Kisalföld, 1967. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-20 / 92. szám
TSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1968. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK ★ XXIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 4 tartalomból: Zsendülés Szilsárkányban Rántott hal vakolattal Plakátok Az első kongresszus Gondos előkészületek, felelős tanácskozások után maírt össze a termelőszövetkezetek I. országos kongreszszusa, hogy megvonja a szeialista úton járó falu eredményeinek mérlegét, elhatározza a további fejlődés érdekében szükséges intézkedéseket és tennivalókat. Már a nagy tanácskozást megelőző párbeszéd során világossá vált, hogy a parasztság zöme nem csupán érti, hanem mind otthonosabban éli is a szocializmust építő közösség életét, és növekvő felelősséggel vesz részt a közös gondokból. A viták heve és komolysága is bizonyította, hogy a parasztság eszével és érzéseivel is az új élet pártján áll. Érti és helyesli a párt politikáját, hálás a sokasodó figyelemért, melyben e politika révén részesül és a bevált, jó politika szellemében akarja sorsát tovább formálni. A párt falun is jól politizált, ez a vélemény csendült ki a kongresszust megelőző tanácskozások felszólalásaiból, ezt igazolták a szocialista úton megtett néhány esztendő eredményei. S ezek az eredmények teszik lehetővé, hogy az új élet szeretetében már megerősödött, a szocialista jövőben szilárdan bízó tsz-parasztok tovább haladjanak a kipróbált, úton, lendületesebben, nagyobb igénnyel, gazdagabb eredményekkel építsék a maguk világát. Nehéz próbatételek ellenére is eredményes esztendők igazolják: a parasztság képes arra, hogy az eddiginél önállóbban, tágabb képzelőerővel gazdálkodjon a szocialista mezőgazdaság nagyüzemeiben. Nem kétséges, hogy a közelmúlt kiemelkedő intézkedései, a nyugdíjtörvény, a hitelrendezés, a betegellátás szabályozása és társadalmunk számtalan, más irányú segítsége megkönnyítette a falu népének helyzetét. De az erőfeszítések a parasztság hálás megértése folytán gyümölcsözőnek bizonyultak, s most már nem kétséges, hogy a szocialista mezőgazdaság előtt kitáruló újabb távlatoknak javát látja egész népünk. A lehetőségek, melyekről a kongresszus tanácskozik, igen változatosak. A szövetkezetek megértek arra, hogy legjobb belátásuk szerint önállóan tervezhessenek, a kor színvonalán vállalatszerűen gazdálkodhassanak, garantált munkadíjazással tegyék még biztonságosabbá a tagság mindennapjait, a helyi adottságoknak, igényeknek megfelelően a tszdemokráciát kiteljesítve intézzék a közösség dolgait. A kongresszus egyik fő témája a területi tsz-szövetségek megalakítása. Ez a tett, ha kellő megfontoltsággal látnak hozzá, hatalmas lépést jelent mind a gazdasági, mind a politikai fejlődés útján. A tsz-szövetségek a szövetkezeti önállóságnak, kezdeményezésnek, a milliókat érő ötletek felkarolásának, a tsz-érdekek képviseletének helyi központjai lesznek. Nem csupán az érdekvédelmet biztosítják, nem csupán a segítség forrásaivá válhatnak, hanem ösztönözni fognak, élesztik a jó hagyományokat, táplálják a helyes új törekvéseket is. Az eredményes gazdálkodási rend fejlesztésén kívül feladatuk lesz a kultúrák, a külsejében és tartalmában egyaránt új és színvonalas falusi életforma egyengetése, a szocialista falu erkölcsi, politikai, kulturális egységének, egészséges közvéleményének munkálása is. A küldöttek abban a biztos tudatban tanácskozhatnak, hogy az egész ország figyelme kíséri a kongreszszus minden mozzanatát. A párt, s az egész társadalom segítőkészen áll mellettük a döntések pillanataiban. A munkásosztály és minden dolgozó ember barátsággal és együttérzéssel köszönti a tsz-kongresszust és kíván további sikereket szocializmust építő parasztságunknak. K. Gy. Két ezüst Körmendről Kőszegen rendezték meg a III. országos szavalóversenyt a KISZ Központi Bizottsága és a Szövetkezetek Országos Szövetsége szervezésében. Negyvennyolc fiatal — középiskolás, földművesszövetkezeti dolgozó — adott tanúságot az öntevékeny előadóművészet fejlődéséről. A kétnapos szavalóversenyen ketten képviselték Győr- Sopron megyét: Foltin Judit Sopronbánfalváról és Sárközi László Kisbábéiról. Mindketten ezüst oklevelet és ezer forint értékű ajándéktárgyat kaptak. Teljesítményük megítéléséhez érdemes idézni a bíráló bizottság elnökének értékelését. Barlay Gusztáv, a Magyar Rádió főrendezője (az előző évi szavalóversenyt is zsűrizte) így foglalta össze véleményét: Valamennyiünk örömére a mostani verseny átlagszínvonala, akár a szövegtudás, a beszédtechnika, az értelmezés tisztasága és előadásmód szempontjait figyelembe véve — magasabb az előző