Kisalföld, 1966. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1966. MÁRCIUS L, KEDD -*■ XXII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Hatórás harc az amerikai katonák és a felszabadító erők Kost SAIGON (MTI­) Min­t az AP hírügynökség jelenti, hétfőn három század­nyi amerikai tengerészgya­logság az észak-vietnami ha­tártól délkeletre 88 kilomé­ternyire egy félszigeten he­ves harcba keveredett a fel­szabadító erőkkel. Több mint hatórás harc után az össze­csapás a sötétség beálltával is folytatódott. Az állások közelsége miatt az ameri­kaiak nem kaphattak légitá­mogatást. A harcok kimene­teléről nem érkezett jelentés. Dél-Vietnamban szaporodik a háború haszonélvezőinek hada, s annyira terjed a kor­rupció, hogy — mint a Reu­ter jelenti — a miniszterel­nök rendelete értelmében több üzérkedőt nyilvánosan fognak agyonlőni. A fekete­piac elburjánzásának meg­akadályozására külön gazda­sági kémcsoportot állítottak fel. e1 ghanai katonai puccsot három héttel ezelőtt készítették elő Éliás Béla, az MTI tudó­sítója írja. A négy nappal ezelőtt ál­lamcsíny segítségével hata­lomra jutott ghanai katonai vezetők február 28-án meg­tartották első nyilvános saj­tóértekezletüket. A sajtóér­tekezleten jelen voltak az Accrában tartózkodó kül­földi újságírók is. Ankrah altábornagy a nemzeti felszabadítási bi­zottság elnöke cáfolta azo­kat a híreszteléseket, hogy a Ghánában lezajlott kato­nai puccsot kívülről szervez­ték és külső utasításra haj­tották végre. Kotoka vezér­őrnagy közölte a nemzetközi sajtó képviselőivel, hogy a katonai puccsot három hét­tel ezelőtt Kumasi városában készítették elő. Ankrah al­tábornagy kérdésére vála­szolva kijelentette, e pilla­natban a nemzeti felszaba­dítási bizottság együtt kí­ván működni minden ország­gal. Ezt a választ arra a kér­désre adta, hogy a katonai kormányzat meg akarja-e szakítani a diplomáciai kap­csolatokat a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársaság­gal. Arra a kérdésre, hogy Ghána helyreállítja-e a kö­zelmúltban megszakított dip­lomáciai kapcsolatait Angliá­val­, Ankrah így felelt: „Miért ne? Utóvégre a nem­zetköziség tagjai vagyunk”. De hozzátette: „A kapcsola­tok újrafelvétele az Afrikai Egységszervezet döntésétől függ”. Közölte, hogy az Aeroflot accrai járatát le­állították. Kijelentette, hogy bíróság elé állítják Nkrumah elnököt, ha visszatérne Ghá­nába. Az új katonai kormány vezetője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy kérni fogják-e Nkrumah kiadá­sát? (MTI) •ít Bamako (MTI) Bamakóban, a Mali Köz­társaság fővárosában hétfőn este több ezer főnyi tömeg tüntetett Nkrumah mellett és elítélte az imperialista mesterkedéseket, amelyek a ghanai államcsínyt sugalták. A szónokok a mali dolgozók támogatásáról biztosították a csütörtöki államcsíny során tisztségétől megfosztott gha­nai elnököt. A tüntetést a Mali Dolgo­zók Országos Szövetsége szervezte. A felvonulók kö­zül sokan Nkrumah fényké­pét vitték. (AFP, MTI) Lezuhant a Gemini—9 két pilótája Az amerikai űrhajózási hi­vatal közölte, hogy a Missouri állambeli St. Louisban gya­korló repülés közben lezu­hant és életét vesztette a Gemini—9 két űrhajósa, név szerint Charles Bassett és Elliott Lee. A Gemini—9­ űrhajót a tervek szerint a nyár elején lőtték volna fel. A