Kisalföld, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

G PROLEI ARJ­Ai, EGYEaüLJEiEiv! Ara: 80 fillér — AZ MSZMP GYŐR- SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1967. OKTÓBER 1., VASÁRNAP XXIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM i­j törvényeket alkottak Az ember és a munka vi­szonya nagy téma­­, nyilat­kozott az újságírónak még a parlamenti ülés szüneté­ben egy képviselő. És ez a nagy téma szinte teljes vá­rosi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági való­ságában kapott hangot az or­szággyűlésen, az új Munka­­törvénykönyv, valamint a termelőszövetkezeti és a föld­jogi törvény háromnapos vi­tájában és elfogadásán. A témához illő tájékozottság és élettapasztalat, emelkedett­ség és vitázó szenvedély pe­dig, amely az előterjesztése­ket és a hozzászólásokat jel­lemezte, különösen emléke­zetessé teszi az ülésszakot. Igaz, hosszú és fontos előz­mények vezettek e törvény­­javaslatok elfogadásához: az új Munkatörvénykönyv ter­vezetéről mintegy négyszáz­­ezren formáltak véleményt az előzetes tanácskozásokon, a két agrár­javaslathoz pe­dig már hozzászóltak csak­nem valamennyi tsz-köz­­gyűlésen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek első or­szágos kongresszusán. És a legkevésbé sem formálisan. Hiszen — kezünkben a bi­zonyság — ezer meg ezer el­hangzott vélemény formálta meg az országgyűlés elé ke­rült törvényjavaslatokat. Mindezek után tanácskoztak a képviselők, vagy félszáz hozzászólás jóvoltából olyan lelkiismeretesen és mélyreha­tóan, hogy — mintegy vég­ső simításként — még jó né­hány módosítás jelzi a vá­lasztók kívánságát, vélemé­nyét. Bár, még ez sem az utol­só szó. Ezek az immár elfo­gadott törvények ugyanis nemcsak abban hasonlatosak egymáshoz, hogy az ember és a munka viszonyát sza­bályozzák a közelgő gazda­sági reform követelményei­nek megfelelően, és nem is csupán abban, hogy messze­menően demokratikus szelle­müket köszönhetik azoknak a demokratikus módszerek­nek is, amelyeknek segítsé­gével létrejöttek. Van még egy hasonlatosság. Úgyne­vezett kerettörvények, ame­lyek csupán az alapelveket rögzítik, a tényleges meg­valósítás a helyi viszonyok­nak, a való körülményeknek megfelelően, a vállalati kol­lektív szerződésekre, illetve — az agrártörvények eseté­ben — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló te­rületi szövetségek demokra­tikus szervező és fejlesztő te­vékenységére hárul. Ebben pedig még pontosabban, még személyesebben kifejeződhet az érdekeltek minden jogos, méltányos kívánsága. Annyi bizonyos: ilyen sok stáció, ennyi demokratikus „szűrő” még aligha csiszolt, tisztított, munkált nálunk törvényt. Hogy mi a legfontosabb az új törvényekben, azt meg­lehetősen nehéz e szűk he­lyen összefoglalni. Az új Munkatörvénykönyv — amely egész sor kérdésben bátran szakít a régi, merev, egysí­kú szabályozással —, ameny­­nyire csak lehetséges, igyek­szik a kölcsönös érdekek alapjára helyezni a jogokat és a kötelezettségeket a mun­káltatói viszonyában. Bére­zés, jutalmazás, munkaidő, szabadságidő, munkakörül­mények, s mindenekelőtt a munkaviszony létrehozása és m megszakítása, az elhelyezke­dés, felmondás elbocsátás­a csupa olyan kényes kérdés, amelynek ésszerű rendezését általában mindenki kívánta, sőt sürgette, még ha konk­rét esetben elfogult is a ma­ga, vagy a vállalata javára. Az új törvényt dicséri, úgy igyekszik maximális létbiz­tonságot teremteni minden tisztességes dolgozó ember számára, hogy közben meg­felelő munkaügyi feltétele­ket teremt az egész gazdaság biztonságos