Kisalföld, 1965. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1965. DECEMBER 1. SZERDA ★ XXI. ÉVFOLYAM 283. SZÁM Ala: 50 fillér Leltár, hiányokkal • Nagyon sok parasztember­nek élete végéig emlékezetes lesz az idei esztendő. Emlé­kezetessé teszi az ezernyi gond, az egymást követő sok­­sok veszedelem, baj. Még ki sem tavaszodott, mikor olyan nagy kárral fe­nyegetett az egérinvázió, hogy társadalmi védekezést kellett elrendelni. Különösen a pil­langós vetésekben pusztított ez a veszedelmes kártevő, s kártételének következménye, hogy a lucerna, vöröshere nagy része kiveszett. Sok ér­tékes takarmány, fehérje ment veszendőbe, s ez egy­magásban is szegényesebbé tette az ál­la­tenyésztést. De mi ez ahhoz képest, aem kárt a víz okozott! Évtizedek re­kordját megdöntve zuhogott az esó négy hónapon át, ten­gerré, megjárhatatlan mo­csárrá változtatva a földeket, kiölve az ember kedves nö­vényeit, dúsan nevelve a mindent elborító gyomot. A száznapos ár temérdek vize közben itt is, ott is kiszö­kött gátjai közül, töm­etett, amit ért. Azt is kín volt be­takarítani, ami megtermett. Hónapokra nyúlt az aratás ideje, és közben veszett a kész. És amikor azt gondol­tuk, vége a megpróbáltatások idejének, újabb veszedelem jött:" a fertőző állatbetegség bénította meg a munkát, okoz még fel nem mérhető kárt a gazdaságoknak. Rá­adásnak itt a korai tél, amely sok ezer vagonnyi ter­ményt és sok tízezer hold szántatlan földet talált a mezőn. És most számoljon az em­ber, mire vitte a sok hada­kozással .­­ . A zárszámadások előkészí­téseként minden termelőszö­vetkezet megkezdi a napok­ban a leltározást, számba ve­szi értékeit, felméri egy ke­gyetlenül rossz év gazdálko­dásának eredményeit. Termé­szetes, hogy a közös gazda­ságok többségének leltárá­ban sok lesz a hiány. Az év elején megalkotott tervek el­képzelt számait alaposan módosítják a tények. Hiszen — nem végleges adatok sze­rint — csak az árvizek és belvizek körülbelül 200 mil­lió forint kárt okoztak a megye szövetkezeteinek. Hogy mennyire nagy pénz ez, összehasonlításul vegyünk egy másik számot: tavaly Győr-Sopron megye szövet­kezetei összesen 490 millió forint részesedést fizettek tagjaiknak. Tehát egy év jö­vedelmének kétötödét elvitte a víz. Minden kárt most még lehetetlen felmérni. Majd a zárszámadás mutatja meg valamennyi gazdaságnak, mennyivel lopta meg ez az év. Az azonban máris bizo­nyos: nehéz viták várnak ezen a téren a szövetkezetek vezetőire, a pártszervezetek­re és mindenkire, akinek­ötelessége, hogy megértést,­ózonságot hirdessen. ,,Ha fi­­zetni nem tudunk, legalább igitáljunk?” — kérdezik erre ,sokan, keserű öngúnnyal. Nem, nem a fizetést kell helyettesíteni a „népnevelés­sel”, ez a módszer már ki­kopott a politikánkból. Nem is sokra mennénk vele, kü­lönösen ilyen nehéz eszten­dőben. De magától értetődő, hogy a nehezen végigdolgo­zott év eredménytelenségén elkedvetlenedett, sőt elkese­redett szövetkezeti gazdák kétkedése, mérgelődése fel­tétlenül választ vár. Mivel a megszokottnál kevesebb lesz a pénz, több a mérgelődés , sok lesz a vita. De mit is mondhat az em­ber, megértést, józanságul térve a csalódottaktól? Az ígérgetésnek semmi alapja is semmi haszna. Sokak sze­­rint a józanság hívei legta­­álóbban arra hivatkozhat­nak, hogy a rengeteg kár­el­emre is nagy értékeket mentett meg a szövetkezés, az összefogás ereje. „Mi lett volna sok ezer kisparasztból sunyi veszteség után? Még tenyér se jutna nekik elég.” Igaza van annak, aki ezzel érvel. Minden közös gazda­­ág vezetői, tagjai számtalan példát tudnak a maguk szö­vetkezetéből is, milyen sokat elentett az összefogás, a ko­sos elhatározás. Egy-egy eső­­mentes nap az „özönvizet­” débén, amikor az egész falu ipraja­ nagyra gyűjtötte, hordta a szénát, tisztította az áhatalmasodó gyomból a veteményt, mentette a ká­tyúban megérett gabonát — kiszám­íthata­tlanul sokat je­lentett. A termelőszövetkeze­tek önzetlen egymást segí­tése is könnyített a gondo­kon. A takarmány kisegítés, a takarmánytermesztésre kölcsönadott föld, a gépek átengedése, egy-egy gazda­ságban való csoportosítása mind könnyebbé tette a ba­jokkal való birkózást. Az egyéni gazda magamentése valóban nem lett volna