Kisalföld, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

1966. december 4., vasárnap KISALFÖLD A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt 1966. november 28. és december 3. között megtartott IX. kongresszusa felmérte az ország négyéves fejlő­dését, megvizsgálta, miben értünk célt, miben maradtunk el, elemezte párttagságunk, a dolgozó tömegek munkában, harcban szerzett tapasz­talatait. A IX. kongresszus a hely­zet reális felmérése alapján meg­határozta a következő évek legfon­tosabb politikai, társadalmi, gazda­sági és ideológiai feladatait. ■V kongresszus a Központi Bizott­ság beszámolóját jóváhagyta és megállapította: A­isszatekintve az elmúlt évekre, a kongresszus azt a fő következte­tést vonta le, hogy a párt és az er­A legutóbbi négy év alatt világ­méretekben növekedtek a szocializ­mus, a nemzeti függetlenség, a de­mokrácia és a béke erői. Az impe­rialisták — mindenekelőtt az Egye­sült Államok — kétségbeesett erő­feszítéssel, fegyveres fellépésekben is megnyilvánuló növekvő agresszi­vitással igyekeznek feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőinek történelmileg szükségszerű előre­nyomulását. Ez kiélezte és bonyo­lultabbá tette a nemzetközi helyze­tet. Korunk legfőbb forradalmi­­ ereje a szocialista világrend­­­szer. Minden forradalmi és haladó erő, a kommunista és mun­káspártok a haladó és demokratikus mozgalmak, a nemzeti függetlensé­gükért harcoló nemzetek, az egész emberiség békéje számára elsőrendű érdek a szocialista világrendszer léte és erősödése. A szocialista országok ipari ter­melése eléri a világtermelés 38 szá­zalékát. A Szovjetunió és a szocia­lista országok katonai ereje a világ­­béke fenntartásának, a szocialista országok védelmének, nemzeti füg­getlenségének biztos támasza. A szélesedő és formáiban is gazda­godó politikai, kulturális, gazdasági és katonai együttműködés fokozza a szocialista világrendszer erejét és befolyását. Az egyes szocialista or­szágok között keletkezett átmeneti ellentmondások és nézeteltérések alapvetően nem változtatnak a nem­zetközi erőviszonyok alakulásán, de nehezítik az imperializmus agresz­­sziójával szembeni egységes fellé­pést. A szocialista világ mind na­gyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világ­események menetére. A szocialista országok nagy , történelmi feladata a béke ______ védelme. Ebben fontos szere­pet játszik a Varsói Szerződés poli­tikai ereje és katonai szer­vezete. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államok irányításával több agresszív katonai szövetség és cso­portosulás működik, közülük legfon­tosabb a NATO. Amíg az imperia­listák támadó jellegű katonai tömb­jei fennállnak, a Varsói Szerződés katonai szervezetének fenntartása és erősítése mellett vagyunk. A ma­gyar néphadsereg szoros fegyverba­rátságban és elvtársi szövetségben működik együtt a szovjet hadsereg­gel és más szocialista országok had­seregeivel, biztosítja hazánk védel­mét, békés építő munkánkat. A szocialista országok kö­­­­zötti szélesedő gazdasági _____együttműködés alapja a szo­cialista nemzetköziség, a termelési viszonyok, a társadalmi célok és az alapvető gazdasági érdekek azonos­sága. A Magyar Szocialista Munkás­párt elvi álláspontja, hogy az egyes szocialista országok érdekeit össz­hangba lehet és kell hozni az egész szocialista világrendszer közös ér­dekeivel. A gazdasági együttműkö­dés gyorsabb ütemű fejlesztése a kölcsönös előnyök és kölcsönös se­gítség elvei alapján, a KGST-ben folyó, illetve a két vagy több ország közötti együttműködés ki­szélesítése és az ennek útjába álló nehézségek leküzdése az egész szocialista világ­közösségnek és valamennyi szocia­lista országnak külön-külön is ér­deke.­i­­ Az utóbbi években új jelek mutatják, hogy tovább sú­­_____I­lyosbodik az imperialista vi­lág általános válsága. A fejlett tő­kés országokban hatalmas sztrájkok és politikai harcok bizonyítják, hogy Éleződik a tőkés világ legfőbb belső szag a Vil­. kongresszuson megje­lölt úton haladt, politikánk eredmé­nyesnek bizonyult. