Kisalföld, 1969. március (14. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: —,80 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR. 1969 MÁRCIUS 1., SZOMBAT ★ XXV ÉVFOLYAM, 50. SZÁM A tartalomból: Ölési tarlóit az Elnöki Tanács Jó segítő a szövetség Értéket termő rombolásra: Győri Dózsa—Ganz MÁVEG 8 oldalNyereségrészesedésre 9,2 millió Vándorzászló, jutalom a legjobbaknak a Pamutszövő- és Műbőrgyárban A nyereségrészesedésnek kategóriák szerinti elosztását a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban is sokan, sokszor és szenvedélyesen vitatták. A múlt év elején a karbantartó üzem dolgozóival beszélgettem erről a „zsebbe vágó” témáról. Akkor a lakatosok váltig hangoztatták, hogy az elosztás új módja a „fejeseknek” kedvez, a munkások rovására. Mostohagyerekek ? — A rezsiüzemiek kivált mostohagyerekek lesznek — jósolgatták. Nos, egy év múlva, február 27-én kézhez vették az 1968. évi munka után járó nyereséget. Menyhárt László 7100, Marics Lajos 6808 forintot, s rajtuk kívül a rezsiüzemből tizenhárman — mind a harmadik kategóriához tartozók — hatezer forintot meghaladó összegben vittek haza nyereségrészesedést. Hogyan jöttek ki ez öszszegek? A harmadik kategóriához tartozók átlagosan 32 napi keresetnek megfelelő részesedése az átlagkereseten, valamint a vállalatnál eltöltött évek arányában emelkedő hűségjutalmon alapul. A 15 évnél régebben a Pamutszövő- és Műbőrgyárban dolgozók nyeresége ötven százalékkal emelkedik. Ily módon jó néhány fizikai dolgozó nyereségrészesedése felülmúlja a II. kategóriába tartozókét. A harmadik kategóriához tartozók 1968. évi nyereségrészesedése átlagosan 52, a második csoportbelieké 110 százalékkal haladja túl az előző évit. A vezető beosztásúaknál az emelkedés egy százalék, mivel az első két kategóriába tartozók csak az alapfizetésük után s hűségjutalom nélkül részesednek a nyereségből. S még egy adat a 111. kategória részesedési arányára: a 9,2 millió forintból 5 661 ezer forint körült a munkások és beosztott alkalmazottak borítékjába. A „jósok” tehát tévedtek, de emiatt aligha háborognak... Miből ? A nyereség forrása mindenekelőtt a tavaly 11 százalékkal megnövelt termelési érték volt. Az önköltséget a tervezetthez képest 3 százalékkal csökkentette a műbőrgyári kollektíva, a minőséget fél százalékkal javította. Érdemes és szükséges a minőség javítására az eddiginél is több gondot fordítani, hiszen e fél százalék ötmillió forint értékű. Az első „próbaév” rácáfolt a kétkedésekre, amelyek talán nem mindig s mindenkire hatottak ösztönzően ahhoz, hogyha gyár 2600 dolgozója kivétel nélkül vigyázzon a forintokra. Most már kézzelfogható érv van a borítékokban, amelyeknek tartalmánál — feltehetően — jövőre sem szeretnének kevesebbet hazavinni. Újrázás A gyár mozgalmi ás gazdasági vezetői az elmúlt év tapasztalatai, még inkább a következő évek, a jövő fellendülésének tervei alapján szükségesnek látják a törzsgárdás „korhatár” leszállítását. A milliárdos fejlesztési program megvalósításához ugyanis a következő években hatszáz új dolgozó szükséges, felerészben mérnök, technikus. Létkérdés, hogy e fiatal szakemberek anyagi ösztönzést kapjanak tudásuk mind teljesebb gyümölcsöztetésére. Ha a kollektív szerződés ez elgondolást törvénybe iktatja, az ifjú szakemberek a vállalat jövedelmezőségéért végzett tevékenysége az anyagiakban az eddiginél jobban kifejeződik. Természetesen a régi dolgozóknak is anyagi előny származik ebből. Egyébként az 1969. évi cél a most kifizetett nyereség