Kisalföld, 1969. július (14. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
172085 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1999. JÚLIUS 1., KEDD * XXV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM ARA: 80 fillér Népszámlálás 1970-ben Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. rt. törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjfél állapot alapul vételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat, stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában részt vevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. MAGYARORSZÁGON az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlatnak megfelelően — általában tízévenként tartanak népszámlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpontja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának javaslatával. népszámlálás megbízható képet ad a társadalom szerkezetéről; alapadatokat szolgáltat a népgazdasági, elsősorban a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valamenyny állampolgárra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, pontos végrehajtásához jelentős érdekek fűződnek, ezért elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelettel történt. (MTI.) Tudománypolitikai bizottság alakul Részvételünk külföldi kiállításokon A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről, és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma és jelentősége világszerte növekszik, és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit, és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről, és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hegykő meleg vize és forró tervei Csaknem fél éve magasodik és hangoskodik a hegykői határban az Országos Vízkutató és Fúróvállalat berendezése. Azóta dolgozik 18 ember a gyógyító, hasznosítható termálvíz felszínre hozásán. A góliát berendezés tövében két 350 lóerős motor berregése és a gőzölgő, enyhén záptojás- és jódszagú víz csobogása mellett beszélgettem a vezető fúrómesterrel, Imri Balázzsal. — A tényleges leírást februárban kezdtük meg. Háromszáznyolcvan méteres mélységig az agyag-,homok-, lágykőzet-rétegekben jól haladtunk, nem volt különösebben nehéz dolgunk A további fúrással eljutottunk 1150 méter mélyen lévő képlékeny márga kőzetig. Ezután mészkő és szilárd márgarétegbe hatoltunk. Ekkor már 1300 méter mélységből hoztunk talajmintát. A hatgörgős fúrófejek egyre nehezebben hatoltak mélyebbre, fokaikat megkoptatták a kőzetek. Az utolsó fúrást a csillámpalában, mintegy kétszáz méteren át végeztük, 1500 méteres mélységig folytattuk, majd májusban hagytuk abba. Abból az alsó pannonból már nem kapunk több vizet. — Milyen minőségű és hány fokos víz jön a felszínre? — Percenként 330 liter, hatvanfokos meleg víz tör elő. A fúrás kezdetén fele ilyen vízfokot mérhettünk és a mennyiség is kevesebb volt. A mélyebb fúrással egyenes arányban nőtt a vízhőfok. A vizesek örömmel és büszkén kínálják kóstolásra a meglelt kincset. Ahol a csőből kiömlik, rozsdabarnára festette a kőtömböket. A vízvizsgálat eredményét már megkapták az illetékesektől. Gyógyításra is alkalmas a víz! A műszaki átadás június 30-án lesz. A falu tele tervvel, lehetőségkereséssel. A fúrótorony szomszédságában a zöldellő határt a fiatal nyárfasor védelmében megbúvó üvegházak fehér és szivárványszínű fényei tarkítják. Bennük a tikkasztó melegben fehér és zöld paprikák várnak szedésre Odébb még a pirossal, sárgával bővül a színskála. Paradicsom érik. A bogárhátú műanyagfóliás hajtatóházak mögött tarka kendős asszonyok hajladoznak. A föld szélén gyűlik, púposodik a sárgarépahegy. Páran rafiából nyakravalót kötnek az egy csomóba kerülő zöldségre. Közelben diáklányok törpülnek a ládahegyek között ők címkézik, büszkén híresztelik az eladó zöldféle honnanvalóságát. A tsz és a háztáji földek sárgarépa-terméséből 400 000 csomót külföldre küldenek. A zöldség-kánaán látóhatárán vasvázszerkezetek sorakoznak. Bertalinfy Miklós főkertész mondta: ezek már a tervek egyikének megvalósítását jelzik. A szürkére festett alkatrészek össze-visszaságából termálvízzel fűtött növényházak épülnek majd. Az alkatrészek folyamatosan érkeznek az NDK-ből A termálkút és a növényházak sokasága együttesen 17 millió forintba kerül. A termálfürdő a hegykőiek másik óhaja. Ennek létrehozása természetesen magával hozza a nagyarányú építkezést, szállodákat, vendéglátóipari egységeket. Mint a falu vezetői mondták, a lakosság pár éven belül megsokszorozódik. Az értékes víz folyik, egyelőre pazarlódik, ezért szeretnék felhasználását mielőbb megkezdeni. Udvardi Gyöngyi A tartalomból: Visszahúz a munkásnélküliség ★ Ügyes légy, kislányom! ★ Halálbrigád ★ A vidék legjobbja a Rába ETO ★ Mintha hét feje volna A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fejlesztése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja. A lakosság ellátásának javítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét, és meg kell teremteni