Kisalföld, 1964. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

» 172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK­­ GYŐR, 1964. JÚLIUS 1. SZERDA AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Mindenki kenyeréért! Mint min­den évben, most só versenyre kelnek az ara­tók, a kombájn-, az arató­gép-kezelők. Versenyben az idővel, a gonddal. Gonddal, mert területben és mennyi­ségben is több a gabona; idővel, mert az rövid, s a gépek száma nem gyarapodó­dott. A verseny feltételeit, a jutalmakat kihirdették. Szürke számok, élettelen tények, papírra vetve, sok­szorosítva, hogy eljussanak minden aratógép-kezelőhöz. S tőle mozdul az élet a végtelennek tűnő határban! Motor lüktetés, porfelhő, rend rengeteg nyújtózik táblahosszakon. Kenyér! Az életnek, a hétköznapok­nak, az ünnepeknek értel­met adó: kenyér! Aki lá­tott már parasztasszonyt hálát mormolva új kenye­ret szelni, aki látott már fáradt földmunkást ka­lászért aggódni, megremeg­ ettől az áhítattól, ahogy rezdül a kasza élétől lebo­ruló gabona. Egyik legnemesebb, leg­drágább kincsért kelnek versenyre ezekben a hetek­ben a gépkezelők. S ahogy az országos szántóverseny indító jelszava volt: ebben a versenyben nem lehetnek vesztesek, úgy itt is csak nyertesek lesznek. A cél nagy érték. Min­denki kenyere. A célhoz le­gyen méltó a munka, a szép, a gondos aratás. S en­nek a szép gondos aratás­nak minden apró rezdülé­sét, eredményét a verseny­hez illően tartsuk számon napról napra, a verseny lendületéért. Értékeljék el­ismeréssel, jó szóval, nép­szerűsítéssel, egyetlen nap átlagon felüli gabonacsatá­ját is a szövetkezetek veze­tői, hogy ez az ünnepé­lyesség a poros hétközna­pokon is érezhető legyen egészen a végső értékelésig. Érezze a falu apraja, nagy­ja: az év egyik legdöntőbb szakaszában számlálják a napokat. Minap megkérdeztem egy kombájnost: mit szólna, ha az idén nem lenne aratási verseny? Rám csodálkozott: már miért nem lenne? Hiszen még fontosabb az aratás si­kere, mint tavaly, ha lehet egyáltalán évek szerint rangsorolni ... Tudom, ha megkérdeznénk még tízet, húszat, hasonló tartalmú lenne a válasz. Szükségsze­rű, rangadó a jól szervezett verseny. Vele mérik szinte a célra törők a feladat ér­tékét, nagyságát. S ahogy évről évre tartalmasabb, n­agyobb a feladat, úgy év­­ről évre legyen jobb, szer­vezettebb, igényesebb a verseny. Verseny a kenyérért, mindenki kenyeréért. Kom­bájnok, aratógépek zúgnak a mezei csendben, szélben, fon­óságban, borús ég alatt. Hajnalban és álmot erő­szakoló késő estékben. A gépeken emberek ülnek. Versenyben egymással, az álommal, a fáradtsággal, a meleggel, az én, a te, az ő kenyeréért. A kenyér előtt hajtom meg a fejem, ha őket­ tiszt­­elem. Akár szóval, akár hűsítő korttyal a forróság­­ban, s egy-egy tál meleg étells­ az árnyékban ... GSZM A II, III. és a IV. Békekölcsön gyorslistája Norvég-szovjet tárgyalások Lemondott a kongói kormány S­orozás Cipruson Kedden délelőtt megkez­dődtek a norvég—szovjet tárgyalások. Hivatalos köz­lés szerint szívélyes és őszin­te légkörben lefolyt mintegy háromórás megbeszélés na­gyobb részét a két kormány­fő a nemzetközi kérdések­nek szentelte, s ezt követően érintették a két ország kap­csolataival összefüggő kérdé­seket is. A tárgyalások befejeztével Hruscsov ebédet adott Ger­hardten tiszteletére az oslói Grand Hotelben. Délután a szovjet küldöttség tiszteleté­re fogadást rendeztek az im­pozáns oslói városházán. A fogadást követően a szovjet kormányfő átment a norvég szakszervezetek köz­ponti házába. Az épület nagytermében rendezett gyűlést a Norvég Külügyi Intézet, amelyet a storting, a parlament kezde­ményezésére hívtak életre néhány évvel ezelőtt a kü­lönböző nemzetközi kérdé­sek tanulmányozására. Az intézet felkérésére Hruscsov miniszterelnök elő­adást tartott. A szovjet kormányfő kísé­retével együtt szerdán Nor­végia második legnagyobb városába, a 120 ezer lakosú Bergenbe látogat el. Mandátumának lejárásá­val lemondott a kongói kor­mány. Kaszavubu köztársa­sági