Kisalföld, 1968. szeptember (13. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

. Csehszlovákia Fokozott aktivitás Az elmúlt napok Csehszlovákiában a fokozott politikai aktivitás jegyében teltek el. A legmagasabb szintű párt és állami vezetők különböző fórumokon fejtették ki véleményüket és foglaltak állást a jelenlegi helyzetről és az ország fejlődésének további feladatairól. Az alapvető kérdésben — a moszkvai egyezmény végrehajtását illetően —, a csehszlovák vezető személyiségek kinyilvánított megállapításai teljes nézetazonosságot tükröznek: a sikeres haladás elengedhetetlen feltétele a moszkvai megállapodás következetes és maradéktalan végrehajtása. Erre a következtetésre Csehszlovákiában az elmúlt nyolc hónap gyors változásainak, sokszor drámai fordulatainak elemzése alapján jutottak. Az elemzés nem kevés — korábban hiányzó — önkritikai elemet is tartalmaz. A párt- és állami vezetők kijelentették, hogy nem léptek fel kellő eréllyel a jobboldal kísérleteinek növekvő veszélyével szemben. Mindezek ellenére az állásfoglalásokból kicsendülnek olyan nézetek, hogy a szocialista országok közös akciója nélkül is képesek lettek volna a jobboldal fékentartására. A politikai megfigyelők egyetértenek abban, hogy Csehszlovákiában általános megértésre talál az ország vezetőinek az a törekvése, hogy az adott viszonyokból kiindulva a jövő feladataira összpontosítsák a figyelmet. A politika fő iránya: a párt központi bizottságának idén januárban és májusban jóváhagyott alapelveinek folytatása, a közben előfordult hibák kiküszöbölésével. Az ország vezetőinek többsége előtt nyilvánvaló és ezt kifejezésre is juttatják, hogy a mindennapi élet konszolidációja nem jelenti automatikusan a politikai problémák megoldását. (MTI.) Kemény egy darabig tétovázott, aztán a német követség számát tárcsázta. Igazán bosszantotta, hogy éppen most nem sikerült elérnie Höttlt, amikor pompás értesüléseket közölhetett volna vele. Hiszen Höttl, a Gestapo-ember sokkal jobb hajlandóságot mutatott már március 19-e óta Szálasi Ferenc és mozgalma iránt, mint akár Veesenmayer, akár Kurt Haller, akit a követ azzal bízott meg, hogy közvetítsen közte és a nyilasok között. Kemény Gábor már régen tudta, hogy bizonyos viták vannak a külügyek és az SS-ek, vagyis Ribbentrop emberei és Himmler szolgálata között. Höttl már nem egyszer tudomására hozta a nyilasoknak, hogy ha rajta állna, akkor Szálasi már régen kormányt alakíthatott volna, s eltávolították volna Horthyt, mert a kormányzóval mindig csak baj van. Ezzel szemben Veesenmayer folyton alkotmányjogi aggodalmakra hivatkozik, s csak fehetlenül állt szóba velük No, de mindegy: nem vitás, hogy Weesenmayer hajlandósága is megnövekszik majd, ha ilyen hírt kap tőlük. A német követség telefonközpontosa Kemény Gábor kérésére kapcsolta Kurt Hallert. Haller hajlandónak mutatkozott azonnal fogadni Keményt. Fél óra múlva Haller és Kemény már együtt ült az Úri utca 64. egyik szobájában. — Tegnap este — adta elő lelkendezve mondókáját Kemény — Horthy a titkos tanácsosokkal végleg elhatározta, hogy fegyverszünetet kér az "angolszászoktól, az amerikaiaktól és a szovjetektől... Keményt meglepte, hogy — Hallert nem lepte meg a hír. — Ismétlem — mondta —, embereink jelentették, hogy tegnap este a kormányzónál ülést tartottak a titkos tanácsosok Végleg elhatározták hogy a kormányzó fegyverszünetet kér az angolszászoktól, az amerikaiaktól és a szovjetektől... Ez a hír biztos forrásból származik... Olyan biztos, mint ahogy én itt ülök ... Haller unott arckifejezése azonban ezután sem változott meg. — Ezt tudjuk — mondta. — Tisztában vagyunk az eseményekkel. Kemény elképedt. Azt