Kisalföld, 1968. november (13. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1968. NOVEMBER 1. PÉNTEK XXIV. ÉVFOLYAM 257. SZÁM Ára: 70 fillér Falusi szabadság A szabadsággal tudni kell élni. A szabadságot megkapni nagy öröm, de legyen tartós öröm. Hogyan is van a falusi ember a fizetett szabadsággal? Rangosodott általa. Mert ilyen, hogy fizetett szabadság a határban munkálkodónak, hajdan elérhetetlen volt, aztán fogalommá vált, és most döbbentő fordulattal valósággá örült neki, ritka nagy örömmel, mert anyagilag is kedvező, élvezhető jogot kapott. De mintha nem tudnának mit kezdeni vele. Szabadság? Ki kell adni és fizetni rá, ki kell venni vagy kérni. Ez minden. Azaz: nem minden! A szabadsággal is gazdálkodni kell, tervezni kell rá nagy gonddal, pontos alapossággal. Jogos igény, ha már van szabadság akkor a falusi ember is nézze meg nyáron a Balatont, vagy langyos őszön a Mecseket. De hogyan? Tavasszal vetnek, utána kapálnak és kaszálnak, nyáron aratnak és megint vetnek... Hogyan? — Van rá mód. A gépek sokat segítenek, helyettesítenek és gyorsítanak ma már a legtöbb munkában. És ha a szövetkezet komolyan veszi a szabadságot, módot találhat a sokaknak kedvező megoldásra. Először is úgy, hogy tervet készít a szabadságra, összevetve az igényeket, a gazdasági terv adta lehetőségeket. Ha többen kérnék a szabadságuk felét (másik felével a szövetkezet rendelkezik), a csúcsmunkák idejére, mint amennyi kiadására mód van, fontolják meg, kinek van rá a legnagyobb szüksége. A lényeg hogy gyakorlati példákkal cáfoljanak rá a régi állításra, hogy: a falusi embernek csak akkor lehet szabadsága, ha már hull a hó. Erőssége a közös gazdaságoknak, hogy fizetett szabadságot adhat a termelőszövetkezeti tagnak. Elengedhetetlen következmény ebből, hogy gyakorlati jelentősége is legyen a fizetett szabadságnak, év közben is élvezzék a tagok. Meg kell tervezni a szabadságot, és a tervhez — a lehetőségekhez mérten — ragaszkodni. Nemcsak a szövetkezet vezetőségének, hanem a tagoknak is. A szabadsággal tudni kell élni! A parasztember sem azért kap csak szabadságot, hogy bővebben legyen ideje a háztáji föld munkálására, a ház körüli teendők ellátására. Úgyis tudják? Dehogy tudják. Nem egy parasztembertől hallottam: „a szabadság is azért van, hogy nagyobb gondot fordíthassunk a háztájira, mert szüksége van rá a népgazdaságnak.” Persze, hogy szüksége van, de még ennél is nagyobb szüksége van a népgazdaságnak, a társadalomnak a kiegyensúlyozott, kulturáltabb, tágabb látókörű szövetkezeti parasztra. Ehhez lehetőség — a szabadság Tudatosítani érdemes a falusi emberben, hogy a szabadság egy része : kikapcsolódás, gondtalan pihenés, mód utazásra, az ország megismerésére, élményszerzésre. Arra, hogy a falusi ember se legyen a föld és az évszakok rabszolgája, hogy a falusi embernek is mint minden munkásembernek, a kötelezettségek mellett jusson a kedvezményekből. Hogy a társadalomnak éppen úgy és olyan módon megbecsült tagja legyen, mint minden alkotó, igényekül és gondokkal élő ember. gszm Napirenden: az országgyűlési észrevételek, javaslatok Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság Budapesten megtartott VII. üléséről, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese a szocialista országok Moszkvában tartott műszaki-tudományos együttműködési megbeszéléséről, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese a magyar S NDK, majd a pénzügyminiszter a magyar— jugoszláv gazdasági együttműködési tárgyalásokról számolt be. A honvédelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a Varsói Szerződéshez tartozó országok honvédelmi minisztereinek Moszkvában tartott megbeszéléséről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta az Országgyűlés októberi ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg, s erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a friss és tartósított zöldség- és gyümölcstermékek termelésének és értékesítésének kérdéseiről, valamint a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés helyzetéről. A Minisztertanács a beszámolókat megvitatta és határozatokat hozott. A kormány tudomásul vette a SZÖVOSZ elnökének jelentését a téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásra való felkészülésről. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a nehézipari, valamint a kohó- és gépipari miniszter beszámolóját a termelési tanácskozások és munkaértekezletek tapasztalatairól. A Minisztertanács tudomásul vette a Központi Statisztikai Hivatal (Gazdaságkutató Intézet) jelentését a népgazdaság 1968. évi várható fejlődéséről, majd egyéb ügyeket tárgyalt marhatenyésztés gyorsabb fejlesztésében. A kormány úgy határozott, hogy 1969-ben és 1970- ben is fenn kell tartani a termelőszövetkezetek számára minden élve született borjú után az eddig nyújtott 2000 forintos állami támogatást, és ezen felül minden kellett előhasi üsző után borjúnként további 2500 forintos állami hozzájárulást kell biztosítani. A határozat szerint a termelőszövetkezetek számára az évi átlagszámot meghaladó minden tehén után 5000 forint állami támogatást kell folyósítani. A következő években is fenn kell tartani a nagyüzemi szarvasmarhaférőhelyek létesítéséhez nyújtott állami támogatást. A nagyüzemi állomány fejlesztése mellett a jövőben is szükség lesz a háztáji, az egyéni és a kisegítő gazdaságok vágóállat- és tejtermelésére. Ezért a jövőben is megkapják az eddigivel azonos mértékű támogatást. A kormány határozata értelmében a háztáji, az egyéni és a kisegítő gazdaságok részére a tenyészüsző-vásárlásra nyújtott 5000 forintig terjedő kedvezményen felül lehetővé kell tenni, hogy minden élve született borjú után továbbra is három mázsa abraktakarmányt vásárolhassanak állami áron. Az előterjesztés a továbbiakban megállapította, hogy a nagyüzemekben javult a sertéstenyésztés, valamint a hizlalás technológiai színvonala. Ez kedvezően befolyásolja a lakosság sertéshússal való ellátását. (MTI.) 11 szarvasmarha-állomány növelése fontos érdek A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése kiemeli, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdasági termelés belterjes fejlesztésének, a hazai élelmiszerellátás javításának, valamint a külkereskedelmi forgalom gazdaságos bővítésének kulcskérdése. Ezért fontos népgazdasági érdekek fűződnek a szarvasmarha-állomány növeléséhez, a fajlagos hozamok javításához, a vágómarha- és a tejtermelés fokozásához. A szarvasmarha-tenyésztés fokozatos, rendszeres fejlesztése hosszú távra szóló célkitűzés. A tenyésztés jövedelmezőségét a vágóállatok és a tej felvásárlási árának az elmúlt években végrehajtott rendezés és az e célra nyújtott állami támogatások lényegesen javították. Mégis az állomány csak lassan növekszik, sőt egyes helyeken az állomány csökkentésére irányuló törekvések is tapasztalhatók. A jövőben is szükség van tehát olyan intézkedésekre, amelyek tovább javítják az ágazat jövedelmezőségi viszonyait, s hosszabb távra megteremtik mind a nagyüzemek, mind pedig a kistenyésztők anyagi érdekeltségét a szarvas Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban csütörtökön pályájára bocsátották a Kozmosz—251 műholdat. A szputnyikon elhelyezett tudományos készülékek a korábban bejelentett űrkutatási programnak megfelelően folytatják a világűr kutatását. A műhold berendezései normálisan működnek. A földi koordinációs számítóközpontban folyik a beérkező adatok feldolgozása. (MTI) KOZMOSZ—251 KÉTÁGÚ MUNKAVERSENY ÉRTÉKELÉS ELŐTT Nem vész el a jubileumi munkaverseny az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat győri Kisalföldi Gépgyárában, mert mindenki tud róla, és mindenki törődik vele. Kétféle vállalást tettek a gyáriak. Az egyik versenybe a szocialista brigádok — a már többszörös szocialisták és a címért először versenyzők — neveztek be. 16 munkacsoport 314 tagja. A vállalást minden brigádtag ismeri, alá is írta a naplót. A November 7. brigád kétszer érte el már a szocialista címet, most a harmadik negyedéves program határidő előtti teljesítését, a 12 AK—6 jelű cirkulációs töltőasztal elkészítésébe való besegítést és félkészgyártást vállaltak. Naplójukban mindig feltüntetik a végzett munkát: ezek tények, valóságos adatok, nem névleges számok. Aláírja az időkénti értékelésnél a naplót, és ellenőrzi az állításokat az üzemvezető; a bérosztály veetője, mint hiányzások felülvizsgálója; a termelési osztály vezetője; a munkásvédelmi megbízott a baleseteket tartja számon, és a szakszervezeti titkár kezén is keresztülmegy minden napla. Másik ág az egyéni vállalások formája, ide üzemrészek neveznek be, ez csaló termelési verseny. Hogy eddig is milyen eredményeket értek el a versenyszellem hatására, azt a szeptemberi értékesítési terv is mutatja 106 százalékra teljesítették. November 7-én lesz az értékelés, kiváló dolgozókat párt-, KISZ- és szakszervezeti aktívákat is jutasma tuad az ünnepségen. T. K. --------------------------------------------------------------------------------------------------—v .........