évinél. Levéltár és szabadtéri színpad A győri volt Karmelitarendház rendbehozása és kulturális központtá való kiképzése tárgyában döntést hoztak. Eszerint az Állami Levéltárat helyezik el benne. Az épületet a Művelődésügyi Minisztérium erre alkalmasnak tartja, és rendelkezésre bocsátja a szükséges pénzügyi fedezetet is. Az épületben jelenleg harminc lakás van, amelyet a városi tanács 1969-ben kiürít. A zárt udvart hangversenyek, színházi előadások rendezésére alkalmas szabadtéri színpadnak képezik ki. Hatvannyolc közös gazdaságot terjesztenek fel kitüntetésre Ma az Országház kongreszszusi termében megkezdődik a termelőszövetkezetek 1. országos kongresszusa, amelyen 518 küldött és 200 meghívott vendég — köztük a megyei pártbizottságok és megyei tanácsok képviselői , szövetkezeti mozgalom veteránjai, valamint a szövetkezetekkel kapcsolatban álló állami és társadalmi szervek vezetői vesz részt. A háromnapos kongresszus megnyitása előtti napon dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökletével ülést tartott az Országos Termelőszövetkezeti Tanács. Dr Nagy Sándor, a kongresszors előkészítő bizottságának titkára beszámolt a termelőszövetkezeti küldöttközgyűlések és a megyei tsz-tanácskozások tapasztalatairól, elemezte a szövetkezeti parasztság tanácskozásain széles körben megvitatott és a kongresszus napirendjére kerülő kérdéseket, javaslatokat. Ezután ismertette a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1966. évi országos termelési versenyének eredményeit Megállapította, hogy a ver-seny kimagasló sikerei révén, újabb közös gazdaságok zárkóztak fel a legjobbak közé, hogy az élmezőny „mércéje"a mz előző évinél is jóval magasabb. Az országos versenybizottság a különböző területi, illetve termelési ágazatok szerinti kategóriákból hatvannyolc termelőszövetkezetet ajánlott az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsnak a kitüntetési javaslat előterjesztéséhez. A tanács felkérte a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy a termelőszövetkezetek 1966. évi országos termelési versenyében legjobb eredményt elért közös gazdaságokat kitüntetésre terjesztsze fel a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányhoz (MTI) Vetés előtt Ronts Géza főagronómus megbeszélést tart Németh Ferenc tratorossal a szilsárkány termelőszövetkezet határában. (Riport a 3. oldalon.) Növekszik a tanácsi testületek alkotó szerepe Ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága Tegnap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr- Soprom megyei Bizottsága ülést tartott. Elsőnek a március 19-én megtartott országgyűlési és tanácsi választások tapasztalatairól dr. Hajós Vilmos, a megyei pártbizottság tagja, a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei titkára tartott beszámolót. Az ülés második részében Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság április 12-i üléséről. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Baráti József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője. Az országgyűlési és tanácsi választások tapasztalatairól Hajós elvtárs egyebek között a következőket mondotta: — Az MSZMP IX. kongreszszusa után politikai életünk fontos eseményévé vált az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztása. Elmondhatjuk — folytatta a beszámolót —, hogy a fontos feladat sikeres végrehajtását több tényező együttesen tette lehetővé. Ezek közül elsőként az általános gazdasági és társadalmi fejlődésünket szükséges megemlíteni. Fejlődött a szocialista demokratizmus, növekedett a közéleti aktivitás. « Megyénkben már a IX. kongresszust megelőző hetekben, hónapokban is élénk politikai érdeklődés mutatkozott. Erről tanúskodtak a taggyűlések, a pártnapok, a politikai viták és a különböző egyéb üléseken elhangzott hozzászólások. A IX. kongresszus határozatai és azok egy részének gyors megvalósulása, az országgyűlés befejező ülésszakának vitái, az új választási törvény egyaránt kedvezően befolyásolta a hangulatot, és jó alapot teremtett a választási propaganda számára. A politikai munkában az országos jellegű érvek mellett mindenütt megfelelő aktivitással ismertették a megyei, járási, községi, gazdasági, kulturális jellegű eredményeket és azokat a beruházásokat, amelyek napjainkban valósulnak meg. A választók megértették, hogy a harmadik ötéves terv céljainak elérése csak a tömegek támogatásával valósulhatnak meg. A választási agitáció sikerét messzemenően elősegítette az, hogy az MSZMP politikai irányvonala és gyakorlata immár tíz esztendeje töretlen. Sikerült elmélyíteni azt a gondolatot, hogy az a jó hazafi, aki minden erejével részt vesz a szocialista építő munkában, az