Kisalföld, 1968. november (13. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1968. NOVEMBER 1. PÉNTEK XXIV. ÉVFOLYAM 257. SZÁM Ára: 70 fillér Falusi szabadság A szabadsággal tudni kell élni. A szabadsá­got megkapni nagy öröm, de legyen tartós öröm. Hogyan is van a falusi ember a fizetett szabadsággal? Rangosodott általa. Mert ilyen, hogy fizetett szabad­ság a határban munkálkodó­nak, hajdan elérhetetlen volt, aztán fogalommá vált, és most döbbentő fordulat­tal valósággá örült neki, ritka nagy örömmel, mert anyagilag is kedvező, élvez­hető jogot kapott. De mint­ha nem tudnának mit­ kez­deni vele. Szabadság? Ki kell adni és fizetni rá, ki kell venni vagy kérni. Ez min­den. Azaz: nem minden! A szabadsággal is gazdálkodni kell, tervezni kell rá nagy gonddal, pontos alapossággal. Jogos igény, ha már van szabadság akkor a falusi em­ber is nézze meg nyáron a Balatont, vagy langyos őszön a Mecseket. De hogyan? Tavasszal vetnek, utána ka­pálnak és kaszálnak, nyáron aratnak és megint vetnek... Hogyan? — Van rá mód. A gépek sokat segítenek, he­lyettesítenek és gyorsítanak ma már a legtöbb munká­ban. És ha a szövetkezet ko­molyan veszi a szabadságot, módot találhat a sokaknak kedvező megoldásra. Először is úgy, hogy tervet készít a szabadságra, össze­vetve az igényeket, a gazda­sági terv adta lehetőségeket. Ha többen kérnék a szabad­ságuk felét (másik felével a szövetkezet rendelkezik), a csúcsmunkák idejére, mint amennyi kiadására mód van, fontolják meg, kinek van rá a legnagyobb szüksége. A lé­nyeg hogy gyakorlati pél­dákkal cáfoljanak rá a régi állításra, hogy: a falusi em­bernek csak akkor lehet sza­badsága, ha már hull a hó. Erőssége a közös gazdasá­goknak, hogy fizetett szabad­ságot adhat a termelőszövet­kezeti tagnak. Elengedhetet­len következmény ebből, hogy gyakorlati jelentősége is legyen a fizetett szabad­ságnak, év közben is élvez­zék a tagok. Meg kell tervezni a sza­badságot, és a tervhez — a lehetőségekhez mérten — ra­gaszkodni. Nemcsak a szö­vetkezet vezetőségének, ha­nem a tagoknak is. A sza­badsággal tudni kell élni! A parasztember sem azért kap csak szabadságot, hogy bő­vebben legyen ideje a ház­táji föld munkálására, a ház körüli teendők ellátására. Úgyis tudják? Dehogy tud­ják. Nem egy parasztember­től hallottam: „a szabadság is azért van, hogy nagyobb gondot fordíthassunk a ház­tájira, mert szüksége van rá a népgazdaságnak.” Persze, hogy szüksége van, de még ennél is nagyobb szüksége van a népgazdaságnak, a társadalomnak a kiegyensú­lyozott, kulturáltabb, tágabb látókörű szövetkezeti pa­rasztra. Ehhez lehetőség — a szabadság Tudatosítani érdemes a falusi emberben, hogy a szabadság egy ré­sze : kikapcsolódás, gondta­lan pihenés, mód utazásra, az ország megismerésére, él­ményszerzésre. Arra, hogy a falusi ember se legyen a föld és az évszakok rabszolgája, hogy a falusi embernek is mint minden munkásember­nek, a kötelezettségek mel­lett jusson a kedvezmények­ből. Hogy a társadalomnak éppen úgy és olyan módon megbecsült tagja legyen, mint minden alkotó, igények­ül és gondokkal élő ember. gszm Napirenden: az országgyűlési észrevételek, javaslatok Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhe­lyettese a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mánybizottság Budapesten megtartott VII. üléséről, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese a szocialista országok Moszkvában tar­tott műszaki-tudományos együttműködési