elnök kedden rádióbe­szédben jelentette be, hogy a lemondást elfogadta. Ka­szavubu közölte azt is, hogy személyesen vette át a kon­gói hadsereg főparancsnok­ságát a „szoros együttmű­ködésben” Mobutu főpa­rancsnokkal. A keddi nappal véget ért a kongói ENSZ-katonák megbízatása és a kéksisa­kosok utolsó alakulatai is elhagyták az országot. Nicosia, Kyrenia, Pafosz és Famaguszta kerületeiben hétfőn megkezdődött a hu­szonegy éves ciprusi görögök sorozása. Arra számítanak, hogy a sorozás alapján há­romezer fiatalt tudnak majd behívni a nemzetőrségbe. Varsóban június 30-án egyezményt írtak alá, amely­nek értelmében Lengyelor­szág és Jugoszlávia kormá­nya fokozza és bővíti a két ország között már eddig is fennállott műszaki együtt­működést. Hruscsov szovjet miniszter­elnök integet az őt üdvözlő oslóiaknak Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat. Hazai táviratok A Nehézipari Minisztérium bányászati műszaki főosztá­lya kedden jelentette, hogy a szénbányászat befejezte félévi termelési tervét. Nehéz időszakot zárt le ezzel sikeresen a szénbányá­szat. Az első negyedévben a szigorú tél akadályozta a termelést, a bányászok azon­ban vasárnapi műszakok se­gítségével több mint 180 000 tonnával termeltek több sze­net az előirányzottnál. A második negyedévben a ba­­linkai, tatabányai, ebszőnyi, padragi és jókai bányai víz­betörés következtében, mér­sékelten számítva legalább 40—50 000 tonna szén esett ki a termelésből. AUTOMATA TÁVÍRÓ KÖZPONT A táviratok továbbításá­nak gyorsítása, a hibalehető­ségek csökkentése érdeké­ben a posta korszerű, gazda­ságos automata távíróháló­zatot épít ki. A postai nyel­ven TGX-nek nevezett háló­zatot több lépcsőben valósít­ják meg. Első jelentős állo­mása, a budapesti automata távgépíró főközpont — több mint 10 millió forintos költ­séggel — most készült el. A 320 állomásos távíró köz­pontba egyelőre a ■ fővárosi, valamint a Budapesttől száz kilométeres körzetben levő, távgépíróval felszerelt posta­­hivatalokat — szám szerint hetvenhatot — kapcsolták be. ELUTAZOTT A SZOVJET PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTT­­SÉG Kedden elutazott Buda­pestről a Szovjetunió Kom­munista Pártjának pártmun­kás-küldöttsége, amely V. I. Poljakovnak, az SZKP KB titkárának vezetésével 10 na­pot töltött hazánkban, tanul­mányozta a magyar mező­gazdaságot. A küldöttséget fogadta Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, valamint Né­meth Károly, az MSZMP KB titkára. MEGTORPANT A KÁNIKULA A hűvös Atlanti-óceáni légtömegek sorozatos táma­dása Európa nagy részén visszavonulásra kényszerí­tette a korai kánikulát: a kontinens nagy részén szo­katlanul hűvös, esős idő­járás vette át az uralmat. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint gyors javulásra nincs kilá­tás.­­«•» Am: 10 fillér Kovács Imre élelmiszeripari miniszter a Győri Kenyérgyárban A Győri Kenyérgyár dol­gozói már az utolsó vetésre készültek tegnap délben, amikor híre kelt, hogy meg­érkezett Kovács Imre élel­miszeripari miniszter. A vá­ratlan látogatás mégsem lepte meg a gyár munkásait, a sütőipari vállalat vezetőit. Előkerültek a mindig ké­szenlétben levő fehér köpe­nyek, s néhány perc múlva a miniszter már a gyár leg­felső emeletén járt, és a ma­lom berendezését vizsgálta. A miniszter ezután végig­kísérte a munka folyamatát, mindenütt megállt, beszélge­tett a munkásokkal, véle­ményt kért tőlük az eddigi tapasztalatokról. Kifogásolta, hogy a malomi berendezés körül például sok a liszthul­ladék, a tésztafeldolgozóban nem eléggé szervezett a munkafolyamat. Majd meg­nézte a kemencéket, amelyek éppen az utolsó kenyereket sütötték. Elment a kenyér­raktárba is. Nagy szakérte­lemmel vizsgálgatta a raktá­ron levő kenyeret, néhányat felvágatott, megízlelte, majd az ellenőrző mérlegen meg­mérte a kenyerek súlyát. Az előírásnak megfelelő volt. Az üzemlátogatás után még sokáig beszélgetett a gyár vezetőivel, válaszolt kérdéseikre, s most már ő adott tanácsokat a munka jobb megszervezésére, a ke­nyér