Kisalföld, 1965. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
A három bölcsesség Indonéz mese TÖRTÉNT EGYSZER, nagyon régen. A gazdag ember a kertjében sétálgatott, amikor meglátta, hogy egy tarka tollú kis madár belegabalyodott a kifeszített hálóba. Odament, kiszabadította a kétségbeesett madarat, tenyerébe vette, simogatta, úgy nyugtatgatta. De majdnem elejtette a csodálkozástól, mert a madár megszólalt: — Add vissza a szabadságomat — könyörgött —, hiszen ha kalitkába zársz, semmi hasznod nem lesz belőlem, mert úgysem énekelek. Ha szabadon bocsátasz, megtanítalak három bölcsességre. — Ha nem énekelsz, valóban semmi hasznom belőled — mondta a kert ura. — Halljam hát a bölcsességeidet! — s ezzel elengedte a kis madarat. Az meg fennen repülve így szólt: A három bölcsesség: „Ne , búsúlj olyan dolgokon, amely BÍJVÉSZISKOLA lyeken változtatni már nem lehet” — „Ne kívánd, amit megkapnod nem lehet”, és „Ne hidd el, ami igaz nem lehet!” És szólt a kert gazdája: — Köszönöm a tanításaidat, kedves madárka, igyekszem megszívlelni, mert valóban bölcsek! Ezután folytatta sétáját, és mélyen elgondolkozott a hallottakon. Ám töprengéséből gúnyos kacagás riasztotta fel. Körülnézett, ki nevet ilyen gúnyosan, hát láttam, hogy a kis madár repked felette. — Miért nevetsz ilyen gúnyosan? — kérdezte. — Kinevetlek, amiért olyan könnyen eleresztettél — felelte a madár. — Az emberek azt képzelik, hogy a legokosabb teremtményei a világnak, pedig milyen ostobák. Hiszen, ha te is okosabb lettél volna, most te lennél a világ leggazdagabb embere. — Hogyan lehetnék az? — kérdezte a kert gazdája. — Az én gyomromban egy akkora gyémánt van, mint egy tyúktojás. Ha nem engedtél volna szabadon, tied lenne a gyémánt. A GAZDAG EMBER először dühöngött, majd hízy* legni kezdett a madárnak és megpróbálta visszacsalogatni: — Gyere vissza hozzám, kedves kis madárka, mert mi hasznod van a gazdagságodból, ha szabadon szállva éhezel, vagy elpusztít egy maes- Ica. Nálam pedig meleg szoba* kapsz, friss ételt-italt adok neked, s úgy vigyázok rád, mint a két szememre. A kis madár csak hallgatta a csalogatást, és még jobban nevetett. — Miért nevetsz folyton? - dühösködött a gazdag emer. — Már hogyne nevetnék, mikor a bölcs tanításokért ferébe visszaadtad a szabadágamat, de mégsem követed tanácsokat. Azt mondtam: miiiiiiiiiiiviiiiiiiii!!!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii „Ne búsulj olyan dolgokon, amelyeken változtatni nem lehet’’, és te mégis búsulsz, hogy szabadon engedtél. Másodszorra azt mondtam: „Ne kívánd, amit megkapnod nem lehet” és te most mégis azt kívánod, hogy bárcsak viszszatérnék hozzád, feláldozva szabadságomat. Harmadszorra pedig azt mondtam: „Ne hidd el, ami igaz nem lehet’’ és te mégis elhiszed, hogy egy tyúktojás nagyságú gyémánt van a gyomromban, mikor én magam, teljes egészemben is alig vagyok akkora, mint egy tyúktojás. Látod, milyen ostoba vagy?!... A MADÁRKA ELREPÜLT, a kert ura pedig megfogadta, máskor jobban megjegyzi és megfogadja a bölcs tanításokat. Fordította: Pfeifer Vera Utak Út, út, gyalogút, erre fut, arra fut, összefutja a mezőt, a falut. Út, út, gyalogút, ahova kell, oda jut; van, amelyik messze megy, van, amelyik közelebb, szép ez is, szép az is, a legszebb az, mely hazavisz. Fürtös Gusztáv Mai rejtvényünkben a vízszintes 1. és 10., valamint a függőleges 6. és 9. sorokban a téli szünidővel kapcsolatos szavakat rejtettük el. Megfejtésül ezeket kell beküldeni postai levelezőlapon a szerkesztőség címére december 17-ig, péntekig. Vízszintes: 6. J. L. 7. Vonatkozó névmás: 8. Európai nagy folyó (ford.). 10. Bota ikerpárja. 12. Csaknem zsír. 13. Tetejébe (ék, hiány). 