Kisalföld, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-03 / 181. szám

1967. augusztus 3., csütörtök Mit mond a paragrafus ? Igazolatlan mulasztás Gyakran írnak méltatlan­kodó levelet olyanok, akik előző este italoztak, s mivel még másnap is mámorosnak érezték magukat, nem men­tek be munkahelyükre, és napjukat vállalatuk igazo­latlan mulasztásnak minősí­tette. Szabályos-e az eljá­rás — kérdezik — hiszen munkahelyüket értesítették és rendes szabadságuk ter­hére a hiányzást elszámol­hatták volna. A szabadságot szabadságo­lási terv szerint kell kiadni. A vállalat nem kötelezhető ar­ra, hogy az ittassága miatt munkahelyéről távol maradó dolgozó távollétét szabadság­nak tekintse. Ilyen esetben jogos az igazolatlan mulasz­tás megállapítása. Családi pótlék G. Jánosné csornai levél­írónk az iránt érdeklődik, hogy az iparitanuló­ otthon­­ban elhelyezett gyermeke után miért nem kap családi pótlékot? A családi pótlékról szóló rendelkezések értelmében az iparitanuló-otthonban elhe­lyezett gyermek után nem jár családi pótlék- Ezt még a szün­időben sem lehet folyósítani, amikor a gyermek otthon van. Szoptatási időkedvezmény A. Tamásné győri olvasónk kérdi: a szoptatási időked­vezmény jár-e akkor is, ha az anya nem szoptat, hanem gyermekét mesterségesen táplálja. A Munkaügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a szaktanács együttes állásfogla­lása szerint a szoptatási idő­­kedvezmény a gyermek eteté­sére, tisztántartására stb. szol­gál. Ebből következik, hogy a szoktatási időkedvezmény a gyermekét mesterségesen táp­láló anyát, és az örökbefogadó anyát is megilleti, s annak ki­adását orvosi vizsgálathoz, vagy bizonyítványhoz kötni nem szabad. Nem jár viszont e kedvezmény annak az anyá­nak, aki gyermekét állami gon­dozásba adta. Lelakhatás elköltözés után „Sopron” jeligés levél­írónk azt kérdi, ha a lakásá­ban olyan, a bérbeadót ter­helő javításokat végeztetett, amelyre lelakhatást kapott, de közben elköltözik, meg­kaphatja-e a lelakhatásból még hátralévő összeget. A lakásrendelet, a 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendelet 18. paragrafusa szerint, ha a bérlő a helyreállított, műszaki­­lag megosztott, illetőleg átala­kított lakásból beszámítható költségeinek megtérülése előtt elköltözik, a bérbeadó köteles részére a hátralékos összeget elyan részletekben megtéríte­ni, mint amilyen részletekben azt a bérlő beszámíthatta. Háztulajdonos-változás „Augusztus” jeligés levél­írónk arra kér választ, ha a házat új tulajdonos vásárol­ta meg, jogában áll-e a lak­bért felemelni. A tulajdonos változás az új tulajdonost nem jogosítja az addigi lakbér és bérleti fel­tételek egyoldalú megváltozta­tására. Az új tulajdonos tehát önhatalmúlag nem emelheti fel a lakbért. áramdíj albérlő esetén K. Lajos győri olvasónk azt kérdi, helyes-e az áram­­szolgáltató vállalat eljárása, amely szerint, ha valakinek albérlője van, akkor 30 szá­­­zalékkal több áramdíjat kell fizetnie. A 4/1958.­ N­MKAH. sz. ren­delet szerint, ha nem mérik külön az albérlői fogyasztást, a főbérlő tömbfogyasztásának határát albérlőnként 30 száza­lékkal emelni kell. Elhunyt dolgozó szabadsága B. Elemérné kapuvári le­vélírónk arra kér választ, ha a dolgozó betegállománya miatt nem tudta kivenni szabadságát és közben el­hunyt, felesége követelheti-e a szabadság pénzbeni kifize­tését. Az akadályoztatás, például betegség miatt ki nem vett szabadsághoz joga van a dol­gozónak­ Ha a munkaviszony megszűnése miatt nincs mód a természetbeni kiadásra, ak­kor pénzben kell