Kisalföld, 1966. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

4 fak­alosztbolt Hosszan tartó átmenet A magunk asztala Szótemeünk Kátyaavató Kisbácsán Művész az iparban Öt üzem remekeinek kiállítása A ..győri nyár 1966” ren­dezvénysorozat részeként va­sárnap délelőtt a győri mű­csarnokban megnyílt a Művész az iparban című ki­állítás. Öt győri­­ könnyűipari üzem — a Cardo Bútorgyár, a Textilipari Vállalat, a Pa­­mu­tszövő- és Műbőrgyár, a Richards Finomposztógyár és a Lenszövőgyár — vitte oda bizonyára igen gondos mérle­gelés és szigorú házi zsűri­zés után legkiválóbb termé­keit. Szivet-lelket, szemet gyönyörködtető bútor, kis­csizma, vászon, zsebkendő, kabátanyag (és még ki győz­né felsorolni a kiállította­­kat?) várja a látogatót! Néhány termék a gazdag látnivalóból: Cardo Bútorgyár, Firenze lakószoba. Két szobát lehet berendezni ezzel a garnitú­rával, melynek három rész­ből álló szekrénysora — ha­bos kőris borítású! — ékes­sége lehet a lakásnak. Annak ellenére, hogy sok a szabad polc, a rakodótér ötletesen megoldott. A szekrény­fal előtt kétharmadnyi hosszú­ságban előreugró rész, rajta négy habszivacs ülőpárna. A Grabona-márka fémjelzi a Pamutszövő- és Műbőrgyár ízléses termékeit a kiscsiz­mától a padlóburkoló habos műbőrig. A szivaccsal réte­gelt műből és szövet felöltő­ből, zakóból mielőbb szeret­nénk bő választékban látni a boltokban. Ugyanez vonatko­zik a Textilipari Vállalat zsebkendőire, ágyneműire, meleg színű függönyeire, vagy a Richards világhírű szöveteire, illetve a Lenszö­vőgyár Vásznaira. Mindegyik gyár tervezői gazdag, változatos, nemes anyaggal igyekeztek részt venni a kiállításon. Mindegyi­kükre jellemző a forma és színgazdaság, az ízléses szín­­összetétel és a szövésminták harmóniája. — Művész az iparban — ez a címe a kiállításnak Azonban mégis hiányzik a művész, illetve annak neve a szövetek, bútorok és más kiállított tárgyak alól. Le­het, hogy a kiírás rontaná a pompás összképet, de oda kívánkoznék az alkotók és talár, még a gyártók neve is, a sok-sok ismert és ismeret­len munkásé vagy brigádé. Az Iparművészeti Tanács, valamint Győr Város Taná­csa vb. által rendezett kiál­lítás igazán akkor lenn® teljes, ha a Gardenia Csip­­kefüggöny­gyár újdonságai is közszemlére kerülnének. Kulcsár László VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1966. AUGUSZTUS 2., KEDD ★ XXII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ára: 50 fift. A legjobbat adni Esküt tettek az új pedagógusok Száz új pedagógussal gaz­dagodott a megye. Tegnap délelőtt tíz órakor a megyei tanácsháza nagytermében Szaló Lajos, a Győr-Sopron megyei Tanács vb elnökhe­lyettese köszöntötte őket ün­nepi beszéddel. A pedagóguspálya szépsé­géről szólt, arról, hogy élet­hivatásul választották az új tanárok, tanítók, óvónők a gyermekek tanítását, nevelé­sét. A legjobbat, a legérté­kesebbet kívánják adni, a legmaradandóbbat alkotni. Nagy felelősséget vállalnak, társadalmilag szükséges fe­lelősséget. A felszabadulás előtt a megye falvaiban elvétve ta­lálhattunk óvodát, az idén 146 óvodában az iskolás kor­ba lépőknek több mint felét tanították, nevelték, óvták szakértelemmel, szeretettel az óvónők. Sokat fejlődött az