Kisalföld, 1967. november (12. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES­UrcftKi AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÖTÖK, 1967. NOVEMBER 22­, SZERDA , XXIII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Ara: 50 fillér ___________________ A tartalomból: Az erdőgazdaság gépei Luxusvonat és burgonya Sport Az emberek között, az emberekkel Mostanában sok szó esik arról, hogy az új gazdaságirá­nyítási rendszer a termelés pártirányításában is új mód­szereket kíván. Vezető párt­­szervezetekben és az alapszer­vezetekben keresik, kutatják azokat a módszereket, melyek­től a pártmunka hatékonyabbá válását remélik. Helyes, szük­ségszerű ez a törekvés, bár he­lyenként túl sok időt, energiát ölnek a sémák kidolgozásába, ahelyett, hogy az új gazdaság­irányítási rendszerről a dolgo­zókkal beszélgetnének. A tagkönyvcserével kapcso­latos beszélgetések azt a ta­pasztalatot erősítették meg, hogy a kommunisták és pár­­tonkívüliek leginkább azt kí­vánják a pártszervezettől, hogy vezet® ismerjék meg a véle­ményeket, adjanak választ kér­déseikre, s észrevételeiket a valóságnak megfelelően továb­bítsák az illetékesekhez intéz­kedés végett. Az emberekkel való közvetlen törődést tartják a pártszervezet legfőbb felada­tának. Ezzel mérik le a terme­lés pártirányításának haté­konyságát, színvonalát. A párt­tagok igényt tartanak a rend­szeres, alapos politikai tájékoz­tatásra, az információ tovább­adásának ellenőrzésére, segíté­sére, munkájuk értékelésére. Mindezek tartalmi követelmé­nyek, s egyáltalában nem újak. Érvényesítésükhöz nem­ kelle­nek új szervezeti formák, in­kább a régieket kell több tar­talommal megtölteni, a formá­lis vonásoktól megszabadítani. A pártélet sarkalatos pontja a kommunisták nevelése. An­nak figyelemmel kísérése, hogy az élcsapat tagjai, az élet ezer­nyi próbájában hogyan állnak helyt. Segítik-e ezekben eliga­zodni pártonkívüli társaikat? Miként képviselik a párt politi­káját? Az új gazdasági mecha­nizmus gazdaságpolitikai céljai csak az egyéni felelősség meg­szilárdulása, kiterjedése útján válnak valósággá. Ez pedig minden kommunistától szemé­lyes példamutatást, helytállást kíván. Önálló gondolkodó és politizáló készséget, rugalmas­ságot az új viszonyok közepet­te. Egyetlenegy pártszervezet­ben se legyenek „szürke párt­tagok”, akik a párttaggyűlése­­kken, bizalmi értekezleteken meghallgatják a tájékoztató­kat, de a hallottakat „megtart­ják maguknak”. Akik eltűrik a körülöttük lévő lazaságot, fe­lelősséget, igazságtalanságot, vagy válasz, cáfolat nélkül hagyják a­ tájékozatlanságból eredő mendemondákat, esetleg maguk is hangot adnak ilyen­fajta nézeteknek, vélemények­nek. A kommunisták „egy ■nyelven beszéljenek, igen lényeges, hogy beszéljenek, ér­veljenek, meggyőzzenek. A párttagok jelenléte érződjék a körülöttük dolgozók, élők jó politikai tájékozottságán, ál­lásfoglalásán, cselekvésén. Ez a valódi mércéje a kommu­nisták és a pártszervezet tekin­télyének, vezető szerepének. A legtöbb pártszervezetben rendszeressé vált a pártmegbí­zatások teljesítésének értéke­lése. De néhol beérik ennek formális jeleivel. A pártkiad­­ványok terjesztőitől például számon kérik a példányszámot s a pontos elszámolást. Sokkal ritkábban vizsgálják az eladott kiadványok tartalmának ha­tását az emberek gondolkodá­sának formálására. Az ilyen helyeken gyakorta felülről vár­ják olyan kérdések megvála­szolását, melyekkel e kiadvá­nyok bőségesen és színvona­lasan foglalkoznak. A terv teljesítéséről szóló időszakos beszámolók csaknem minden pártszerv tevékeny­ségének megszokott módszeré­vé váltak. E beszámol®­ több­sége