Kisalföld, 1968. február (13. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1968. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK + XXIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ára: 70 fillér Termeld vásárlók Eltelt az első hónap, amelyet a legtöbb üzemben, vállalatnál kritikus időszakként jellemeztek. Nem mintha a Győr-Sopron megyei üzemek vezetői, közösségei számára az új gazdálkodási rendszer vadonatúj feladatot jelentene. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésére a legtöbb helyen „teljes vértezetben” készültek. Kivált lényeges és örvendtes fejlődést értek el a gyárak a piaci szemlélet és kapcsolat fejlesztésében. A múlt évi gyártási tevékenységben is szinte mindenütt jelen volt a nagy kérdés: „Eladható-e a termékünk, megnyeri-e a vásárló tetszését?” S a Győr- Sopron megyei üzemek, kisipari szövetkezetek dicséretes módon részt vállaltak ab-ban, hogy a kereskedelem bőséges árukészletekkel várhatta a vásárlókat a mechanizmus első hónapjában is. Jó, erős bázisról kezdhettek tehát hozzá az új rendszerű gazdálkodáshoz mindenütt. De nem problémáktól mentesen! Néhol anyaghiány okozott aggodalmat, másutt, főleg a divatcikkeket gyártó vállalatoknál a kereskedelmi igények nem tisztázódtak még. A kooperáló partnerekkel szükségessé vált viták sem mindenütt rendeződtek. De nagyjában és egészében sikerült a helyes vágányra beállniuk. A nehézségek, zökkenők jó része nem az új mechanizmussal kapcsolatos, hanem nagyon is hagyományos. Hiszen az alapanyag nem lett több, s a kooperációs kötelezettségek pontos, lelkiismeretes teljesítésében sem következhetett be mintegy varázsütésre fordulat. Erre az ösztönzők még nem hatnak, valószínűleg hoszszabb időnek kell eltelnie érvényesülésükhöz. Annyi azonban bizonyos, hogy a zökkenőkkel bajlódó kollektívák is mentesek a pánikhangulattól, higgadtan, nyugodtan végzik dolgukat vezetők és beosztottak egyaránt Érződik annak a sokoldalú és összehangolt meggyőző munkának a kedvező hatása, amelyet a párt- és mozgalmi szervek az új gazdaságirányítási rendszer céljáról, lényegéről folytattak. Számos kételyt, tévhitet eloszlattak, s bizakodást, törekvést hintettek el az emberek lelkében. A januári átrendezés ezt még inkább erősítette. Az emberek, kivált az átlagos jövedelemmel bírók tapasztalhatták, hogy a párt és a kormány szem előtt tartja a dolgozók létérdekeit. A vártnál könnyebb dolguk volt a pártszervezeteknek, hiszen a rémhírek, de az emberek józan számításai is, a termelői és fogyasztói árak egybevetése némely cikk és szolgáltatás árában lényegesebb változást ígértek. Fellélegeztek a saját otthont építők, és berendezők s a nagycsaládosok. Néhol elhangzik a „csak így maradjon” kívánság. Az évtizedek óta jóformán állandósult a termelési költségek alakulását nem követő, rögzített árakhoz szokott embereknek ez a reagálása, megjegyzése. A párt-, mozgalmi és gazdasági vezetőknek nem kevés erőfeszítésébe kerül annak megértetése, hogy az új gazdasági mechanizmusban az árakat leginkább a gyárakban alakítják. A termelési ráfordítások a gyárakban, kisipari szövetkezetekben képződnek, az ott dolgozók által. Az árak alakulását tehát döntően az áruk előállításába fektetett élő és holt munka mennyisége határozza meg. A gépek, termelő berendezések gazdaságos működtetése, anyag-, energia- és szerszám-takarékosság a munkaidő teljes kihasználása új érték előállítására, a minőség és termelékenység