Kisalföld, 1968. december (13. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

1968. december 1., vasárnap ­ Bevált múlt héten sokfelé jártam. Győrtől Bé­kés megyéig nagyon sok emberrel beszéltem. A szavak és gondolatok közben az emberek szívesen emle­gették Kádár Jánosnak a Kommunisták Magyarorszá­­gi Pártja megalakulása 50. évfordulóján elmondott be­szédét. A beszéd nagy vissz­hangjának bizonyosan az is az oka, hogy Kádár elvtárs a város és a falu dolgozói­nak körében közkedvelt, nép­­­szerű. A magyar munkás-­­ mozgalomban különösen az­­ elmúlt 12 évben végzett te­­í­vékenységével kiérdemelte a szívből jövő megbecsülést. Mi a magyarázata annak, hogy a KMP fél évszázados évfordulója a magyar mun-­­ kásnak, parasztnak, értelmi- ] séginek a szocializmus épi-»'­ tése minden őszinte hívének nagy ünnepévé vált? A vá­­lasz mindenütt az, hogy az­­ MSZMP egyszerű, mindenki­­ által érthető és elfogadható ] politikát folytat. A marxiz­­mus-leninizmus elmélete alapján az MSZMP-t 12 évi tevékenységében mindig az vezérelte, hogy irányító sze­repében hatásosan támasz­kodjék a dolgozó nép gon­dolataira, vágyaira, törekvé­seire. Az üzemek, falvak és intézmények dolgozói véle­ményének folytonos tanul­mányozásával és figyelembe­­vételével vívta ki pártunk a tömegek támogatását. Ez így van rendjén! Erről mondot­ta Kádár elvtárs: „A párt nem talál ki elvileg semmi újat, egyszerűen visszatért a leninizmus forrásaihoz, és­­ belőlük merített”. Az elvi politikát, amelyet naponta a gyakorlat is iga­zol, úgy szükséges munkál­ni, hogy közben a növekvő feladatokban is helyt tud­­­­junk állni. Politikánk mar­­­­xista-leninista szellemisége megőrzésének biztonságos módszere a kétfrontos harc. Ezerkilencszázötvenhat no­vembere óta mindig arra tö­­­­rekedtünk, hogy se a jobb-,­­ se a baloldali torzítás ne zil- ,­varhassa meg pártunk poli­tikáját és a szocializmus épít­­­tetét.­­ P­ártunk népszerűsége a­­ következetes, eszmei­politikai munkáitil folytonosan mélyül. A mar­­xizmus-leninizmus alkalma­zása és a munkások, parasz­­­­tok, értelmiségiek politika, tudatának fejlődése kölcsö­nösen hatottak és hatnak egymásra. A magyar közvé­lemény társadalmi, politikai , értékítélő-képessége magas szintűre fejlődött. Képes ar­ra, hogy helyesen foglaljon állást a szocializmus építé­sének legfontosabb dolgai­ban. Ez történt a népgazda­sági reform bevezetése előtti vitában, majd annak gyakor­lati alkalmazásában is. Az új társadalmi rend tel­jes felépítése szolgálatában — növekvő felelősséggel — nemcsak a párt, de a dolgo­zók is akarják a szocialista demokratizmus további fo­kozatos fejlesztését. E poli­tikában és a gazdasági célok eléréséért végzett tevékeny­ségben olyképpen is teljes pártunk és a dolgozók kö­zötti egyetértés, hogy az al­kotó munkát folytonosan tö­kéletesítsük, és vele együtt állandóan növekedjék az életszínvonal. „Közállapotainkat — mon­dotta Kádár elvtárs — nem kívánjuk idealizálni, mégis állíthatjuk, hogy a párt po­litikája bevált.” E gondolatban is tükröző­dik az MSZMP politikája. Örülünk a szocialista építés kicsi és nagy sikereinek. Tudjuk és nem titkoljuk, hogy az iparban, a mező­­gazdaságban, az áruellátás­ban, a kultúrában, a művé­szetben és az élet mindezt részében lehet még a mun­kát fejleszteni. Í’•őszinteségünket nyílt mi politikánkkal értük el a munkások, parasz­tok, értelmiségiek nemcsak a sikerekben osztozkodnak pártunkkal. Közösséget vál­lalnak a még mutatkozó bon­­dók és nehézségek leküzdé­sében is. Arra törekszünk hogy ez így legyen a jövőben tag Lónyai Sándor fi nyíri Célgipsi'ár íj termékei A végszerelőit veszik a lobodai né'VtUI új nagyoló köszö­rűgép '-'er,. A S­proni Öntödei Válla­at részére 24 darab készül ebből a legújabb típusú köszörűgépből Befejezés előtt a p-é remfudat-megm­un­káló is. A Magyar Vagon- és Gépgyár részére készítik a győri Szerszámgép­ipari Művek Célgépgyárában Utolsó szemle szállíts, a««magolás előtt. Spachl Róbert t­chn­ó­gus ellenőrzi, hogy