fejlődéséhez, a prosperitáshoz, amely nél­kül minden személyes biz­tosíték csak írott malaszt. Hasonlóan nagy jelentősé­gű, és a kiteljesedő demok­ratizmus bizonyítéka, hogy egyazon törvény keretein be­lül sikerült a vállalatok min­den eddiginél önállóbb ve­zetését és a szakszervezetek minden korábbinál erőtelje­sebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszövet­kezeti törvényben viszont a paraszti társulás, azaz a szö­vetkezeti jelleg erősítésének, valamint a nagyüzemi gaz­dálkodás, tehát a vállalat­­szerű munka fejlesztésének egyaránt elismert követelmé­nye jelenik meg párhuzamo­san, nem egymással ellenté­tes, inkább egymást erősítő, kiegészítő tényezőként. Tár­sadalmi szempontból vizs­gáim pedig: a termelőszö­vetkezeti mozgalom általános győzelme óta alighanem ez a törvény adja a legerősebb ösztönzést a munkás, illető­leg a paraszti életviszonyok további közelítéséhez, a kü­lönbségek gyorsabb megszün­tetéséhez. Tagadhatatlan, hogy e tör­vények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet ki­­sebb-nagyobb konfliktusai­nak lehetőségét. Számolnak a gazdálkodás, a munka el­lentmondásaival, nehézsé­geivel, a helyi és időleges ér­dekellentétekkel. Ezért is bízzák a részletes rendezést olyan további szabályozá­sokra, amelyek körültekin­tőbben számolhatnak a vál­lalatok és a tsz-ek, s min­denekelőtt az érintett dol­gozók helyi, sajátos körül­ményeivel, érdekeivel. Ezért van az is, hogy bár a föld­jogi törvény pontosan meg­határozza a szövetkezeti földtulajdon bevezetésének elvi, jogi kereteit, a meg­valósítást — a méltányos­ság és a legszigorúbb önkén­tesség érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatására bízza. De mindenesetre olyan fejlő­dést indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon általános elterjedésével meg­teremti a tulajdon és a hasz­nálat egységét, a szövetkeze­ti gazdálkodás végleges, szi­lárd alapját. Mindent egybevetve úgy tűnik, olyan törvényeket si­került alkotnia az ország­­gyűlésnek nem annyira a betűje, hanem eleve inkább a szelleme a mértékadó, sőt utat mutató. Jogászok a meg­mondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy eredmény. És persze, utóbb, mindazok is így mondanak majd igent, akiknek e törvények segítsé­gével dolgozniuk, vezetniük, boldogulniuk kell. Akik a megelégedés pecsétjét üthe­tik e törvényekre. Balog János Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak meghívására Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának vezetésé­vel október első felében ma­gyar párt- és kormánykül­döttség utazik baráti látoga­tásra Csehszlovákiába. (MTI.) Kuba ellenes szervezkedések Amerikában Az AÁSZ külügyminiszterei­nek a közelmúltban Washing­tonban tartott értekezlete és annak határozatai buzdítólag hatottak bizonyos reakciós kö­rökre, amelyek most fokozzák tevékenységüket Kuba ellen. A szigetországból elűzött ellen­forradalmárok különleges „bi­zottságot” szerveztek, amely­nek feladata az Egyesült Álla­mok közvéleményének és mindenekelőtt az amerikai kongresszusnak a megdolgo­zása. Több kongresszusi képvise­lő nyáran támogatja a kubai ellenforradalmárokat. Sajtóje­lentések szerint a képviselő­ház egyik tagja törvényjavas­latot terjesztett elő, amely kö­veteli „a kubai kommunista rendszer bármely eszközzel történő felszámolását”. Az em­lített képviselő véleménye sze­rint az Egyesült Államoknál­ ilyen kezdeményezéssel kell fellépnie az AÁSZ-ban. A Kuba-ellenes hangulat fo­kozódik néhány latin-amerikai ország uralkodó köreiben is. Az egyik bostoni lap jelentése