azonban nem tükrözte, hogy az adott termelési egy­ség vezető politikai testületé­ben hangzott el. Márpedig a pártszerveknek arra kellenek a termelési mutatók, hogy azok megmutassák, miként tevé­kenykednek az emberek, s mit kell tennie a pártszervezetnek azért, hogy mindenütt normá­lis munkafeltételekkel, ered­ményesen dolgozhassanak. A beszámolók azonban „ömleszt­ve” hoztál­ az adatokat, s at­tól, hogy „megtárgyalták” eze­ket, nagyrészt minden maradt a régiben. Az ilyenfajta „pártellenőrző nés” nem volt hatásos a régi mechanizmusban, s még ke­vésbé lesz az az újban. A be­számoltatási forma mégsem elvetendő, de a formális be­számoltatás feltétlenül! A be­számolásra kötelezett szakmai vezető iránt olyan igényt kell támasztani, hogy a vezető poli­tikai testülete elé saját irányí­tó munkájáról készítsen őszin­te elemzést, tárja fel azokat a problémákat, gondokat, me­lyeknek megoldásához az elv­társi segítséget várja. Az em­ber legyen a témája, a célja e beszámoltatásoknak, sokkal in­kább, mint eddig. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésének kezdetén feltehetően jelentkeznek olyan problémák, amelyekkel az elő­­regyártott receptek nem szá­molhatnak. Az új helyzet adta új problémákra gyorsan, fris­sen, rugalmasan reagálni az a pártszervezet képes, amelynek most is, a jövőben még in­kább a legfőbb tevékenysége, „módszere” az emberek között, az emberekkel végzett politi­kai munka. Jl.-né Ilku Pál felszólalása az UNESCO-konferenciárt­ lku Pál művelődésügyi mi­niszter kedden délután felszó­lalt az európai UNESCO-tag­államok miniszteri konferen­ciáján, amely Bécsben a felső­­oktatás hozzáférhetőségének kérdéseivel foglalkozik. Ilku Pál nagy érdeklődéssel kísért felszólalásában gyakor­lati adatokkal világította meg, hogy Magyarországon semmi­féle hátrányos megkülönböz­tetést nem alkalmaznak a fel­sőfokú oktatásban részesülni óhajtókkal szemben. Kilenc­­m snket felsőfokú oktatási in­­­tézményünkben 90 000 hallga­­­­tó tanul, nyolcszor annyian,­­ mint a második világháború I előtti években. A felsőoktatás­­ demokratizálása, valamennyi társadalmi réteg gyermekei­­­­nek az oktatásba való bevoná­­­­sa elképzelhetetlen az anya­ j­o­gilag rászorulók társadalmi,­­ állami támogatása nélkül.­­ Az Ilku Pál vezette magyar­­ küldöttség kedden este részt­­ vett Klaus kancellárnak a­­ konferencia tiszteletére rende­zett fogadásán. (MTI.) * Karácsonyig még hetven vasúti kocsit ad át a győri vagongyár Több mint egymilliárd-két­­százmillió forint értékű ter­méket készítenek az idén exportra a győri Magyar Va­gon- és Gépgyár dolgozói. Ez a vállalat teljes termelésének mintegy negyvenöt százaléka. A Rába-gyárban előállított és külföldön értékesített cikkek között mennyiségben is, érték­ben is a vasúti kocsik állnak az első helyen. A személy- és tehervagonok exportjáról nyilatkozik a győri vagongyár vezérigazga­tó-helyettese, Knausz László.­­ A­­ vasútikocsi-gyártás nagy része közvetlen, kis ré­sze közvetett exportra került a Ganz-MÁVAG megrendelé­sére. A hazai vasutak részére az idén nem készítettünk személyvagonokat, a Ganz- MÁVAG-nak ötven, négyré­szes motorvonatpótkocsit szál­lítottunk, ezenkívül a bolgár exportra kerülő motorkocsik szekrényeit, futóműveit és kü­lönféle szerelési egységeit. Szeptemberben adtuk át a Szovjetunió megrendelésére gyártott századik, légjavítós vasúti kocsit. — A Csehszlovák Állam­vasutak részére ebben az év­ben nagy sorozatban készítünk vasúti kocsikat A Ba­jela, fülkés személyvagonból nyolc­vanat, a Bai-típusú, termes kiképzésűből százhatvanötöt. A Bai-sorozat már rég el­hagyta üzemünket. A Ba-jelű kocsikból