minden rendben van-e •S törne aggregét alumműirrház-megmunkálógépen. A képünkön látható célgép az Egri Finomszerelvénygyár részére készült (Sieber Sándor felvételei) KiMl IO in Úton közgyűlés lesz Péten A párt- és termelőszövet­kezeti vezetőség együttes dön­tése szerint, a szövetkezeti tagok kívánságának megfe­lelően tegnap délelőttre ösz­­szehívták a péri Haladás Tsz közgyűlését. A tanácsko­zás feladata volt, hogy meg­vitassa a közös gazdaság gondjait, és új elnököt, illet­ve vezetőséget válasszon. A közgyűlésen Rumi Gyula, a tsz húsz év óta sok érde­met szerzett elnöke bejelen­tette, hogy betegségére való tekintettel lemond tisztségé­ről. A szövetkezet vezetősége is lemondott A bejelentése­ket a tsz tagsága egyetértés­sel tudomásul vette. Ezután megkezdődött az új elnök jelölése, illetve válasz­tása. A jelölő bizottság a szö­vetkezet két szakvezetőjét, Takács József főállattenyész­­tőt és Pörneczi István főag­­ronómust javasol­ta az elnöki tisztségre. A közgyűlés is egyetértett a jelöléssel. A tör­vényesség szigorú betartásá­val lezajlott titkos szavazás szerint azonban egyik jelölt sem kapta meg a kétharma­dos többséget. A törvény elő­írása szerint a választást te­hát meg kell ismételni. Elég­gé fegyelmezetlen és hossza­dalmas vita után a tagok úgy határoztak, hogy a jövő héten — valószínűleg szom­baton — újabb közgyűlést tartanak, és akkor ismétlik meg a szavazást. A szavazást követő vita szerint a tagok közül sokan nem értették meg, hogy az elnök­választáshoz nem elég az egyszerű többség. A ter­melőszövetkezeti törvény 21. paragrafusának (2) bekezdése szerint minősített —­ a meg­jelent szavazásra jogosult ta­gok kétharmadát kitevő — szótöbbség szükséges a veze­tőség megválasztásához. Ez alól senki, sehol nem tehet kivételt. Az új péni tsz-elnök és vezetőség megválasztásá­hoz is szükséges tehát, hogy a jelölt a tagság legalább kétharmadának bizalmát él­vezze. Ügyesek a soproni pénztárosnők A Belkereskedelmi Minisz­térium alá tartozó önkiszol­gáló élelmiszerboltok pénz­tárosai számára a múlt hé­ten, november 26- és 27-ére országos versenyt hirdettek meg. A Budapesten rende­zett versenyen a soproni vál­lalat négytagú csapata is részt vett, és a 15 csapat kö­zül a harmadik helyen vég­zett. A másnapi versenyen már a szövetkezeti élelmi­szeripar pénztárosai is részt vettek. A soproniak a hatodik he­lyen végeztek Az egyéni ver­senyben egy 6. és egy 10. hely jutott a soproniaknak. Szép az időeredményük is. A verseny előtt a pénztárgépet üzembe kellett helyezniük, ezze kezdődött a verseny. Tíz kosár tízféle áruját 3,42 perc alatt blokkolták le. (A házi versenyen 4,07 perc volt a legjobb eredmény.) A négy­tagú soproni csapat tagjai: Kasztner Mária, Major Já­nosáé, Soós Péterné és Pok­­ker Károlyné volta­k. Hús a mecsérieknek Mégsem kell a mecsének­­nek a vegetarianizmus útjá­ra lépniük. Régi kívánságuk, hogy húsboltot kapjanak, tel­jesült. Aki sült húst, rántott szeletet vagy egyéb finom­ságot akart edd­g az asztalá­ra, a hozzávalóért Ásvány­ráróra, Győrbe vagy Moson­magyaróvárra kellett beutaz­nia. Az „ügy” négy éve hú­zódik. Végül az ásványrárói fogyasztási szövetkezet meg­egyezett a mecsén tanáccsal, hogy hajlandó húst szállíta­ni, ha­ Mecséren lesz bolthe­lyiség. A helyi Iparcikkbolt raktárhelyiségét alakítják át húsbolttá javarészt társadal­mi munkában. A határozati javaslat már megszületett. A jövő év elejétől már helyben is kaphatnak húst a mecsé­­riek. fl Szeged, Kalocsa M­egmentette a piros aranyat a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár „Kis területen nagy nye­reséget hoz a paprika. Igaz, hogy rengeteg munkát köve­tel. Két holdon egész évben egy öttagú család eldolgoz­hat, viszont tisztességes megélhetést nyújt.” Így írt 1946 október 26-i számában a Mosonmagyaróváron meg­jelent Barátság. Paprikaillatú táj. Szeged­től Kalocsáig (gyönyörű fal­vak, kedves nevű községek: Kiskundoro­sma, Mórahalom, Szőreg, Röszke, Dunapataj, Miske, Gobolyag...) érett­­piros paprikafüzérek csünge­­nek a hófehér házak ere­szén.