alakulása, mind-mind árképző tényező. Alakításában kinek-kinek megvan a szerepe, tennivalója és felelőssége a termelés szervezetében. Minden termelő egyben vásárló is. Fontos annak tudatosítása tehát, hogy a januári árrendezés nem egyszeri lezárt aktus. Az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások hatóságilag rögzített árainak kivételével sok ezernyi cikk ára változhat. A ráfordítások és a kereslet függvényében. Ez merőben szokatlan, újszerű, s az ármozgások irányától függően érinti a vásárlókat. A megtakarítás általában kellemesen, a többletkiadás annál kevésbé. Az új gazdasági mechanizmusnak az árakra és az életszínvonalra gyakorolt kedvező hatása nem érvényesül máról holnapra. Szívós, következetes és lelkiismeretes munkát kíván mindenkitől. A tartalékok becsületes feltárását, a köz hasznára való fordítását, a társadalmi és vállalati érdek teljes azonosságát. Elvetését az olyan törekvésnek, mely „ügyeskedéssel” akar a saját vállalata dolgozóinak nagyobb nyereségre szert tenni. Ha ilyen tendencia tért hódítana, mások is étvágyat kapnának rá. Ennek pedig következményét a vásárlók fizetnék meg. Tehát azok is, akik az „ügyeskedésre” példát adtak. A Győr-Sopron megyei üzemek dolgozói jó hírnevükhöz méltóan járjanak elöl a gazdasági reform valódi célkitűzésének megvalósításában, a munka hatékonyabbá, jobbá tételében, a tartalékok feltárásában. Ilyen tartalék a termelékenység növelése. E tekintetben a múlt évben a Győr- Sopron megyei üzemek az országos átlagtól jelentősen elmaradtak. Helyénvaló s időszerű tehát, hogy határozottan, következetesen hozzálássanak e tartalék feltárásához. Jakus Lajosné Esti telefon az 5/42-es gyógyszertárból A szeszélyes idő magával hozza a meghűléses megbetegedések számának növekedését. Bár megyénkben nincs influenzajárvány, a gyógyszertárakban mégis nagy a forgalom. Szerdán este zárás előtt néhány perccel hívtuk fel a mosonmagyaróvári 5/ 12-es gyógyszertárat. A vonz másik végén Tóth Imre vezető gyógyszerész a következőket mondotta: — Gyógyszertárunk a legnagyobb a városban, tíz patikus és asszisztens dolgozik benne. Ma hatszáz receptre szolgáltattunk ki sokféle gyógyszert. Készleteink bőségesek, 750 000 forint értékű gyógyszer van a raktárban. A gyógyszertár forgalma az év minden szakában nagy, mert központi helyen van. 1690 óta van patika ebben az épületben. Az ország egyik legjobb, legrégibb gyógyszertára vagyunk, s elődeink sok százezer betegen segítettek. 1968: százmillión felül Folytatódik az 1-es számú főútvonal átépítése Koncentrált program — így nevezik röviden a KPM Győri Közúti Igazgatóságán a Bécset Budapesttel összekötő 1-es számú főútvonal átépítését. Tavaly 131 millió forintot emésztett fel az évre esedékes tervek megvalósítása. Komárom megye területén 8, Győr-Sopron megyében pedig 40 kilométer hosszú útszakasz műszaki átvétele történt meg. Jelenleg javítják a gépeket, az emberek pedig szabadságon vannak. Három vállalat emberei dolgoznak az idén is a még hátralévő útszakaszok átépítésén. A szerződéseket már megkötötték. A Közúti Igazgatóságon szerdán délután elmondották, hogy az idén is 100 millió forintot meghaladó összeget szándékoznak az 1-es számú főútvonal korszerűsítésére költeni. 1 . Mosonmagyaróvár átkelő szakasz: 17,5 millió A legtöbb munkát, gondot és költséget a győri átkelő szakasz megépítése okozza. Ennek részleteiről, tennivalóiról az utóbbi időben sokat tárgyaltak a szakemberek és Győr vezetői. A győri átkelő szakasz 130 milliós teljesen kidolgozott programját külön ismertetjük. 