ké­pes ehhez fogható eredmé­nyekre. Ez a „lehetett volna rosz­­s­zabb is, ha nem vagyunk együtt” agitáció bizonyára növeli a szövetkezeti gazdák önmaguk erejébe vetett bi­zalmát. De az egyéni gazdál­kodás ideje már annyira tá­voli — összehasonlítási alap­nak is —, hogy a rá való hivatkozás nem hathat iga­zán elevenen. A vitapartner könnyen visszavághat, hogy „gondoskodtam volna ma­gamról, ahogy lehet, de most mit tegyek?” Joggal akar inkább ez utóbbi­t hallani. Azzal segít legtöbbet a szö­vetkezet vezetősége, ha na­gyon alaposan a „mit te­­gyünkről” beszélget az em­berekkel, megkeresve minden kis lehetőséget a legjobbat­ rászorulók segítőére. „Miért nem segít többet az állam? — kérdezik sokan. Segít, amennyi erejéből te­lik. Néhány tsz olyan sze­rencsésen élt ezzel a segít­séggel, hogy a sok kilátás­­talanság ellenére is sikerrel zárja az évet, vagy csak ke­vés veszteséggel kell szá­molnia. A pocokinvázió elle­ni védekezéshez ingyen adta a szert az állam. A víz okoz­ta károknak — ha sok huza­vona és nézeteltérés után­­ — tetemes részét megtérít az Állami Biztosító. Bizo­nyos pénzügyi intézkedések­kel lehetővé tették, hogy a tervezett munkaegység-érték 80 százalékáig és közben is fizethettek tagjaiknak a tsz­­ek, akkor is, ha nem volt bevételük. A víznyomott te­rületek elmunkálásához, új­­ravetéséhez is számottevő anyagi támogatást kaptak­­ közös gazdaságok. Olcsó áron, abraktakarmányt juttat kor­mányzatunk a rászoruló szö­vetkezeteknek, hogy sikerre átteleltessék az állatokat, le­gyen miből hizlalni újig. Sőt más kisebb-nagyobb intézke­dés is történt a termelőszö­vetkezeteket ért károk ellen­súlyozásának segítésére. Jobb lenne több is, hogy kevesebb legyen a gond,­­ panasz, könnyebb legyen re­mélni, jövőre másként lesz Bizony jobb lenne. Sajnos,­­ súlyos természeti károka mindig megérezték az ante­rek, s még nincs elég erőnk ahhoz, hogy kivédjük őket Fábián Ferenc Vadászbombázók 399 bevetése Megbíráltak az amerikaiak az la Draig-völgyben és Plei Me-inél Saigonban. bejelentették, hogy az amerikai csapatok kiürítették az la Drang­­völgyet és a Plei Me-i különleges kiképzőtábor és a kambodzsai határ közötti egész területet. Az amerikaiakkal együtt el­vonultak a dél-vietnami kor­mánycsapatok is. E területen október 16-a óta­ súlyos har­cok folytak. Ugyanakkor fel­újultak a harcok Saigontól északra, a Michelin gumiül­tetvény körzetében. A dél-vietnami szabadság­­harcosok több kisebb akciót hajtottak végre kedden: Saigontól 120 kilométer­rel nyugatra támadást in­tézte­k egy különleges ki­képzőtábor ellen. Ugyan­csak partizántámadás ért egy másik kiképzőtábort, a Saigontól 160 kilométerrel északnyugatra lévő Cai Cai mellett. Kedden hajnalban Saigontól mindössze 16 kilo­méterrel délkeletre is akciót hajtottak végre a partizánok: rajtaütöttek egy kiképzőtábo­ron. A Dél-Vietnam területén folyó harcokban az amerikai légierő kedden ismételten be­avatkozott: vadászbombázók 399 be­vetés során támadták a szabadságharcosok felté­telezett állásait. A saigoni amerikai katonai parancsnokság közlése sze­rint dél-vietnami partizánok hétfőn Saigontól 144 kilomé­terrel délnyugatra, Cantho körzetében szabadon engedték a kor­­mánycsapatok 24 katoná­ját, akik korábban fog­ságba estek. A partizánok felvilágosító iratokat, polgári öltözéket és pénzt adtak a szabadon bocsá­­tottaknak. (MTI.) Nyolcszáz kilométer szélességben tombol az anticiklon Néhány helyen elszakadtak a villamosvezetékek Telefonoszlopokat csavart ki a szél Tegnapra virradóra megint viharos szél okozott sok kel­lemetlenséget Győr-Sopron megyében. A győri Időjelző Állomáson a legerősebb szél­lökéseket éjfél után mérték. A szél sebessége ekkor elérte a 90—100 kilométert. Győr határában öt telefon­oszlopot csavart ki a vihar. Emiatt az Abda—öttevény vonalon zavarok keletkeztek a távbeszélő-hálózatban. A posta szerelői már hajnalban megkezdték a helyreállítást. Ideiglenesen már a hivatali munkakezdés idejére megtör­­tént a vonal helyreállítása. Délutánra a vonal végleges rendbehozásával is végeztek. Az Észak-dunántúli Áram­­szolgáltató Vállalat területén is több helyütt keletkeztek zavarok. Szakadás történt a Kapuvár—Mosonmagyaróvár