ország gyarapításában és védelmében. A szocialista haza gyarapításával és védelmével a proletár internacionalizmus ügyét is hűen szolgálja. A választási feladatok megvalósítása komoly erőpróbája volt a párt irányításával nemcsak a Hazafias Népfrontnak, hanem a tömegszervezeteknek is. A munkában sikerült elérni, hogy a szerteágazó választási feladatok közepette is törődjünk a napi feladatokkal, egyebek között a pártépítés legkülönbözőbb teendőivel is. A választási munka kollektív tevékenység volt. A szakszervezetek mindenütt legjobb aktíváikkal vettek részt a választási feladatok elvégzésében. Általában jól sikerültek a KISZ által szervezett ifjú választók gyűlései. A földművesszövetkezeti közgyűlések is eredményesen szolgálták az országgyűlési és tanácsi választásokat. A nőtanács sikerrel mozgósította az asszonyokat és a lányokat. Élénk politikai érdeklődés — A Hazafias Népfront már a választási előkészítő munkában megvalósította azt a helyes elvet, hogy a tanácsokkal szoros együttműködésben végezze e feladatot. A választások előkészítése közben mindenütt igyekeztek felhasználni a tanácstagok tapasztalatait, a választókkal tartott kapcsolatokat. A tapasztalatok — amelyeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalt — azt mutatták, hogy a tanácstagok többsége valóban ismeri választói gondját, problémáit. De az is szóba került, hogy amikor a tanácstagok felkeresik a különböző hatóságokat, szerveket, gazdasági vezetőket, nem mindig találnak megértésre, és ez érthetően csökkenti társadalmi akvizitásukat. Győr-Sopron megyében a választók összeírását 1140-en végezték. Az 1140 összeíró közül nem mindenki teljesítette azt a megbízatását, hogy adminisztrációs tevékenysége közben váljék politikai agitátorrá is. A jelöltek megkeresésében, kiválasztásában a társadalmi demokrácia fejlődésének megfelelően a tömegszervezetek és tömegmozgalmak vezetői, aktivistái és tagjai is részt vettek. Ez a népfront-elnökségek munkáját érthetően segítette. A jelölések időszakában gyakran érdemes vita alakult ki a közéleti alkalmasságról. Tapasztalható volt az az igény, hogy a jelölt a párt politikájával való egyetértés mellett legyen népszerű, álljon köztiszteletben, és legyen alkalmas választói ügyének képviseletére. — A számok, sajnos, arról is tanúskodnak, hogy a nők és a fiatalok aránya nem alakult megfelelően. Gyakran hatott az a káros szemlélet, amely a nők társadalmi funkcióba való választásával szembehelyezkedik. Ugyanez jelentkezett főleg a falvakban a fiatalokkal szemben is. — A jelölő gyűlések jó hangulatban, élénk politikai érdeklődés közepette történtek. A választást — és a jelölő gyűléseket is — a múlt esztendő végén elfogadott új választójogi törvény szerint bonyolították le. Értékelésünk szerint a törvény jól betöltötte hivatását, a szocialista demokratizmus szélesebb körű kibontakozását szolgálta. Bebizonyosodott, hogy bátran lehet és (Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista népgazdaság és mechanizmusa Ankét Györött ! Tegnap, a MTESZ győri szervezetének ipargazdasági bizottsága és a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem politikai gazdaságtan tanszéke A szocialista népgazdaság és a mechanizmus című témáról ankétot rendezett a városi tanácsháza nagytermében. Az ankéton részt vettek a Győr- Sopron megyei vállalatok, üzemek vezetői, közgazdászai. Bevezetőben dr. Rádli Béla, az ipargazdasági bizottság titkára elmondotta, hogy a rendelvény része egy ankétsorozatnak, amelynek célja a gazdaságirányítás reformja végrehajtásának politikai gazdaságtani megalapozása. A délelőtti programban vitaindító előadást tartott dr. Murányi Zoltán, az Országos Tervhivatal osztályvezetője, a Tarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. Az előadó ismertette azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyekkel a párt 1957 óta a reformot előkészítette, s amelyeknek tapasztalatai megérlelték az átfogó reform megvalósítását. A tíz év alatt foganatosított gazdaságpolitikai intézkedések hozzájárultak a gazdálkodás hatékonyabbá tételéhez, e tekintetben számottevő javulást eredményeztek. A szocialista gazdaságban rejlő tartalékok teljes kiaknázását azonban gátolja az irányítás jelenlegi mechanizmusa. Szükségessé és időszerűvé vált a népgazdaság irányításának olyan átfogó reformja, amely számol a szocialista termelési viszonyok fejlődő adottságaival, a bennük feszülő ellentmondásokkal. S ez utóbbiakat a fejlődés meggyorsításának szolgálatába állítja. Részletesen elemezte az előadó az áruérték és pénzviszony szerepét, jelentőségét, helyét a szocialista gazdaságban. A gondolatébresztő előadást vita követte.