újrázása. Ez a kollektívától minden eddiginél jobb helytállást kíván. A nagy beruházási program mellett egyebek között olyan termelési feladatot kell megvalósítania, mint a 2,5 millió dolláros autó-konstrukciós terv. Ennek lényege: az állam ilyen értékben vásárol gépkocsit. Ellenértékét a Pamutszövő- és Műbőrgyár szolgáltatja a nyugati gépkocsik gyártásához szükséges, kiváló minőségű műbőrökkel. Itt a minőség sokat hozhat, de vihet is a nyereségből. A rezsiüzemieknek különösen ki kell tenniük magukért. A negyedik negyedévtől megkezdődik az új csarnok új berendezéseinek szerelése. S azokon túl, hogy a gyár hatalmas fejlesztéséhez hozzáadni a tudás, lelkesedés javát erkölcsi kötelesség, a most kifizetett nyereségrészesedés olyan ösztönző, amelynek újrázásáért jól, még jobban dolgozni érdemes! JL-né edves olvasóinkat mától kezdve minden hétköznap 8 oldalas Kisalfölddel keressük fel. A vasárnapi terjedelem 12 oldal marad. A napi kétoldalas terjedelemnövekedést sok olvasó kérte, javasolta. A szerkesztőség is érezte, hogy a tájékoztatási feladatok növekedése csak nagyobb újságterjedelemmel oldható meg. És ha a hétköznapi 8 oldalon sem lehet mindig, minden olvasó kívánságát kielégíteni, de mégiscsak gazdagabb, változatosabb tartalmat, bőségesebb tájékoztatást tudunk adni. Olvasóinkat február elejétől vasárnaponként tájékoztattuk arról, hogy mi is lesz a 8 oldalas hétköznapi Kisalföld tartalma Számolva az olvasók további észrevételeivel,javaslataival, az újság tartalmát a jövőben is alakítani, fejleszteni szándékozunk. Az olvasó, akinek a naponkénti megnyerése a legszebb újságírói feladat, okkal teszi meg kritikai észrevételeit. Főleg az 1968. év utolsó heteiben a nagy menynyiségű hirdetést számos olvasónk bírálta. Igazuk van a kritikusoknak. És bár a hirdetés legtöbbször népgazdasági feladatok megoldását szolgálja, annak mennyiségét mégis lehetséges úgy alakítani, hogy az ne okozzon az olvasónak bosszúságot. Az olvasó és vele együtt a szerkesztőség azt is szeretné, hogy a hirdetések váljanak tartalmasabbá és sokkal szebbé is. Az ankétok, a közvéleménykutatás, az olvasók levelei egyaránt azt bizonyítják, hogy szerkesztőségünknek érdemes volt az olvasók barátságáért munkálkodnia. Hogyan igyekszünk az olvasók barátságát megnyerni, megtartani és elmélyíteni? Az MSZMP lenini politikáját alkalmazzuk a Kisalföld szerkesztésénél. A Kisalföld kollektívája azt tartotta és tartja, hogy mindenről, ami életünkben történik, illik a lap olvasóit tájékoztatni. Igyekeztünk megmutatni hazánk és megyénk sikereit, de nem titkoltuk el azt sem, ami árnyékot vet. Kritikai írásainkban nem az egyszerű emberek ballépéseit „lepleztük le”, hanem az MSZMP politikájától is bátorítva, személyre való tekintet nélkül az úgynevezett „nagy embereket” is nyíltan bíráltuk, amikor cselekedeteikkel erre okot adtak. Úgy érezzük, hogy ezt kell cselekednünk a jövőben is. Újságunk neve és talán kisebb-nagyobb sikerrel a tevékenysége is kifejezi azt, hogy szülőföldünknek, a Kisalföldnek hűséges, megbízható krónikása a Kisalföld. Felemelő tudat az MSZMP politikáját hirdetni, népszerűsíteni. E politika megvalósításának szolgálata közben, 12 év alatt az egykori tizenegyezernyi Győr-Sopron megyei Hírlap utóda, a Kisalföld a megye majdnem minden második családjához eljut. Az 50 000-nél is magasabb példányszám megszabja a megtisztelő kötelezettséget is. Kötelességünk a hitelesség, a gyors tájékoztatás, a marxista-leninista eszmeiség fejlesztése. Ma, március 1-én elértük az 51 510-es példányszámot. Az olvasók barátságának megőrzéséért, a Kisalföld táborának folytonos növeléséért meg akarjuk őrizni a kommunista szerénységet, az újság egyszerű hangvételét. A terjedelemben is megnövekedett Kisalföld szívből köszönti kedves barátait, olvasót. 