megbeszé­léséről, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese a magyar S NDK, majd a pénz­ügyminiszter a magyar— jugoszláv gazdasági együtt­működési tárgyalásokról szá­molt be. A honvédelmi mi­niszter tájékoztatta a kor­mányt a Varsói Szerződéshez tartozó országok honvédelmi minisztereinek Moszkvában tartott megbeszéléséről. A kormány a beszámolókat jó­váhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országgyűlés októ­beri ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslato­kat. Felhívta az illetékes mi­nisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit vizs­gálják meg, s erről tájékoz­tassák az országgyűlés elnö­két és a javaslattevő képvi­selőket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a friss és tartósí­tott zöldség- és gyümölcster­mékek termelésének és érté­kesítésének kérdéseiről, va­lamint a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés helyzetéről. A Minisztertanács a beszá­molókat megvitatta és hatá­rozatokat hozott. A kormány tudomásul vet­te a SZÖVOSZ elnökének je­lentését a téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátás­ra való felkészülésről. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a nehéz­ipari, valamint a kohó- és gépipari miniszter beszá­molóját a termelési tanács­kozások és munkaértekezle­tek tapasztalatairól. A Minisztertanács tudomá­sul vette a Központi Statisz­tikai Hivatal (Gazdaságku­tató Intézet) jelentését a népgazdaság 1968. évi várha­tó fejlődéséről, majd egyéb ügyeket tárgyalt marha­tenyésztés gyorsabb fejlesztésében. A kormány úgy határo­zott, hogy 1969-ben és 1970- ben is fenn kell tartani a termelőszövetkezetek számá­ra minden élve született borjú után az eddig nyúj­tott 2000 forintos állami tá­mogatást, és ezen felül min­den k­ellett előhasi üsző után borjúnként további 2500 fo­rintos állami hozzájárulást kell biztosítani. A határozat szerint a ter­melőszövetkezetek számára az évi átlagszámot megha­ladó minden tehén után 5000 forint állami támogatást kell folyósítani. A következő években is fenn kell tartani a nagyüzemi szarvasmarha­férőhelyek létesítéséhez nyújtott állami támogatást. A nagyüzemi állomány fejlesztése mellett a jövőben is szükség lesz a háztáji, az egyéni és a kisegítő gazda­ságok vágóállat- és tejter­melésére. Ezért a jövőben is megkapják az eddigivel azo­nos mértékű támogatást. A kormány határozata értel­mében a háztáji, az egyéni és a kisegítő gazdaságok ré­szére a tenyészüsző-vásár­­lásra nyújtott 5000 forintig terjedő kedvezményen felül lehetővé kell tenni, hogy minden élve született borjú után továbbra is három má­zsa abraktakarmányt vásá­rolhassanak állami áron. Az előterjesztés a további­akban megállapította, hogy a nagyüzemekben javult a ser­téstenyésztés, valamint a hizlalás technológiai színvo­nala. Ez kedvezően befolyá­solja a lakosság sertéshússal való ellátását. (MTI.) 11 szarvasmarha-állomány növelése fontos érdek A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése kiemeli, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdasági termelés bel­terjes fejlesztésének, a ha­zai élelmiszerellátás javítá­sának, valamint a külkeres­kedelmi forgalom gazdaságos bővítésének kulcskérdése. Ezért fontos népgazdasági érdekek fűződnek a szarvas­marha-állomány növeléséhez, a fajlagos hozamok javítá­sához, a vágómarha- és a tejtermelés fokozásához. A szarvasmarha-tenyésztés fo­kozatos, rendszeres fejlesz­tése hosszú távra