­lelet, sajnos, nem megnyug­tató. — Itt ért az első kudarc — folytatta Ray Béla. — Két fogadóórám volt, de ed­dig még senki sem volt ki­váncsi rám. Egyetlen válasz­tó, sem kopogott még be ezekben az órákban az iskol N — fi­­a kapuján. — Nem keseredtem el. Le­het ez véletlen, és lehet, hogy más egyéb miatt nem tartották fontosnak. Bárhogy is van, tevékenyen kívánok dolgozni a 35-ös körzetben, mert van tennivaló. S ha a kezdet nem volt is tökéle­tes, a folytatás még lehet jó. Két beadvány Mi volt tehát akkor eddig a tényleges tanácsi munka? — Két beadványt intéz­tem az illetékes tanácsi szak­­igazgatási szervekhez. Egyik már el is intéződött, öt má­sik pedig folyamatban van. — A körzetben elterjedt az a hír, hogy a rakpartra a hólével egészségtelen anya­gok rakódtak le. Beadvá­nyomra a városi tanács egészségügyi osztálya vizs­gálatot tartott. Kiderült, hogy aggodalomra nincs ok­ . — Megtudtam, hogy a la­kókat foglalkoztatja a rak­part rendezése. Erről szólt a másik beadvány. Az idén erre már nem kerül sor, jö­vőre azonban előrelátható­lag igen. Mindenestre sür­getem ezt a végrehajtó bi­zottságnál. Minden családot megismerni Győr Belvárosában nincs egy valamire való játszótér. Sok alkalommal elhangzott már ez a panasz. Ray Bélát is foglalkoztatja ez. Nem ki­mondottan a panaszos oldal­ról: — Igazuk van azoknak, akik ezt szóvá teszik. De az­zal, hogy elmondjuk, hogy állandóan panaszkodunk, még nem lesz játszótér. És nem kell mindent a tanács­ra várni. Körzetemben van egy elhanyagolt park. Meg­felel játszótérnek is. Tervem, hogy társadalmi munkával rendbehozzuk. Biztos vagyok benne, ha a végrehajtó bi­zottság azt látja, hogy a lakosság is hajlandó vala­mit tenni érte, akkor nem zárkózik el esetleges anyagi támogatástól. Hogyan akar közelebb ke­rülni választóihoz? — Elsőnek a lakóbizottsá­­gok elnökeivel és tagjaival kívánom a kapcsolatot fel­venni. Ez már részben meg­történt. Az ő segítségükkel akarom szervezni a társadal­mi munkát is. Tervem ezen­kívül, hogy a négy év alatt valamennyi családot meglá­togatom. A nyár elején már el is kezdem a családláto­gatásokat, íme,ő ezt tette eddig és ezt kívánja tenni egy új tanács­tag a jövőben. Bizalommal mehetnek a legközelebbi fo­gadóórára a győri 35-ös kör­zet lakói Cs. L 3 Expressz-­ tehervonat Varsóból a napokban elin­dult az első európai expressz tehervonat, amely minden rakodási időt beleszámítva óránként átlag 42 kilométe­res sebességgel haladva 22 óra alatt érkezett Hanno­verbe. A szakemberek szerint e járat rendszeres indítása megkönnyíti a kölcsönös áruszállítást az érdekelt or­szágok között. (MTI)

Next