1166 lakást építenek Sopronban Sokoldalú házgyári termékek Forgalmas napja volt csütörtökön Németh Lászlónak, a Győr-megyei állami Építőipari Vállalat soproni fő-építésvezetőjének. — Megérte a fáradtságot — mondja a fő-építésvezető —, hiszen mindnyájunknak kellemes a hír: a lakásépítésről volt szó tárgyalásainkon. Eldőlt végre, hogy a Kőfaragó téren 1969—72-ig 1166 lakást szerelünk össze házgyári elemekből.Emlékszem, sok vitával járt a Kőfaragó tér beépítésének ütemezése. Az első terv arról szólt, hogy egyelőre csak 560 lakást szerelnek össze, és 1970 tavaszán abbahagyják az építést. Szerencsére győzött az ésszerűség, még akkor is, ha látszólag többe kerül a folyamatos munka. — Gazdaságos a folyamatos építésszervezés — folytatja Németh László —, mivel egyszeri felvonulási költséggel sok lakást építhetünk. Nem kellelvinni a gépeket, elvezényelni a dolgozókat a Kőfaragó térről, és egy év szünet után újra visszaköltözni. Remélem, hogy a megyei Beruházási Vállalatnak és a városi tanácsnak sem okoz különös nehézséget a pénzügyek intézése. Az 1166 új lakás építése éppen a harmadik ötéves terv végére és a negyedik kezdetére jut. A lényeg: a Győri Házépítő Kombinát vezetői vállalták, hogy folyamatosan küldik Sopronba az épületelemeket. A soproni építőmunkások vezetője a folyamatos szereléssel akár egy esztendővel korábban (tehát 1971-ben) lakáshoz jutnának az otthonra várók. Elmondta még a fő építésvezető, hogy a Liszt Ferenc Művelődési Ház és az SZTK-rendelőintézet szerkezete kész, napjainkban a belső szerelések folynak. A rendelőt augusztusban átadják az egészségügyieknek, illetve a közönségnek. Különleges technikai feladat elé állítja a soproni építőket a Lőverekben létesítendő, 600 ágyas szakszervezeti gyógyüdülő. Számtalan új megoldást javasoltak építőkhez a tervezők: Cserhalmny József és Hegyi György, a Győri Tervező Vállalat mérnökei. Megegyeztek a házgyári szakemberekkel, hogy az üdülő fürdőszobáit előregyártott elemekből, készen emelik majd a helyükre a soproni építésvezetőség dolgozói. A budapesti Intercontinental szállóéhoz hasonló módszerrel, monolit vasbeton teherhordó szerkezetekből térzsalus megoldással készül az új üdülő Soproniban a lovarda helyén. Emiatt például a villanyszerelés is eltér a hagyományostól: a fal mellett, a szegélylécek alatt húzódik majd a vezeték ... A gyógyüdülő minden szobájához fürdő ésmellékhelyiség tartozik. A kétágyas szobákon kívül 14 lakosztály is lesz a déli oldalon, a lépcsős kiképzésű teraszokban végződő épületben. A hatszáz személyes gyógyüdülőt a harmadik negyedévben kezdik építeni. K. L. SzarmaM-ig különleges és izgalmas elé állítja az építőket a soproni Lőverekben létesülő, 600 ágyas szakszervezeti üdülőszálló. (Meződy István terv.) Tegnap a múlt évi munka eredményeiről tanácskoztak a kapuvári fogyasztási szövetkezet dolgozói. Értékelték a szocialista versenymozgalomban elért eredményeket. Kiemelkedő teljesítményéért a kapuvári 3. számú önkiszolgáló élelmiszerbolt, a kapuvári I. számú cukrászda dolgozóinak és az osli felvásárlónak ítélte oda a vándorzászlót a szakszervezeti bizottság. A hagyományossá vált szocialista munkaversenyben 173 dolgozó, 23 brigád vett részt, közülük kilenc brigád nyerte el a megtisztelő