közötti, a Hanságot átszelő távvezetéken. A szakadás helyét felkutatták, és rendbe hozták a fontos vezetéket, amely nagy területre továb­bit áramot. A kisfeszültségű vezeté­kekben is történtek szakadá­sok. Csupán Győrből a kora reggeli órákban tíz helyről jelentettek szakadást. Még több volt az olyan zavar, hogy a szél összefújta a ve­zetékeket, és kiégtek a bizto­sítékok. A hibák elhárítását a kisfeszültségű vezetékeken is azonnal megkezdték, és az esti órá­ik be is fejezték. A vihar mintegy másfél órára a vasúti forgalmat is megbénította a Budapest— Hegyeshalom közötti fővona­lon. A kora reggeli órákban Nagyszentjános és Ács között elszakadt a vezeték. A veze­téket gyorsan rendbe hozták ugyan, azonban a rövid kény­szerszünet szí­n­te egész nap éreztette hatását a főváros és a nyugati országhatár közötti vasúti forgalomban. Ez idő alatt az említett szakaszon mindkét vágányon szünetelt a villamos vontatású vonatok közlekedése. A vihart az elmúlt hét vé­gén és tegnapra virradóra is egy nyolcszáz kilométer szé­lességű anticiklon okozta. A ciklon Dánia—Lengyelország térségében helyezkedik el. Balra forogva lassan kelet felé tart. Ennek hatását lehe­tett már érezni két alkalom­mal is a Kárpát-medencében gyorsvonat sebességű orkán­ként. (esi) ri őszi koncert A vonzásra, amelyet az egyre kimunkáltabb összeál­lításokkal pódiumra lépő if­júsági együttes kelt, mi sem jellemzőbb, mint hogy a no­vemberi bemutatóval párhu­zamosan kénytelenek előadni újra és újra az október végi Thomas Mann műsorukat. A legújabb hír pedig, hogy már a Kosztolányi-bemutató nap­ján kész műsornaptárral je­lentette be igényét az Őszi koncert Győrött és a megyé­ben történő további megszó­laltatására a TIT és a MÉSZÖV. De erről — a ha­tókörnek Győrről a megyére terjedő bővüléséről — ké­sőbb és külön. Most arról a bűvöletről szóljunk, a­­elyet a tó, a fák, a házak, az ablakok és az ember megszólaltatásával hangszerelt őszi koncertté az örökké befelé figyelő, de a külső zajoktól is meg-meg­­rezdülő költő. Arról az érzé­(Folytatás a 7. oldalon.) Ketten az Ifjúsági Irod­almi Színpad novemberi bemutató­jának közönségéből Termel a második ötéves tervünk ifjú óriása (Képes tudósítás a 4. oldalon.) A szép magyar beszédért November 29-én, az inté­zet KISZ-napján rendezték a győri Kazinczy Gimná­ziumban a szép kiejtés ver­senyét. Az évfolyamdöntők legjobbjai, szám szerint 15-en indultak. Első díjat nem adott ki a bíráló bizottság. A másodikat — megosztva — Korompáki Erzsébet és Varró Erzsébet IV. osztályos tanulók, a harmadikat — ugyancsak megosztva — Medgyesi Márta IV., Kolozs­­váry Erzsébet I. és Maróti Zsuzsa IV. osztályos tanulók kapták. Magyar csehszlovák kulturális munkaterv Kedden délután a Művelő­désügyi Minisztériumban — a november 25-től 30-ig Bu­dapesten tartott tárgyalások eredményeképpen — ünne­pélyesen aláírták a magyar— csehszlovák kulturális csere­­egyezmény 1966—1967. évi munkatervét. Az okmányo­kat magyar részről Molnár János művelődésügyi minisz­terhelyettes, csehszlovák részről Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete írta alá. A következő időszakra szóló munkaterv a két or­szág kulturális együttműkö­désének további szélesítését irányozza elő. Javítják — egyebek között — a felsőok­tatási intézmények kapcsola­tait. A munkatervet előkészítő tárgyalásokkal egyidőben ugyancsak Budapesten ülése­zett a magyar—csehszlovák kulturális munkabizottság is. Együttműködési munkater­vet dolgoznak ki például a budapesti Vígszínház és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház, továbbá a győri Kisfaludy Színház és a ko­máromi Magyar Területi Színház között, elhatározták ezen kívül színészek, rende­zők cserelátogatásait is. (MTI.) Dobi István látogatása Komáromban Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, Komárom me­gye országgyűlési képvise­lője kedden Komárom vá­rosba látogatott. Társaságá­ban volt Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Kreszner László, a megyei tanács vb elnöke. Dobi István megtekintette az új melegvízű strandfür­dőt, a korszerű gimnáziumot. Ellátogatott a helyi vasöntö­débe és felkereste a­ vasút­állomást, valamint a fűtőhá­zat is. (MTI)

Next