az állami-szövetkezeti vegyestársulások közös anyagi érde(Folytatás a 2. oldalon.) Kőszegi üdvözlet A vár falába épült ház a XVII. századból. Háttérben a XVIII. század végén épült neogótikus templom. (Nagy páva felvétele) Soproni ünnepi hetek Ragyogó „Teremtés" Tavaly is felcsendült Haydn örökszép műve, a „Teremtés” az ünnepihetek műsorán. Akkor Forray Miklós vezényelt és szólisták is mások voltak, mint idén. Dicsértük a tavalyi előadást, de senkit sem bántva, senki érzékenységét sem érintve, hadd állapítsuk meg, hogy az idei „Teremtés” jobb volt. A soproni szimfonikus zenekar, a Pedagóguskórus és elsősorban a kitűnő szólisták: Németh Alice, Gosztonyi Eszter, Réti József, Marczis Demeter és Mészáros Tibor vezetőjükkel, Jancsovics Antallal felülmúlták a tavalyi előadást. Rendkívül kultúráltan szólaltatta meg az együttest Jancsovics Atal. Volt néhány olyan részlete az előadásnak, amelyre a hozzáértők azt mondták: „hanglemez-érett”. A zenekar, énekkar (Nagy Alpár gondos munkája révén) s a szólisták méltó emléket állítottak előadásukban Haydn halála 160-ik évfordulójának. ★ Megnyílt a Pedagógus művelődési otthonban a Soproni Ruhagyár és a LATEX termékbemutatója. Érdekessége, hogy a helyszínei rendelhet árut a vásárló. Gáspárdy Sándor festőművész nyitotta meg, a Festőteremben Miháltz Pál Munkácsi-díjas, érdemes művész kiállítását. Szombaton nyílt a soproni kisipari szövetkezetek termékbemutatója a Széchenyi Gimnázium tornatermében. (Folytatás az 5. oldalon.) . Qtéjqjq élet kes'uigéje Egy aggastyán vőlegény, egy nyolcvanesztendős, aranylakodalmát ünneplő, megtört, az életbe belegörnyedt férfi ül előttem, a szilsárkányi Nagy József, és egy pillanatra hiszek a csodában. A csodát művelő akarat erejében, az életnek a bénaságon is úrrá lévő mindenhatóságában. Kevés fényű, vénségbe belefeketedett gerendájú parasztszobában ülünk. Elnémult csendben várja a rokonság a csodát. József bácsi még az ölében pihenteti a kopott harmonikát, mélyen ülő szeme végignéz a rokonságon. Azt kérik a tekintetek: játssz valamit, harmonikát szaggató, öreg József. Te, aki ezer esküvőt is végigmuzsikáltál. Nagyapa volt a környék kedvcsinálója? — kérdezik az unokák. Látja és olvassa a szemekből az öreg a szeretet óhaját, a biztatást, az erősítő akaratot. A ráncba zsugorodott ujjak, amelyek az előbb a községi tanácson nem engedelmeskedtek a tollnak, hogy aláírják az ötven esztendő után most megújított házassági fogadalmat, elindulnak a fehér és fekete billentyűkön. Beleajául a hangszer, és a nemrég még mozdulni sem akaró béna kéz megtalálja a sokszor begyakorolt fogásokat. Muzsikál az öreg vőlegény, mint ötven éve, ahogy az alkalomhoz illik. Keringőnek hallom, csikorgásán is gyönyörűnek. Egy élet, két élet, négy élet keringője. Sorsok dallama, hihetetlenül szép, mintegy létező varázslat. Áll az aranylakodalmi vígság, együtt a népes rokonság a faluvégi házban, akárcsak Borbély Józseféknél, odébb vagy harminc házzal. Ott is aranylakodalmat ünnepelnek. Ahogy ötven éve, 1919. június 28-án is együtt, egyszerre esküdött Szilsárkányban a két pár. Aztán Mari és Katica néni és a két öreg József ötven év után újra mondták a fogadalmat. Reszketőn és dacosan: ...megfogadjuk... nem hagyjuk el egymást. Szól a keringő, és a négy öreg fogadalmi szövegét hallom ki belőle. Keveredik a vendégben az idő. Az arcon növésnek engedett magyar bajusz, az olvasni nem tudónak is beszélő ráncok, az ötven éven át megőrzött asztal, az egyetlen ifjonti tárgyi emlékjegyeknél, a falu szeretetteljes ünnepe. Elcsendesült boldogságban, a rokonok szeretetében ünnepel a négy öreg, és közben megpróbálom megfejteni a megfejthetetlent. Egyszerre indult el a két pár, melyiknek hogyan sikerült, mire vitték, meddig jutottak? Egy-egy ház, kevésnyi kerttel. Az egyik házat jobban megviselte az idő, a másik tovább volt képes dacolni. Vert falúak, döngölt föld a padlójuk. Megöregedett a négy ember a hétköznapi munkában. Bérelt földeken görnyedve és napszámban. Úgy, hogy nem volt idejük sohasem a gyengeségre, pedig nem akartak többet, csak kenyeret. A kenyér mellé való sokszor hiányzott az asztalukról. De nem hiányzott a praszti derű, lesz majd jobb. És lett. Csak az tudhatja, aki már átélte, hány év számít az ember életéből meghatározónak. Az ötven esztendeje esküdött két pár mostani boldogsága azt mondatja a krónikással: akár ezer megédesedett nap, egy hét, egyetlen boldog óra értelmet adhat egy életnyi küzdésnek. Úgy ülök a csupa ágyas kis szobában, mintha múzeumban lennék. Meg kell őrizni a látottakat, akárcsak ott. Közben szól a szokatlan dallamú zene, az életkeringő. Koccintásra emelkednek a poharak, messze tűnnek, majdnem a láthatatlanba a bérbe adott évek. A két öreg pár ötvenéves hétköznapi küzdelme. Mari és Katica néni és a két József hite, kitartása, hűsége átfénylik az ötven esztendőn. Ez az, ami fontos számukra, az utódok a folytatás. Hogy ők már boldogulnak. És szól a harmonika fáradtan, de szól. Ferenczi József