címet. A boltok közötti versenyben tizenhárom boltnak ítéltél oda a „Kiváló bolt” és tíz dolgozónak a „Kiváló dolgozó” címet. Tavaly a tervezettnél nagyobb, 180 000 000 forint volt a fogyasztási szövetkezet öszszes forgalma. A kiskereskedelem dolgozói elegendő és választékos árukészlettel állak a vásárlók rendelkezésére. A boltok vezetői helyesen éltek az új gazdálkodásadta lehetőségekkel. Eredményes munkát végeztél a felvásárlás dolgozói a közfogyasztásra kerülő áruk felkutatásában. Főleg a baromfi-, nyúl- és babfelvásárlásban értek el szép eredményt. A közös eredmények elérésében kiemelkedő a szocialista brigádok szerepe. A kiskereskedelem forgalmának 52 százalékát, a vendéglátóipar forgalmának pedig 39 százalékát a versenyző brigádok teljesítették. Társadalmi munkaként 200 napot dolgoztak az építkezéseken és egyéb területen. A könyvterjesztésben elért 21 530 forint forgalommal, a szövetkezetek taglétszámának növelésében is nagyban hozzájárultak a múlt év eredményességéhez. Ahhoz is, hogy 600 000 forint részesedést oszthattak ki a dolgozók között. A megtisztelő cím, az erkölcsi elismerés mellett érvényesült a közös ügyért végzett nagyobb munka elismerése is. A vállalat nyereségéből a versenyben jó eredményt elért dolgozók között, 40 000 forint jutalmat osztottak ki. thi Honismereti óra a tanácsházán „Én is benne vagyok?" HIVATALI órákhoz, főképp délelőttökön a munka és a csend illik, talán ezért olyan szokatlan a zsivaj és kacagás, amely Szakonyban a tanácsházán az elnöki szobából csapódik ki. — Gyermeknapot tartanak talán? — kérdezem a külső teremben foglalatoskodó vbtitkártól. Bíztatással válaszol: — Tessék csak bemenni... Vagy húsz lány és fiú ágaskodik, figyel vizslató szemekkel, és hallgatja Győre Ferenc tanácselnök szavait. Mögöttük a tanítójuk, Jánossy Gyula — most csak rendtartó inkább és a fel-felviharzó jókedv csillapítója. KI HINNÉ, hogy harmadikos általános iskolásoknak érdekes a téma: hogyan dolgozik a községi tanács? Az általános ismertetésen már túljutottunk, ezek a percek már a „dokumentálás" mozzanatai. És a tanácselnök arra is figyel, hogy a közölnivalókat egy-egy derűs mozzanattal oldja. —... például — mondja, és körülnéz — keressük meg valamelyikőtök nagypapájának születési bejegyzését! Lapoz a születési anyakönyvben, és a kisunoka olvassa onnan nagy-nagy áhítattal: ,,Böröndi János, született Szakonyban 1895-ben. . " Egy kis magyarázat hozzá, hogy milyenek voltak azok az 1890-es esztendők, s forgatják tovább a lapokat korunk, a mi éveink felé. Utoljára az 1959-ben született Boros Andris olvashatja állampolgárrá válásának bejegyzését. — Hát ez nagyszerű! — esivitel és csodálkozik az osztály. — Én is... én is benne vagyok? — S melyik anyakönyv következhet ezután, amibe majd rövidesen ti is belekerültök? Kis gondolkodás. — A házassági... — Nézzük csak a születtek házasságkötését! Ismét peregnek a lapok, ismét teljes a figyelem. S félig játékosan, félig komolyan megismerik a gyerekek, mit intéz a tanács, mivel lehet hozzá fordulni. Van olyan gyerek, aki a mutatószámát is felírja, hogy otthon megmondhassa, hol keressék majd az adatait, ha sorra kerül a matrikulában. HELYTÖRTÉNETI ismerkedés ez is, mert nemcsak a hivatali munka fontos mozzanatairól ad számot, hanem a múlton át a jelenbe vezeti a falu történetét; történelmi eseményekhez kapcsolja a hivatalos könyvekbe írt bejegyzéseket. Nem tudom, másutt hogy csinálják? Szakonyban a tanács működését bemutató óra (jelen voltam, láttam) — jól sikerült. —ez —6