hitte, hogy a Várban szolgálatot teljesítő egyik nyilastól származó hírrel óriási szolgáltat tett a németeknek, s lám, azok már régen tudták a dolgot. Hihetetlen, hogy milyen jó hírszerzésük van! Kemény egy kicsit megtorpant a beszédben, a számára váratlan helyzet megakadályozta abban, hogy az előre felépített módon adja elő mondanivalóját. Haller sürgette: — És mi mondanivalója van nekünk ezzel kapcsolatban? — Szálasi Ferenc pártvezetőm megbízásából jövök —találta meg a folytatást Kemény. — Szálasi most kijelentette, hogy ettől a pillanattól kezdve a kormányt és a kormányzat törvénytelennek és alkotmányellenesnek tekinti, kész azonnal, saját kezdeményezésére felállítani saját kormányát és átvenni a hatalmat__ Haller sóhajtott. Sejtette előre, hogy ez lesz a vége Kemény azért rohant hozzá olyan sürgősen, hogy ebből az alkalomból újból erőszakolja, a németek juttassák őket hatalomra. Haller maga is látta, előbb-utóbb ez lesz a vége, de hát nem szabad elhamarkodni a dolgot. A nyilasok persze azt hiszik, hogy olyan forrón eszik a kását, ahogy főzik. Nem árt egy kicsit megleckéztetni őket. — Akkor miért nem teszik? — kérdezte nem minden él nélkül. — Miért nem veszik át a hatalmat? Kemény nem vallhatta be, legalábbis nyíltan nem ismerhette el, hogy ehhez nincs erejük, s csak a németek kegyétől várnak mindent. A külügyminiszter-jelölt megpróbált diplomatikusan fogalmazni: — Egy feltételünk van ... — Feltételük? — szinte gúnyolódott a német követség embere. — Mi az? Nocsak, ki vele ... — Hát az, hogy önök foganatosítsák a szükséges politikai rendőri intézkedéseket ... Haller nem reagált. Kemény kénytelen volt folytatni, bár ez még inkább önleleplezővé tette mondókáját: — ... Minthogy mi, például nem tartóztathatjuk le a miniszterelnököt. — Szóval, mégis miként gondolják? Kemény zavartan hallgatott. — Hogy érti ezt? — nyögte ki végül. — Ki kezdje a dolgot? Kié legyen a kezdeményezés? — A kezdeményezést természetesen Szálasi Ferenc veszi a kezébe! — jelentette ki a fiatal báró nagy hangon. — Szálasi Ferenc az Isten által a nemzet élére rendelt vezető! — Tehát nem német kezdeményezést kívánnak? — faggatta tovább a német a nyilait. (Folytatjuk.) 1 PINTÉR ISTVÁN: DOKUMENTUM REGÉNY 10. „Sírtam és még most is sírok” Mindenki gyermekéért A Kossuth Rádióban a múlt héten megismételt riportsorozat — Szökevények az éjszakában, Utcagyerekek és Gyermeklányok az éjszakában — minden bizonnyal nagyon sok embert megdöbbentett, elgondolkoztatott, és el is keserített. Kubinyi Ferenc műsorszerkesztő jóvoltából sikerült egy győri rádióhallgató, Bodócs Istvánná véleményét summázva megismernem a Rádió- és Televízió-újságból. Az utolsó, vasárnap esti adás nyomasztó élményét a szülői felelőtlenség elképesztő példái mélyítették, komorították el bennem elsősorban, de a Bodócs Istvánnéhoz írott kedves szerkesztői válaszlevélben is találtam elszomorító mondatot: „...számtalan javaslat érkezett idős pedagógusoktól, sajnos gyakorló pedagógustól egy levelet sem kaptunk.” □Hétfőn három gyakorló pedagógussal szerettem volna beszélni a témáról, de sem júliusban, sem most nem hallgatták. Remélem, hogy pechem volt, de nem kísérleteztem tovább, elindultam megkeresni a nyugdíjas pedagógust. Kertes ház kapuján csöngettem, ősz hajú, szemüveges néni engedett be. — Igen, én írtam a levelet, fiam. Egész éjjel nem tudtam aludni, sírtam, és még most is sírok, mikor visszacsengenek fülemben azok a szörnyű mondatok. Éppen szenvtelenségük miatt félelmetes, hihetetlennek tűnő vallomások gyermekek szájából. Hát hogyan juthatnak idáig? S hogy engedhetjük meg, hogy tovább fertőzzék társaikat? Én azt is megírtam, hogy el kellene őket