Kisalföld, 1968. május (13. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1968. MÁJUS 1., SZERDA *■ XXIV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Májusi köszöntő A virág, amely ma hajnalra kibomlott: májusi virág, s a virágba borult fák: májusi fák, égő lobogók. A kert, a hegy, a város májust köszönt. Lobogókkal — tépett, foszló, öreg zászlókkal és feszülő mai selymekkel. És a réteken, tereken örvendezve májusfák állnak. Szalagokkal díszítjük,- virágfüzérekkel, ágakkal. Májusi jelekkel: szabadsággal, hűséggel, emlékezéssel. De mi volt, ki adta meg ezt az első májusi — a május 1-re mondjuk csak így: májusi — jelt? Talán az a párizsi határozat 79 évvel ezelőtt, amely a II. Internacionálé első alakuló kongreszszusán kimondta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni mégpedig oly módon, ha egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon, a munkások követelik a hivatalos szervektől a napi nyolcórai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását... Egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május elsején ... Ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjául...” A május 1-ét a munkásosztály avatta nemzetközi ünneppé. De a májusi jel — a szabadság jele — az első májusfák dacoló és diadalmas jeladásai már régebbről hirdették a májust. Az üldözésben, a rabságban születtek ezek a májusfák, „szabadságfa” is lett hát az első nevük: L’ arbe de la liberté Az első májusfát — de ki tudja pontosan, hogy a világ minden táján a szabadságért szót és fegyvert emelő népek hol állították pontosan a legelsőt? — talán az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében az új világba. Innét is a hajó neve — Májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben amerikai körútjáról visszatértekor a plymouthi kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfája, a May Flower, a miénk az osztrákok akasztófája”. A májusok a szabadságért harcoltak, a szabadságot köszöntötték. A latin eredetű szó is, május is azt jelenti: virágnyitás, újjáéledés. Az első szervezett május 1-ét — miként az a határozat Párizsban meghozatott — 78 évvel ezelőtt ünnepelte a világ, és egyetlen esztendővel sem maradtunk el mögötte. 1890-ben május 1-re nagyarányú felvonulást terveztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. A május 1. virágai mégis kibomlottak. Kisebb csoportokban vonultak ki a Városligetbe a munkások, számuk végül is hetvenezerre növekedett. A fővárosban ez addig sohasem látott, hatalmas tömeg volt. Az akkori gyűlésen felolvasták a szentpétervári munkások üdvözlő táviratát is. A májusi menetben ma sok helyen öreg, tépett zászlók is vonulnak. Harcok, küzdelmek, győzelmek zászlóveteránjai. Az idei májusi zászlók rengetegében egy öreg lobogó 77 éves születésnapját üli. Jártam „nála” Orosházán, történelmünk e zászló tanúja előtt tisztelegni: ez a zoszló, öreg selyem adta az első jelet a parasztság csatlakozásának a munkásokhoz, ez vezette az első, szervezett viharsarki földmunkás-megmozdulást. Fehér selyem, egyik oldalán pirossal hímezve a három 8-as, a másikon: Föld! Kenyér! Szabadság!” 1891. május 1-én bontották ki először — sortűz is dörrent ekkor, a riadt hatalom, a főszolgabíróság a főispánnak „orosházi zendülés”-ről táviratozik. A májusi zászlók történelme csendőrségi, katonasági utasításokban, statáriumban, ügyésziségi végzésekben, bírósági ítéletekben is olvasható. És a történelmet, életünket maradandóvá rögzített költői sorok! Juhász Gyula „Május ünnepe” így kezdődik: „A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen Csak robotoljon csöndben a remény!” ... Vonulnak a májusi zászlók, a történelmet írják, és róluk az időt maradandóvá jegyző „riporterek” rónak sorokat. Ady Endre a 65 évvel ezelőtti május 1-ről így tudósít: „Vörös lobogók alatt rengeteg ezer ember ünnepel ma Magyarországon. Belereszket