szerint Kolumbia és Venezue­la kidolgozza a „Kuba akna­munkája” elleni harcban való „együttműködés” módszereit. (MTI.) A kevés a drága ' A tartalomból: Egy hét a világban A Gazdasági Bizottság határozata a munkába járók utazási kedvezményeiről A Gazdasági Bizottság leg­utóbbi ülésén a gazdasági mechanizmus reformja köve­telményeinek megfelelően újonnan szabályozta a munká­ba jár­ást szolgáló távolsági uta­zási kedvezményeket. Az új rendelkezés alapelve, hogy sem a jelenleg munkaviszonyban lévő, sem a jövőben munkába lépő dolgozókat a munkába­­járás kapcsán a jelenlegihez képest többletköltség nem ter­helheti. A dolgozóknak nyúj­tott utazási kedvezmények te­hát továbbra is fennmaradnak. Változást csak a hetenként ha­zajáró női, illetve férjezett dolgozók utazási kedvezmé­nyében hoz a határozat. Eddig a hetenként hazajáró, illetve férjezett dolgozók havonta há­romszor 86 százalékos és két­szer 66 százalékos kedvez­ménnyel utazhattak. Január 1-től egységesen hetenként egy 86 százalékos kedvezményes utazásra jogosultak. Az új mechanizmus alapel­veivel összhangban a határozat intézkedik arról, hogy a ked­vezményes jegyár és a teljes­áru jegy árának 80 százaléka közötti különbözetet a munkál­tatók fizetik. Húsz százalékos kedvezményt továbbra is a közlekedési vállalatok adnak, így a munkáltatóknál mutat­kozó utazási költség összegét az állami és szövetkezeti vál­lalatok a nyereségadó terhére, az építőipari vállalatok a ter­melési költségek között, a költ­ségvetésből gazdálkodó szervek pedig költségeik terhére szá­molják el. Az 1968-ban elszá­molt kedvezmény összegét rög­zítik és 1969-től a túllépés, vagy a megtakarítás a válla­lati eredményt rontja, vagy javítja. A határozatnak megfelelően a közlekedési vállalatok új rendszerű bérletjegyeket ad­nak ki. A bérleteket a­­jövő­ben havi, vagy félhavi időtar­tamra lehet megváltani. A bérletet vagy a munkáltatók vásárolják meg, dolgozóik ré­ Hétvégi jelentés a piacról _____________r­ szére, vagy a dolgozók váltják meg. Amennyiben a munkál­tató vásárolja meg a bérle­teket, a dolgozó fizetéséből utólag kerül levonásra az ál­tala fizetendő összeg. Abban az esetben, ha a dolgozó maga veszi meg a bérletet, akkor az egyhavi kedvezménynek meg­felelő összeget bérfizetéskor a vállalat (intézmény) előre ki­utalja a dolgozó számára. A munkáltatók döntik el, hogy e kétfajta lebonyolítás közül melyiket választják. A távolsági utazási kedvez­mény új rendje 1968. január 1-én lép életbe. (MTI) Kiesinger sajtóértekezlete Kiesinger nyugatnémet kancellár szombaton a bajor­­országi Bad Neustadtban saj­tóértekezletet tartott. A bonni kormányfő „megmagyarázta” Willi Stophoz, az NDK mi­niszterelnökéhez intézett leve­lének tartalmát. Magyarázata azt jelenti, hogy Kiesinger az NSZK és az NDK kormányképviselői­nek bármilyen találkozóját feltételhez szabja. Közölte ugyanis, hajlandó államtitká­rát, Werner Kniezert megbíz­ni azzal, hogy tárgyaljon az NSZK és az NDK kapcsola­tainak megjavításáról, de nyomban hozzáfűzte, hogy olyan találkozóra nem küldi el megbízttját, amelyen a ke­letnémetek az NDK Bonn ré­széről történő elismerését, vagy a jelen status quo szer­ződéses rögzítését óhajtanák megvitatni. Mint az AP rámutat, ez a megállapítás egyértelmű Willi Stoph javaslatainak elutasí­tásával. (MTI.) Tel Aviv nyíltan fenyegeti Damaszkuszt Az Arab Ligához közelálló körökben rámutatnak arra, hogy Izrael nemcsak elutasít­ja a közel-keleti válság ren­dezését célzó úgynevezett Ti­­to-tervet, hanem alig burkolt formában ismét agresszióval is