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányító tevékenysége, a kommunisták és párt­on kívüliek összefogása, a munkások, a parasz­tok és az értelmiségiek hazaszere­tete, küzdelmes munkája, tudása és lelkesedés®, szorgalma és alkotó energiája nagy eredményeket hozott. A két kongresszus közötti idő­szakban tovább erősödött szocialista rendszerünk, államhatalmunk, a proletárdiktatúra állama. Az ország gazdasága gyarapodott, az emberek életviszonyai javultak. Dolgozó népünk eredményei, elvi engedmények nélküli, következete­sen szocialista kü­l- és belpolitikánk ellentéte, a munka és a tőke közötti ellentét. A harcok béremelésekért, s mind gyakrabban átfogó gazdasági és politikai követelések teljesítéséért folynak. Hatalmas megmozdulásul zajlanak le a béke védelmében, az imperialisták háborús kalandjai el­len. A tőkés gazdaság egyenlőtlen fej­lődése következtében kiéleződtés egyes kapitalista hatalmak ellenté­tei. Ennek egyik legfőbb jele a NATO válsága. Az európai tőkés ál­lamok a második világháború után különböző mértékben amerikai füg­gőségbe kerültek. Az ötvenes évek­ben azonban ismét erőre kaptak, növekedett súlyuk a tőkés világ­gazdaságban. Ennek nyomán egyre inkább felszínre kerültek nemzeti függetlenségi törekvések az USA monopoltőkés befolyásával szemben. Az imperialisták a növekvő vál­ságból agresszivitásuk fokozásával keresnek kiutat. Erőszakot alkal­maznak a világ különböző térségei­ben feltörő forradalmi mozgalmak­kal szemben, kalandor módon pro­vokálják a szocialista országokat, felújítják fenyegetéseiket a szocia­lista Kuba ellen. A fokozódó agresszivitásnak leg­durvább megnyilvánulása az ame­rikai kormány szennyes gyarmati háborúja Dél-Vietnamban. Az Ame­rikai Egyesült Államok a nemzet­közi jogot megsértve sorozatos dur­va agressziót követ el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. Elsősorban a Szovjetunió és a szo­cialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is, segítséget nyúj­tanak a hősiesen harcoló vietnami népnek. A segítség hatékonysága az összes szocialista országok közös összehangolt fellépésével növekedne. Ezért a szocialista országok akció­­egységének létrehozására törek­szünk. Európa békéjét és biztonságát fe­nyegeti a nyugat-németországi impe­rialisták politikája. A szocializmus és a béke erőinek fokozott éberségét követeli a sajátos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság ve­zető körei között. Az amerikai és német monopoltőke Nyugat-Német­­országot a Szovjetunió, a szocia­lista országok, Európa minden népe békéjét, biztonságát veszélyeztető támaszponttá építi ki. A bonni ál­lam nem hajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy léte­zik a szocializmust sikeresen építő, békeszerető Német Demokratikus Köztársaság. Az európai biztonság megköveteli Európa összes haladó erőinek összefogását, a nyugatné­met monopóliumok revanstörekvé­­seinek, atomfegyver-igényeinek visz­­szautasítását. A jelenlegi helyzetben az európai béke és biztonság meg­őrzése Európa minden népétől, min­den békeszerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván. A nemzeti felszabadító moz­­­­galom feltartóztathatatlanul ______halad előre. A még meglevő gyarmatok népei elkeseredett har­cot folytatnak jogaikért. Egyes fel­szabadult országok az igazi nemzeti függetlenség kivívásáért a társadal­mi haladás, a nem kapitalista fejlő­dés útjára léptek. Társadalmi refor­mokat hajtanak végre, imperialista­­ellenes külpolitikát folytatnak. Az imperialisták nem tudják régi formájában visszaállítani az össze­omlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés út­jára terelni és az ottani reakciós növelte hazánk tekintélyét a világ­ban. A bonyolult nemzetközi viszonyok között pártunk érvényesítette a