megváltani. A dolgozó halála megszüntette a munkaviszonyt, ezért nem volt mód az előzőleg munka­­viszonyban töltött idővel ará­nyos szabadság kiadására. Így a ki nem vett szabadság pénz­beni megváltására az elhunyt dolgozó házastársa, illetve örö­köse jogosult. KISALFÖLD Gyenge játék Győri Dózsa — Fűzfő 0:0 Győr, 100 néző. Vezette: Csa­pit­ka. A Győri Dózsa a következő összeállításban kezdte a játé­kot: Halasi — Egyházi, Halász, Kovács — Hujber, Karácsony — Domonkos, Szarka, Pálos, Tóth, Vigh, (Tasnádi). Eredménytelen győri roha­mok vezették be a játékot. A hőségben nem alakult ki nagy iram. Tíz perc elteltével ki­egyenlítetté vált­ a küzdelem, mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, de a csatárok nem tudták kihasználni. A hazai játékosok távoli lövésekkel akarták ellenfelük kapuját be­venni, de a lövések célt tévesz­tettek. A szünet után a Gy. Dózsá­ban Vigh helyett Tasnádi ját­szott. Karácsony lett a bal­szélső, Szarka a fedezet, Tas­nádi pedig a jobbösszekötő. A hazaiak támadósorának ered­ményességén ez az átcsoporto­sítás sem segített. Nagy nyo­más alatt tartották a vendégek kapuját, de bevenni nem tud­­ták­ A második 45 percnek voltak olyan időszakai, amikor mind a tíz fűzfői játékos a saját tizenhatosán belül tömö­rült. A mérkőzés befejezése előtt tíz perccel Halász ment előre középcsatárnak. A lila-fehérek játékát nagy akarás jellemezte, különö­sen a szünet után, de terv­szerűtlen támadó játékukkal a szívósan védekező fűzfői védelmet nem tudták meg­adásra kényszeríteni. A győ­riek közelebb álltak a győ­zelemhez, gólhelyzetük sok­kalta több volt mint ellen­felüknek. A nagy meleg miatt alacsony színvonalú volt a játék. — Sieber — 5 *1 Tíz emberrel harcolta ki a döntőbe jutást az ETO Győri ETO-Ferencváros 3:2 (1:1) Népstadion, 20 000 néző, ve­zette: Aranyosi. (Kiküldött munkatársunk te­lefonjelentése) . A két csapat a következő összeállításban lépett pályára: Győri ETO: Tóth — Keglo­­vich, Orbán, Izsáki — Nell, Máté — Stolcz, Varsányi, Győrfy, Somogyi, Szaló. Edző: Szusza Ferenc. Ferencváros: Géczi — Hor­váth, Mátrai, Páncsics — Ju­hász, Szűcs — Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Karába. Edző: Lakat Károly. Már a 2. percben óriási gól­helyzetet hagyott ki az ETO. Szaló mesteri labdával ugrat­ta ki a középen Storczot, aki elfutott Páncsics mellett, és a kifutó Géczibe lőtte a labdát. Egy perc múlva Győrfy tört ki, de lövés helyett Varsányi­nak adta a labdát. Az 5. perc­ben Varga váratlanul kapura lőtt, és Tóth szögletre nyomta a labdát. Még ebben a percben újabb gólhelyzetet hagyott ki Stolcz- Varsányi Stolczot ug­ratta ki, és a jobbszélső kapu­ra tört, de Páncsics beérte, és fellökte a büntető területen belül. Tiszta tizenegyes volt, de Aranyosi sípja néma ma­radt. A 9. percben Varsányi lefutotta Mátrait, beadását Szaló kapura küldte, de Juhász közben tisztázott. A 15. perc­ben Orbán Stolczot indította. A szélső beadását Mátrai szög­letre hárította. Az ellentáma­dás során Szűcs lövése zúgott el Tóth kapuja fölött. A 26. percben Stolcz ismét elhúzott Páncsics mellett és beadása Géczi zsákmánya lett. E jele­net előtt Orbán becsúszó szere­léssel tisztázott Albert elől, amikor a Ferencváros közép­csatára már nem volt a labda birtokában, akkor Orbán bo­kájába rúgott. A győri közép­hátvéd a földön maradt, majd elhagyta a játékteret. A tíz főre olvadt győri csapat any­­nyiban változott, hogy Máté lett a középhátvéd, és Somogyi húzódott hátra a védelem erő­sítésére. A 27. percben gyors Győrfy —Stolcz akció végén a jobb­szélső kilépett a védők közül, és a kifutó Géczi mellett a hálóba lőtt: 1:0. A 30. perc­ben Mátrai csak úgy tudta Varsányit szerelni, hogy még a cipőjét is lerúgta a lábáról. A 38.. percben egyenlített a Ferencváros. Rákosi erős lö­vését Tóth kiütötte. Keglovich az oldalvonalon túlra tisztá­­zott. Juhász dobta be a labdát, amelyet Albert a megdermett Tóth mellett a bal sarokba csúsztatott fejjel. 