fenyegetőzik. Az izraeliek kü­lönösen Szíriát fenyegetik és büntetést ígérnek neki a Pa­lesztinai kommandók támoga­tásáért. Az arab megfigyelők emlé­keztetnek Yigal Allón izraeli tábornok, jelenlegi munkaügyi miniszter kihívó nyilatkozatá­ra, amely szerint „Izraelnek fel kell készülnie a negyedik arab—izraeli habomra, mint­hogy az arab államok nem­ hajlandók közvetlenül tárgyal­ni vele”. Az izraeli tábor­noknak a haifai diákok előtt elhangzott nyilatkozata a Szí­ria ellen előirányzott „meg­torlásról” szóló hírekkel egy­­időben jelent meg a Tel Aviv-i sajtóban. Tel Aviv szerint Da­maszkusz a felelős azért, hogy a Szíriai területen lévő tábo­rokban kiképzett Palesztinai szabadságharcosok szabotázs­akciókat hajtanak végre az iz­raeli megszálló csapatok el­len és nem elégszenek meg a passzív ellenállással. Ezért Tel Aviv „példás büntetést” szán a Szíriai kormánynak. Kairóban figyelmet keltett francia sajtótudósítóknak az az értesülése is, hogy Izrael nem zárja ki a szíriai határon javára fennálló helyzet to­vábbi kiaknázását. A Le Mon­de jeruzsálemi tudósítása sze­rint Szíria „engesztelhetetlen­sége” esetén Izrael ki fogja használni az „új határ topog­ráfiai előnyeit”. Izrael a Szíria ellen fokozó­dó nyomással párhuzamosan fokozza a feszültséget a Szue­­zi-csatorna övezetében is, ahol meg-megújuló támadások érik Szuezt, Izmailiát, Kantarát. Az izraeli tüzérség nemcsak az egyiptomi katonai állásokat lövi, hanem a városok lakóne­gyedeit is, ahol semmiféle ka­tonai objektum nincs. Célja a lakosság demoralizálása. (MTI.) SÜSS CSAK NAP... Kedves őszi nap! Kedve­sebb vagy, mint a nyári. Ilyenkor már ajándék vagy kicsinek, nagynak, fiatalnak, öregnek. Most minden napsü­téses órának örülünk. Figyeld csak kedves nap, hogy meny­nyien örülnek most neked. Nézd azt a kis mezítlábas fiút! Homokban játszik, úgy mint júliusban. Ő még nem tudja, hogy te csak kedves ajándékozó kedvedben vagy. Azt hiszi, ez jár neki, hiszen olyan jó meleg a homok. Az­tán nézd ezt a sütkérező fia­tal párt! Boldogan, önfeled­ten nézik szerelmük gyümöl­csét. Látod, ők azok, akik a „kicsi vagy kocsi” vitában győztek: van kicsijük és van kocsijuk. A mögöttük berregő „álomkocsikra” nem figyel­nek, nekik a te meleg suga­raid fényében csak egy a fon­tos: a mosolygó kicsijük. Nézd azt a csapat iskolás­gyermeket! Nekilódulnak az erdőnek és keresik a nyári játékuk sok emiékét. De pil­lants egy kicsit a szőlőkben szüretelő vidám hadra. Da­lolnak, örülnek a termésnek, közben rád pislognak, te drá­ga, késői nap. A park padjain öregek sütkéreznek. Gyűjtö­getik melegedet a téli na­pokra. Ők azok, akik legjob­ban félnek a téltől. Öreg csontjaikat átjárja a hideg szél, és siettetnek a téli hóna­pokat, pedig tudják, hogy a sietésük közelebb hozza szá­mukra a végső hideget. Süss csak nap! Süss, amíg telik erődből, hadd élvezze min­denki, aki melegre vágyik Süss csak nap és feledtesd velünk, hogy a te erős u­gyé­rül, és néhány hét múlva már oldalról nézel ránk. Ma, hol­nap és amíg csak lehet, ma­radj felettünk és süss le ránk! (—­) Husszein Moszkvába látogat Husszein jordán király szombaton egynapos hivata­los látogatásra Kairóba érke­zett. A repülőtéren Nasszer elnök fogadta. A két államfő a Kubbeh palotában megbe­széléseket folytat az arab vi­lágban kialakult helyzetről. A kairói sajtó hangsúlyozza, hogy a két államfő a júniusi agresszió óta folyamatos kap­csolatot tart egymással. Husz­­szein szombat délután repült vissza Ammanba, majd hétfőn elindul Moszkvába, ahol négy­napos látogatást tesz. (MTI.)

Next