Kisalföld, 1966. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM A tartalomból: Elszakadnak a gyökerek Akiket nem látunk a pult mögött A felejthetetlen Asszuán Értem és jó másfél hónap telt el azóta, hogy nyilvánosságra került a Minisztertanács határozata az 1966. évi tervről, valamint a gazdaságirányítás korszerűsítésével összefüggő ár- és bérintézkedésekről. Vitával, számolgatással telt másfél hónap . .. Kinek mit hoz majd a bérrendezés, mit visz el ebből a hús és a tejtermékek árának növelése, mi térül meg a ruházati cikkek árának csökkentésén? Amíg nem voltak biztos adatok a számoláshoz, bizony sokan kérdezték: megint bajban vagyunk? És sokan kifogásolták, miért nem mondják meg ezt pártunk és kormányunk vezetői, népgazdaságunk irányítói a kilenc év alatt megszokott őszinteséggel. Felelős emberek nyilatkozatai, cikkei, pártnapok, taggyűlések szenvedélyes hangú vitái, az országgyűlés legutóbbi tanácskozása és a magunk józan meggondolása is segített abban, hogy az elmúlt másfél hónap alatt sokan megértsék az intézkedések lényegét. Azt, hogy nem a népgazdaság „szorult helyzete ” kényszersít bennünket az árkorrekcióra, nem az, hogy „keresni akar rajtunk az állam”. Bár második ötéves tervünket nem teljesítettük minden részletében, a nemzeti jövedelem növekedése is elmaradt a tervezettől, szó sincs arról, hogy emiatt nagyobb anyagi terheket rakjon kormányzatunk a dolgozók vállaira. Az intézkedések, s ezek között a ma életbe lépő árrendezések is azt szolgálják, hogy az eddiginél okosabban, körültekintőbben alkalmazzuk a közgazdasági törvényeket, javítsunk árrendszerünk hibáin. Mától kezdve drágább a hús, jó néhány húskészítmény, konzerv és hűtőipari termék, és természetesen a vendéglátóipari árak is módosulnak. Bizonyára egyetlen józan ember se akad, aki örül ennek, aki szívesen ad most 31 forint helyett 50 forintot a vesepecsenyéért, 30 forint helyett 39-et a sertéscomb kilójáért, 48 forintot az eddig 40 forintos szalámiért. De egyre többen vannak, akik megértik és elfogadják. Különösen a háziaszszonyoknak okoz sok fejtörést, hogyan lesz elég a kosztpénz; mit lehet és mit érdemes megvenni a hentesnél; mit tehetnek, hogy ne legyen szegényesebb, de túlságosan drága se a mindennapi ebéd, vacsora... Gond ez, nagy gond nálunk magyaroknál, akik világszerte nevezetesek vagyunk arról, hogy szeretjük a gyomrunkat, és az ésszerűnél is többet költünk étkezésre. Mégis meg kellett tennie kormányzatunknak, hogy emelje jó néhány fontos élelmiszer, elsősorban a hús árát. Ha gyomrunk tiltakozik is ellene, szükséges, hogy eszünk megértse. Az okok ismertek. Mindenekelőtt az, hogy a múlt év végéig érvényben levő alacsony felvásárlási árak nem ösztönöztek eléggé a hústermelés növelésére. A felvásárlási árakban gyakran az sem térült meg a gazdának, ami takarmányt az állattal féletetett. A következmény: míg itthon is egyre több hús és állati eredetű áru fogyott, a külföldi piacokon is ezeknek a kereslete nőtt, a termelés mind kevésbé tudta kielégíteni az igényeket. Az megérteni olcsó élelmiszerárak és részben az indokoltnál magasabb iparcikkárak miatt adtunk az ésszerűnél több pénzt kosztra, kevesebbet ruházati és tartós fogyasztási cikkekre. Fogyott, amiből úgy sem jutott elég, és készletek halmozódtak fel számos iparcikkből. Sokan mondják: rendben van, hogy emelkedtek a felvásárlási árak, a termelés növelése céljából szükség volt erre. De a különbözetét ne a fogyasztóval fizettessék meg, hanem, ahogy szocialista államhoz „ülik ’, vallatja magára