15. Azonos magánhangzók. 16. Létezik. 17. Tiltó szó. 18. Puha, fehér takaró. 19. Pa-pírra vet. 21. A tett mozgatója. 24. Névutó. 26. Kovács László 27. Névelővel állóvíz. 29. E. S. Függőleges: 1. Nemesít. 2. V. A. 3. Hégi mértékegység. 4. Téli sporteszköz. 5. Túlízesített étel. 11. Cipészszerszám (ék, hiány). 12. Kettőzve kedvelt cukorkafajta. 14. Névelővel háziállat. 15. Kicsi noha. 18. Feltételes kötőszó. 20. ' éigraft. 'HL Félig — alkata ford.). 23. Helyhatározó szó. 25. Lopva figyel. 27. Idegen kettős hangzó, 20. o. A. A vízszintes 1. első vakbetűje: L., a vízszintes 30. második vakbetűje: Z. A. A függőleges 6. első vakbetűje: T., a függőleges 9. második vkbetője: I®, SZÜNIDŐ Vándorló pingponglabda Végy három átlátszó műanyagpoharat, megtüzesített késsel vágd le mindegyiknek a fenekét. Ehhez három kicsi, különböző színű kendőt és egy pingponglabdát téve, készen van a mutatvány kelléktára. Egy kis humorral összehabarva, máris tálalható: — Itt van az asztalon ez a három üres pohár, s itt van ez a három színes kendő is. Mindegyikkel letakarok egy poharat, önök itt jobbra, figyeljék a piros kendővel letakart poharat, önök középen a sárgával, a baloldalt ülők a kékkel borított pohárra ügyeljenek. A piros kendőt leveszem a pohárról, amelybe beleteszek egy pingponglabdát. Újra letakarom a poharat, s máris kezdődhet a játék! Megkérdezem önöktől, hol van a pingponglabda? A piros kendő alatt? Ott csak volt! Le is veszem a piros kendőt a pohárról — üres! A labda a kékkel letakart pohárban van. Önök a bal oldalon figyelték ezt a poharat? Igen? Akkor látták, hogy a kék kendővel letakart pohárral nem történt semmi! Pedig a labda oda repült! íme, le is veszem a kék kendőt. Itt a labda! Benne is hagyom a pohárban, tehát továbbra is önök figyelnek nagyon erősen, a bal oldalon. Újra kérdezem: hol van a pingponglabda? A kék kendő alatt? Miért éppen ott? Hogy még az előbb benne volt? Az nem jelent semmit! Azóta már átvándorolt a sárga kendővel letakart pohárba! Egy pillanatra meg is mutatom, majd újra letakarom, s kezdhetjük elölről a játékot: hol a labda?” S ez így megy tovább. A labda sohasem abban a pohárban van, amelyikben a közönség hiszi, mindig abban van, amelyikben a bűvész akarja, hogy legyen. Tréfás fogadásokat lehet kötni, de mindig a bűvésznek lesz igaza! A trükk lényege az, hogy egyik pohárnak sincs feneke! A bűvész felemeli például a piros kendővel letakart poharat az asztalról, leveszi róla a kendőt, beleteszi a labdát. Igen ám, de mivel a pohárnak nincs feneke, a labda azonnal bele is esik a bűvész tenyerébe! Miután a poharat újból letakarta, leteszi az asztalra. Mindenki azt hiszi, hogy a labda még benne van. Közben a bűvész a kezét, amiben a labda lapul, úgy tartja, hogy ne látszódjék a közönség felé a turpisság. Ha a bűvész azt akarja, hogy a labda a kékkel letakart pohárban jelenjen meg, akkor ezt felemeli az asztalról, s egyszerűen ráállítja a kezében tartott pingponglabdára. Ha így veszi le a kendőt, a labda benne látszik a pohárban. Csak a bűvész találékonyságától függ, hogy mennyi ideig tart a mutatvány, s hogyan fejeződik be csattanóan. A legjobb megoldás az, hogy a labda végül mindhárom pohárból eltűnik. Az asztalon hagyva a poharakat, lerántjuk róluk a kendőket, s velük együtt a labdát az asztalon álló valamilyen tárgy mögé tesszük. Akinek nagyobb a tenyere, pingponglabda helyett kifújt tojást is használhat. A hatás ugyanaz marad , ha jól begyakoroljuk a mutatványt Leonardo mester A múlt vasárnapi számunk Gyermekeknek rovatában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: narancs, az almák, a citrom, a körték. Az ügyes megfejtők közül