az első tíz hagyta el kedden a gyárat. Kará­csonyig az összes, tehát még hetven személyvagon kerül átadásra. Gyártási progra­munk utolsó szakasza ez a hetven vasúti kocsi. A terme­lést megfelelően előkészítet­tük, megvan tehát a lehetőség arra, hogy a kocsik határ­időre, kifogástalan minőség­ben elhagyják a vagonszerel­dét, és részt vegyenek a vas­úti forgalomban. — Hogyan készültek fel a vagongyári szakemberek a jövő évi vasútikocsi-gyártásra, az exportrendelések teljesíté­sére? — Az 1968. évi szerződése­ket megkötöttük, a gyártás feltételeit már jórészt megte­remtettük. Elsősorban régi vevőink megrendeléseinek te­szünk eleget: a Csehszlovák és a Szovjet Államvasutaknak készítünk nagy sorozatban személyvagonokat. A MÁV ré­szére ötven, másodosztályú személykocsit gyártunk — mondotta Knausz László. —­­ — . Magyar-csehszlovák árucsereforgalm­i megállapodás Kedden a zbraslavi kastély­ban Frantisek Mares csehszlo­vák és Darvas László magyar külkereskedelmi miniszterhe­lyettes ünnepélyes keretek kö­zött aláírta az 1968. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőköny­vet Csehszlovákia és Magyar­­ország között. Magyarország jövőre Cseh­szlovákiának főleg szerszám­gépeket, erősáramú elektro­technikai termékeket, vasúti személykocsikat, híradástech­nikai berendezéseket, mező­­gazdasági gépeket, műszereket, tv- és rádiókészülékeket, hű­tőszekrényeket, bauxitot, alu­míniumot, húst és húsipari termékeket, tojást, sajtot, friss gyümölcsöt és gyümölcskon­­zerveket, friss zöldséget és zöldségkonzerveket, bort, ci­garettát, gyógyszeripari termé­keket, bőrcipőt, textilárukat, fémbútort, camping-cikkeket és játékokat szállít. Csehszlovákia az árucsere keretében főleg szerszámgépe­ket, tehergépkocsikat, sze­mélygépkocsikat, motorkerék­párokat, traktorokat, műszere­ket, szenet, kokszot, hengerelt­árut, villamosenergiát, gyógy­szer- és vegyipari nyersanya­gokat, kerámiai és üvegipari nyersanyagokat, faárukat, pa­pírt, sört, gumicipőt, üveg- és bizsuárukat, sportcikkeket szállít. Kovács Imre, hazánk prágai nagykövete, a magyar—cseh­szlovák árucsereforgalmi meg­állapodás aláírása alkalmából baráti­ találkozót rendezett, amelyen megjelent Frantisek Mares és Darvas László, a két ország küldöttségének vezető­je, és sokan mások. (MTI.) Szovjet határozati javaslat a Biztonsági Tanács előtt Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn folytatta a közel­­keleti helyzet megvitatását. Kuznyecov­, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese felszólalásában hangsúlyozta, hogy addig, amíg izraeli csa­patok megszállt arab területe­ken tartózkodnak, a Közel-Ke­leten nem lehet béke. A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanács elé határo­zati javaslatot terjesztett. Ez nyugtalansággal állapítja meg, hogy a közel-keleti helyzet politikai rendezésében nem sikerült haladást elérni, sőt a térségben tovább nőtt a fe­szültség A szovjet dokumen­tum hangsúlyozza a béke hely­reállításának és a probléma ENSZ-keretekben történő megoldásának szükségességét. A határozati javaslat indítvá­nyozza, hogy a konfliktusban résztvevő felek csapataikat ha­ladéktalanul vonják vissza az­ 1967 június 5-e előtti vonalak­ra. A szovjet dokumentum szükségesnek tartja, hogy az érintett felek közvetlen együtt­működésével az ENSZ kerete­in belül további megbeszélése­ket folytassanak a probléma igazságos rendezéséről. E ta­nácskozások során a követke­zőkből kell kiindulni: a) Az erőszak vagy fenyege­tés alkalmazása összeegyeztet­hetetlen az ENSZ alapokmá­nyával; b) Valamennyi közel-keleti ország politikai függetlenségé­nek és területi sérthetetlensé­gének