ezeket a terheket is. s nem vállalhatja, mert ezzel inkább tovább növelné azokat az aránytalanságokat, ellentmondásokat, amelyeknek megszüntetését a december 8-án elhatározott intézkedések célozzák. De népgazdaságunk irányítói gondoltak arra, hogy az áremeléssel az ország lakosságára jutó temeket más módon ellensúlyozzák. Nagyrészt ezt a célt szolgálják a közelmúltban részleteiben is nyilvánosságra hozott béremelések, és teljes mértékben az ugyancsak ma életbe lépő árcsökkentése is. A következő fizetésnél már mintegy 800 000 dolgozó borítékja lesz vastagabb, néhol eléggé számottevően. Mától kezdve jó néhány árucikk olcsóbb lesz az üzletekben. Az élelmiszerek közül a sertészsír kilónként 5 forinttal, a füstölt kenyérszalonna 7, a csemegeszalonna 10 forinttal, a közkedvelt császárszalonna (császárhús) 5 forinttal kapható olcsóbban. Kilenc árjegyzék tartalmazza a különböző méteráruk, ágyneműk, szövetek, konfekcióáruk, ingek, női alsóneműk, szintetikus szálból készült harisnyák, kötöttáruk cipők leszállított árát. A számolásból ezeket se lehet kihagyni, mert nagyon jelentős tételek, és arra ösztönöznek, hogy a család bizonyos értelemben módosítsa költségvetését, étrendjét. Mi tagadás, a lakosság egy része mától kezdve kevesebb bevételhez jut, és növekednek kiadásai. Főleg a nagyobb keresetű emberek, mivel több nyugdíjjárulékot fizetnek. Akik — őszintén szólva — könnyebben el is bírják ezt. És azok, akik a béremelésből kimaradtak. De a mostani ár- és bérintézkedéseket újabbak követik majd, míg — gazdaságirányítási rendszerünk részeként — ezen a területen is rendet nem teszünk. Megteremtve a valóságos értéket jobban kifejező árarányokat, a fogyasztás észszerűbb összetételét, megtalálva a termelés hatékonyabb ösztönzőit. Az 1966. évi terv összességében egyszázalékos reálbér-növekedést ír elő. Ez természetesen nem egyenlően oszlik meg a lakosság különböző rétegei között. Lesznek, akik számottevő jövedelemnövekedéshez jutnak (vagy már jutottak), és lesznek, akiknek átmenetileg csökken a reálbérük. A dolgozók nagy részének megvan a lehetősége, hogy már ebben az évben a jobb , munkával járó nagyobb kereset, nagyobb prémium és nyereségrészesedés, magasabb munkaegységérték útján növeljék személyes jövedelmüket, esetleg nagyobb mértékben is, mint a terv előírja. F. F. Az EÁK várja a magyar kormányfőt A kairói sajtó több didiben foglalkozott a magyar- egyiptomi kapcsolatok fejlődésével és jelezte, hogy Kállai Gyula látogatása alkalmából gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális egyezmények aláírására is sor kerül. A lapok megírták, hogy az EAK gazdag programmal várja a magyar vendégeket: hivatalos tárgyalások szerdán és vasárnap lesznek, közben pedig a helváni vasmű és textilgyár, a piramisok, az asszuáni nagygát, a Rimavegyiművek, Luxor és Karnak meglátogatására kerül sor. A program kulturális része múzeumlátogatásokat tartalmaz. Zakaria Mohieddin miniszterelnök és felesége kedden vacsorát ad a magyar kormányfő és felesége tiszteletére. A vacsorameghívást Kállai Gyula és felesége jövő hétfőn viszonozza. A magyar delegáció szállása a heliopoliszi Kubbeh köztársasági palotában lesz. Az Akhbar hétfőn közölte Kállai Gyula nyilatkozatát, a Gumhurija Kállai Gyula életrajzát ismerteti. (MTI) Kiöntött a Duna Donji Milanovacnál Hétfőre virradó éjjel Donji Milanovac jugoszláv városnál kiöntött a Duna és mintegy tíz épületet elárasztott. A víz alá került házakból a lakókat még az éjszaka kiköltöztették. Behatolt a a víz a „Kamenikca” faipari