1:1. A szünet után a 48. percben Somogyi mesteri labdát tálalt Varsányi elé, aki óriási hely­zetben kivárt, és Szűcs szög­letre hárított. A 60. percben megszerezte a vezetést a győri csapat. Izsáki futott fel a tá­madással, Varsányihoz továb­bította a labdát, aki kicselezte Mátrait, és a kifutó Géczi mel­lett az üres kapuba lőtt. 2:1. A 71. percben Szőke beadását Albert elvetődve fejelte kapu­ra, de Tóth tisztázott. Egy perc múlva Varsányi—Győrfy össz­­játék végén a labda Mátrairól az üresen hagyott Szaló elé pattant, aki a hálóba lőtt: 3:1. Ezután az ETO játékosai egy­részt okosan tartották a lab­dát, másrészt az előretolt há­rom győri csatár mindig gól­veszélyes volt. A 85. percben a második ferencvárosi gól Somogyi hibájából esett, mert egy pontatlan leadást Albert elcsípett, kicselezte a védőket, még a kivetődő Tóthot is, és a hálóba gurított. 3:2. A Gy. ETO beváltotta ígé­retét. Játékosai akkor is, amikor tíz főre apadt a Csa­pat, nagy lelkesedéssel küz­döttek, és kiharcolták a be­jutást az MNK döntőjébe. A győri csapat védelme ismét kitűnően játszott, középpá­lyás játékosa Nell feledtette a Dunaújváros elleni gyenge teljesítményt. A támadósor­ban Győrfy is javult, de ez­úttal Varsányi és Szaló jól játszott. Pintér István - SÁL­GÓTARJÁN—V. DÓZSA 3:2 (1:1). Nagy küzdelem és szoros eredmények jellemezték a megyei I. osztály tavaszi idényét A Nemzeti Bajnokság három osztályában játszó megyei csa-­­pataink tavaszi teljesítményét­ már értékeltük. Ezeknél köny­­nyű helyzetben voltunk, hogy a mezőny többi csapatához történt hasonlítás alapján megállapíthatták fejlődésüket, illetve visszaesésüket. A baj­noki táblázaton elfoglalt he­lyük egyben megmutatta ered­ményük értékét is. Nehezebb a helyzet, amikor a megyei 1. osztályú bajnokságot, tehát egy bajnoki mezőny összessé­gét kell mérlegre tenni, egy osztály színvonalának értékét kell megállapítani. Mi lehet az abszolút érte­lemben vett mérték ilyen eset­ben? Mihez hasonlítsuk? Mi­kor mondhatjuk nyugodtan, hogy az osztály színvonala emelkedett a múlthoz képest, vagy mi mutatja meg hitelt érdemlően a visszaesést? Ne­héz ezekre a kérdésekre egy­értelmű, határozott választ adni. Mérték lehet az MNK Jelen esetben egyetlen ösz­­szehasonlítási alap kínálkozik: megyei bajnokságban szereplő csapatainknak az MNK során magasabb osztályban játszó együttesek elleni eredményei. Ha ez nem is érint minden csapatunkat, mágis támpont. Három csapat jutott me­gyénkből az országos döntőbe, s mind a három a megyei I. osztályból került ki. Az ösz­­szes NB III-as együttes elhul­lott tehát már a megyei selej­tezőkön. A továbbjutott Kapu­vár, Győri Textiles és Csorna NB III-ban játszó együttest is­­ütött el közvetlenül a felju­tástól. E három együttesünk színvonala tehát eléri az NB III-ban kielégítően szereplő megyei csapataink szintjét. Ez a három csapat viszont meg­közelítőleg sem a három leg­jobban szereplő a megyei I. osztály mezőnyében, s közülük csak a Kapuvár van az élcso­portban. Minden túlzás nélkül ál­lítható tehát, hogy a megyei I. osztály élcsoportjában lé­vő csapatok tudása megkö­zelíti, sőt el is éri az NB III-ban játszó csapatok szín­vonalát. Három csoport vann. Meg kell állapítani azt is, hogy nagyok a különbségek az élcsoport és a többiek között. A múlt évben sokkal kiegyen­súlyozottabb volt a mezőny, mint most. Elég egy pillantást vetni az alábbi táblázatra: három részre szakadt a mez­­­zőny, s a három részt éles han­­­tár választja el. 1. Fertőszentmikl. 