— A tartalantból: mUZ Drága feledékenység .. Üzemek az óceánon --------- Győzni kell... ■ Szivárványszinben jöttek ^ A szövőgépet a gyárban hagyják Mide in Soviet-Union Szemléletes kiállítást rendeztek a győri gyárak és üzemek. Néhány termékükön, üzemi fényképfelvételeken keresztül bemutatják, milyen alapanyagokat kapnak a Szovjetunióból. A hozzá nem értő az alapanyagok sokaságán csodálkozik. A vasas ember azon, hogy a Pamutszövő- és Műbőrgyárban szovjet lágyítót használnak, a Kesztyűgyárban szovjet fonalat, a győri zsebkendők és hímzett ágyneműk készítéséhez szovjet nyersenyagot. A textiles szeme pedig akkor káprázik, ha végignézi, milyen nyersanyagok érkeznek a Szovjetunióból a vasas üzemekbe. Acél- és vas-, sárgaréz- és vörösrézlemezek. Acélbugák, fogaskerekek, szervószivattyúk és tányérkerekek. A Cardo Bútorgyár Győr lakószoba bútoráéhoz szovjet fát dolgoz fel, s a textiles üzemekben sok, Szovjetunióban gyártott gépen dolgoznak a szövőnők. A kiállítás szervezői a szövőgépeket a gyárakban hagyták, és helyükön maradtak a szovjet maró- és esztergagépek is. Ezek nélkül is látja az ember, hogy a győri gyárak sok-sok szállal kapcsolódnak a szovjet üzemekhez. A „Made in Soviet Union” anyagokkal, azok segítségével, lesz a győri termékekből Made in Hungari termék.. A kiállítást a Rába Művelődési Központ Széchenyi téri kiállítási termében tekinthetik meg az érdeklődők. Málna után konzervált Jövőre készülnek az ízmesterek — Sem tavaly nem volt, sem az idén nem lesz eladási gondunk — mondta Szabó László, a ménfőcsanaki termelőszövetkezet elnöke. — Azért kezdem ezzel, mert ilyen híreket hallottunk a szövetkezetről. A gazdálkodás fokmérője a biztos piac. Ha azt mondom, keresik, s kapva kapnak termékeinken, ezzel szerénytelenül munkánkról mondok véleményt. A beszélgetésre azért került sor, mert érdekes híreket hallottunk a szövetkezet konzervüzemének terveiről. — Jövőre is tervezünk néhány újdonságot — folytatta az elnök. — Málnaszörpünk befutott. Eddig 15 vagonnal készítettünk, s év végéig összesen 40—50 vagon málnaszörpöt szállítunk megrendelőinknek. Elsősorban a budapesti és székesfehérvári FÜSZÉRT-eknek. A félliteres málnaszörpből 200 ezer került az üzletekbe. Az 1969-es meglepetésünk, savanyúságainkat sterilizáltam az eddigi termékeinknél tovább elálló minőségben készítjük. Konzervüzemünkben most ötven asszony és lány dolgozik. Év végéig még sok dolguk lesz. A piacot már megszereztük, meg kell tartanunk vevőinket. Lengyel zenészek Győr vendégei A poznani konzervatórium tanárai és hallgatói érkeztek tegnap Győrbe, és színvonalas hangversenyen mutatkoztak be a város zeneértő közönségének. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozata látta vendégül a lengyel muzsikusokat. Németh Gusztáv, a győri tagozat igazgatója meleg szavakkal köszöntötte a lengyelországi vendégeket, majd Maniszewsky Wlodzimierz, a poznani konzervatórium igazgatója üdvözölte a győri tanárokat és hallgatókat. A lengyelországi pedagógusok és diákok tapasztalatcserén vettek részt a győri intézetben, majd megismerkedtek a város történelmi és gazdasági nevezetességeivel. A poznani küldöttség vezetőjével, Maniszewsky Wlodzimierz igazgatóval váltottunk néhány szót. — A poznani konzervatórium oktatási színvonala a győri zeneművészeti szakközépiskoláéhoz hasonló — mondta. — A növendékek közül sokan főiskolán tárulnak tovább, a többiek pedig általános iskolák alsó tagozatában taníthatják az éneket. Poznan hatszázezer lakosú ipari város (történelmi érdekességként megjegyzem: az első lengyel királyok városa), és iskolánk hallgató létszáma is meglehetősen magas. Összesen 200 fiatal tanul intézetünkben. Poznan kulturális életében jelentős szerepet vállal a konzervatórium. — Városunk zenei hagyománya rendkívül gazdag. Például: ötévenként megrendezzük a hegedűművészek és zeneszerzők nemzetközi versenyét. Ugyanakkor a hegedűépítők legkiválóbbjai is bemutatják munkájukat. Jó kapcsolatunk van az Operaházzal. Kujawa Mieczyslaw tanár kollégánk példáulő is velünk jött Győrbe! az Operaház hangversenymestere. Aztán: a kartársaim közül sokat tagjai az opera kórusának. A tévében, rádióban rendszeresen szerepelünk. Megérkeztek a poznani konzervatórium hallgatói.