könyvjutalmat nyertek: Horváth Teréz, Tét, Fő út 4., Heiner Ferenc IV. osztályos, Sopron&bánfai- Malom a. k Dr. Engländer Zsuzsa: Korunk betegségei és a táplálkozás A gyógyítás egyik fő eszköze, a táplálkozás szabályozása , különösen sok gondot okoz orvosnak és betegnek. Az orvosnak az a feladata, hogy egy meghatározott célra a betegség követelményeinek megfelelő étrendet írjon elő. Az előírás csak akkor lesz célravezető és megvalósítható, ha az orvos nemcsak a beteg állapotát ismeri jól, hanem egyéni körülményeit is és ezen belül mindazokat a tényezőket, melyek a táplálkozás módját leginkább meghatározzák. A diéta lényegében tehát a betegség követelményeihez és a beteg személyéhez szabott táplálkozás, mely rendszerint többé-kevésbé eltér a beteg megrögződött s ezért nehezen megváltoztatható táplálkozási szokásaitól. A beteg ember érzékenyebb és nehezebben irányítható, mint az egészséges és ezért nehezére esik a kényszerű változtatás. Diétára mégis feltétlenül szükség van — mégpedig olyan diétára, melyet a beteg — bármilyen hosszú ideig is kelljen betartania, gyógyulása feltételének tekint. Ezért a diétával kapcsolatban néhány lényeges szempontot kell tisztáznunk. Régebben a diétás előírások szinte csak tilalmakból álltak. A tilalmakat többnyire a beteg szervezet kímélésének szükségességével indokolták, és ez a kímélet annyira ment, hogy sok gyomorbeteg például a nagyon szigorúan korlátozott, egyoldalú táplálkozás következtében idővel legyengült, és gyógyulás helyett még betegebbé vált. Máskor a beteg bizonyos idő után megunta a diéta címén folyó sanyargatást, és evett amit szemeszája kívánt, míg csak súlyos rosszabbodás nem vetett véget lázadó kedvének. Az utóbbi évtizedekben az orvostudomány haladása a diéta elveiben és módszereiben is nagy változásokat hozott. Felismerte azt az alapvető igazságot, hogy a betegnek még az egészséges embernél is inkább van szüksége az összes fontos tápanyagokat helyes arányban tartalmazó táplálékra; bizonyos esetekben egyes tápanyagok fokozott vagy csökkent bevitelével közvetlenül is sikerül befolyásolni a megbetegedett szervek működését. A diétának minden esetben alkalmazkodnia kell a betegség következtében megváltozott szükséglethez és a szervezet pillanatnyi teljesítőképességéhez. Alaptételként el kell fogadni azt a tényt, hogy amit megeszünk, az kevés kivétellel nem maga az élelmiszer-nyersanyag, hanem annak valahogyan elkészített változata. Ebből logikusan levonható az a következtetés is, hogy az ételek diétás jellege elsősorban nem a nyers élelmiszertől, hanem az elkészítés módjától függ. A régebbi diétás felfogás például a nem fehér húsokat, többek között a marhahúst szigorúan kizárta az emésztőszervi betegek étrendjéből és csak csirkét, borjút engedélyezett. Kétségtelen, hogy a marhahús rostjai sok munkát adnak a gyomor-bélrendszernek és ezért a tilalom indokolt is lenne, ha a húsokat az ember nyersen enné. Mivel azonban a húsok kivétel nélkül valamilyen módon elkészítve kerülnek fogyasztásra, a kész húsétel könynyen vagy nehezen emészthető volta attól függ, hogy előzetesen mit csináltunk vele a konyhában. A hagymás rostélyos tényleg nehéz étel, de ugyanez a marhahús jól átfőve vagy még inkább darálva, vagdaltnak vagy húsgombócnak elkészítve megfelelő lesz diétás célokra, mint a vastagon bundázott, bő zsírban sült rántottcsirke. A tilalmas ételek közé tartoztak régebben a rostos főzelékek is, ma már babot, kelkáposztát is nyugodtan adunk, csak előbb áttörjük és ezzel a beteg számára megfelelővé alakítjuk. Nincs olyan diéta, amit ne lehetne változatosan, célszerűen összeállítani és étvágygerjesztően elkészíteni. A diétában