szóló cél­kitűzés. A tenyésztés jövedelmező­ségét a vágóállatok és a tej felvásárlási árának az el­múlt években végrehajtott rendezés és az e célra nyúj­tott állami támogatások lé­nyegesen javították. Mégis az állomány csak lassan nö­vekszik, sőt egyes helyeken az állomány csökkentésére irányuló törekvések is ta­pasztalhatók. A jövőben is szükség van tehát olyan in­tézkedésekre, amelyek to­vább javítják az ágazat jö­vedelmezőségi viszonyait, s hosszabb távra megteremtik mind a nagyüzemek, mind pedig a kistenyésztők anya­gi érdekeltségét a szarvas­ M­oszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban csü­törtökön pályájára bocsátot­ták a Kozmosz—251 műhol­dat. A szputnyikon elhelye­zett tudományos készülékek a korábban bejelentett űr­kutatási programnak megfe­lelően folytatják a világűr kutatását. A műhold berendezései normálisan működnek. A földi koordinációs­ számító­központban folyik a beér­kező adatok feldolgozása. (MTI­) KOZMOSZ—251 KÉTÁGÚ MUNKAVERSENY ÉRTÉKELÉS ELŐTT Nem vész el a jubileumi munkaverseny az Élelmi­szeripari Berendezés- és Gép­gyártó Vállalat győri Kisal­földi Gépgyárában, mert mindenki tud róla, és min­denki törődik vele. Kétféle vállalást tettek a gyáriak. Az egyik versenybe a szo­cialista brigádok — a már többszörös szocialisták és a címért először versenyzők — neveztek be. 16 munkacso­port 314 tagja. A vállalást minden brigádtag ismeri, alá is írta a naplót. A Novem­ber 7. brigád kétszer érte el már a szocialista címet, most a harmadik negyedéves program határidő előtti tel­jesítését, a 12 AK—6 jelű cirkulációs töltőasztal elké­szítésébe való besegítést és félkészgyártást vállaltak. Naplójukban mindig feltün­tetik a végzett munkát: ezek tények, valóságos adatok, nem névleges számok. Alá­írja az időkénti értékelésnél a naplót, és ellenőrzi az ál­lításokat az üzemvezető; a bérosztály ve­­etője, mint hiányzások felülvizsgál­ója; a termelési osztály vezetője; a munkásvédelmi megbízott a baleseteket tartja számon, és a szakszervezeti titkár ke­zén is keresztülmegy minden napla. Másik ág az egyéni válla­lások formája, ide üzemré­szek neveznek be, ez csaló termelési verseny. Hogy ed­dig is milyen eredményeket értek el a versenyszellem ha­tására, azt a szeptemberi ér­tékesítési terv is mutatja 106 százalékra teljesítették. November 7-én lesz az ér­tékelés, kiváló dolgozókat párt-, KISZ- és szakszerve­zeti aktívákat is jutas­ma tu­ad az ünnepségen. T. K. --------------------------------------------------------------------------------------------------—v .........— A tartalantból: mUZ Drága feledékenység .. Üzemek az óceánon --------- Győzni kell... ■ Szivárványszinben jöttek ^ A szövőgépet a gyárban hagyják Mide in Soviet-Union Szemléletes kiállítást ren­deztek a győri gyárak és üzemek. Néhány termékü­kön, üzemi fényképfelvéte­leken keresztül bemutatják, milyen alapanyagokat kap­nak a Szovjetunióból. A hozzá nem értő az alapanya­gok sokaságán csodálkozik. A vasas ember azon, hogy a Pamutszövő- és Műbőrgyár­ban szovjet lágyítót hasz­nálnak, a Kesztyűgyárban szovjet fonalat, a győri z­seb­­kendők és hímzett ágyne­műk készítéséhez szovjet nyersenyagot. A textiles szeme pedig akkor káprázik, ha végigné­zi, milyen nyersanyagok ér­keznek a Szovjetunióból a vasas üzemekbe. Acél- és vas-, sárgaréz- és vörösréz­­lemezek. Acélbugák, fogas­kerekek, szerv­ószivattyúk és tányérkerekek. A Cardo Bú­torgyár Győr lakószoba bú­toráéhoz szovjet fát