Kisalföld, 1964. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

GYŐR, 1964. AUGUSZTUS 2­, VASÁRNAP AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA .*»: 8® Mfér XX. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM A Hold-felszín szilárd A kaliforniai Pasadenában sajtóértekezleten mutatták be az újságíróknak a Ranger az amerikai űrhajó által ké­szített Hold-fényképek közül az első ötöt. A képeken sík terület látszik, amelyet ki­­sebb-nagyob kráterek soka­sága borít el. A kráterek át­mérője egy métertől 30 mé­terig terjed, peremük tom­pított, nem éles. A Ranger—7 kamerái 4 316 felvételt készítettek. Már az első képek elemzéséből kitű­nik, hogy az űrhajósok szá­mára nem lesz megoldhatat­lan probléma a Holdon való leszállás. A fényképek bebi­zonyították, hogy a Holdon nincsenek nagy por-öveze­­tek, ahogy egyesek feltételez­ték, s ami rendkívül nehézzé tette volna a Hold-expedíció „kikötését”, mert a por el­nyelhette volna az űrhajót. A fényképek nem deríthe­tik fel tökéletesen, milyen anyagból áll a Hold felszí­ne. A jelek szerint mintegy 30 centiméter vastag porré­teg alatt a felszín szilárd. Két első hely Az állami gazdaságok kom­­bájnosainak minden eddigi­nél szélesebb körű országos versenyében az utóbbi né­hány nap alatt átrendező­dött a rangsor: Meszlényi Imre, a Lajta-Hansági Álla­mi Gazdaság kombájnosa került az élre, aki július 31-ig 11 531 mázsa gabonát csépelt ki SZK—4-es gépé­vel. Rendrevágó gépével Varga Sándor minden eddiginél na­gyobb teljesítményt ért el: a Soproni Állami Gazdaság tábláin 1112 hold termését vágta le. A SZÍVEKBEN él az ünnepélyesség. A leendő pedagógus tenniakarástól duzza­dó ereiben lüktet az ünnepélyes pillanat. Minden évben meg­történik, mégis min­dig új­­ azok szá­mára, akik először vesznek részt ilyen ünnepségen. A megyei tanács nagy tanácstermében tegnap délelőtt tizen­egy órakor is a meg­szokott berendezés várta a csaknem száz fiatal leendő pe­dagógust. Jelképként csak egyetlen csokor virág illatozott az elnöki asztalon. Ünnep volt. A megyénkben ez év őszén hivatásának „ őskihrívm... gyakorlását kezdő pedagógusok esküté­telének ünnepe. A megható köszön­tő szavakat Kari Géza, a pedagógus­szakszervezet megyei elnöke mondta. Olyan pedagógus, akinek gazdag ismeretanya­ga, mély érzelmei s bőséges tapasztalatai vannak. Útravalót adott azoknak, akik elhagyták az iskola­padokat: óvónőknek, tanítóknak, tanárok­nak, akik a nyár múltával megkezdik emberformáló mun­kájukat. Pedagógusnak len­ni szép hivatás. Tág fogalmat takar ez a szó. Nemcsak azt je­lenti, hogy megtanít­juk a gyermeket írni, olvasni, hanem ennél sokkal többet. Az ál­lam, az egész társa­dalom megbízik ben­nük. Rájuk bízza a felnövekvő nemzedé­ket azért, hogy az íráson, a számoláson kívül megtanítsák őket, szeretni hazá­jukat, barátaikat, szüleiket, s mindazo­kat, akik velük együtt élnek, dolgoznak, ta­nulnak. Akik azt Is az ipari termelés, az állatállomány N­övekedett az átlagos havi kereset a Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1964. I. félévi gazdasági helyzetéről A megye 1964. I. félévi gazdasági fejlődését, a lakos­ság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a kö­vetkező adatok