ugyanis túlnyomóan ugyanazokat a nyersanyagokat használjuk fel, mint az egészségesek étrendjében, csak meghatározott mennyiségi keretek között. Gyakran bizonyos élelmiszerek felhasználását korlátozni kell, ezért tartozik a közhit szerint például a cukorbetegségben előírt étrend a szigorú diéták közé. Pedig a dolog lényege egyszerű és gyakorlati megvalósítása sem nehéz: mivel a beteg csak az orvos által megszabott mennyiségben ehet szénhidrátokat, az élelmiszerek szénhidráttartalmát egy minden beteg számára könnyen érthető táblázatból kell kikeresni, és étrendjét úgy kell összeállítania, hogy a nap folyamán elfogyasztott ételek szénhidráttartalma ne lépje túl a megengedett határt. Tehát mindent ehet — a cukor és a cukortartalmú élelmiszerek, ételek kivételével — napi néhány perces számolás árán. Káposztáskockára vágyódik? Teheti nyugodtan, csak le kell mérni a felhasznált lisztet és a táblázat alapján ki kell számítani a szénhidráttartalmát; ezen a napon kenyérből, rizsből és egyéb, szénhidrátot tartalmazó ételekből már csak annyit ehet, amennyi még a tésztán kívül belefér az engedélyezett keretbe. Ilyen alapon az egyéni szokásokon, ízlésen alapuló igényeket aránylag könnyen ki lehet elégíteni. t .. .... . Következik: A diétás ételek Jakab Mihalyné fűszerezése. Birsalmából: kves.01, sajt Az egyik legtovább eltart 1 pet lemérjük. Egy kiló pépható gyümölcs a birsalma. Ihez 80 deka cukrot adjunk. Fanyar íze miatt nyersen nem fogyasztjuk, de megfelelően elkészítve Linum csemege. KOMPOT: Hámozatlan gerezdekre vágjuk a birseket. Cukor nélkül 4—5 literes üvegbe rakjuk. Egy liter vízben 1 deka szalicilt felfűzünk, ráöntjük forrón az üvegbe rakott gyümölcsre és száraz dunsztba tesszük. Az üvegből kivett gerezdeket a szokásos módon készíthetjük el kompéinak. LEVES, MÁRTÁS: A meghámozott birsalmát apró kockára vágjuk. Víz nélkül tesszük üvegekbe. Jól összerázzuk, szalicilt teszünk a tetejére. Lekötjük és óvatosan dunsztoljuk. BIRSALMALEKVÁR: Felhasználhatjuk a hibátlan birshéjat és a csutkákat is. Fedő alatt, pici vizet hozzáadva puhára főzzük. Áttörjük, majd lemérjük. Egy kiló masszához 30 deka cukrot tegyünk. Főzzük még 20 percig a cukorral, s keverjünk bele késhegynyi szalicilt. Forró üvegekbe rakjuk, száraz dunsztba tesszük. Kelt tésztába, palacsintába, kenyérre kenve adhatjuk. BIRSALMA — MUSTBAN: Az almákat megtisztítjuk, gerezdekre vágjuk, magházát kidobjuk. Lemérjük, s felérvi cukorral annyi édes mustot forralunk fel, amennyi ellepi. A birsalmát puhára főzzük benne, azután bőszájú üvegekbe rakjuk. A mustot ráöntjük, szalicilt teszünk a tetejére, száraz dunsztba tesszük. BIRSALMASAJT: A birszlmákat megmossuk, négyfelé vágjuk, a magházat kidobjuk. Annyi vízzel tesszük fel főni, hogy csak félig lepje el. Ha puhára főtt, levét leszűrjük, a szitán áttörjük. A pé-A cukorból a birs leszűrt levével — 4 deci 80 deka cukorhoz — szirupot főzünk. Azután hozzáadjuk a pépet és egy citrom levét. Folytonos keverés közben főzzük. Ha már eléggé kocsonyás és gyorsan szárad, vizes pergamentpapírral kibélelt tálba öntjük. Így szép formát kap. Néhány óra múlva a tálból kiborítva, szellős, száraz helyen szikkadni hagyjuk, s így tartjuk fogyasztásig. Esőpelerin gyermekeknek Ezt az egyszerű esőpelerint ballonkelméből, vagy műanyagból magunk is elkészíthetjük. A mellékelt szabásminta alapján 3—4 éves gyermekeknek való pelerint készíthetünk. Hozzávaló: 120 centi hosszú, 150 centi széles kelme és 90 centi bélésanyag. A kockahálóra felrajzolt szabásmintán egy kocka természetes nagyságra 10 centiméter. Az A jelzésű rész az oldalrésze, D a hátrész, az E betűvel jelölt rész pedig a csuklya szabása.