15 21: 6 25 2. Gy. Elektromos 15 34:12 24 v­ 3. Gy. Postás 15 30:13 23 4. Kapuvár 15 34:12 21 5. Gy. Mezőgép 15 38:11 19 6. S. Postás 15 19:17 18 7. SFAC 15 21:11 18 8. Öttevény 15 30:22 15 9. Gy. Textiles 15 18:14 15 10. Csorna 15 27:25 12 11. Mosonszentján. 15 17:16 12 12. S. Vasas 15 23:30 12 13. Gy. Pamutszö. 15 19:28 12 14. Brennbergbá. 15 14:56 5 1­ 15. Beled 15 10:41 4 16. Farad 15 11:52 4 ~ A kultúrált utazáshoz az utasoknak is hozzá kell járulniuk Vasúti rongálókat lepleztek le Egy végállomásra befutó és kiürült szerelvény nem szív­derítő látvány. Általában tele van szeméttel, piszokkal. Gyakran előfordul, hogy a hamutartók, a szeméttartók üresek, a kocsik padlóján vi­szont annál több a cigaretta­vég, a hulladék. A vasút évek óta szinte meddő küzdelmet folytat az erőszakos rongások ellen. Tet­tüket rendszerint akkor köve­tik el, amikor nincs tanú. A győri vasútállomáson rö­vid idő alatt 380 ablaktörést fedeztek fel. Pótlásuk 32 000 forintba került. A rongálók elviszik az égőket, de még a WC csészéket és a tükröket is. A vasút illetékes szervei az utóbbi hónapokban fokozták az ellenőrzéseket és rongálókat lepleztek le. Fülöp László Ra­­vazd, Fő utca 119. szám alatti lakos nem valószínű, hogy el­fogadható magyarázatot tudna adni, miért akart ellopni égőt a 7210. számú személyvonatból. Úgyszintén Németh Árpád Győrasszonyfa, Damjanich ut­ca 5. szám alatti lakos sem, aki ugyan nem lopott, de Győr és Écs között kitörte a 7123-as számú személyvonat egyik ab­lakát. Ugyancsak ablaktöréssel „szórakoztak” egy alkalommal Győr és Hegyeshalom között a 8123-as számú személyvonaton Schmidt Sándor Rajka, Petőfi Sándor utca 21. és Balázs Imre Rajka, Petőfi Sándor utca 13. szám alatti lakosok. A rongások által okozott kár százezrekre, sőt milliókra rúg évente. Vannak, akik lop­nak, másokat a rongálás örö­me vezet. Mindkét esetben a közönség látja kárát. A rongálók a jószándékú utasok érdekeit is veszélyezte­tik. Legfőbb akadályozói a kulturált utazási körülmények megteremtésének. Leleplezé­sükkel az utasok nagyban hoz­zájárulhatnak a kulturált kö­rülmények megteremtéséhez. (esi) Az év minden szakában té­ma a kulturált utazás. A leg­többször arról van szó, hogy az illetékeseknek mit kell még tenniük az utazóközönség kí­vánságainak teljesítéséért. Az éremnek azonban van másik oldala. Ezúttal erről lesz szó. Hét baleset A figyelem nem bágyadhat! KÉSVE JELZETT Kovács Etel győri lakos az Álmos utcában kerékpározott. Amikor a Corvin utca keresz­teződésére ért, késve jelezete irányváltozását. Bár vissza­tekintett, de szabálytalanul kanyarodott. Emiatt a mögötte haladó Lányi Antal motorke­rékpárossal összeütközött. Mindketten elestek. Lányi súlyos agyrázkódást szenvedett. A lányt csak ki­sebb sérülések érték. NEM ADOTT ELSŐBBSÉGET Nagy László budapesti lakos a napokban teherautójával Győrött a Felszabadulás útjá­ról­ a Sallai Imre utcába akart kanyarodni. Amikor a Lenin út kereszteződésébe ért, az „Elsőbbségadás kötelező” jel­zőtáblát nem vette figyelem­be, és összeütközött a Lenin úton szabályosan motorozó Sipos Lajos győri lakossal. Sipos medencecsont-törést szenvedett. Motorkerékpárjá­ban 