jellemzik: Beruházás 1964. I. félévében a megyei székhelyű önálló vállalatok, gazdaságok és egyéb állami szervek 343 millió forint összegű beruházást végeztek, mely­nek 29,6 százalékát a kom­munális beruházások al­kották. A teljesített beruházások ér­tékének 44,5 százalékát a már elkezdett, 1963. decem­ber 31-én folyamatban lévő beruházásokra fordították. Ha figyelembe vesszük azokat a legfontosabb érték­határ feletti beruházásokat is, amelyeket a megye terü­letén valósítanak ugyan meg, de a beruházó vállalatok székhelye más megyében van, akkor ezekkel együtt a megyében 437 millió fo­rint összegű beruházási tel­jesítés volt a tárgyidőszak­ban. Ebből a legfontosabb úgynevezett kiemelt értékha­tár feletti beruházásokra fordított összegek 36,3 szá­zalékot képeztek. A 34 kiemelt értékhatár feletti beruházásoknál az 1964 évi tervet a félév vé­géig 43,2 százalékra teljesí­tették. A kiemelt értékhatár feletti beruházásból 17 be­ruházást az érvényben lévő határidők szerint az idén kell üzembe helyezni. Az idén üzembe helyezendő létesít­mények átlagos pénzügyi ké­szültségi foka 86,7 százalék volt az első félév végén. Ipar 1964. I. félévében a szocialista ipar átlagos napi termelése 15,6 száza­lékkal több volt, mint az előző év azonos időszaká­ban. A termelés növekedése a szocialista iparon belül a minisztériumi iparban 15,8 százalék, a tanácsi iparban 12,7 százalék, a szövetkezeti iparban pedig 14,8 százalék volt. Az önálló vállalatok teljes termelési tervüket ál­talában teljesítették, és töb­bet termeltek, mint az 1963. év első felében. A termelés növekedését kétharmad részben a terme­lékenység, egyharmad rész­ben pedig a létszám növeke­dése eredményezte. A Központi Bizottság ha­tározata egyes cikkeknél a termelési előirányzat túltel­jesítésének szükségességét is előírta. Ennek ellenére az 1964. I. félévben a tervezett­nél kevesebbet termeltek: timföldből, égetett téglából, vasöntvényből, fogyasztói tejből, vajból, fényezett háló­szobából, stb. akarják, hogy váro­saink, környezetünk, egész országunk, éle­tünk holnap szebb legyen, mint ami­lyen tegnap volt. Bíznak bennük va­lamennyien: gyerme­kek, szülők és felet­tesek. Az egész me­gye. Az ünnepélyes pil­lanatok tetőfoka ma­ga az eskü. Boros Dezső, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője s a sok fiatal nevelő, felolvassa a szöveget, halkan, egyöntetűen, m­ély átéléssel mond­ja utána: „Esküszöm, hogy a Magyar Népköztár­sasághoz hű leszek...” (..) Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szocialista iparban 10,6 százalékkal volt több, mint az előző év első felében. A szocialista iparon belül a termelékenység a minisztériumi iparban 11, a tanácsi iparban 6, a szövet­kezeti iparban 9 százalékkal volt magasabb, mint egy év­vel ezelőtt. A vállalatok a termelés és a termelékenység ilyen nagymértékű emelkedését azonban csak jelentős túl­órázással érték el. Az elmúlt félévben a mi­nisztériumi iparban 976 000 túlórát használtak fel, vagy­is 371 000 órával többet, mint 1963. év első felében. Az állami iparban az 1964. év első felében növekedett a külkereskedelmi átadások volumene is. A külkereske­delmi átadás növekedéséhez hozzájárult, hogy a vállala­tok ez év első félévi