VIII. kongresszuson elfogadott irányvona­lat, védte és fejlesztette a nép szo­cialista vívmányait, támogatta a szo­cializmus és a béke nemzetközi erőit, e­bben a sokirányú harcban, alkotó munkában megerősödött, edzettebb és egységesebb lett pártunk is. A párt VIII. kongresszusa megál­lapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, és célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes fel­építését. Az azóta eltelt időszakban előr­e léptünk ennek megvalósításá­ban. A legközelebbi négy esztendő­ben is a szocializmus teljes felépí­tése marad pártunk és népünk tör­ténelmi feladata, erőkkel összefonódva próbálják meg­valósítani az új­ gyarmatosítást. Erő­szakos beavatkozással, katonai pucs­­csokkal, diverzió­val, a belső reak­ciós erőket támogatva igyekeznek a haladó kormányokat megdönteni, amint ezt Indonézia, Ghána, Domi­nika és más országok példája mu­tatja. A szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, szolidári­sak a függetlenné vált és az impe­rializmus ellen harcoló országokkal, megadnak nekik minden tőlük tel­hető erkölcsi, politikai, gazdasági se­gítséget, egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista országok és a fejlődő országok között új tí­pusú kapcsolatok alakultak ki, ame­lyek a teljes szuverenitáson, az ér­Pártunk VIII. kongresszusa­n.____1962-ben teljes joggal állapí­­_____­totta meg, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezése, a szocia­lizmus alapjainak lerakása dolgozó népünk történelmi jelentőségű győ­zelme volt, amely kihatott egész poli­tikai, társadalmi és gazdasági éle­tünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dol­goztunk. A munka eredményeként szocialista vívmányaink megszilár­dultak, politikai, társadalmi, gazda­sági, kulturális életünk tovább fej­lődött. Az előttünk álló években fel­adatunk a szocializmus teljes felépí­tésének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása, megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulása. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a munkásosz­tály politikáját, a szocializmus építé­sét. Erősödött a munkás-paraszt szö­vetség, amely népi államunknak, mind homogénebbé váló társadal­munknak, népünk kialakulóban levő szocialista nemzeti egységének leg­főbb politikai alapja. Társadalmunk legnagyobb, , legszervezettebb és politikai­_____ tag legöntudatosabb osztálya a munkásosztály. Társadalmi életünk minden fontos területén érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a mun­kásosztály forradalmi, marxista­­leninista pártja vezeti és irányítja egész társadalmi életünket, erősödik a munkásosztály hatalmát gyakori­ és megtestesítő állam, megvalósul a munkásosztály nagy forradalmi célja: épül a szocializmus. Állami és társa­­dalmi életünkben a legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be. A munkásosztály nagy tömegei sze­reznek magasabb szakmai és politi­kai képzettséget. Elsajátítják a veze­téshez szükséges ismereteket, egyes tagjai meghódítják a tudomány és a kultúra magaslatait. A munkásosz­tály egyre nagyobb tömegei átérzik és vállalják a felelősséget az ország sorsáért: élenjárnak az építő munká­ban cselekvően részt vesznek a köz­életben, példát mutatnak fegyelme­zettségben, áldozatkészségben. A szo­cialista brigádmozgalom szép ered­ményei a munkásosztály fokozódó aktivitását, növekvő öntudatát bizo­nyítják. A munkásosztály fokozato­san a maga képére formálja a társa­dalom más rétegeit is. io A magyar faluban végbement III. fejlődés gyökeres fordulatot ______hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. A szövetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére­dekek kölcsönös figyelembevételén és a baráti segítségen alapulnak. ^ A Magyar Népköztársaság 0. külpolitikája a magyar dol­_____ gozó népet, a szocializmust, valamennyi nép békéjét és független­ségét szolgálja. A Magyar Népköz­­társaság