1968-ban a Paprika csárdától egészen Mosonmagyaróvár túlsó végéig át kell építeni az utat. Ebből 17,5 millió forintot emészt fel a mosonmagyaróvári átkelő szakasz, amelynek munkálatai 1968- ban kezdődnek és fejeződnek be. Pihentetik a töltést Győr nyugati kapujától a Rábca-hídig új nyomvonalon fut majd az 1-es számú főútvonal. A jelenlegi nádas területet feltöltik. A töltés elkészül az idén, azonban pihentetik, hogy a megbolygatott talaj nyugalmi állapotba kerüljön. Ezután aszfaltozzák le. Ezáltal az esetleges süllyedéseknek akarják elejét venni. Ha az időjárás kedvező lesz, felvonul a hatalmas gépezet, és futószalagszerűen folytatódik a fontos országos és nemzetközi főútvonal építése. A jövő év második felében az országhatártól Budapestig már átépített útpályán bonyolódhat le az egyre növekvő forgalom. Cs. I. Az idei fejlesztési terv a megyei tanács napirendjén Tartalmas, hónapok gondos előkészítő, elemző munkája után formába öntött tárgysorozatról tanácskozott szerdán délelőtt Győrött a megyei tanácsülés. Az idei első tanácskozás gazdag volt napirendben, s témában is, az előterjesztett javaslatok megyénk valamennyi lakóját érintik. Önállóság, felelősség — A gazdaságirányítás új rendje a tanácsi munkában is változásokat hozott, szélesedett a tanácsok önállósága, s ezzel arányban a felelősség is — mondotta Kecskeméthy István vb-elnökhelyettes az első napirend, a megye idei költségvetési és fejlesztési tervét tartalmazó írásos jelentés kiegészítéseként. Az új mechanizmusban lényegesen bővül a tanácsok hatásköre, megszűnt a szakigazgatási szervek kettős alárendeltsége, s ezentúl ott döntenek, ahol a feladatok megoldásának igénye jelentkezik. Az önállósággal járó nagy felelősség része az is, hogy az adott terület kommunális, szociális, egészségügyi, művelődési igényeinek felmérését, fejlesztésének meghatározását nemcsak megállapítani szükséges ezután, hanem az ezzel járó létesítési és fenntartási költségek előteremtéséről is gondoskodni kell. — Bizonyos gazdasági szabályozók — az önállóság növelése után is érvényben maradnak, a kormány hagyja jóvá megyei tanácsonként. Ilyen például a központi költségvetésben meghatározott állami támogatás mértéke, amely 1968-ra 250 millió forint. Ez az összeg az (Folytatás a 2. oldalon) Sziget a szigetvilágban Idegenforgalmi tájékoztatóink kicsit mostohák az Öreg-Duna és a Kisalföld „házi Dunája” által körülölelt tájhoz. Néhány címszó és közhely — ennyi bennük a Szigetköz, de hol a lelke ennek a tájnak? Ott-e, ahol a síkság a látóhatár széléig elnyúlik, vagy feljebb, a harmadik — a belső Dunaágnál? Akik valamennyi zegzugát bejárták, a szigeteket tartják fél tavaszon a legszebbnek. Kanyarokat öltő hurkokat képző folyó pántlika fűzi halárissá őket. Dunakilitinél kezdődik a sor: Tejfalusziget, Doborgazsziget, Sérfenyősziget, Cikolasziget és Galambos sziget. A szigetek között is egyike a legkisebbeknek Tejfalu. Negyven család lakik mindössze ebben a kicsi faluban. Az ember nem tud másra gondolni, csak a szülőföld mérhetetlen szeretetére, hogy még a közös gazdálkodás idején is ragaszkodnak a kis településhez. Holott a legközelebbi vendéglő, holt három kilométerre van, ennyi az iskola is, mert az iskolahelyiek kitűzött telken végül is nem oktatás háza kapott helyet, hanem a tűzoltószertár. A szertár falát már