tiszteletben tartása; c) A palesztinai menekültek kérdésének igazságos rendezé­se;­­d) A szabad hajózás biztosí­tása a térség nemzetközi vize­in, a nemzetközi megállapodá­sokkal összhangban. Kuznyecov kijelentette, hogy a szovjet határozati javaslat a politikai rendezés valamennyi lényeges alapelvét magában foglalja. Az okmány a többi között figyelembe veszi azokat az indítványokat is, amelyek­kel az Egyesült Államok kor­mánya egyetértett Az ENSZ Biztonsági Taná­csának következő ülését ma, november 22-én tartják. (MTI.) Végig a Hosszútopon A MEZEI ÚT még a déli órákban is nyálkás, síkos az éjszakai dértől. A fekete föld fénylik, zsírosan csillog a friss szántás is. A hajlatokban hűvösen fehérült még a dér, és varjak kárognak fázósan a nyárfák tar ágai hegyén. Hi­deg volt az éjszaka, a vadlu­­dak húzása fent a magasban is hideget jelez. A hűvös szél végig-végigharap a határon. A mezők munkásai a­­ munka tempójával hevítik magukat, tenyerükbe lehelnek, és a le­helettől kellemes meleg bizse­reg végig tagjaikon. De mit tehet a traktoros a hideg el­len, aki órák hosszat mozdu­latlanul ül és figyel. A fülke csak a széltől védi, de a hideg szinte sugárzik itt a hűvös vasszerkezetek fölött. A traktorosnak csak a késő este, az otthon melege lazít­ja fel meggémberedett tagja­it. A két fiatalember, Tilinger Antal és Varga Jenő nem tö­rődik a hideggel, belenevet a barátságtalan szélbe. Most a Hosszútop a dűlőn szántanak Mosonszentmiklós határában. Végig a 90 holdas táblán friss szántás csillog. Csak a lapja van hátra, a neheze. Mert itt kidobja néhol az ekét a ke­mény föld, árkot ás a traktor­­ kereke. Olyan itt a lapban a­­ föld, mint a kutyabőrből ké­szült szíj: kemény és szívós. — Fent a dombon álom volt szántani. — Nyár óta 500 holdat hagy­­­­tunk ketten ekéink után. — Mi mindig együtt va­gyunk. Ha valami baj törté­nik, segíteni tudunk egymáson. KÉK MUNKÁSRUHA van mindkettőjükön. Kérdezem, hogy a mosonszentmiklósi ter­melőszövetkezetnek nincs-e pufajkája. Azt mondják: arra még nincs mód, de jó lenne, ha volna, négy évig is eltar­tana egy pufajka. Nem men­ne tönkre a tsz, ha vásárolna. — Azért kifogunk a hide­gen — mondja Varga Jenő. Mutatják, hogy a szerelők a két traktor motorháza köré le­mezt erősítettek, ez bekíséri a motor melegét a vezetőfülké­be. — Úgy melegszünk mi a mo­tortól, mint régen a juhász a­­ juhaitól — mondja Tilinger Antal.­­ Aztán a munkakezdésre te­relődik a szó. Mellettünk do­­l­hog a két Belorusz.­­ — Mik­or van napnyugta a­­ traktorosoknak ilyenkor, ősz­­i időben? — Akkor, ha a Göncölszekér már végighalad a látóhatár egyharmadán. REGGEL hat órakor kezde­nek, és este tíz órakor tálalja otthon a feleség a meleg va­csorát. Mert csak este esznek meleg ételt. Napközben táská­ból falatoznak. — Azt is menetközben — beszéli Tilinger Antal. — Nem állunk le, úgy harapunk a vo­lán mellett. Sietnünk kell, hogy a fagyok előtt végezzünk a szántással Társaink is így sietnek. Úgy tudom, még egy hét, és befejezzük a szántást. Néhány hete kukoricaszárat orkánoztak. — Az jó munka volt. Mehet­tünk éjfélig is, összejött na­ponta három—négy munka­egység. Társaikkal reggelente, mun­kakezdés előtt találkoznak, ott tudnak egymás munkájáról, gondjáról beszélni és vasárnap esténként a vendéglőben. A HIDEG SZÉL befurakszik a traktorosok kék munkaru­hája alá, és a traktorok mind mérgesebben dohognak, mert otthagyták őket gazdáik. El­búcsúzunk. Az ekék belehasí­tanak a Hosszútop a dűlő húsá­ba. A két traktoros estig már nem vált szét egymással. A traktorok beszélgetnek veze­tőik helyett. — Pék — jó társak a munkában. rw#s? HM»

Next