különíteni az iskolákból. De nagyobb körültekintéssel — hisz milyen intézetek azok, ahonnan sorozatosan elszökhetnek a nevelésre, gondozásra oda irányított gyermekek? — Én nem vagyok pedagógus, nem is voltam. A férjem volt tanár. Gyermekem sem volt, sajnos, soha. De úgy érzem, minden gyermek az én gyermekem. Míg ................. ! ! , . ...... -a férjem tanított, közösen javítottuk a dolgozatokat, elmentem velük a kirándulásokra, most is öt vagy hat kis cigánygyerek jár ide naponta: van körte?, van alma? — s míg a pár szem gyümölcsöt majszolják, köszönni, rendesen beszélni tanítom őket. A gyermek, az ifjúság — a jövő. S éppen, mert tudom, hogy társadalmunk mennyit áldoz rájuk, azért döbbentett meg még inkább a riportsorozat Hogyan veszíthettek el minden talajt, természetes szemérem- és szégyenérzést azok a szerencsétlen gyerekek? Kitűnik a riportokból, hogy elsősorban a normális családi körülmények hiányoznak, az iskolai ellenőrzés, meg a szülők és nevelők közti jobb kapcsolat. — Emlékeztetni szeretnék egy dologra: Az uram az első kommunizmus idején, 19- ben is tanított. S örömmel hozta haza — együtt tanulmányoztuk át— az Erkölcstant, amit mindjárt megkaptak az iskolák. Hogy az ifjúság ne legyen szélnek eresztve. Erre ma is nagyon nagy szükség volna, mert amilyen nagy bűn megrontani egy gyereket, olyan könnyű. Ha nem fejlesztjük ki bennük az ellenállást a rosszal, a fertővel szemben. — Csakhogy — ezt is tudom, látom —, az embereknek kevés az idejük, rohannak, futnak a pénz után. Pedig annyi szép van az életben, a természetben. Hogy szemlélődni, gyönyörködni nem jut idejük, még hagyján. De hogy a gyermeküket elhanyagolják, arra nincs mentség. — Én azt vallom, hogy minden egyes elzüllött gyermekért sok felnőtt a felelős. Bodócs István pedagógus és meteorológus özvegye, Irénke néni 70 éves. Egyedül él, a lakásból is alig mozdul ki. A könyveken kívül a rádió az egyetlen szórakozása és társa. Szelleme friss, tájékozottsága imponáló, józanul ítél és őszintén aggódik. Mert neki, nincs — mindenki gyermekéért. —mi— □ — KISALFÖLD Árvíz A délkelet-angliai árvíz eddig legalább három halálos áldozatot követelt, s meg nem erősített jelentések szerint egy asszonyt gépkocsijával együtt sorodt el az ár Surrey megyében. Az egész ezer négyzetmérföldes térség — néhány domb kivételével — egyetlen hatalmas tóhoz, házakkal, autókkal, fákkal tarkított tóhoz hasonlít. Az összesen 43 óráig tartó „szeptemberi monszun” hidakat sodort el, utakat és vasúti vágányokat tett járhatatlanná. London szívétől mindössze nyolc kilométernyire, a város Lewisham nevű kerületében, továbbá a Tooting kerületben többszáz család vált hajléktalanná. Az utcákon vállig ér a víz. Eddig körülbelül harmincezer telefonvonal szakadt meg. Hétfő estig a helyzet nem sokat enyhült, mert több helyen ismét esett az eső. (MTI.) A KLUB VENDÉGEI Három költő, egy kritikus Fiatal költőket, látott vendégül szombaton este az Építőipari Vállalat győri Radnóti Miklós Ifjúsági Klubja. Baranyi Ferenc nem először járt a vállalat irodalomkedvelő fiataljai között, a tavasszal már jól sikerült irodalmi estet rendeztek műveiből. Pardi Anna és Werbőczy Antal költők, B. Szabó István kritikus azonban most mutatkoztak be a klub tagjainak. Bevezetésül B. Szabó István beszélt az író-olvasó találkozók hagyományairól és személyes emlékeiről, például arról, hogy tavaly egy Moszkva melletti kisvárosiján csaknem tíz órán keresztül egy sportcsarnokban több ezres tömeg hallgatta moszkvai és helyi költők verseit, felolvasásait. Beszélt a Váci Mihály, Garai Gábor Baranyi Ferenc fémjelezte költői nemzedéket követő új nemzedék kialakulásának kezdetéről. A tavasszal Első ének címen megjelent antológia azoknak a harmincon inneni fiataloknak a verseit gyűjtötte egybe, akiknek még nem jelent meg kötetük, de a folyóiratokban tehetséget mutattak. Utalt azokra a vitákra is, amelyek a kötetet és az új költői nemzedék megerősödését követték és várhatóan követik majd. Ezután Pardi Anna és Werbőczy Antal olvastak fel verseikből, majd Baranyi Ferenc beszélt a közéleti költő feladatairól, és az év végén „Túl az éjszakán” címmel megjelenő negyedik kötetéből mondott el néhány költeményt. 