két űrhajós I. 38-as tí­pusú lökhajtásos gyakorló­gépe, amely sűrű esőben és ködben próbált leszállni a Nedonnell repülőgépgyárhoz tartozó repülőtéren, beleüt­között a gyár egyik három­emeletes épületébe, két szárnya levált, majd rázu­hant a felhalmozott építke­zésre használt acélcsövekre és kigyulladt. (Reuter, UPI, MTI) Ára: 50 fillér A tartalomból: A Szerencse­ és a lottó tárgysorsjáték nyerem­ényjegyzéke Május februárban Fordulópont Indonéziában DJAKARTA (MTI­) Hétfőn délelőtt a djakartai Sportcsarnokban az Indonéz Nemzeti Párt ifjúsági szerve­zete nagygyűlést tartott és ezen felszólalt az ország szá­mos vezetője, közöttük Su­karno elnök. Ez a gyűlés igen jelentős esemény Indonézia belpolitikájában, jeladásnak tekinthető a haladó erők ösz­­szefogására a jobboldali reak­ció egyre dühödtebb táma­dásai ellen. Sastroamidjojo, az Indonéz Nemzeti Párt vezetője rövid felszólalásában felhívta a fi­gyelmet , a legutóbbi kor­mányalakításra, amely bizo­nyosság a világ haladó erői számára, hogy Indonézia a jövőben sem szándékozik le­térni a baloldali forradalom útjáról, hű marad korábbi elveihez. Chaerul Saleh miniszter­­elnökhelyettes beszédében az indonéz forradalmi ifjúság­­ harci szellemének megőrződ­­­sét jelölte meg parancsolóan szükséges feladatnak. Manap­ság mindinkább elszaporod­tak az olyan jobboldali kísér­letek, támadások — a belső és külső reakció részéről egyaránt —, amelyeknek az volt a céljuk, hogy megbuk­tassák a jelenlegi rendszert Indonéziában. Subandino miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter igen heves szavakkal ítélte el az utóbbi hónapokban megnyilvánult ellenforradal­mi terrort. Ez a terror arra számított, hogy a jószándé­kú emberek elhallgatnak, nem mernek beszélni. A­ki Sukarno elnököt éltette, az könnyen börtönbe került és sajátos módon azok tevé­kenykedhettek a legszaba­dabban, akik az elnök ellen­ségei voltak. Elérkezett az ideje annak, hogy a forradalmárok útját állják a reakciónak. „Ma hallom először, hogy engem is megéljeneznek — jelen­tette ki mosolyogva Saband­rio — hiszen négy hónapon át egyebet sem hallottam, mint azt, hogy „akasztófára Subandrioval”. Sukarno beszédének leglé­nyegesebb eleme az volt, hogy első ízben nevezte az elnök az elmúlt négy hónapot az ellenforradalom időszaká­nak. Indonézia forradalma hullámzó — mondotta — és­­ voltak olyan törekvések, amelyek azt célozták, hogy ezt a forradalmat jobbra tol­ják. „Most elérkeztünk a for­dulóponthoz, az indonéz nép többsége visszatéríti a forra­dalmat az eredeti alapokra. Valójában sohasem kétel­kedtem abban, hogy el fog érkezni ez a pillanat, bizo­nyos voltam benne, hogy a jobbratolódási kísérletek vé­­gülis vereséget szenvednek. Az utóbbi időben sokan gú­nyoltak engem azzal, hogy marxista vagyok és egy ille­gális folyóirat is marxistának nevezett engem nemrég. Nos megmondom nyíltan: való­ban marxista vagyok” — je­lentette ki az elnök. „Boldog vagyok, hogy for­radalmunk most ismét visz­­szatért régi vágányaira és is­mét fellendülnek a forradal­mi erők” — mondotta a to­vábbiakban az elnök. (MTI.) Megrendelő: a nagyvilág E­xportalapozás Csomagolás - Kulcskérdés Új oldaláról kell bemutat­nunk a győri Cardo Bútor­gyárat. Éveken át azon saj­nálkoztunk, hogy a Cardo is­mét nem teljesítette