vállalat műhelyeibe is. A Duna jégtorlaszai akadályozzák a víz normális lefolyását, ezért Donji Milanovachot továbbra is az elöntés komoly veszélye fenyegeti. (Tanjug) Hától lépnek életbe a húsfélék, a tejtermékek, egyes ruházati cikkek új fogyasztói árai Az ez évi népgazdasági tervvel kapcsolatosan hozott ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre vonatkozó kormányhatározat végrehajtásaként február 1-től egyes állati eredetű élelmiszerek fogyasztói ára emelkedik, ugyanakkor a sertészsír és a szalonnafélék, valamint egyes textiláruk és ruházati cikkek fogyasztói ára csökken. Az áremelésekre és az árleszállításokra vonatkozó intézkedések megjelentek az Országos Árhivatal hivatalos lapjában. A Belkereskedelmi Minisztérium kiadta a megváltozott árak jegyzékét, valamint a vendéglátóipari árak új szabályozásáról szóló miniszteri utasítást. A húst, húskészítményeket, tejtermékeket árusító boltokban mindenütt kifüggesztik az árjegyzékeket, amelyeken a változással érintett több élelmicikkek új ára meg is található. (MTI) A SZOT Elnöksége a forradalmi munkás-páralat kormányhatározata alapján, hétfőn foglalkozott a február 1-ével bevezetésre kerülő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtásának tapasztalataival. Ennek alapján a SZOT Elnöksége felkéri a forradalmi munkás paraszt kormányt, hogy hívja fel az illetékes állami szervek figyelmét a következőkre: " Az állami szervek az ármódosításokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően hajtsák végre. A szabadpiaci árak alakulásának befolyásolása érdekében helyes áruterítéssel biztosítsák, hogy a lakosság igényeit minden cikkféleségből ki lehessen elégíteni. Biztosítsák, hogy az árleszállítással érintett cikkekből hiány ne keletkezzék. Gondoskodjanak arról, hogy az árleszállítás körébe bevont áruféleségekből a kereskedelem igényeinek és a lakosság szükségleteinek megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú termék álljon rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez az olyan alapvető szükségleteket kielégítő cikkekre, amelyek elsősorban az alacsonykeresetű családtagokat érintik. Az irányító gazdasági szervek tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalatok a keresletnek megfelelően továbbra is gyártsanak olcsóbb, a választéknak megfelelő áruféleségeket. A A tanácsok biztosítják, hogy a szolgáltatások jobban alkalmazkodjanak az igényekhez és jobban elégítsék ki a lakosság ez irányú szükségleteit. Intézkedjenek, hogy a végzett szolgáltatások vállalási ideje csökkenjen, a munka minősége javuljon a törvényes szolgáltatási díjak betartása mellett. A Pénzügyminisztérimm, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a tanácsi szervek, a KIOSZ az eddiginél fokozottabban ellenőrizze a kisiparosok tevékenységét. Gondoskodjanak az érvényes szolgáltatói díjak kifüggesztéséről és betartásáról. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megemelt adót a fogyasztókra ne lehessen áthárítani. A SZOT Elnöksége javasolja a forradalmi munkásparaszt kormánynak, hogy az érintett állami szerveket a fentiekről, az ár- és bérpolitikai intézkedések végrehajtásáról 1966. első negyedévében számoltassa be. A szakszervezetek az ár-, bér- és szociálpolitikai kérdésekkel továbbra is szervezetten, megkülönböztetett módon foglalkozzanak, szerezzenek érvényt különösen az árpolitikai kérdéseknél annak, hogy csak azon cikkeknél és olyan mértékben kerüljön sor árváltoztatásra, ahol azt a központi rendelkezések szabályozzák. A leghatározottabban