felhúzták. Bontásanyagból készült, de így is meglehetősen drága lett. Számunkra azonban érthetetlenebb ennél: miért ide készült a szertár? A falu központi fekvése miatt talán? Szívesen fogadtak volna az itteniek egy nagyobbacska szobát, amelyet még klubnak sem kellett volna elnevezni, csak televízió került volna beléje. Egy szobát, ahol fiatalok, öregek beszélhettek volna örömükről, gondjukról, ahol néha egy-egy előadást meghallgattak volna. (Egyáltalán: van-e hely ebben a kicsi faluban, ahová megbeszélésre össze lehet hívni az embereket?) Olyanok nevében továbbítjuk ezt a gondolatot, akik szeretik ezt a környéket. Hogy szeretik, van rá bizonyíték. A termelőszövetkezet, ahová tartoznak, 55 forint 60 fillért fizetett idén munkaegységenként. Az érték előállításában benne van a szorgalmas kiliti fiatalok mellett a szomszéd falucska embereinek munkája is. A klubhelyiségre, boltra vonatkozó óhajt a tejfaluiak nem sürgetően közölték. Hogy mégis sürgető üzenet lett belőle, ezt az odavalósiek türelme keltette bennem. Próbáljon valaki leélni egy teljes életet ott, ahol egy rosszul ellátott kis magánbolt tart egyet-mást, de minden lényegesebb cikkért kilométereket kell megtenni! Ahogy a tejfaluszigetiek a községük fennállása óta csinálták. De hát ma 1968-at írunk! Rácz B. Szakemberek a városért Szerdán délután fontos tanácskozás színhelye volt a győri városháza kisterme. A tanács vezetői az állandó bizottságok elnökeit és titkárait hívták meg. A megbeszélés lényegéről dr. Csemitzki Gyula, a végrehajtó bizottság elnöke a következőket mondotta: — Állandó bizottságaink jó munkát végeztek a múlt esztendőben. Vezetői és tagjai kiváló szakemberek, és hasznos segítséget adnak a tanács dolgozóinak mindennapi munkájuk végzésében. — A múlt évben a tanács nyolc állandó bizottsága 73, figyelemre méltó javaslatot terjesztett a végrehajtó bizottság és a tanácsülés elé. Az idén még több segítséget szeretnénk kapni az állandó bizottságoktól. Erre annál is inkább szükség van, mert feladataink, de ugyanakkor hatáskörünk is lényegesen megnövekedett. Újban, szépben A kismegyeri várva várt új iskolában és óvodában szeptember 9-e óta van tanítás. A termek otthonossága összeszokott, iskolaszerető közösséget dicsér. Képek és virágok, mindenütt rend, fegyelem, tisztaság. A gyerekek örülnek a jól felszerelt osztályoknak, élvezik a sok szépet, újat, a kovácsműhelyi iskola nomád körülményei után. Egyelőre csak az iskolásoknak van ebéd a napköziben, de két hét múlva már az óvodások is a központi gyermekkonyháról kapják a napi ételt. A kis óvodások játéka (mint a kép is bizonyítja) legtöbbbször az életből való. Tanácskozás az üzemi étkeztetésről A Mosonmagyaróvár városi Párt-végrehajtó bizottság szerdai ülésén a többi között az üzemi étkeztetésről tanácskoztak. Bicskey Károlylyal, a Nyugat-Magyarországi Üzemi és Vendéglátó Vállalat igazgatójával beszélgettünk az érdeklődésre számot tartó napirendről: — Vállalatunk mosonmagyaróvári tevékenységét a városi párt-végrehajtó bizottság jónak értékelte. Az elismerő szavaknak örülünk, és a következő hónapokban tovább javítjuk szolgáltatásunk színvonalát. — Mosomagyaróvári egységeink összes forgalma az elmúlt évben elérte a tizenötmillió forintot Üzemi étkezdéinket annyira fejlesztettük, hogy a később jelentkező igényeknek is eleget tudunk tenni. A múlt évben a városban két új üzletet nyitottunk, az idén pedig a Duna-parton üzemeltetünk büfét és konyhát.