a gyöngeszívű annyi... Forradalom zúg a világon, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, fojtó házitűz pusztít...” A májusi zászlókba történelem szele kap. Egy pillanatra, csak egy rövid idézetre még álljon meg a krónikás az 1919 esztendőnél. Csak egy háromsoros rendeletet idézzünk, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács adott ki. „A Magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel”. Vonulnak a zászlók, virággal, májusiakkal köszöntjük május 1-ét. Köszöntjük most az ünnepet, az örömöt, a virágnyitást, az újjáéledést. A vidámságnak, szép hagyománynak se szeri, se száma. Sokágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa zöldág. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állították kedvesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legények, s arra a sok ajándákot. Van olyan hagyomány is, ahol csak a falu szépe kap májusfát. Hagyományok s mai vidám ünnepi szokások: zene, tánc, bál. De épp ezért is, mielőtt Juhász Gyula megkezdett versét befejeznénk, idézzük legalább emlékeztetőül az első két sorát. ..A hatalom kiadta a parancsot:/ Ne legyen ünnep május elsején!” De így emelkedik magasba a vers, mint ahogy a májusi zászlók is emelkednek: .......Mint győzedelmi zászló, égbe lendült a jegenye s ezer pacsirtadal Hirdette boldogan és büszkeséggel, Hogy itt van május és a diadal!” ... K. Gy. Ára: 1,5 Ft Tartalomból: Dísztávirat születésnapra Teréz mama Az ember, a kozmosz fia Szabálytalan boldogság Szakszervezeti munkások kitüntetése Tegnap délelőtt a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsán ünnepi pártnapon adták át a szakszervezeti munkában 15, illetőleg 10 éve élenjáróknak a „Szakszervezeti munkáért.'’ kitüntetést. Aranyérmet kaptak: Mező József, az SZMT munkásvédelmi főfelügyelője, Dovánszki Lászlóné, a Szakszervezet Megyei Tanácsának tagja, Kulcsár Jánosné, a Pedagógus-szakszervezet megyebizottságának. Németh Mihály, a győri járási Pedagógusszakszervezeti bizottságnak tagja. Rudas Dezső, a KPVDSZ megyei bizottságának tagja. A tízéves munkásságot elismerő ezüstérem kitüntetésében részesültek: Jenőfi Istvánné, az SZMT könyvelője, Salamon Mihály, a MVG szakszervezeti bizottságának és Sztupa László, az SZMT sportbizottságának tagja. A kitüntetéseket Ujfalusi Sándor, az SZMT vezető titkára nyújtotta át. Méltatta a kitüntetettek érdemeit, megköszönte áldozatos önzetlen és eredményes munkájukat, s jó egészséget, sikereket kívánt további életükben közhasznú tevékenységükben. tömörülés a fö utcán. Fz a falu közepe. Itt van a buszmegálló is, itt áll néhány pad, és most itt sürög legalább ötven ember. — Kisgyűlést tart a röjtökmuzsaji téesz? — Répát húzunk — mondja egy asszony —, jöjjön csak közelebb! A padon Németh Sándor növénytermesztési brigádvezető. Ölében papír, tele nevekkel. Mellette áll a tsz erdésze, Szalai Dénes, övé a kőlap is, amelyben tartja, a sok összehajtott cédulát. Rajtuk számok, parcellaszámok, a cukorrépáé. És ki-ki húzza a maga szerencséjét — Annus, szerencsés vagy. — A hetizenegyest húzta. — Az hol van? — A Szíj-dombon. — És miért olyan jó a Szíj-domb? — Jó kapáló földek meg ott vannak a cseresznyefák. — Ki lesz a szomszédom? — hangzik, és harsányan kiáltja melléje valaki a számát. Fiatal legény következik a húzással, bediktálja a számot, szerencsés lehet a keze, mert egyszerre többen is kérik: — Nem cserélsz? majd otthon megbeszéljük. Csendes zsörtölődés: ■ — Nahát, az idén a pokolban kapálok — idős ember nézegeti a céduláját: 43-as. — Hova szól ? — Az erdő mellé. — Kicserélem a számomat — pörlekedik az egyik aszszony —, én emellé nem megyek kapálni! — Mi baja a szám— Senki se szeret mellette kapálni — így az asszony —, szélesen jár, összetiporja a soromat. Lassan kiürül a kasap a cukorrépa mind művelője lel. — A kukoricát, takarmányrépát hogyan osztják el ? — ÍgY, mint