általános iskolai oktatás, s bővültek, gazdagodtak a tanítás feltételei. A 257 álta­lános iskolának mintegy 50 százaléka teljesen osztott, az elmúlt években átlagosan 100—110 új általános iskolai tanár került a megyébe. Az ő jó munkájuk eredménye az is, hogy a nyolcadik osz­tály befejezése után minden második gyerek középiskolá­ban folytatja tanulmányait, a többiek nagy része ugyan­csak tovább tanul ipari, il­letve mezőgazdasági szak­munkásképző iskolában. Mind az általános, mind a középiskolai tanárok segít­sék a nehezebb körülmények között tanuló gyerekeket, a fizikai dolgozók gyerekeit. Különösen a pályaválasztás előtt álló fiatalok igénylik tanáraik tanácsait. Hogy megyénk ifjúsága fogékony, hogy egészségesen fejlődik, annak látványos bi­zonyítékai a szellemi vetél­kedőkön a Helikon-ünnepsé­geken a Kisfaludy-napokon elért eredmények. Ez utób­biak járási döntőin ötezer középiskolás vett részt. Or­szágosan is díjazott pálya­­műveket hozott létre a diá­kok és pedagógusok lelkes alkotókészsége. Ennek a felelősségteljes munkának lesznek immár részesei a tegnap esküt tett pedagógusok. Mint Szaló La­jos mondotta: szeretettel és bizalommal fogadják őket szülők, gyerekek egyaránt. Minden bizonnyal helytáll­nak az iskolában, lépést tar­tanak a világ fejlődésével, a növekvő feladatokhoz mérik tudásukat, tanulnak tovább ,szüntelenül, segítik, a nép­művelést, magukénak vall­ják a társadalom gondjait. Szaló Lajos jókívánságok­kal zárt beszéde után a Pedagógus-szakszervezet kép­viselője, Kari Géza köszön­tötte fiatal kartársait. A ne­velés, a személyes példamu­tatás fontosságáról szólt. Gottwald Tamásné a KISZ megyei bizottsága nevében üdvözölte a jelenlevőket. Az ifjúsági szervezet — mon­dotta — számít, mindig is számított a tanárok támoga­tására. Ezért is várják min­den évben nagy szeretettel az újonnan végzetteket. A köszöntőket az ünnepé­lyes eskütétel követte. Kedden összeül a szovjet parlament Moszkva (MTI) Kedden délelőtt a Kreml­­ben összeül a Szovjetunió Legfelső Tanácsának újonnan megválasztott 15­7 képvise­lője, hogy fontos bel- és kül­politikai döntéseket hozzon. Tíz órakor kezdődik a Leg­felső Tanács Szövetségi Ta­nácsának, majd délben a Nemzetiségi Tanácsnak az ülésszaka. Ezen az üléssza­kon a szovjet kormány be­nyújtja lemondását, majd megtörténik az új miniszter­tanács kijelölése. A két ház együttes ülésén megválaszt­ják a Legfelső Tanács elnök­ségét, majd az elnökség meg­választja saját elnökét. Memorandum az ENSZ-hez Kongresez• — Győri tanár előadása (Tudósítónktól) Negyvenöt nemzet több mint négyezer eszperantistá­­jának részvételével vasárnap délelőtt megnyílt Budapesten a BNV Petőfi-csarnokában az 51. eszperantó világkongresz­­szus. Kisházi Ödön, az Elnö­ki Tanács elnökhelyettese, a kongresszus fővédnöke üdvö­zölte a kongresszust. Az ünnepi beszédet dr. Ivo Lapenna, az Universala Espe­ranto Asocio (az Egyetemes Eszperantó Szövetség) elnöke mondotta. Méltatta a magyar eszperantisták nagyszerű mozgalmi tevékenységét, kö­szönetet mondott a Magyar Népköztársaság kormányá­nak a szívélyes vendéglá­tásért, majd az eszperantó mozgalom eddigi eredmé­nyeiről és az eszperantisták előtt álló feladatokról