dolgoz fel, s a textiles üzemekben sok, Szovjetunióban gyártott gépen dolgoznak a szövőnők. A kiállítás szervezői a szö­vőgépeket a gyárakban hagyták, és helyükön ma­radtak a szovjet maró- és esztergagépek is. Ezek nél­kül is látja az ember, hogy a győri gyárak sok-sok szál­lal kapcsolódnak a szovjet üzemekhez. A „Made in Soviet­ Union” anyagokkal, azok segítségével, lesz a győri termékekből Made in Hungari termék.. A kiállítást a Rába Művelődési Központ Széchenyi téri kiállítási ter­mében tekinthetik meg az érdeklődők. Málna után konzervált Jövőre készülnek az ízmesterek — Sem tavaly nem volt, sem az idén nem lesz eladá­si gondunk — mondta Szabó László, a ménfőcsanaki ter­melőszövetkezet elnöke. — Azért kezdem ezzel, mert ilyen híreket hallottunk a szövetkezetről. A gazdálko­dás fokmérője a biztos piac. Ha azt mondom, keresik, s kapva kapnak termékein­ken, ezzel szerénytelenül munkánkról mondok véle­ményt. A beszélgetésre azért ke­rült sor, mert érdekes híre­ket hallottunk a szövetke­zet konzervüzemének tervei­ről. — Jövőre is tervezünk né­hány újdonságot — folytat­ta az elnök. — Málnaször­pünk befutott. Eddig 15 va­gonnal készítettünk, s év vé­géig összesen 40—50 vagon málnaszörpöt szállítunk megrendelőinknek. Elsősor­ban a budapesti és székesfe­hérvári FÜSZÉRT-eknek. A félliteres málnaszörpből 200 ezer került az üzletekbe. Az 1969-es meglepetésünk, sava­nyúságainkat sterilizáltam az eddigi termékeinknél to­vább elálló minőségben ké­szítjük. Konzervüzemünk­ben most ötven asszony és lány dolgozik. É­v végéig még sok dolguk lesz. A piacot már megszereztük, meg kell tartanunk vevőinket. Lengyel zenészek Győr vendégei A poznani konzer­vatórium tanárai és hallgatói érkeztek tegnap Győrbe, és színvonalas hangver­senyen mutatkoztak be a város zeneértő közönségének. A Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola győri tagozata látta vendégül a lengyel muzsikusokat. N­émeth Gusztáv, a győri tagozat igazga­tója meleg szavak­kal köszöntötte a lengyelországi ven­dégeket, majd Mani­­szewsky Wlodzimierz, a poznani konzerva­tórium igazgatója üd­vözölte a győri taná­rokat és hallgatókat. A lengyelországi pe­dagógusok és diákok tapasztalatcserén vettek részt a győri intézetben, majd megismerkedtek a város történelmi és gazdasági nevezetes­ségeivel. A poznani küldött­ség vezetőjével, Ma­­niszewsky Wlodzimi­erz igazgatóval váltottunk néhány szót. — A poznani konzervató­rium oktatási színvonala a győri zeneművészeti szak­­középiskoláéhoz hasonló — mondta. — A növendékek közül sokan főiskolán tá­rulnak tovább, a többiek pedig általános iskolák alsó tagozatában taníthatják az éneket. Poznan hatszázezer lakosú ipari város (történel­mi érdekességként megjegy­zem: az első lengyel kirá­lyok városa), és iskolánk hallgató­ létszáma is megle­hetősen magas. Összesen 200 fiatal tanul intézetünkben. Poznan kulturális életé­ben jelentős szerepet vállal a konzervatórium. — Városunk zenei hagyo­mánya rendkívül gazdag. Például: ötévenként meg­rendezzük a hegedűművé­szek és zeneszerzők nemzet­közi versenyét. Ugyanakkor a hegedűépítők legkiválóbb­­jai is bemutatják munkáju­­kat. Jó kapcsolatunk van az Operaházzal. Kujawa Mie­­czyslaw tanár kollégánk pél­dául­­ő is velünk jött Győr­be! az Operaház hangver­senymestere. Aztán: a kar­társaim közül sokat tagjai az opera kórusának. A té­vében, rádióban rendszere­sen szerepelünk. Megérkeztek a poznani konzervatórium hallgatói.

Next