lépjenek fel az illetékes állami szervekkel együttesen azon törekvések ellen, amely akár nyílt, akár burkolt áremelés formájában a vásárlók megkárosítását eredményeznék. A SZOT Elnöksége felkéri a társadalmi ellenőrök mintegy 15 000 fős táborát, hogy ugyanúgy mint idáig, továbbra is mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a kormány határozata az előírtaknak megfelelően kerüljön végrehajtásra. Dolgozótársaik, a fogyasztók millióinak érdekében akadályozzanak meg minden esetleges visszaélést. Segítsék a kereskedelmi dolgozókat is feladataik megvalósításában. A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a feladatokról a társadalmi ellenőrök, aktívak megfelelően tájékoztatva legyenek. Az általuk feltárt hiányosságok megoldásához nyújtsanak segítséget. Intézkedjenek az állami szerveknél a hibáik megszüntetése érdekében. Budapest, 1966. január 31. A SZOT Elnöksége Tizenöt perc a parlamentben Tóth László felszólalása az új gazdaságirányításról és a megyei helyzetről A bátor bíráló hang, az egyéni vélemény egyre inkább színfoltot ad az országgyűléseknek is. Egyre több azoknak a képviselőknek a száma, akik nem írják le előre beszédüket, hanem felszólalásukban is igyekeznek egyéni hangot megütni az országgyűlésen. Ha ilyen felszólaló lép a mikrofon elé, és ha okos dolgokról beszél, feléje irányul a figyelem. Véleményét érdeklődéssel hallgatják képviselőtársai, a miniszterek, a kormány vezetői, a vendégeik és az ország közvéleménye. Egy érdekes parlamenti felszólalásról napokig beszélnek az országban. Nem túlzás, ha ezek közé számoljuk Tóth László felszólalását is a legutóbbi országgyűlésen. Lapunk hírügynökségi jelentés alapján rövid ismertetést közölt a felszólalásról. Tegnap azért felkerestük a képviselőt, hogy mondja el részletesen miről is beszélt? Egy nehéz év után . A magam és képviselőtársaim nevében is elmondottam, hogy a költségvetést jónak tartjuk. A 95 milliárd forintot hasznos célra költjük. A magam részéről különösen helyeselni tudom, hogy az 1966. évi költségvetés jórészt beruházási és szociális, kulturális célokat szolgál. Szóvá tettem, hogy fejlődésünket sok tényező gátolja meg. Ezért örömmel tudom üdvözölni a gazdasági irányítás reformját, amelynek első pozitív jelei máris mutatkoznak. Az intézkedések azonban nem oldják meg ezt a gondunkat. A bürokrácia még megvan, és átszövi egész életünket. A magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy e tekintetben hathatós intézkedéseket kell hoznunk. Az már kevés, hogy a bürokráciáról időnként beszélünk és szid-t sti». — *- * . — Az állami gazdaságokban az állóeszközök átértékelésére nemrég került sor. Olyan komplikált rendeletet adtak ki, hogy menet közben háromszor módosították. Öt hat autó az iroda előtt — A Kisalföld már beszámolt róla, hogy legutóbbi ülésünkön mivel foglalkoztunk. A parlamentben is szóltam röviden arról a felmérésről, amit a Győr-Sopron megyei Statisztikai Igazgatóság végzett 29 termelőszövetkezetben. Megdöbbentően sok látogatót, vendéget kell fogadniuk. Ha elemezzük az adatokat, világosan kiderül, hogy sokan feleslegesen tartják fel a tsz vezetőit. Néha a legnagyobb dologidőben öt-hat autó is áll az iroda előtt, a tsz-elnök vagy az agronómus pedig nem tud kimenni a határba. A sopronkövesdi tsz egyetlen hónap alatt 179 vendéget fogadott augusztusban. Jó néhányan mindössze öt-hat percre ugrottak be. Ezalatt „próbáltak” segítséget nyújtani. A vezetők hozzáállása — Beszéltem arról, hogy a vezetők hozzáállása milyen a 2. oldalon.)