külpolitikája az elmúlt években aktívabb, kezdeményező és eredményes volt. Harcolunk az impe­rializmus agresszív erői ellen, a vi­lágháború megakadályozásáért. Nem­zetközi kapcsolatainkban elsőrendű célunk az, hogy erősítsük a szo­cialista világrendszer országainak egységét és összeforrottságát, növel­jük politikai, gazdasági és katonai súlyát. Szolidárisak vagyunk a tőkés or­szágokban élő, harcoló osztálytestvé­­reinkkel, támogatjuk a kapitalista or­szágok munkásosztályának a demok­ratikus jogokért, a békéért, a kizsák­mányolás ellen, a szocializmusért ví­vott harcát. Segítjük a nemzeti felszabadító mozgalmakat; fejlesztjük az együtt­működést és a szolidaritást Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival; törekszünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítá­sára. Az elmúlt években még szorosabb­ra fűztük kapcsolatainkat a szocia­lista világrendszer országaival. A párt- és kormányküldöttségek cseré­je, a több szocialista országgal foly­tatott két- és többoldalú tanácskozás, új megállapodások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szorosabbra fűzte az internaciona­lista együttműködést, több tízezer paraszti vezető került. A parasztság a maga soraiból ki tud­ta emelni vezetőit, akik egy-egy szo­cialista nagyüzem vagy község élén jól szolgálják a közös érdeket. A gépek, a vegyszerezés elterjedése a mezőgazdaságban, a közép- és felső­fokú iskolákban végzett agrárszak­emberek, az ifjúság iskolázási lehe­tősége, a társadalombiztosítás kiter­jesztése a falura, a villany, a kor­szerű házak tízezrei, a televízió és m­ás változások közelítették a pa­raszti életet a munkásokéhoz, a vá­roslakókéhoz. Megkezdődött a termelőszövetke­zeti parasztság egységes szocialis­ta osztállyá alakulása. A korábbi fa­lusi társadalmi rétegeződés gazda­sági alapjai megszűntek. A falu mai ellentmondásai között a régi osz­­tályrétegeződés maradványai már nem játszanak elsőrendű szerepet, de léteznek nem osztály­­lelegűek: ilyenek a tagok és az alkalmazottak, a jobb és rosszabb természeti körül­mények között dolgozó gazdaságok közötti jövedelemeltérések, a föld­­tulajdon és a földhasználat elkülö­nülése a föld öröklése és a faluról elvándorlás következtében, a mun­kaerő egyenlőtlen megoszlása. A közelmúlt években erőteljesen nőtt a faluról városba áramlás. 1960 és 1963 között a városok lakossága 235 000-rel nőtt, a községeké viszont 124 009-rel csökkent. A csökkenés el­sősorban a mezőgazdaság dolgozói­nak elvándorlásából adódik. Az el­vándorlás a fejlődés velejárója, első­sorban az ország iparosításának kö­vetkezménye. Ez az alapjában véve szükségszerű folyamat az indokolt­nál nagyobb méreteket öltött és kü­lönböző nehézségeket okozott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a vá­rosi életkörülmények általában job­bak a falusinál. Ez elsősorban a falusi fiatalokat a kívánatosnál job­ban vonzza a városba. Arra törekszünk, hogy végső fo­kon megszűnjön a különbség a mun­kásosztály és a szövetkezeti paraszt­ság életszínvonala, szociális, kultu­rális ellátottsága között. A követke­ző években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság élet­­színvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz. Alapvető politikai és gazdasági ér­dekek fűződnek a földtulajdon olyan rendezéséhez, amely megvalósítja a nagyüzemi földhasználat és föld­tulajdon egységét, a szövetkezeti földtulajdont. Meg kell teremteni az elvi és törvényes lehetőségeit annak, hogy a termelőszövetkezetek használatában levő földek megfelelő megváltási ár ellenében termelőszö­vetkezeti tulajdonba kerülhessenek. A termelőszövetkezeti tulajdon hosz­­szabb folyamat eredménye lesz, en­nek nélkülözhetetlen követelménye a termelőszövetkezetek és a föld­tulajdonos termelőszövetkezeti ta­gok közös elhatározása. Évről évre erősödnek és mind ben­sőségesebbé, barátibbá válnak a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kapcsolatai. Országaink