export­­kiszállítási tervüket általá­ban teljesítették, néhány vállalat azokat túl is telje­sítette. Az 1964. év első felében a szocialista iparban foglal­koztatottak száma átlagosan több mint 62 000 fő volt, 4,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A munkások száma ennél nagyobb mértékben, 5,5 szá­zalékkal emelkedett. A munkások átlagos havi keresete több mint 5 száza­lékkal növekedett. A növe­kedés a tanácsi iparban volt legnagyobb, mintegy 7 szá­zalék. (Nagy József fetvi Építőipar Az állami építőipar válla­latai saját építés-szerelési tervüket 4,9 százalékkal túl­teljesítették. A kedvezőbb munkafelté­telek következtében tényle­gesen 35,2 százalékkal több építőipari termelést végeztek a szocialista építőiparban a múlt év azonos időszakához képest. Az építőipari szövet­kezetek majdnem félszeresét (47,3 százalékkal többet) ter­melték a tavalyinak. A szocialista építőiparban a termelés növekedés kb. 40 százalékát a termelékenység és 60 százalékát a létszám növelése eredményezte. (Folytatás a 2. oldalon.) — Mióta kombajnolás van, csak bólogatunk — mondja Kocsis Imre (Pénteken, szombat virradóra c. riportunk a 3 oldalon) (Nagy Éva felv.) és a szántásban első a Soproni járás Megkezdték a taplóvetést Soproni járás Győri járás Móvári járás Csornai járás Kapuvári járás A megye termelőszövetkezetei az őszi árpa után befejez­ték a tavaszi árpa aratását is. A búzának 99,7 százalékát, a rozsnak 99,4 százalékát és a zabnak 89,8 százalékát arat­ták le eddig. A learatott gabonának mintegy 84 százalékát vágták le géppel a közös gazdaságok. A csépléssel is igyekeznek a termelőszövetkezetek. Egy­­menetes kombájnnal 35 990 holdról, rendről kombájnnal 64 645 holdról és cséplőgéppel 17 426 holdról csépelték el a gabonát. A cséplés járásonként: 83,4 százalék, 83,3 százalék, 82,8 százalék, 81,8 százalék, 78,8 százalék. A szalmának 74 százalékát húzták le a tarlóról, és a tarlónak mintegy 53 százalékát szántották fel. A tarlószántás eredménye járásonként a következő: Soproni járás Kapuvári járás Csornai járás Győri járás Móvári járás 66 százalék, 56 százalék, 55 százalék, 50 százalék, 49 százalék. Megkezdték a termelőszövetkezetek a tarlóvetést. AZ ARATÁSI ÉS GABONABETAKARÍTÁSI VERSENY­BEN ÉLENJÁRÓ SZÖVETKEZETI TRAKTOROSOK: Szovjet kombájnnal: Dávid András, levéli tsz, 707 hold, 7259 q, Nagy Péter Jenő, bogyoszlói tsz, 617 hold, 8000 q, Lipovics Géza, szilsárkányi tsz, 450 hold, 7235 q, Magyar kombájnnal: Horváth Tibor, győri Búzakalász Tsz, 290 hold, 3045 q, 3500 q, 3160 q, Kiss Ferenc, bágyogszováti tsz, 232 hold, Horváth János, dunakiliti tsz, 228 hold. Rendvágóval: Szabó Máté, rábatamási tsz, 1036 hold, Nagy Ernő, bágyogszováti tsz, 981 hold, Kara Géza, fertőszentmiklósi tsz, 783 hold. Aratógéppel: Szelec Sándor, péri tsz, 383 hold, Gábor István, győrszemerei tsz, 332 hold. GÉP ÁLLOMÁSI TRAKTOROSOK: Szovjet kombájn: Béres Antal, Beled! Gépállomás, 660 hold, 730 t, Bokori József, Peresztegi Gépállomás, 541 hold, 740 t, Szigeti Pál, Kapuvári Gépállomás, 588 hold, 638 t. Rendvágóval: Horváth Sarródi Elemér, Kapuvári Gépáll., 1112 hold, Ifjú János, Abdai Gépállomás, 1041 hold, Berebora István, Beledi Gépállomás, 1020 hold.

Next