tervét. Zűrzavar a bútorgyárban, raktározási gondok ... Most közölhetjük, hogy a Cardo a megye legfiatalabb exportőr vállalata. Az idén négymillió forint értékben szállítanak négyajtós szekrényeket, ágya­kat és toalettszekrényeket tengerentúli országokba. ,,Megalapoztuk“ A gyár műhelyeiben meg­kérdeztem fiatal asztaloso­kat, fényezőnőket és műveze­tőket: tudnak-e arról, hogy az idén már exportál a gyá­ruk, s szerintük helyt tud­nak-e állni a világpiacon? A huszonö­t és harminc éves fiatalemberek válasza tartal­muk szerint: — Már tudunk a nagy új­ságról. Az az óriási benne, hogy még új. Majd megszok­juk. Mindent tanulni kell. Az idősebbek véleménye: — Megalapoztuk az expor­tálást. Gépeink termeléke­nyek. A Cardo már bizonyí­tott. Majd meglátják. A gyár igazgatójával, Lo­vász Lászlóval az „alapozás­ról” beszélgetünk. Az igazgató elmondja, hogy már tavaly módjukban állt volna exportálni, de nem akarták elsietni. A hazai pia­con az eddigieknél tetszető­sebb, jobb kivitelű bútorok­kal jelentek meg. Az volt a céljuk, hogy elismertessék itthon a gyárat. A Cardo munkásainak fele harminc éven aluli. Meg kellett sze­rezniük a szakmai rutint, és végül el kellett hessegetni a fejükből azt a gondolatot, hogy a Cardo ilyen meg olyan. Korszerű termelés Tavaly a szerelőműhe­lyekben negyven méter hosz­­szúságú pályákat építettek be. Ezek újításnak számíta­nak, egyszerű termelést segí­tő eszközök. A szekrényeket csúszó sínpárra helyezik, s lépésről lépésre haladva sze­relik össze a műhelyben. Tavaly NDK-szakemberek jártak a gyárban. Vélemé­nyük ez volt: tagolt a ter­melés, sokféle cikket gyárta­nak. Ezen lehet segíteni, mondták a Cardoban. A gép­parkjukat korszerűsítették, a , polírozó útnál” vagy a gép­sornál más országokban sincs modernabb. A február végi műszaki konferencián fél szóval már beszéltek az exportról, de úgy, hogy még mi a teendő. Mos­t viszont már a gyár mű­szaki vezetői és a dolgozók is úgy beszélnek róla, mint valami csatatervről. Az igaz­gató ezeket mondja: Nem akarjuk eltúlozni a export lehetőségeink jelentő­ségét. A győrieknek ugyan­olyan szép bútort kell gyár­tanunk, mint a párizsiaknak. A külföldieknek más az igé­nyük, és nekünk ehhez kell alkalmazkodnunk. Főmérnö­künk kint járt Jugoszláviá­ban és Bulgáriában. Nincs okunk aggodalomra. Jó alap­ról indulunk, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy ez csak a kezdet. Majd szét­nézünk más országokban is. Fiatal munkásaink el tudják sajátítani azokat az ismere­teket, amelyeket egy ex­portőrnek tudnia kell. Kiváló minőség — Ezek a szempontjaink — folytatja az igazgató —. Import fából dolgozunk. A válogatásnál még igényeseb­bek leszünk. A megrendelő kívánságait a legaprólékosab­ban teljesíteni fogjuk. A plusz, amit ehhez hozzáadha­­tunk: az elsőrendű kidolgo­zás és a bútorok változatos vasalása. Ez, ha mellékesnek látszik is, kulcskérdés. A tá­voli szállításokra olyan cso­magolási eljárást dolgozunk ki, hogy a bútor ne sérül­hes­sen meg. A gyár közgazdászai úgy számítják, hogy a Cardo ké­pes a világpiaci áron termel­ni. Néhány év múlva 15—20 millió forint értékben, de akár többszörösében is ex­portálhat majd. Természete­sen úgy, hogy közben a ha­zai piacra is a Rába- és a Marcal-bútorokhoz hasonló­kat szállít. — ferenczi — Keleti