szó­lott. Elmondotta, hogy az ősszel memorandumot nyújt át a világ eszperantistái nevében az ENSZ-nek a nyelvi prob­lémákról. E memorandumot szerte a világon sok száz mil­liónyian írták alá, javasolva: tegye hivatalos nemzetközi nyelvvé az ENSZ az eszpe­rantót. Érdekes és megható ese­ménye volt a kongresszus el­ső napjának: a világkongresz­­szussal egyidőben ülésező X. nemzetközi, eszperantó gyer­mekkongresszus (a kongrese­zo) résztvevői nevében egy magyar és egy külföldi kisfiú tolmácsolta a megnyitó ün­nepség résztvevőinek a leg­ifjabbak jókívánságait. A vasárnap délután esemé­nyei közül a legnagyobb ér­deklődést­ keltette az Inter­­nacia Somera Universitate (a Nemzetközi Nyári Egyetem) megnyitója és első előadása. Dr. Bárczy Géza akadémikus, magyar nyelvészprofesszor — a budapesti kongresszus dísz­elnöke — vol­t az első elő­adója a kongresszus e legna­gyobb rendezvényének. Este három színházban rendezték meg az Arte, Festi­vals (a Művészeti Fesztivál) keretében a lodzi Népszerű Színház, a szófiai Eszperantó Színház és a Nemzetközi Művész Színház bemutatóit. Tegnap „magyar délután” címmel a MÉSMOSZ-székház nagytermében ismerkedtek a külföldiek hazánk kulturális és történelmi emlékeivel. A „magyar délutánon” tartotta meg előadását mintegy hét­száz különböző nemzetiségű eszperantista számára Gan­der Andor győri nyelvtanár a magyar nyelvről, annak ki­alakulásáról, népünk szoká­sairól. Hétfőn került sor az eszpe­rantista orvosok találkozójá­ra is. Tizenöt országból kö­rülbelül száz egészségügyi dolgozó gyűlt össze erre a szakmai rendezvényre, ahol a belgyógyászat különféle kérdéseiről tanácskoztak. Dr. Ferenczy Imre A Budapesten ülésező 51. eszperantó világkongresszus részvevőinek (MTI fotó : Patkó Klári felv.J eny csoportja Kongresszus a Buzludzsán hetvenöt évvel ez­előtt, 1891. augusztus 2-án a Balkán-hegységben a Buz­­ludzsa-csúcson, közel ahhoz a helyhez, ahol a török rabság idején Hadzsi Dimiter és Sztefan Karadzsa vezérek le­gendás hírű felkelői harcol­tak, tartották meg a bolgár szocialisták alakuló kong­resszusát. Az, hogy a szocia­listák első kongresszusa a Bursudzsa-csúcson gyűlt egy­be, szimbolizálja és összeköti két forradalmár nemzedék harcait Bulgária legújabbko­­ri történelmében. A harcokat idézi a szultánság feudalista zsarnoksága ellen, Levszki és Botev demokrata­ forradal­márainak fellépését és a ka­pitalista és fasiszta zsarnok­ság ellen harcolókat, a pro­letár forradalmárokat, Marx, Engels és Lenin követőit. Az első kongresszuson megalakított párt szociálde­mokrata párt volt. Kezdet­ben az a feladat állt előtte, hogy eszmeileg és politikai­lag előkészítse a küzdelmet és a munkásmozgalom élére állva vezesse a kapitalizmus elleni harcot. A szociálde­mokrata pártban a vezető marxista csoport — Dimiter Blagoev, Georgi Kirkov és Gavril Genov és társai — hosszú küzdelem után meg­semmisítette a reformizmust, kizárta a párt soraiból az opportunistákat és megte­remtette a szocialisták mar­xista pártját. (így nevezték a forradalmi marxista pártot Bulgáriában 1903. után). En­gesztelhetetlenségükkel a burzsoáziával szemben és megingathatatlan hűségükkel a marxizmus iránt a szocia­listák igen sokat tettek a bolgár proletariátus meg­szervezésére és politikai ne­velésére. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ éveiben, különösen pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a bolgár szocialisták Lenin és a bol­sevikok hatására 1919-be­n kongresszust tartottak és azon a Bolgár Szocialista Párt nevet Bolgár Kommu­nista Pártra változtatták át, s beléptek a III. Internacio­­náléba. Georgi Dimitrov és Vaszi Kolarov vezetésével a Bol­gár Kommunista Párt új, marxista típusú párttá fejlő­dött. Már létezésének első éveiben magasra emelte a proletár nemzetköziség zász­laját, aktívan részt vett a nemzetközi kongresszusokon és akciókban. A Bolgár Kommunista Párt hosszú, történelmi utat tett meg. Egy maroknyi cso­portból fokozatosan a prole­tariátus élcsapatává vált. Sok évtizedes fennállása óta a Bolgár Kommunista Párt mindig hű maradt a munkás­­osztály ügyéhez. Zászlaja alatt a harcosok és forradal­márok egész nemzedéke nőtt fel, akik szervezték a dolgo­zókat és tanították őket po­litikai és osztály­érdekeik megvédésére. Éppen ezért törvényszerű az a körülmény, hogy ma már a Bolgár Kommunista Párt az egész bolgár nép ve­zetője a szocializmusért és a békéért folytatott küzdelem­ben. Lelke és mozgató ereje annak a sokoldalú és mére­teiben hatalmas szervező munkának, melynek célja az ország átalakítása. A BOLGÁR KOMMUNIS­TÁK pártjuk dicsőséges év­fordulóját olyan időben ün­nepük, amikor az ország tár­sadalmi-politikai, gazdasági és kulturális életének min­den területén rendkívüli fel­lendülés tapasztalható. Megszűnt a harmadfokú készültség a szigetközi Duna-szakaszon Vasárnap és hétfőn lénye­ges javulás állt be az árvíz­­védelemben, meggyorsult az apadás a szigetközi Duna­­szakaszon. A harmadfokú ár­­vízvédelmi készültséget meg­szüntették. Hétfőn az Észak­­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság területén több mint hét­­százan vettek részt az árvé­dekezésben. A vízügyi szakemberek biztató körülménynek értéke­lik, hogy a Duna vízgyűjtő­területén megjavult az idő­járás. Kevés csapadék esett, és a közeli napokban újabb árhullám kialakulása nem várható. Az Észak-dunántúli Víz­­­­ügyi Igazgasóság terültén a harmadfokú készültséget egyedül a Lajta védvonalain tartották fenn. Az elkövetke­ző napokban azonban itt is további javulásra számíta­nak. A belvízvédekezés válto­zatlanul teljes erővel tart. Szigetközben és Győr térsé­gében éjjel-nappal működ­nek a szivattyútelepek. A rendelkezésre álló hordozha­tó szivattyúkat is üzembe he­lyezték. A következő napok­ban az elöntött terület csök­kenésével is számolnak. Teg­napi jelentések szerint a Kisalföldön még több mint hétezer hold szántót, vetést, rétet, legelőt és erdőt borí­­tak A­SBa. Betakarítás teljes erővel Az eső utáni első napok­ban a megye gazdaságai tel­jes erővel láttak a betakarí­­tási munkához. Az elmúlt va­sárnap mintegy 300 kombájn és a megye csaknem minden bálázógépe dolgozott. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya szakembereinek becslése szerint, szombaton és vasárnap a renden lévő gabona mintegy 80 százalé­kát forgatták meg, és tegnap estig ennek 50 százalékát­­ is szedték a kombájnok Győr-Sopron megye határá­­t­.

Next