elszállítására és a fo­lyamatos üzemmenet bizto­sítására. Megkérdeztük az élelmi­szeripari minisztert: mi volt a célja a váratlan gyárláto­gatásnak? — Felépült hazánk pilla­natnyilag legkorszerűbb ke­nyérgyára. A minisztérium már az építkezés megkezdése óta figyelemmel kísérte a győri gyárat. A nehézsége­ket, előnyöket és hibákat mind feljegyezték szakem­bereink, hogy azok az új ke­nyérgyárak, amelyeket a jö­vőben építünk, már jobbak legyenek, mint ez a minta­­példány. Hogy váratlanul érkeztem? Lehet, de olyan­nak akartam látni a gyárat, mint amilyen munka közben, különösebb felkészülés és felkészítés nélkül. — Mit tapasztalt látoga­tása során? — Szép, mutatós kenyér­gyárat láttam. Előnyei mel­lett azonban vannak hibák is, amelyeket remélhetőleg hamarosan kijavítanak a gyár vezetői, szakemberei. Kovács Imre miniszter a következő szavakkal búcsú­zott a gyár munkásaitól, ve­zetőitől: — Becsüljék meg ezt a harmincmilliós létesítményt, bizonyítsák be, hogy érde­mes volt ráfordítani népgaz­daságunknak ezt a nagy összeget. Adjanak cserébe Győrnek és környékének mind jobb és jobb, szebb és szebb kenyeret. Kristóf János Illés Károly beörlő molnárral beszélget a miniszter a szerelési tapasztalatokról Bemutatókat tartanak a közönségszervezőknek Az SZMT Jókai Mór Mű­velődési Házban minden év­ben visszatérő, kedves ün­nepség a közönségszervezők ankét­ja, amikor fehér asztal mellett együtt értékelik az elmúlt népművelési évad eredményeit, tapasztalatait. Az idei ankétjukat június 29-én, délután tartották. Haraszti György, a Jókai Mór Művelődési Ház igazga­tója elmondotta egyebek kö­zött, hogy évről évre fejlő­dik Győrött a közönségszer­vezők hálózata. A múlt év­ben 48 üzemben, az idén pe­dig 65 gyárban, üzemben volt közönségszervezőjük. A művelődési ház népművelési tevékenységében a jövőben is feladat vár az üzemi kö­zönségszervezőkre. Múlt évi eredményes munkájukért tizenketten kaptak értékes tárgyjutalmat. Különösen a Pamutszövő- és Műbőrgyár, a Kötöttkesztyűgyár, a Ta­nácsi Tervező Iroda, vala­mint a Patyolat Vállalat kö­zönségszervezői értek el szép eredményeket. Az új népművelési évad­ban versenyt szerveznek az üzemi közönségszervezőknek. A legjobbakat értékes ju­talmakkal díjazzák. A ver­senyt segíti a közönségszer­vezők szeptemberben kez­dődő akadémiája is. Vala­mennyi színházi bemutatót egy előzetes előadáson szín­házi szakemberek elemzik, részleteket mutatnak be. Ez nagy segítség lesz a közön­ségszervezőknek. A szervezők elmondották, hogy munkájuk sokkal ered­ményesebb lehetne, ha né­hány objektív nehézséget megoldanának Győrött. Egyik legnagyobb gond például, hogy a színházi előadások­nak s az egyéb kulturális rendezvényeknek is rendsze­rint tíz-tizenegy óra után van vége. Ilyenkor pedig már rendkívül nehezen jut­nak haza a peremkerületek­ben lakók. Az autóbuszjára­tok célszerűbb kihasználásá­val ez megoldható lenne. A közönségszervezők mun­káját műsorfüzetekkel is se­gíteni kívánják az új nép­művelési évadban- dr. W Az első félévben 235 lakást ütött át a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat Június 27-én, szombaton teljesítette első féléves ter­melési tervét az É. M. Győr- Sopron megyei Állami Építő­ipari Vállalata. Az idén az első hat hónap­ban 28 százalékkal termelt többet a vállalat, mint a múlt év első felében. Az eredményt az első negyedévi jól szervezett téliesített mun­ka, valamint a lendületes munkaverseny kibontakozása tette lehetővé.­­ A munka­versenyben élenjáró dolgo­zók között 150 000 forint ju­talmat osztottak szét. Az első félévben az É. M. Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat 81 épüle­tet adott át, körülbelül 100 millió forint értékben. Köz­tük 7 lakóépület, 235 lakás­sal. A második félévben még ennél nagyobb feladatot kell a megyei építőipari vállalat dolgozóinak megoldani: 17 százalékkal kell többet ter­melniük, mint az első félév­ben.­­ A vállalat vezetősége a munka még jobb, ponto­sabb megszervezésével kí­vánja az éves tervet teljesí­teni.

Next