és párt­jaink teljesen egyetértenek mind a nemzetközi helyzet, mind a nemzet­közi kommunista mozgalom kérdései­nek megítélésében. Pártunk elvi ál­láspontja, hogy az internacionaliz­musnak napjainkban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocia­lista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Több magas szintű kölcsönös láto­gatás, több új egyezmény és az or­szágunk által nyújtott támogatás kü­lönböző formái javították és szoro­sabbra fűzték a Magyar Népköztár­saság kapcsolatait a harmadik világ országaival. Valljuk, hogy korunkban a­­ háború nem végzetszerűen el­­______ kerülhetetlen, ezért az impe­rialista agresszió ellenére és az ellen harcolva továbbra is időszerű törté­nelmi feladatnak tartjuk a küzdelmet a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett éléséért. Meggyőződésünk, hogy a békés gaz­dasági versenyben legyőzzük a kapi­talizmust. Célunk, ho­gy a békés egymás mel­lett élés ne egyszerűen háború nél­küli állapot legyen. Hívei vagyunk a különböző rendszerű államok kölcsö­nösen előnyös gazdasági és tudomá­nyos együttműködésének, a népek barátságát szolgáló kulturális cseré­nek és személyi forgalomnak. A bé­­kés egymás mellet élés feltételezi és megköveteli az agresszió elleni el­szánt harcot a világ minden térségé­ben. 11 Az MSZMP vm. kongres­-s­s­szusa a szocialista nemzeti _____egység erősítését tűzte ki cé­lul. Sikerrel járt a pártnak az a tö­rekvése, hogy fokozódjék a társada­lom aktivitása és a nemzet összes al­kotó erőit mozgósítsa a szocialista építőmunka feladataira. A paraszt­emberek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kis­emberek — a munkásosztály szö­vetségesei — szorgalmas munkával vették ki részüket a szocializmus építéséből. A törvény előtti teljes állampol­gári egyenlőség, a törvényesség szi­gorú megtartása, a párt türelmes és humánus politikája társadalmunk egységének erősödését, a szocializ­mus javát szolgálta. Bevált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kí­vül minden funkciót pártonkívüli is is betölthet, helyesnek bizonyult, hogy az emberek megítélésének alapvető mércéjévé a társadalom érdekében végzett munkát és a ma­gatartást tettük, s az iskolai felvé­teleknél eltöröltük a származási megkülönböztetéseket. Megtalálta helyét a társadalomban, bekapcsoló­dott az építőmunkába a volt ural­kodó osztályok sok tagja, és gyer­mekeik többsége. Szövetségi politi­kánk fő célja a jövőben is a nem­zeti egység erősítése, gyakorlatban kipróbált elveink következetes ér­vényesítése és megvédése minden torzítástól. A társadalom valamennyi rétegé­nek alapvető érdekei azonosak, s ezért a legfontosabb politikai kér­désekben, a szocializmus építésében, a béke védelmében széles nemzeti egység alakult ki. Ezen belül azon­ban objektív és szubjektív okokból egyes esetekben átmeneti, sőt bizo­nyos kérdésekben hosszab ideig tar­tó ellentétek léphetnek fel egyes tár­sadalmi rétegek, csoportok, illetve a helyi és össznépi érdekek között. Az érdekellentétek és nézeteltérések vitákban is kifejeződnek. A párt gondosan tanulmányozza és politi­ka kialakításában figyelembe veszi ezeket. A közgondolkodásra hat a szocia­lizmus és a kapitalizmus, az imperia­lizmus és az antiimperializmus kö­zötti világméretekben folyó harc és a nemzetközi kommunista mozga­lomban folyó vita is. 1 a A szocialista nemzeti egység 12» kiszélesedése tovább erősitet­­_____ re és szilárdította a szocialis­ta államhatalmat. Hazánkban felszá­moltuk a kapitalizmust, nincsenek a szocializmussal szemben álló osz­tályok, a szocialista állam fő funk­ciója a gazdasági és kulturális épí­­tőmunka szervezése és irányítása az egész dolgozó nép érdekében. Az osz­tályharc ma elsősorban a gazdasági építés feladatainak megoldásáért, az emberek tudatának fokozatos átala­p Folytatás a 4. oldalon.) II. Belpolitikai és társadalmi viszonyaink

Next