1968. szeptember 11., kedd A szeretet, a megbecsülés otthona — Igazán nagyon szép..., én is annak képzeltem, de ez még szebb... Nem is tudom, mit mondjak... Meghatottan nézett körül, elhalkult hangon csak enynyit tudott mondani özv. Szűz Gézáné, amikor tegnap délután Győrszentivánon új létesítményt avattak, kényelmes napközi otthont az öregeknek. És hogy ez a létesítmény elkészült, abban nagy része van özv. Szűz Gézánénak is: ötvenezer forinttal járult hozzá az építéshez. Nyolcvanegy éves, alacsony termetű csendes aszszony. Férjét és gyerekeit elragadta a két világháború, és ő úgy gondolta, jobb lesz együtt, a többiekkel. A többi magányos öreggel, akik már nem tudnak saját magukról gondoskodni. Ezért támogatta lelkesen a község vezetőinek elhatározását. özv. Szűz Gézáné néhány évvel ezelőtt házát a községnek adományozta, azóta ott működik az orvosi rendelő. Az öregek napközi otthonának avató ünnepségén dr Halász Imre tanácselnök mondott ünnepi beszédet Köszöntötte a szép számmal összegyűlt öregeket, elismerő hangon szólt a napközi otthon építésénél szorgalmasan dolgozó társadalmi munkásokról. Beszéde befejező részében meleg szeretettel nyugodt pihenést, kellemes szórakozást kívánt a meghatottan körül-körül tekingető, mosolygó öregeknek. Az ünnepi beszéd után kedves beszélgetés alakult ki az öregek között. A helyi fogyasztási szövetkezet vacsorával vendégelte meg őket. A későbbiek során az öregek ellátásáról ugyancsak a szövetkezet gondoskodik majd. Jelenleg negyvennégy öreg élvezi az új napközi otthon kényelmét, de később biztosan emelkedik ez a szám. Az otthon vezetője, Balogh Lőrincné boldogan beszélgetett az öregekkel, csak mikor róluk kérdeztük, komolyodott el kissé. — Tudom, mennyire jólesik az öregeknek a gondoskodás, mennyire megérdemlik a szeretetet. És itt nálunk ezt mindig meg fogják kapni. Szívesen jöttek ide, és alaptalannak bizonyult kezdeti félelmük. Látják, hogy itt könnyebb, sokkal könnyebb nekik... Az öregek napközi otthona reggel kilenctől délután ötig van nyitva. Modern bútorokkal, rádióval, televízióval, társasjátékokkal szerelték fel. A mai kor életformájának megfelelőn, a megbecsülés jeleként... J. F. Megfojtotta a feleségét Pichler Ferenc, 73 éves soproni, Szent György utca 20. szám alatti lakos vasárnap a déli órákban ért haza a lakására. Felesége már hosszabb ideje beteg volt, a legutóbbi időkben idegbetegségben kezelték. Rendszeresen veszekedett és zsörtölődött férjével. Vasárnap, délben is így történt. Az egyébként rendkívül nyugodt természetű, és vérmérsékletű férjet hangos szóval szidalmazta. A férfi egy darabig nyugodtan tűrte a szidalmakat, majd hirtelen felindulásában a felesége torkának esett, és néhány szorítással megfojtotta. Tette elkövetése után nyomban önként jelentkezett a rendőrségen. A rendőrség előzetes őrizetbe vette. Két teletalálat 13 találatot három fogadó ért el, nyereményük 140 829.— forint, két fogadó a plusz 1 mérkőzést is eltalálta ezek nyereménye 231 512 forint. 12 találata 211 fogadónak volt, nyereményük 1411.— forint. A 11 találatos szelvényekre (2491 db) 119. 10 találatra (17 186 db) 26forintot fizetnek.