szélben pirul a föld Februárban ritkán szól a pacsirta. Az idén már sokszor megszólalt. Énekelt teg­nap kora délelőtt is, csak gyorsan elhall­gatott, mert a feltámadt hűvös keleti szél visszaűzte búvóhelyére. S ha a pacsirtá­­ nak nem kedvezett a szél, annál inkább örültek annak a mezők munkásai: gyor­san pirkadt a szántóföld, és sok helyen vetésre indulhattak a traktorok. Először azonban nem traktorokkal találkoztunk. Az Ikrényi Állami Gazdaság lesvári dűlőjében egy út­tal és körös-körül vizes la­pállyal átölelt földtáblán lo­vas fogatokkal emberek vá­rakoztak. Az egyik kocsin vetőmag zsákokban, a mási­kon fogas. A kocsik mellett lóvontatású vetőgép. — Itt csak lovakkal ve­tünk — mondja az egyik ember, Sipos Imre, a gaz­daság brigádvezetője. — Azért lovakkal, mert a traktor még megnyomná itt a talajt, másrészt pedig, mert kicsi a tábla, alig húsz holdnyi, emiatt nem fogla­lunk le gépet. A két fogatos, Szilbek György és Németh József már megkezdték volna a vetést, csakhogy nehéz fo­gas kell a földnek a múlt heti paskoló eső után. A könnyű fogas sekély mag­ágyat készít. Már elment az egyik társuk nehéz foga­sért. A földbe borsós nap­raforgó kerül. Az ég tiszta, de egyre erő­sebb a szél, s ahogy köze­ledik a dél, mind jobban pirulnak a földek. A kónyi termelőszövetkezet határá­ban, közel a faluhoz, egy Belorusz nehéz fogast von­tat. Pirkad a szántás a fo­gas után, s ha nem hajt esőt a szél, délután már itt is megkezdhetik a vetést. A markotabödögei terme­lőszövetkezet kónyi úti dű­lőjét mintha rohamozná a tsz: a 40 holdas táblán 12 ember műtrágyát szór, 5 ló­fogat fogasol, 2 fogat a mű­trágyát hordja a szórók után. Távol, a tábla túlsó szélén simítóval forgolódik egy traktor. Itt, a falu sar­kában „bevetésre” készen áll egy vetőgép. A nagy tábla szépen megmunkált: jó ágya lesz itt az árpá­nak. — Már előkészítettük egy­szer a magágyat, le is si­­mítóztuk — mondja Sza­bados Ferenc, a tsz főag­­ronómusa. — A múlt héten rájött az eső, egy napig sza­kadt, most újra meg kell fogásolni. (Folytatás a 3. oldalon) Vasárnap délben kezdték meg a tavaszi árpa vetését az Ikrényi Állami Gazdaság börcsi dűlőjében. Az első fél nap 20 holdon került földbe a mag. Kállai Gyula Cipruson Hétfőn délután Kállai Gyula miniszterelnök, fele­sége és a magyar kormány­­küldöttség tagjai, útban ha­zafelé, Makariosz elnök meg­hívására Ciprusz szigetére érkeztek, ahol megszakítják útjukat és rövid baráti láto­gatást tesznek. A repülőté­ren Kállai Gyulát Szpirosz Kiprianu külügyminiszter és Kleridesz, a nemzetgyűlés el­nöke, valamint a kormány tagjai köszöntötték. A him­nuszok elhangzása és a dísz­alakulat megszemlélése után Kállai Gyula a repülőtéren összesereglett ciprusi és kül­földi újságírók előtt rövid nyilatkozatot tett. Kijelen­tette: Remélem, rövid látogatásunk sikeres lesz, eredményesen járul hozzá országaink kapcsolatainak fejlesztéséhez — fejezte be Kállai Gyula. (MTI) Egy hét múlva békekölcsön-sorsolás Az év első békekölcsön­sorsolását egy hét múlva, Budapesten rendezi az Or­szágos Takarékpénztár. Már­cius 7-én és 8-án kerül sor az I., az V. és a VI. béke­kölcsön 1966. első félévi hú­zására. A kétnapos húzás al­kalmával összesen 830 900 kötvényre 132,8 millió forin­tot kapnak a kötvénytulaj­donosok. (MTI.)

Next