1500 forint értékű kár ke­letkezett. ELVAKÍTOTTA A FÉNY Petar Rajda jugoszláv ál­lampolgár az 1-es számú or­szágos főútvonalon Abda felől Győr felé igyekezett személy­­gépkocsiján. A 137-es számú kilométerkő közelében egy te­­herautó ment vele szemben a reflektorfénnyel. Petar Rajdát a nagy fény elvakította, és az ismeretlen úton későn vette észre az éles kanyart. Kisodró­dott, és hogy az útszéli kor­látnak ne rohanjon, hirtelen elfordította a kormányt. A ko­csi emiatt keresztbe állt az úttesten, majd felfordult. A vezető horzsolásos sérüléseket szenvedett. Autójában 1000 fo­rint értékű kár keletkezett. FIGYELMETLEN KANYARODÁS Horváth Dezső mosonma­gyaróvári lakos Mosonmagyar­­óvárott a Lenin úton hajtott tehergépkocsival. Amikor a Kossuth Lajos utca keresztező­désébe ért, mellette haladt ke­rékpárján Holényi József mo­sonmagyaróvári lakos. A te­herautó vezetője figyelmetlen volt, mert nem győződött meg arról, hogy a kerékpáros mer­re akar menni. Horváth kis ívben jobbra kanyarodott, és elütötte az egyenesen tovább hajtó Helényit. A kerékpáros felbukott. Nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. GYORSHAJTÁS, ANYAGI KÁR Masi Filippo olasz állampol­gár Ménfőcsanakon, a Győri úton hajtott személygépkocsi­jával Nem vette figyelembe az útviszonyokat. Gyorsan haj­tott, és jobbra ívelő kanyar­ban kisodródott, majd a 4-es számú ház előtt belerohant az árokba. Sérülés nem történt, az anyagi kár azonban több mint 10 000 forint. NEKIFUTOTT A KŐKORLÁTNAK Németh István konyrétalap —örkénypusztai lakos az 1-es számú országos­­ főútvonalon Gönyüről Győr felé igyeke­zett motorkerékpárján. A nagy sebesség miatt az egyik ka­nyarban nem tudta követni az út vonalát, és nekiszaladt a kőkorlátnak. Súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba Motorkerékpárján 1500 forint értékű kár keletkezett. Pót­utasa, Töltési István is kór­házba került. ELTÖRÖTT A TENGELY Ambrus Sándor sérfenyőszi­­geti lakos pótkocsis vontatójá­val Cikolaszigetről Halászi felé haladt._ Az 1-es kilomé­terkő közelében eltörött a von­tató bal első kerekének ten­gelye A vezető nem tudott uralkodni a gépen, belesza­ladt az árokba. A pótkocsi az úttesten felborult. A rajta ülő két rakodó: Kovács Sándor és Rangics István leesett. Nyolc napon belül gyógyuló sérülé­seket szenvedtek. Az első csoportban lévő hét együttes között pont­számban elég nagy különb­ség van, s nem tekinthető mindegyik azonos esélyű­­­­bajnokjelöltnek, kulturált játékban azonban közel van­nak egymáshoz, s e hét­es együttes mindegyike a siker­­ reményében veheti fel a har­­r­cot otthonában az NB III. északnyugati csoportjában játszó bármelyik csapat el­len. Ezt bizonyítják egyéb­ként a közelmúltban leját­szott barátságos és díjmér­kőzések eredményei is: Győrszentiván—Gy. Elektro­mos 1:0, MTE—Gy. Postás 0:7, Gy. Elektromos—MTE 7:2, Kapuvár—Petőháza 4:3. (Folytatjuk.) Augusztus : hangverseny-hónap A győri nyár május 21-én kezdődött műsora óta változa­tos szórakozást nyújtott a me­gyeszékhely lakosainak és az átutazó idegeneknek. Augusz­tus ismét jó szórakozást ígér. A Győri Ifjúsági Irodalmi Színpad augusztus 6-i vidám műsorát kivéve csupa hang­verseny kerül sorra: 13-án, a Széchenyi téren erkélyzene, 14-én az Állami Operaház mű­vészeinek közreműködésével Verdi-est, 15-én a Drezdai Neuer Chor hangversenye, augusztus 20-án a vagongyári fúvósok térzenéje, majd a tel­jes műsor befejezéseképpen az Állami Budapest Táncegyüt­tes „Magyar életképek” című összeállítása a Xantus János Múzeum udvarán.

Next