a cukorrépát. Kalapból húzzuk, a falu köze,pén. Még a takarmányt is így mérjük kaszálásra. Megindulnak néhányan nagy sietséggel. ..Még ma kimegyek, megnézem, mi ,lyen az a föld”. Néhányan maradnak. Mert a falu közepén mindent meg lehet beszélni, mindent el lehet dönteni ... g-nc Répahúzók — Nem tudom, széddal? — MÁJUS 1 (Szönyi Gyula rajza) A Soproni Sörgyár az első a vállalat üzemei között A Magyar Országos Söripari Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A Soproni Sörgyárban tegnap délután fél 3 órakor kezdődött az ünnepség, amelyen megjelent Fördős László, az NISZMP Sopron városi Bizottságának osztályvezetője. Varga Pál, az Országos Söripari Vállalat vezérigazgatója. Szladecskó György, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, dr. Mészáros Gyula, a Sopron városi Tanács végrehajtó bizottságának titkára. Elöljáróban Szilágyi Ferenc, a Soproni Sörgyár igazgatója, aki már a központi ünnepségen megkapta a ,,Kiváló dolgozó” kitüntetést, ismertette a soproni gyár eredményeit. A múlt esztendőben munkaversenyt hirdettek az egyes gyáregységek között, és ezt a soproni gyár nyerte meg. Ezzel az eredményével jelentősen hozzájárult a vörös vándorzászló elnyeréséhez. A fő törekvés — a növekvő sörfogyasztási igények kielégítése minőségben és mennyiségben egyaránt — sikerült. A múlt évre tervezett 336 000 hektoliter sörrel szemben 340 000 hektoliter sört gyártott a Soproni Sörgyár. Az 1968. év fokozott követelményeket támasztott a gyár kollektívájával szemben. Bevezették a 44 órás munkahetet, ugyanakkor az éves sörgyártási tervet 348 000 hektoliterre emelték. Azelső negyedév eredményei máris kedvező képet mutatnak. A tervhez mérten és a 44 órás munkahetet is figyelembe véve 6,4 százalékkal növekedett a termelés. .Ebben az évben kulturáltabban, vagyis palackokban kaphatja a közönség a sör nagyobb részét. A palackozott sör mennyiségét a gyár 10 százalékkal növeli. Sokat segítettek a kiváló eredmények elérésében a szocialista brigádok. A gyár dolgozóinak több mint 70 százaléka tagja valamelyik szocialista vagy ezért a kitüntető címért dolgozó munkabrigádnak. Az idei cél: a szocialista gyáregység cím elérése. Jelentős az eredmény a munkásvédelemben. Az 1966. és 1967 évi eredményeket figyelembe véve a Soproni Sörgyár a megye élelmiszeripari üzemei közül az élen halad a balesetvédelemben, és ezzel elnyerte az SZMT serlegét. A jó eredmények jutalmaképpen Varga Pál, a palackfejtő művezetője ..Az élelmiszeripar kiváló dolgozója” kitüntetést, tizennégyen pedig a ,,Kiváló dolgozó” jelvényt, illetve oklevelet nyertél, el. A gyár egész kollektívája az idén 21,6 nap tiszta nyereségrészesedést kapott, a tegnapi ünnepi ülésen pedig több mint 60 000 forint jutalmat osztottak ki. Varga ,az Országos Söripari Vállalat vezérigazgatója elismerését fejezte ki a Sopron Sörgyár vezetőinek és dolgozóinak, majd Fördös László, az MSZMP városi bizottsága és a Sopron városi Tanács végrehajtó bizottsága nevében kívánt jó eredményeket és sikereket a Sörgyár dolgozóinak. Szladecskó György, az Országos Söripari Vállalat szakszervezeti bizottságának ''titkára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezett munkaverseny legjobb eredményt elért két brigádjának, a palackfejtő brigádnak és megosztva a második helyet a karbantartó és a főzőházi brigádnak átnyújtotta a díszes serlegeket. (1.) i w Éljen május 1., a munkás-nemzetköziség nagy ünnepe! i——(ÉMIÉI—i^— Látogatás BELGRÁD (MTI) . A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériumának határőrküldöttsége. Szabó Gusztáv vezérőrnagy vezetésével többnapos látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A delegáció a jugoszláv határőrség több egységét és intézményétátogatta meg. A delegációt fogadták a jugoszláv nemzetvédelmi és belügyminisztérium vezetői. A fogadáson részt vett a határőrség parancsnoki kara.