­­ A paprika őshazá­jához ez a vidék hasonlít leginkább itt süt hazánkban legtöbbet a nap, és itt érte­nek leginkább a paprikához a népek. Első a világpiacon Évszázadokon át háziipar volt a paprika-feldolgozás Szeged és Kalocsa környé­kén családok ezrei foglal­koztak a termesztésével szá­rításával (Mórével) eladásá­val. A vidék „piros ara­nyát”, a magyar paprikát ma is elsőként jegyzik a vi­lágpiacon. Átlagosan 20—30 százalékkal értékesebb a spanyol, a bolgár, a grúz stb. paprikánál.­­ Egykor nagyszerű ered­ménynek számított a hol­danként 1­25 vagonos termés, ma háromszorosa az átlag — mondja Engi János, a Szegedi Fűszerpaprika-fel­dolgozó Vállalat főmérnöke. (Neves ember: Gregus Ákos vegyészmérnökkel együtt al­kotta a híres halászlékoc­kát!) Az ötvenes években lett valójában iparrá a paprika­feldolgozás. Nagyüzemi gaz­daságok sok ezer holdon termesztik a paprikát, és a szegedi meg a kalocsai „paprikagyárak” három­­négyezer vagon nyers piros­­paprikát (nem cseresznyét, hanem hosszú, hegyeset) dolgoznak fel évente. Segít a pártbizottság — Háromszázhetven va­gon nem csípős paprikát ex­portálunk az idén, teljes termelésünk kétharmada el­kel külföldön — mondja Bajzák Béla, a kalocsai gyár igazgatója. — Többet is el­vinnének a nyugati nagyke­reskedők. Azonban mi ma­gyarok is szeretjük a papri­kát. Kőjáratos őrléssel kezdő­dött a paprika feldolgozása, ma villanymotor hajtotta hengerszékek alól folyik a zsákokba a különleges cse­mege, az édes, a félédes, a rózsa, az erős stb. paprika. Százmilliókat költ gyárai korszerűsítésére, fejlesztésé­re a Konzervipari Tröszt. Kovács László, a tröszt vezérigazgatója nyilatkozik: — Megmentette a papri­katermést a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gép­gyár. Gyümölcs- és zöldség­­szárító berendezését a pap­rikaipar is kiválóan haszno­síthatja — állapították meg szakembereink tavaly, ami­kor az első kísérleti példány dolgozni kezdett Kalocsán. — Erre a feldolgozási idényre rendeltünk a mező­gépgyártól röszkei, móra­­halmi, miskei, dunapataji üzemeinkbe kettőt-kettőt. Elvállalták a mosonmagyar­óváriak, aztán akadályt je­leztek. Száz szónak is egy a vége: vita lett az ügyből. A mosonmagyaróvári pártbi­zottság segítségét kérte a tröszt pártbizottsága. És tisztáztuk a helyzetet. Együttműködési tervek — Igaz, néhány héttel ké­sőbb, de üzembe helyeztük a szárító berendezéseket —■ veszi át a szót a mezőgép­gyár vezérigazgatója, Gö­löncsér Gábor. — Mint any­­nyiszor, ez alkalommal ’S dolgozóink segítőkészségén és áldozatvállalásán, összefo­gásán múlott a siker. Ezúton is köszönöm igyekezetüket, szorgalmukat, túlóráikat, vállalásaikat. A szárító be­­fedezések elkészítése része volt a KMP évfordulójára hirdetett munkaversenynek is. Polák Zoltán, a szegedi és Bajzák Béla, a kalocsai Paprika-feldolgozó Vállalat igazgatója egybehangzóan vélekedik: „ Sok millió forintos kár­tól mentették meg az orszá­got a­ mezőgépgyáriak. Ki­tűnő berendezéseik haszná­latával javult a paprika mi­nősége, öregbedett a „pi­­ro’rhka vanniki" jó híre És míg egyik oldalon to­vább dicsérik a nagyalföldi­ek a kisalföldieket, a másik oldalon a tröszt és a Mező­gépgyár mérnökei egy rend­kívül hasznos szerződés gon­dolatával foglalkoznak. — E gépek jó működése láttán szeretnénk megegyez­ni a mosonmagyaróváriak­kal, hogy meglevő berende­­zéseink fejlesztésében, újak tervezésében, gyártásában működjenek együtt velünk — mondja Sipos László, a tröszt fejlesztési főosztály­­vezetője. — Gölöncsér elv­társ és munkatársai öröm­mel fogadják a javaslatot, és rövidesen meghatározzuk közös teendőinket. (Kulcsár) Richards — sarok Karácsonyi szövetvásárt rendezünk engedménnyel a nagyközönség részére december 1-től 20-ig mindennap 12—16 óráig kultúrtermünkben: GYŐR, BACSÓ BÉLA UTCA 23. SZ. Export minőségű, a világpiacon keresett gyapjú és szintetikus kevert szövetek, jersey kötött­ kelmék nagy választékban VÁSÁROLHATÓK

Next